Fülszöveg
Ismertető
Az ifjú Jókai környezetének jellegzetes alakjait és az egész magyarságterületének leghálásabb mesetárgyait önkéntelen művészi ösztönnelrögzítette eljövendő művei számára. De a romanticizmus lázasmesekeresésében nem elégedhetett meg azzal az egyszerű világgal, amelyetkörnyezete adott; színes képzelete többre vágyott: bejárta az egész világeseménybirodalmát, hogy onnan merítsen újabb ösztönzést cselekvésrevágyó tetterejének. A nagy történelmi gyüjtőmunkák válnak Jókai kedvesolvasmányaivá. Ezek között talán az első az a francia anekdotagyüjtemény,mely ott áll ma is Jókai könyvei között; ez végigkísérte egész pályáján ésbármikor szívesen kínálta kritikailag selejtes, de annál érdekfeszítőbbanyagát. E gyüjtemény jelentőségével versenyez Jókai fejlődése szempontjábólaz a nagyterjedelmű német mű, melyet egyszerűség kedvéért Pitaval névenszoktak említeni.
A Pitaval név manapság fogalommá vált; így nevezik a bűnügyeketirodalmi alakban feldolgozó gyüjtőmunkákat Gayot de Pitaval franciaügyvédről, aki először adott ki ilyen gyüjteményt.
...
Jókai egész működésén megfigyelhető, hogy tanulmányait magyar szempontbólértékesíteni törekedett. Nagyon természetes, hogy a Pitaval hasonló tárgyúmagyar történetek megírására buzdította. Magyar tárgyú bűntörténeteketmesél tehát el, némelykor valószínűtlen szárazsággal, akárcsak mestere,aki szintén nem tartozik a szerencsés elbeszélők közé.
Az egyik, A bűntárs, gyenge rémtörténet.
Matild egy nagy úr leánya, kit atyja Imréhez adott nőül. Imre sivárlelkü, gonosz ember. Lentey Pál rábízta minden vagyonát, mert elkellett utaznia, de mikor hazatérte után visszakérte, Imre eltagadta,sőt nejét is rávette, hogy születendő gyermeke boldogságára tegyentanuvallomást Lentey ellen. A megcsalt Lentey leszúrta Imrét, magapedig öngyilkosságot követett el. Imre haldokolva elárulta Matildnak,hogy a kincset a padló alá rejtette. Matild magához vette Lenteyárváit, de azok közül csak egy fiú maradt életben: Dezső. Matildnakikrei születtek: Makár és Lina. A fiú förtelmes szörnyeteggéfejlődött, aki megszökött hazulról. Lina bájos lánnyá serdült, Dezsőmegszerette; épen a lakodalomra készülődtek, amikor hirtelen eléjüktoppant Makár, akit a nép Csudafőnek nevezett, és követelte akincseket. Csudafő, a híres haramia rájuk gyujtotta a házat, aligmenekülhettek meg. Az elfogott Csudafőt lefejezték, Matild pedigboldogan élt családja körében.
Ez a rémes történet minden tekintetben elárulja a kezdő írót. Acselekvény nehézkesen döcög előre, valószínűsége csekély, alakjaielmosódottak. Jellemző a gyenge elbeszélésből is előbukkanó központigondolat: Matild bűnt követ el, amikor az igazság ellenére születendőgyermeke boldogságára esküszik. Ezért keserűen meglakol: fia testi-lelkiszörnyeteg. Matild csak akkor nyeri vissza nyugalmát, amikor fiát kivégzik.Ezt - a kezdő Jókaira jellemzően - Lentey szellemének megjelenése adjatudtunkra.
Egy másik elbeszélése, Az átkozott ház sem sikerült jobban.
A Vadkerttől Pusztamező felé vezető dűlőút mellett emelkedik egy ház,melyet mindenki messze elkerül. Madocsai Bálint volt itt a földesúr,egy nyomott kedélyű ember, akihez csupán őrült kertésze, Rába,ragaszkodott. Rába meghalt, Bálint pedig feleségül akarta venniunokáját, Juditot. Az esküvő előtt meghívta barátját, Ajky Bélát.Judit megszerette Bélát. Erre Madocsai Bálint számukra építtette apuszta házat. Az esküvő éjszakáján oda kisérte az ifjú párt. Bálintota sötét éjben lovai halálra hurcolták, reggel pedig az új ház mindenlakója halott volt, Bálint ugyanis egy melegforrás fölé építtette avégzetes házat és annak gázai a lakókat megfojtották.
Az elbeszélés minden mesterkélt fanyarsága mellett is mutat érdekesvonásokat. A történet komor rejtelmessége Poe Edgar egyik-másiknovellájára emlékeztet.
Forrás: Rajka László: Jókai és Pitaval
https://epa.oszk.hu/00000/00001/00158/pdf/