Ez az összeállítás elsősorban olyanoknak készült, akik elemi szinten már megismerkedtek az Internettel, így az elektronikus levelezés ill. a világhálózaton való böngészés a WWW-n nem okoz már nekik gondot. További alapvető, bevezetés-jellegű információ található a http://kuhttp.cc.ukans.edu/history címen.
Mégis előzetesen vázoljuk fel a következőket:
1. Szükségünk van egy, az Internet elérésére alkalmas számítógépre, amely lehet egy nagy szerverhez közvetlenül kapcsolódó X-terminál, vagy egy PC-n futtatott X-terminált emuláló program, esetleg lehet gépünk maga is munkaállomás (RISC alapú vagy pl. a terjedőben lévő Intel processzoros PC-re alapuló Linux-os UNIX rendszer). De lehetséges és elterjedt, hogy valamilyen Windows alapú PC-vel dolgozunk vagy ritkábban valamilyen Apple géppel.
2. Bármilyen technikánk van is, nélkülözhetetlen, hogy gépünk az Internet alapjául szolgáló TCP/IP típusú kommunikációra képes legyen, vagyis tudjuk használni a telnet és az ftp parancsokat, küldhessünk bármilyen internetes címre e-mailt, ill. tudjunk futtatni valamilyen World-Wide Web böngésző szoftvert (pl. a Netscape valamelyik, legalább 3.0-ás vagy újabb verzióját).
Amióta a WWW szinte egyeduralkodó lett a hálózaton, megfigyelhető, hogy a korábbi rendszerekből az információkat ebben az új formában is közzéteszik. A másik érdekesség, hogy a WWW böngésző szoftvereket alkalmassá tették arra, hogy szinte minden, már korábban is létező Internet-típusú kapcsolatot is kezelni tudjunk velük. Mit érdemes erről dióhéjban tudnunk?
· A Netscape, az Internet Explorer, a lynx és társaik segítségével a hálózat különféle gépein elhelyezett hypertext szövegek (amelyek HTML = HyperText Markup Language formában készülnek) között navigálhatunk (az ilyenkor kialakult hálózati kapcsolatot a HTTP = HyperText Transfer Protocol kezeli).
· Mivel a Web szoftverünk kezeli a régebbi dolgokat is, ezért kialakítottak egy egységes formátumot, az URL-t (Uniform Resource Locator), melynek segítségével nemcsak az eredendően WWW alá szerkesztett dolgokat (a HTML- dokumentumokat) nézhetjük meg, hanem kiadhatunk mail vagy telnet parancsot is, sőt ftp-zhetünk és gopher-szerűen láthatjuk a gopherek anyagát. A HTML-dokumentumba ezek a különféle hívások be is lehetnek ágyazva.
· A parancssor első része azt jelöli, hogy milyen kapcsolati típust építünk majd fel (http, telnet, ftp, gopher stb.), majd a " ://" jel után megadjuk a vonatkozó szolgáltató gép Internet-címét. Az ezután következő " /" jelek (ha vannak!) már az adott gép alkönyvtári struktúrájára utalnak, majd az utolsó " /" után (ha van!) jön az adott HTML (néha csak HTM-ként rövidített) formátumú dokumentum neve.
Nézzünk most az URL formájú hivatkozásra néhány általános példát (mindegyiket böngészőnkből kiadva), amelyek persze tartalmilag sem közömbösek:
a) rendes WWW, azaz HTTP kapcsolat a Magyarország-nyitólaphoz:
b) telnet-tel bemegyünk a szegedi Egyetemi Könyvtár BRS adatbázisait megnézni:
c) az NIIF központi gopherére megyünk:
d) ftp-vel az NIIF nagy program-archívumait vesszük célba:
Az Interneten való barangoláshoz számtalan nyomtatott és elektronikus segédeszköz áll rendelkezésre, ezek közül most csak néhány hazait említünk, amelyek nagy része olcsón beszerezhető (NIIF Koordinációs Iroda), ill. az NIIF szerveréről (http://www.iif.hu) vagy a Magyar Elektronikus Könyvtárból (http://www.mek.iif.hu) letölthető. A kiadványok anonymous ftp archívuma: ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/ netlib/iif_fuzet/
· Bakonyi Géza-Drótos László-Kokas Károly: Navigáció a hálózaton, Bp. 1992.
· Ebben a sorozatban (NIIF Információs Füzetek) már tucatnál is több Internettel foglalkozó kiadvány jelent meg, köztük egy klasszikus fordítása is: Gaffin, Adam: Nagy Internet kalauz mindenkinek, Bp. 1994.
· A könyvesboltokban is számos remek könyvre találhatunk, de az áruk annyira ijesztő, hogy jobb, ha a kezdeti lépések után megszokjuk: a tanulnivaló is a Hálózaton van.
Az Internet használatával kapcsolatos hálózati segédletek száma olyan nagy, hogy még a különféle hazai gépeken őrzött anyagot is lehetetlen ismertetni. Sok más mellett gazdag anyagot "gyűjtöttek be" a hazai WWW klasszikusának számító BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék (régebben: Folyamatszabályozási Tanszék) Web szerverén, a "Egyéb" menüpont alatt: http://www.fsz.bme.hu/www/ other_h.html ill. a Magyar Elektronikus Könyvtár informatikai "polcain".