Gubcsi Lajos Emlék, könyvben – A 47. Gála Szívvel-lélekkel - A Magyar Művészetért Díjrendszer 47. Gálája Kiadja A Magyar Művészetért Egyesület, 2024 Gubcsi Lajos Emlék, könyvben – A 47. Gála Szívvel-lélekkel - A Magyar Művészetért Díjrendszer Gálája, 2024 Kiadja A Magyar Művészetért Egyesület, 2024 Copy right Gubcsi Lajos PhD A borítóképen A Magyar Művészetért Díj, Gubcsi Lajos, Rátóti Zoltán és Varga Miklós Köszönjük a fotográfusok felvételeit, köztük kiemelten Pató Ferencnek, Zács Ágostonnak, Szórádi Zsigmond szobrászművésznek és a gála számos vendégének az örömfotókat. A borítóképen A Magyar Művészetért Díj, Gubcsi Lajos, Rátóti Zoltán és Varga Miklós Alábbi fotónkon a logónk, Ötvös Nagy Ferenc alkotása A Magyar Művészetért, mint eszme és mint 16 díj összessége 1987-es megalapítása óta magában hordozza reagálásunkat Trianon embertelenségére is. A válaszunkat, melynek lényege: szétszaggathatták határainkat, hazánkat nem. Kilátástalan, megalázott helyzetbe hozhatták népünket, nyelvünket és az azon beszélő lelkünket nem. Elűzhették otthonaikból hazafiaink millióit, megpróbálhatják megalázni nemzeti önállóságukat és büszkeségüket, de azt nem tudják szíven szúrni, hogy: magyar vagyok, magyarok vagyunk, s nem csak azért, mert annak születtünk, hanem azért is, mert annak szeretjük magunkat. Díjaink 37 éve a Kárpát-medence díjai, tágabb értelemben a világon élő magyarságé. 1600hoz közelít a díjazott személyek, iskolák, templomok, egyesületek, együttesek. magyar közösségek száma. Ma díjaink összekötő kapocsnak is számítanak, új barátságok, szoros együttműködések születnek közöttük, s a kimondható érzés: én is hozzád tartozom, legalább ezáltal. Sokan vallják így a díjazottak közül. Ennél többet nem lehet felmutatni. 2024-es gálánk az eddigi csúcs volt a 47 gála sorában, mind a díjazottak számát, mind az ünnep jelentőségét illetően. E könyv célja a megörökítés. Múló pillanatok helyett a „kőbe vésés”, egyszerű vágy, hogy maradjon nyoma… a díjazottak e közösségének. Az elmúlt években könyvek sokaságában követtük a díjak történetét, legutóbb a gála nyitányának percében megjelent művel: „Gubcsi Lajos – Ha adhattam, azzal én kaptam” címen valamennyi díjunkról, díjazottaink nevének összefoglalásával. A könyv a 47. gálának hajt főt. A képen Bessenyei Ferenc, aki éppen 20 éve, a 2004-es gálánkon, néhány nappal halála előtt vette át A Magyar Művészetért Díjunkat. Ezernyi magyar arc és tekintet díjaink 37 éve alatt, így is érezhetnénk az ő láttán... 3 A Gálát nagyományainkat követve Kusztos Tibor nyugalmazott bánffyhunyadi lelkész imája és áldása nyitotta meg. A díjakat Gubcsi Lajos és Varga Miklós rockénekes, a 2011-es munkácsi várban A Magyar Művészetért Díjjal kitüntetett zenész, a 47. gála meghívott előadóművésze adta át. 4 5 6 Rátóti Zoltán Petőfi: A magyarok Istene című versével folytatta a gála nyitányát Kusztos Tibor imája és áldása után 7 A Magyar Művészetért Díjban részesült Rátóti Zoltán színművész - Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, korábban a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Film- és Színházművészeti Egyetem osztályvezető tanára, majd rektora volt. Szinte megszámlálhatatlan színházi szerep, film- és tévéjáték, CD- és Hangoskönyv fűződik nevéhez. A magyar színjátszás kiemelkedő, egyik legismertebb művésze. Jelenlegi szerepei a Nemzeti Színházban a Csíksomlyói Passiótól Rómeó és Júlián át a Mester és Margaritáig és István királyig vezetnek. 8 9 10 Zrínyi Ilona-díjat nyújtottunk át Nagy Tímeának - párbajtőrvívó, kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke, a vívószövetség oszlopa. A különleges virtuális Sportmúzeum egyik alapítója. A magyar sporttörténelem 150. egyéni olimpiai bajnoki érmét szerezte 2000-ben Sydney-ben. 2004-ben a magyar olimpikonok eskütételén ő mondhatta az eskü szövegét a magyar sportolók nevében. Az olimpián megvédte egyéni bajnoki címét. Erre a magyar vívók közül addig csak Fuchs Jenő, Elek Ilona és Kárpáti Rudolf volt képes. Világbajnoki aranyérmet nyert egyéniben 2006-ban. Csapatban 1992-ben, 1993-ban, 1995ben, 1997-ben és 1999-ben. A világraszóló sikerek előtt, között és után gyermeke született, háromgyermekes édesanya. 