1. A túraterület felmérése

TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÖSSZETEVŐI, JELLEMZŐI

  1. Földrajzi helyzet, fekvés
  2. A terület nagysága, vízszintes és függőleges irányú kiterjedése
  3. A felszín felépítése; kőzetmorfológiai ismeretek
  4. A felszín tagoltsága, jellemző felszínformák (hegyek, völgyek, dombvidékek, alföldi tájak...)
  5. A terület éghajlati jellemzői:
  6. A terület vízrajza, vízellátottsága
  7. Talajadottságok
  8. Jellemző élőlénytársulások; védett fajok, betelepült növények és állatok, telepített növényzet, sérült, bolygatott területek (irtások, tarvágások, meddőhányók...)
  9. Védett terület, a védettség foka, védendő értékek típusai

ÉPÍTETT, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELEMEI, JELLEMZŐI

  1. Lakottság mértéke, a népesség eloszlása, jellemző népcsoportok, nemzetiségek
  2. Településformák, várható szolgáltatások (szálláslehetőségek, étkezés, vásárlás), látnivalók (múzeumok, templomok, várak...), sportolási lehetőségek (uszoda, sportpálya...)...
  3. Közlekedési hálózat, megközelíthetőség módjai

KULTURÁLIS KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

  1. Néprajzi adottságok: építészet, gazdálkodási mód, kézművesség, gasztronómiai jellemzők, specialitások...
  2. Építészet (településszerkezet): várak, várromok, templomok, kastélyok, piactér, főtér...
  3. Történelmi emlékek: várromok, csatahelyek emlékei...
  4. Vallási-vallástörténeti jellemzők: búcsújáróhelyek, kegyhelyek, kápolnák, templomok...



2. Kőzet- és ásványfelismerés; gyűjtés

2.1. Miről ismerhetjük fel a kőzeteket, ásványokat?

2.1.1. Fontosabb kőzeteink leírása

(A kőzeteknél felsorolt főbb ásványok jellemzése a 2.1.2. pontban található)

MAGMÁS KŐZETEK

Gránit: Mélységi magmás kőzet. Szabad szemmel is megkülönböztethető, durvaszemcsés ásványkristályokból álló, igen kemény kőzet. Kőzetalkotói 40-60%-ban a földpátok (rózsaszín ortoklász, fehér, "piszkos fehér" plagioklász), 10-40%-ban kvarc (olajos fényű, szürkés), a színes ásványok (fekete biotit, amfibol, piroxén) részaránya 10-30%. (Mecsek-Mórágy, Velencei-hegység) Színe az uralkodó földpáttól függően szürke, fehér vagy vöröses.

Gabbró: Sötét színű (bázisos), tömött szemcsés mélységi kőzet. Szabad szemmel földpátok, zöldes olivin, fekete amfiból és piroxének figyelhetők meg összetételében (Bükk: Szarvaskő).

Andezit: Kiömlési, azaz kihűlt lávából megszilárdult kőzet. Színe változatos: a halvány szürkés-barnás, vöröses-barnás árnyalattól a feketéig több színben előfordul. Alapanyaga kb. 50%, jól megfigyelhetők benne az ásványos elegyrészek. Földpátok aránya 30-50%, míg a színes elegyrészeké (biotit, amfibol, piroxén) 20-30%. Másodlagos ásványok közül a dezmin, chabazit (zeolit-félék) és a kalcit fordulhatnak elő. Mállásakor felületén sárgás-barna vasoxidos kiválás keletkezik. (Börzsöny, Cserhát, Karancs, Mátra, Zempléni-hegység, Visegrádi-hegység).

Riolit: Sárgás színű, finoman érdes kiömlési kőzet. Szabad szemmel fehér földpát, szürkés kvarc és fekete biotit, ill. amfibol figyelhetők meg benne (Zempléni-hegység).

Bazalt: Tömött, egyneműnek látszó, szürke vagy feketésszürke kiömlési kőzet. Az andezittel ellentétben alapanyagában csak elvétve figyelhetők meg jól fejlett kristályok (olivin, földpátok). A felszínhez közel lemezes, mélyebben pados, ill. oszlopos elválású. (Ság, Somló, Somoskő, Salgó, Tapolcai-medence tanúhegyei).

Vulkáni tufák: A robbanásos vulkáni működés porszemcsés (hamu) felhalmozódásai, összecementálódott törmelék kőzetei. Legtöbbször porózusak, laza szerkezetűek. Színük a kiömlési kőzetekhez hasonlóan a sárgásfehértől a vörösesbarnán át, szürkés és sötétszürke lehet. (Előfordulásai megegyeznek a kiömlési kőzetekével.)

