"A történelem totális... mindazt, ami a társadalom és az egész emberiség életében ma végbemegy, holnapra vagy már ma estére mindenestül, minden részével és részletével együtt elnyeli a nagy Moloch: a történelem." - írja Kosáry Domokos egyik alapművének bevezetőjében (Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Bp. 1983, 14 p.). Bizony nagy a kísértés, hogy magát az Internet-jelenséget is úgy fogjuk fel, mint a múlttá (s így lassan történelemmé) váló idő digitális dokumentációját. Ez esetben felmerül a kérdés: nem fogható-e fel az egész digitális dokumentumözön úgy, mint egyfajta utókorra hagyott lenyomata a jelennek? Minden bizonnyal elképzelhető egy ilyen totálisan historikus szemlélet is. Füzetünkben mi természetesen nem merészkedtünk el ilyen messze. Még egy ennél jóval szűkebb értelmezésű "történelemképpel" is bajban voltunk, mert annak a "kisebbik Molochnak" is igen nagynak tűnt az étvágya.
Miről is van szó? A világhálózaton rengeteg a helyismereti-turisztikai anyag. A bemutatott helyszínek, épületek, műtárgyak és múzeumok elvileg mind-mind igényt tarthatnak a történész érdeklődésére. Aztán itt vannak a legkülönbözőbb problematikákat bemutató - igen sokszor remek történeti anyagot is feldolgozó - virtuális kiállítások vagy prezentációk, amelyek körbejárják például a lovak, a hidak vagy éppen a szakácsművészet témáját. S vannak az örökifjú témák, a mindenkori média-csemegék, mint a piramisok, Atlantisz mítosza vagy éppen a Titanic katasztrófa. Ez utóbbival - az éppen debütáló sikeres film kapcsán is persze - mintegy 30 Internet hely foglalkozik, némelyikük egészen ragyogóan, társadalmi-kulturális közegében mutatja be a kérdést (pl. a http://titanic.eb.com az Encyclopaedia Britannica remek site-ja.) Nyilvánvaló, hogy ezeket a témákat itt nem vonultathatjuk föl. Feltétlen fel kell hívnunk azonban a figyelmet a lehetőségre. Akár a tematikus katalógusokat (pl. Yahoo), akár a teljes anyagot indexelő rendszereket használjuk is, figyeljünk arra, hogy amit keresünk, nem föltétlenül a "Történelem" címszó alatt lesz!
A másik kérdés, amire - kellő óvatosságra intve - fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az Interneten igen könnyű "megjelenni" és ezért sokszor ellenőrizetlen a publikációk minősége. Ennek előnye az, hogy hobbi-történészek ezrei hordják föl az anyagot a Hálózatra a nekik kedves témákról, amelyek legtöbbször kitűnően megfelelnek az oktatás, a szemléltetés követelményeinek, de kutatási segédanyagként nem nagyon használhatóak. Szűkkeblűség lenne viszont ezt teljes egészében elutasítanunk, hiszen az Internet lényegét tagadnánk, ha kizárólag csak valamiféle kodifikált és hivatalos információt keresnénk rajta. Másrészről, ha az adott amatőr gyűjtemény nem is túl igényes, sokszor van egy része, ami miatt mégis érdemes rá odafigyelni. Ez pedig a kitartó gyűjtő által összeállított link-gyűjtemény. Általában is igaz, hogy a visszakereshetőség nagy és megoldatlan problémájával hadakozva éljünk azzal a lehetőséggel, hogy megtoldjuk tudásunkat mások tudásával. Higgyük el - főleg, ha az adott területen nem vagyunk specialisták -, hogy pl. a Bank of England banktörténeti linkgyűjteménye első körben biztosan megbízhatóbb, mint a mi első tájékozódásunk eredménye. Használjuk fel mások sok napi szörfözéssel megszerzett helyismeretét! Figyeljük meg, hogy két-három, az adott témában összeállított utaló-gyűjtemény összehasonlítása után már magabiztosabban tájékozódunk.
A továbbiakban értelmezésünk praktikusan még szűkebb tehát: a érdekes-értékes információkat tartalmazó, kifejezetten történészi helyeket vettük hát előre. Természetesen ebben sem törekedhettünk a teljességre, ez nyomtatott kiadványnál már csak az időfaktor miatt is lehetetlen. Igyekeztünk azonban valamiféle tipológiát adni és reprezentálni valamennyi fontosabb formáját a szakmailag releváns történelmi információ internetes megjelenésének. Úgy gondoljuk, kiindulópontnak ennyi elég, mert történészekre ill. történelem iránti érdeklődőkre egyaránt igaz, hogy mindezt felfedezni, használatát megtanulni csak magán az Interneten lehet.