Úgy vélem, hogy a 10, illetve 15 éves évforduló alkalmat teremt arra, hogy a MEK közgyűlésen beszélgessünk a MEK jövőjéről, feladatairól, megújítandó, vagy felfrissítendő céljairól, a szolgáltatás technológiájáról és más effélékről.

Néhány téma, amiben én mint hol lelkes, hol - mi tagadás - inaktív tag szívesen hallanám mások a véleményeket, ötleteit:

1) a MEK 'holdudvarának' kiszélesítése. Úgy érzem, hogy az elmúlt évtized alatt a MEK tagsága némileg elvesztette dinamizmusát, kissé elfáradt. Ennek okai részben az intézményesülés, az üzemszerű működés, a technológiai hőskorszak vége, a kapcsolati háló kimerülése, a MEK-hez hasonló kezdeményezések elszívó hatása, a munkahelyi leterheltség stb. Ha magamból indulok ki, valami olyasmit érzek, hogy az utóbbi időben keveseket kerestem meg azzal az ötlettel, hogy valamilyen módon segítsenek a MEK építésében. Holott új ideákra, ötletekre, emberekre mindig is szükség lenne. Fontos lenne, hogy az alapító körtől távol eső, de hasonló célokért küzdő, karizmatikus személyeket idecsábítsunk a MEK köré.

2) 'mozgalom 2.0'. A MEK egyik előfutára volt az online közösségeknek, de mára ez nagyjából eltűnt. Meg kellene keresni, hogy a MEK munkafolyamataiból mi lehet az a rész, amibe hasznos lenne a közösség bevonása. Néhány hónappal ezelőtt az elnökség tagjaival elkezdtünk erről beszélgetni, akkor az merült fel, hogy az internetes nagy szövegtárak magyar anyagának tervszerű átnézése és átvétele egy ilyen vállalkozás. Drótos Laci aktívan részt vesz a K2-es bizottság párbeszédében, ahol számos remek gondolat vetődött fel a könyvtári szolgáltatások összekapcsolódásáról. A MEK adatszolgáltatóként elsősorban a könyv teljes szövegének kapcsolhatóságával tud hozzájárulni a megújuló könyvtári szolgáltatásokhoz. A MEK Egyesület aktív szerepet játszhatna néhány közösségi alapú szolgáltatásban is. Néhány ilyen szolgáltatás: DigiWiki: egy digitalizálással és digitális gyűjteményekkel foglalkozó tudásbázis lehetne wiki-alapon, amibe az ezzel a területtel foglalkozó hazai szereplők írhatnának szócikkeket. LibriVox.org: az ingyenes public domain hangoskönyveket készítő-gyűjtő digitális könyvtárban ösztönözni kellene a magyar anyag gyarapodását. Továbbá segíteni tudnánk abban, hogy egy könyvtári csapat szervezetten és szisztematikusan kezdje átfésülni a magyar Wikipédiának a kulturális és tudományos szócikkeit, és javítsa, pótolja, fordítsa, amit kell. A Networkshopon illetve a Katalisten folyt vita a MOKKA, illetve a könyvtári portál szerepéről, mely szolgáltatásokban magától értődően meglenne/megvan a MEK helye.

3) A MEK technológiai fejlesztése/átalakítása. A MEK sok szempontból a 90-es évek webes struktúráját őrzi. Ebben van nagyon sok jó dolog, például a stabil URL-ek, és van néhány kevésbé jó (az oldalak statikussága, a kevés interaktivitásra ösztönző elem). Mik azok a pontok, amiket változtatni kellene? Szükség van-e nagy átalakításra, vagy egyelőre elég a karbantartás?

4) A MEK és az OSzK kapcsolata. Az igazgatóváltás önmagában is indokolja, hogy szeretnénk megismerni az OSzK MEK-kel kapcsolatos terveit, de különös hangsúlyt add a kapcsolatnak az, hogy Sajó Andrea az igazgatói pályázatában és azóta is többször kiemelte a digitalizálás fontosságát, illetve az OSzK Digitális Könyvtár és a MEK kapcsolatának rendezését. Ez utóbbiról nem ismerem az elképzeléseit. Személy szerint a szolgáltatás továbbélését messze fontosabbnak gondolom, mint a név továbbélését, de a DK működéséről, céljáról, távlati elképzeléséről alig is tudok valamit. Mivel Sajó Andrea nyilvánvalóan máshogy látja a digitális szolgáltatások szerepét, valószínűnek látom, hogy előbb-utóbb a MEK-nek az OSzK-n belül betöltött szerepének újragondolásáról is el fognak kezdődni a beszélgetések. Jó lenne, ha egy ilyen párbeszéd megindulásáig ki tudnánk alakítani az egyesület közös preferenciáit. Véleményem szerint a MEK mellett szóló érv a MEK Egyesület működése: az OSzK-n belül az osztály mellett működő egyesület példaként is szolgálhatna: el tudnék képzelni egy filológusokat, történészeket tömörítő és pályázatok esetén segítséget nyújtó egyesületet a Kézirattár/Régi nyomtatványok Tára környékén. A MEK-ben szerintem felhalmozódott annyi tapasztalat a szervezeti kultúrát illetően, hogy segítséget tudna nyújtani ilyesféle kezdeményezéseknek (például a MOKKA vagy a MATARKA Egyesületnek), illetve magunk is szorgalmazhatunk egy megbeszélést ezzel kapcsolatban, illetve vannak olyan kérdéskörök, ahol közösen szervezhetnénk rendezvényeket.

