Akadálymentes honlapok tervezése, 2. sz. ajánlás

Útmutató az akadálymentes honlapok általános szerkezeti kialakításához

Készült: 2004 május, a NIIF által támogatott
Fogyatékosok kiszolgálása projekt
keretében

Szerkesztette:

Legeza Ilona
E-mail: ilegeza@axelero.hu
Csapó Endre
E-mail: endre.cs@axelero.hu

Jelen dokumentum részét képezi egy, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület égisze alatt készült dokumentumhalmaznak, melyek egymással összefüggő, egymást kiegészítő ajánlásokat tartalmaznak az akadálymentes honlapok kialakításával kapcsolatban, különös tekintettel a látássérültekre és a mozgásukban korlátozott képességekkel élőkre.
A dokumentumegyüttes nyílt halmazt képez, további dokumentumok beillesztése, a meglévők javítása, felülbírálása céljából a szerkesztő munkacsoport szívesen fogad bármely szakmai fórum részéről érkező ajánlást, megjegyzést, véleményezést.



TARTALOMJEGYZÉK

1.1. A fogyatékkal élők Internet-használatával kapcsolatos problémák általános ismertetése és az ajánlásegyüttes általános céljainak megjelölése

1.2. Akadálymentesítés a honlapstruktúra szintjén

1.3. Akadálymentesítés az egyes HTML lapok szintjén


1.1.

Problémafelvetés és az általános célok kijelölése

A fogyatékkal élők web-használatával kapcsolatos problémák és a megoldásukra megfogalmazott általános célok ismertetését lásd az Akadálymentes honlapok tervezése, 1. sz. ajánlás 1.1. részében.

1.2.

Akadálymentesítés a honlapstruktúra szintjén

Legalapvetőbb szabályként itt is igaz az általános megfigyelés: könnyebb megelőzni, mint utólag gyógyítani.
Az akadálymentes honlapok kialakítása sokkal könnyebb, lényegesen kevesebb programozói, webszerkesztői munkát, anyagi ráfordítást és előállítási időt igényel, ha már a tervezési és legelső megvalósítási fázis során figyelembe veszik a fogyatékkal élő potenciális felhasználók által támasztott igényeket, mint ha utólagosan, egy már működő honlapot kell akadálymentesíteni, melyről a mindennapi használat során bizonyosodott be, hogy tartalma részben vagy teljes egészében elérhetetlen a fogyatékos felhasználók számára.

Akár egy teljesen új honlapot építünk fel, akár egy már létezőt módosítunk, kimondható, hogy akadálymentesítési szempontból a fogyatékosok számára készített alternatív honlapfelület kialakítása tekinthető a legoptimálisabb tervezői megközelítésnek.

Amikor egy akadálymentesített honlapot a felhasználók rendelkezésére bocsátunk, ajánlott annak elérési URL-jét úgy kialakítani, hogy az jól megjegyezhető legyen és egyértelmű módon tartalmazzon az akadálymentességre utaló szerver-, mappa- vagy fájlnevet.

Például ha az eredeti honlap a
    http://www.valami.valahol.hu[/index.html]
URL címen érhető el, akkor az akadálymentes változata ennek a honlapnak az alábbi lehetséges címeken érhető el:
    http://www.access.valami.valahol.hu[/index.html]
    http://vakoknak.valami.valahol.hu[/index.html]
    http://www.valami.valahol.hu/accessible.html
    http://www.valami.valahol.hu/vakoknak.html

(A szögletes zárójelekben közölt URL-rész a legtöbb WEB-szerveren alapértelmezett, kiírása nem kötelező.)

Ha a vázolt megoldások egyike sem követhető és a nagyközönség számára készített, valamint a fogyatékosok számára akadálymentesített honlap közös URL címről kell, hogy kiinduljon, akkor mindenképp gondoskodni kell arról, hogy az akadálymentes honlaphoz vezető bejárat jól érzékelhető és könnyen hozzáférhető legyen az amúgy esetleg hozzáférhetetlen tartalmú honlap nyitó oldalán.