ÜLEDÉKES KŐZETEK

Homokkő: 2 milliméternél apróbb kőzetdarabok, homokszemcsék karbonátos, vasoxidos, márgás kötőanyaggal összecementálódott kőzete. Kvarc szemcséket, bauxitot, limonitot tartalmazhat. Ha nagyobb szemcsék is jellemzik, konglomerátumnak nevezzük (Mecsek: Jakab-hegy, Balaton-felvidék, Budai-hegység: Hárs-hegy.)

Márga: Az agyagos mészkő és a meszes agyag közötti átmeneti kőzet. Felülete tömött, érdes, szerkezete réteges, színe sárgásbarna és szürkés színű lehet (Budai-hegység).

Agyag: Szilikátos kőzetek (magasabb szilícium tartalmú andezit, riolit, gránit) mállásakor keletkező finom szemcséjű, nedvesen zsíros tapintású anyag, mely vizet felvéve képlékeny lesz (Budai-hegység: Kiscelli agyag).

Lösz: Világossárga, likacsos szerkezetű, apró szemcséjű törmelékes, üledékes kőzet. A szél által szállított finom porból ülepedik le. Ott, ahol a sztyepp (füves puszta) növényzet megköti, felhalmozódik. Helyenként több tízméteres falat alkot (Balatonkenese, Paks, Dunaföldvár, Biatorbágy). A Dunántúli-dombvidék fő kőzetanyaga (a Zalai-dombság és Belső-Somogy kivételével). Az Alföldön: a Hajdúság, Hortobágy, Kőrös-Maros köze, Bácskai löszhát felépítő kőzete. Kiváló minőségű mezőségi talaj képződik felszínén.

Mészkő: Kalcium-karbonát (CaCO3) alapanyagú kőzet. Keletkezésének körülményei határozzák meg szövetét és színét. Az idősebb (középkori) tengeri mészkövek tömöttek, sima, fénylő felületűek, míg a fiatalabb (harmad- és negyedidőszaki) képződmények durva, érdes felületűek. A tavi medencékben, vagy források körül lerakódó mészkövek nagy része likacsos szerkezetű (mésztufa). A tiszta mészkövek fehérek, a vasoxid tartalmúak sárgák, vörösek, ha iszap keveredik a kötőanyaghoz szürke és fekete színűek. Gyengébb hideg sav, például sósav vagy ecetsav hatására is oldódnak, pezsegnek. Gyakran fehér erek, foltok hálózzák be, ezek a kéregmozgások során keletkezett repedésekben kiváló kalciterek. A mészköveket a gyakori kövületek (Sóskút, Tardosbánya, Siklós, Vértes, Mecsek...) és a karsztos formák (Pilis, Gerecse, Cserhát, Bükk, Aggteleki-karszt...) jellemzik.

Dolomit: Világos színű mészkőhöz hasonló, kalcium-magnézium karbonát /Ca(Mg)CO3/ alapanyagú kőzet. Felülete tompa fényű, matt, érdes és repedezett. Gyenge hideg sósav vagy ecetsav hatására nem pezseg (csak gyenge meleg- vagy hideg erős savban). Színe fehér, sárga és szürke árnyalatú lehet. Ridegebb kőzet, sok helyen hajszálvékony repedések járják át (Budai-hegység, Keszthelyi-hegység: Gyenesdiás, Vértes, Bakony).

Szénfélék: A barnakőszén és a feketekőszén színe egyaránt fekete, de a barnakőszén karcolata barna (míg a feketeszéné fekete). A lignit könnyen megkülönböztethető az előbbiektől, mivel fás szerkezete még látható. (Barnakőszén: Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Nógrádi- és Borsodi-medence; feketekőszén: Mecsek; lignit: Várpalota, Bükkábrány, Visonta, Sopron környéke...).

ÁTALAKULT KŐZETEK

Gneisz: Sárgás-, barnás-, szürkés- vagy fehér színű palás kőzet. Szabad szemmel olajos fényű kvarc, táblás kifejlődésű fehér földpát és színes ásványok figyelhetők meg benne (Soproni-hegység).

Fillit: Vékony lemezek formájában elváló szürkésfekete, fehér-ezüstös, selymes fényű kőzet, melyben szabad szemmel csillámok (fekete biotit és fehér muszkovit), és erekben vagy lencsékben lerakódott kvarcit figyelhető meg (Kőszegi-hegység).

Csillámpala: Fillithez hasonló, vékony, párhuzamos lemezes szerkezetű kőzet, de több benne a csillám (Biotit, muszkovit).

Kontaktpala: Magmás és üledékes kőzetek érintkezési zónájában keletkező, tömött, egyneműnek látszó, vastagabb padokban elváló szürkés-barnás (vasoxid) színű palás kőzet (Velencei-hegység).


Folytatás: Kőzetek és ásványok


Zöld kalandra fel