5) MEK a nagyvilágban. Hasznos szakmai kapcsolatokat lehetne kiépíteni, ha a MEK munkatársai bekapcsolódnának a digitális könyvtárakról világszerte folyó párbeszédbe. Ennek terepei a konferenciák és a tanulmánykötetek. Gyakorlatilag hetente érkezik egy hír a téma levelezőlistáin konferencia-felhívásról, könyvszerkesztésről, folyóirat különszámról, ahol publikálni lehetne. Felteszem, hogy számos olyan kezdeményezés van, amelyektől tanulni lehetne, inspirációt lehetne meríteni és/vagy amelyekkel közös projekteket lehetne indítani. A külföldi kapcsolatok egyúttal lehetőséget teremtenek arra, hogy a MEK-re egy tágabb és talán ismeretlen perspektívából nézzünk rá: hogy látszik a tevékenységünk más országok elektronikus könyvtárainak szeméből. Ezeknek a kapcsolatoknak két, eltérő stratégiát igénylő részét említeném: a határon túli magyarsággal kapcsolatos szerepvállalást, és a kifejezetten digitális könyvtárakról szóló nemzetközi szakmai kapcsolatokat. Az előbbiben előrébb áll a MEK, de például a 2006. évi Digitális Kárpát-medence konferenciát eddig nem tudtuk további rendezvényekkel folytatni. Az ilyen kapcsolatok gondozását a jelenleginél rendszeresebbé kellene tenni. A másodikban jóval nagyobb a lemaradás, nem tudok arról, hogy rangos nemzetközi szakfolyóiratban, tanulmánygyűjteményben a MEK-ről szóló írást, konferenciák szervezőbizottságaiban MEK tagokat. Számos információforráson keresztül értesülni lehet a felhívásokról, nehézséget a költségek finanszírozása jelent.

6) Az örök kérdés: 'Mit digitalizáljunk?'. Esetenként a MEK-nek döntenie kell abban a kérdésben, hogy mit digitalizáljon, digitalizáltasson vagy vásároljon meg. Létezik egy (többek szerint - bár nem általam - vitatható) alaplista, a Hungarológiai Alapkönyvtár, ami elsősorban a magyar kultúrára koncentrál. Ennek van több kiegészítése, de talán most is frissítésre szorul. Én bevallottan kedvelem és jó vezérfonalnak tartom a listát, ugyanakkor néhány dolgot meg lehetne vele tenni: összevetni az olvasószolgálatosok véleményével, esetleges statisztikáival (ha vannak ilyenek). Összevetni az egyetemi képzések szakirodalom jegyzékével, a MEK tartalmaival (az alapkönyvtár 70 legfontosabbnak tartott szépirodalmi szerzőjétől 69-nek van kötete a MEK-ben!). Illetve ki kellene egészíteni a természettudományok irodalmával. Mindez persze a saját véleményem, és meglehet, hogy vannak egészen más stratégiák. Hogy kellene válaszolni tehát az időről-időre feltett kérdésre?

7) Tehetségkutatás. A MEK mint szolgáltatás speciális, iskolában nem oktatott ismerteket és sokoldalú, innovatív szakembergárdát kíván. Ugyanakkor mi tagok is tapasztalhatjuk, hogy a feladat mindig jóval több, mint amit a jelenleg rendelkezésre álló emberi, szellemi és anyagi erőforrással el lehetne látni. Személy szerint sajnálom, hogy az utóbbi években feltűnt fiatal könyvtárosok egyike sem a MEK szervezetébe, vagy holdudvarába érkezett. Hogyan tudnánk segíteni a MEK-nek, mint munkahelynek abban, hogy megtalálja az új tehetségeket, illetve a fiataloknak abban, hogy megtalálják a MEK-et, mint munkahelyet, vagy mint vonzó webes, könyvtáros közösséget?

Ide tartozik annak a megvitatása is, hogy hogyan lehetne, kellene-e a könyvtáros, vagy egyéb hallgatókat bevonni a MEK-ben folyó munkába. Sokszor tapasztaljuk, hogy nincs annyi informatikai-programozói szakértelem, illetve rendelkezésre állási idő 'házon belül', amennyi programozási feladat a MEK környékén lenne (hogy ne legyen véletlenül félreérthető a megfogalmazásom: nem a meglévő szakértelmet becsülöm le, hanem a munka nagyságát látom nagynak). Lehet, hogy a képzésben is valamilyen szerepet kellene vállalnunk. Hogyan? Kinek van ebben tapasztalata?