Helytelen magatartásnak tekinthető az, amikor a fogyatékosok számára készített alternatív honlapverziókhoz vezető belépési pontot száműzik a honlap kevéssé látogatott belső oldalaira, illetve az alternatív bejáratot úgy alakítják ki, hogy az szinte észrevehetetlenül elrejtve legyen, "ne szúrjon szemet" a honlapot látogató, nem fogyatékos felhasználóknak.

Ha egy honlap készítése során a honlapnak fogyatékosok számára is látogatható alternatív felülete is kialakításra került, mondjuk törvényi kötelezettség okán, esetleg civil szervezetek nyomására, akkor arra a tényre, hogy az akadálymentes felület kialakításra került, azt nem szükséges rejtegetni, a honlap készítője és üzemeltetője méltán büszke lehet az elvégzett munkára. Az ép látogatók számára az akadálymentesítés megtörténte a nagyfokú morális elkötelezettség jele.

Röviden: az akadálymentes felülethez vezető belépési pontnak feltűnő helyen, feltűnő és jól érzékelhető módon kell a különben nem akadálymentes honlap nyitófelületén megjelennie.

Ilyen megoldásnak számít például a kereteket tartalmazó, egészében grafikusnak szánt honlapok index.html nyitóállománya és html elemekkel határolt részében nem csak a szokásos üzenet megjelenítése, hogy a honlap kereteket használ és hogy a felhasználó böngészője nem képes ezek helyes megjelenítésére, hanem kívánatos, hogy olvasható, szöveges hiperlinket tartalmazzon az akadálymentesített honlapverzió nyitóoldalához.

A hiperlinkek és más html elemek akadálymentes implementálásához lásd az MEK ajánláshalmaz "Akadálymentes webfelületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című, 3. számú ajánlását.

Ezzel a megoldással a frame-eket kezelni nem tudó, többnyire karakteres (nem grafikus) böngészőt használó látássérültek (és a gyenge kapcsolati lehetőséggel illetve csak Unix alatti, VT-100-szerű terminálkapcsolattal rendelkezők) számára akadálymentes belépést biztosíthatunk a számukra készített honlaprészekhez.

Az akadálymentes honlapverzióhoz való bejutást nem szabad azzal meghiúsítani, hogy a nyitólapon a hiperlinkek kezelését javascript kezeli/felügyeli, ugyanis a javascript futtatását nem támogató böngészőket használó fogyatékos látogatókat ezzel véglegesen kizárjuk a nekik szánt honlaprészről.

Szerveroldali script (PERL, PHP) viszont kezelheti az ilyen hiperlinkeket is, ezeket valamennyi WEB-böngésző kliensprogram támogatni fogja.

Az akadálymentes honlapok kialakításánál sok esetben felmerül az a kérdés, hogy miként oldjuk fel a különböző fogyatékossággal élő célcsoportok néha egymással ellenkező, vagy részben egymásnak ellentmondó igényeinek megfelelő honlap készítésének problémáját.
Nevezetesen arról van szó, hogy néha más és más követelményeket támaszthatnak a honlappal szemben a látássérült, a mozgásukban korlátozott és a gyenge hálózati kapcsolattal, erőforrásokkal rendelkező felhasználók. Ilyenkor a különböző igényű célcsoportok igényeit kielégítő honlap megvalósítása viszont egymásnak ellentmondó technikai megoldásokat feltételezhet.

Példaképpen hozható fel a gyengénlátók és a teljesen vakok számára készült alternatív honlapok.

A vak felhasználók számára a szöveges tartalmak elhelyezése, felosztása a legfontosabb kritérium, az ilyen honlapok stiláris megjelenése szinte teljesen mellékesnek tekinthető, ugyanis az általuk használt beszéd vagy Braille támogatott kliensprogramok a honlapot tisztán szöveges információk halmazára redukálja.
Az alkalmazott technikák emiatt a html specifikációk alapelemeire is szorítkozhatnak, a honlap teljes mértékben "hordozható" lehet, semmilyen igényt nem kell hogy támasszon a kliensoldali alkalmazással szemben.

A gyengénlátók számára ellenben a honlapok stiláris megjelenítése már nagy fontossággal bír, mert a tisztán szöveges tartalmat is olyan módon kell közölni számukra, hogy az jól látható, olvasható és tagoltságú legyen.
Ez viszont a fejlettebb html és webes technikák alkalmazását, például stíluslapok, scriptek használatát igényli, melyek értelmezéséhez fejlett grafikai megjelenítési lehetőségekre képes kliensprogram és operációs rendszer szükséges.

Hasonló ellentmondást jelenthet a gyengénlátók és a mozgásukban korlátozott felhasználók számára készített akadálymentes honlapokon az a tény, hogy míg a gyengénlátók a minél nagyobb méretű karakterekkel írt szöveges tartalmakat kedvelik és ez a képernyőterület minél hatékonyabb kihasználását igényli, eközben a mozgásukban korlátozott felhasználók számára előnyösebb lehet a minél nagyobb méretű grafikai elemek, például ikonok, kattintható képterületek kialakítása, hogy ezzel is csökkentsük a pontos navigáció szükségességét.

A fent vázolt ellentmondásos esetekben a legjobb megoldásnak a többféle, egyidejűleg létező akadálymentes honlapverzió kialakítása.
Az ilyen párhuzamos honlapverziók kialakítása az alábbi módokon történhet:

1. A párhuzamosan létező akadálymentes honlapok teljesen különböző internetes kiindulópontról látogathatóak, tartalmuk teljes egészében szeparált elhelyezésű.

2. A párhuzamosan létező akadálymentes verziók egy mindenki által viszonylag jól észlelhető és kezelhető közös kiinduló oldalról választhatóan érhetőek el, a különböző igényeknek való megfeleltetés tehát elágaztatások útján valósul meg.

3. Egyetlen akadálymentes honlapfelületet alakítunk ki, melyen fejlett webes technikák alkalmazásával olyan beállítófelületeket alakítunk ki, melyek igénybevételével a különböző fogyatékossággal élő látogatók a saját fogyatékosságuknak megfelelő módon testreszabhatják a honlap megjelenítését, tartalmát.

Az 1. számú megoldás igényli a legtöbb tárhelyet a kiszolgálógépeken, hiszen lényegében a honlap megtöbbszörözését jelenti, viszont megvalósítása jól automatizálható. A későbbi módosítások, tartalomkarbantartások során viszont nagyon gondosan ügyelni kell a szinkronitásra, a változtatások minél pontosabb átvitelére az egyes verziókba.

A 2. számú megoldás már kevésbé tárhelyigényes és az elágazások előtti közös részek az aktualizálások során érintetlenek maradhatnak.

A 3. számú megoldási séma a legkompaktabb megoldás, a tartalom aktualizálása is automatizálható, viszont a testreszabhatóságot biztosító egységes kiszolgálófelület kialakítása jelentős programozási munkát, különleges hálózati erőforrások igénybevételét követelheti meg. Emiatt előállítása az egyéb megoldásokénál költségesebb lehet, a honlapkészítőktől és webmesterektől fejlett programozási technikák ismeretét követelheti meg. Viszont nem elhanyagolható előnyként tudható be, hogy ezt a plusz munkát csak egyszer kell elvégezni, a továbbiakban a tartalomfrissítés akár automatikus is lehet.

A MEK akadálymentesített web-felületének kialakításakor az 1. és a 3. számú megoldás együttese került kivitelezésre.

A fogyatékosok számára egy teljesen külön webes bejárattal, VMEK projectnév alatt készült el az akadálymentes változat. URL: https://vmek.oszk.hu

Az akadálymentes változaton belül pedig a 3. számú megoldási modell szolgált alapul, a honlap fejlesztői a honlapon belül létrehoztak egy olyan beállítómodult, mely a honlap megjelenítésének testreszabhatóságát biztosítja a fogyatékos felhasználók egyedi igényeinek megfelelően.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

1.3.

Akadálymentesítés a weblapok szintjén

Az új honlapok tervezésekor, illetve a már működő honlapok oldalainak elemzésekor a következő alapesetekkel számolhat a honlap készítője vagy áttervezője:

1. A honlap tartalmánál, jellegénél fogva látványcentrikus vagy az lesz

Ilyen lehet például egy web-es megvalósítású, 3D virtuális múzeumi látogatás szimulációja vagy egy képtár gyűjteményének WEB-felületre történő leképezése.
Ezeknél a honlapoknál nem is várható el - túl azon, hogy nem is megvalósítható - az akadálymentesítés a tartalom és az esztétikum komoly sérülése nélkül.
Ha az ilyen honlapok fejlesztése, áttervezése során mégis az a határozott szándék vezeti a honlap készítőit vagy üzemeltetőit, hogy a közölt tartalom akadálymentes felületen a fogyatékkal élők számára is elérhető legyen, akkor vagy jelentős engedményeket kell tenniük az esztétikai kialakítás, a multimédiás tartalom rovására, vagy az ideális megoldást választva, külön akadálymentesített honlapverziót kell létrehozniuk.

2. A tervezett új vagy átszerkesztendő, létező honlap többnyire szöveges tartalmú, de sok látványelemet is tartalmaz

Az átlagos honlapkészítő számára ez a legnehezebb eset, ugyanis az ilyen honlapok készítésénél a legerősebb a késztetés arra, hogy az akadálymentesség kedvéért ne "áldozzuk fel" a honlap látványon alapuló dinamizmusát, figyelemfelkeltő erejét. Ám ez az ellentmondás többnyire csak látszat, rossz beidegződéseken alapul.

A honlap tisztán látványelemeinek és szöveges részeinek, az oldalak elrendezését biztosító elemeinek funkcionális elemzése minden esetben megadja a kulcsot a helyes megoldáshoz.

a.) Ha egy grafikus elem nem hordoz a tartalom szempontjából lényeges jelentéstartalmat, akkor azt, mint díszítőelemet, el kell rejteni az erősen látássérült vagy vak felhasználók elől.

b.) Ha a tisztán grafikus látványcélú elemek a közölni kívánt tartalom szempontjából lényeges információkat hordoznak, akkor illusztrációként kell besorolni azokat és a "Akadálymentes web-felületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című ajánlásban leírt technikák segítségével elérhető tartalommá kell azokat tenni.

c.) Ha egy tartalmi egység kezelhető részéhez (mint például egy hiperlinkhez vagy egy formhoz) grafika is meg szöveg is tartozik, akkor a szöveges információé az elsőbbség, tehát a grafikát a rendelkezésre álló eszközökkel el kell rejteni a beszéd- vagy Braille alapú megjelenítés elől.

d.) Ha a kellően nagy betűs olvashatóvá tételre programozástechnikai vagy látványtervi okokból nincs mód, akkor az egységhez tartozó grafikai elemnek kellően jól látható méretűnek, színezésűnek kell lennie, hogy a gyengénlátó és az egérrel vagy más mutatóeszközzel nehezen, pontatlanul navigáló felhasználók is észrevegyék, kezelhessék. (Mindeközben az előző, a vakokra vonatkozó feltételeket továbbra is be kell tartani!)

e.) Ha a weboldalak szövegen és képi elemeken kívül más multimédiás tartalmakat is szolgáltatnak, akkor ezek meglétére, milyenségére és a megjelenítésükhöz szükséges kliensoldali erőforrások szükségességére külön fel kell hívni a fogyatékkal élő felhasználók figyelmét. A szükséges megvalósítási technikákért lásd a "Akadálymentes webfelületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című ajánlást.

f.) A weboldalak szöveges részeinek elrendezése, az oldalon belüli akadálymentes elosztásának megvalósítása érdekében szintén forduljunk a "Akadálymentes webfelületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című ajánláshoz.

3.
Ha a honlap által közölt tartalom tisztán szöveges vagy csak elvétve, dekorációs célzattal tartalmaz nem szöveges elemeket, akkor az ilyen honlapok akadálymentes kialakítása, utólagos akadálymentesítése jelenti a legkevesebb problémát, igényli a legkevesebb emberi és anyagi erőforrást, hiszen csak néhány jól definiált szerkesztési módszert és irányelvet kell minél szigorúbban követni a cél megvalósítása érdekében. A szükséges információkért az "Akadálymentes webfelületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című ajánlás tanulmányozását javasoljuk.