11 A Magyar Művészetért Díjban részesült a Csíki Székely Múzeum, a díjat Karda-Markaly Aranka igazgatónő vette át. A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület Domokos Pál Péter vezetésével, s az első kiállítást 1931-ben nyitották meg Pünkösd napján. Intézményi jelleggel 1950 óta működik. Ma Hargita megye legnagyobb múzeuma, székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Tekintélyes a képzőművészeti, a néprajzi és a régi könyv gyűjteménye, a Mikó vár története, a Megmentett szakrális kincseink, a Csíksomlyói ferences nyomda története és a Csíki idők járása a népi élet mindennapjairól, azaz a Csíki-medence kulturális örökségének feltárása, őrzése, bemutatása. 12 Árpád fejedelem-díjban részesült a Rákóczi Szövetség, a díjat Szilágyi Zsolt igazgató vette át. Munkába vetett hitük egy tömör mondat: AZ IGAZ ÜGYET NEM HAGYJA EL AZ ISTEN! A magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar közösségek és kiemelten a magyar fiatalok érdekében vállaltak missziót. Évente el 80 központi programjuk, több mint 100 ezer embert, elsősorban fiatalokat érint. Tevékenységük két oszlopa: a külhoni családok magyar iskolaválasztásának segítése, valamint a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyar fiatalok közti kapcsolatok építése. Felsorolhatatlanul gazdag az a tevékenység, amit a Rákóczi Szövetség folytat a Kárpát-medence összetartozásáért. Jelzők helyett jelképesen felvillantunk beszámolójukból egy-egy mozzanatot pl. az 1 évvel ezelőtti időből: Júniustól szeptemberig 7 vitorlás tábor, 3 összmagyar középiskolás tábor, egy lengyel-magyar diáktábor, a kárpátaljai néptánctábor, a Rákóczi Szabadegyetem, a Déryné Színjátszó Tábor, 4 anyanyelvi tábor, az összmagyar tanártábor, az egyetemista tábor, a székesfehérvári színjátszó tábor és a nyár végi ukrán diákok tábora 32 országból 13 042 magyar diákot és tanárt fogadott. Ősszel is sor került a középiskolások körében népszerű felvidéki sétára és partiumi kirándulásra. Ott voltunk 300 középiskolás vendégünkkel a várpalotai Trianon Múzeum megnyitóján. Az október 23-i nemzeti ünnepen 7 ezer középiskolás utazhatott Diákutaztatási Programunkkal határon túlra ünnepelni. A Gloria Victis 1956-os budapesti emlékünnepségre több mint 2500 középiskolás és egyetemista vendégünk érkezett. Ennek keretében megvalósult a hagyományos történelmi vetélkedő és ezzel egyidőben az emlékév adott apropót a Madách200 Kárpát-medencei Középiskolai Irodalmi Vetélkedőnek is. A novemberi és decemberi hétvégéken fogadták a hazai felsőoktatásban tanuló diaszpóra ösztöndíjasokat, a külhoni tanítónőket és óvónőket és a Kárpát-medencei tanárhálózatunk tagjait. Tagságuk év végére elérte a 34 663 főt, köztük 2 ezer új taggal 22 éves átlagéletkorral. 13 14 15 A Magyar Művészetért Díjat nyújtottuk át Molnár Leventének - Világhírű operaénekesünk 1983-ban született Székelyföldön, Gyergyóremetén. Liszt Ferenc díjas operaénekes, bariton, Magyarország Érdemes Művésze. 18 évesen debütált az aradi Nemzeti Színházban, 21 évesen pedig már Budapesten, az Operaházban játszott főszerepeket. Első nagy nemzetközi sikerét 24 évesen aratta le Cardiffban, egy évvel később pedig már a londoni Covent Gardenban remekelt, majd meghódította Berlin, Bécs, London, Tokió, München színpadait, 2015-16-ban pedig a New York-i Metropolitanben énekelt főszerepeket. 2018-ban a Lincoln Centerben az ő Bánk bánját az év kiemelkedő zenei zenei eseményének nevezték, egy sorban Placido Domingoval. A sor azóta is végtelen: a Magyar Állami Operaháztól a San Franciscoi Operáig húzódik. Világhírű előadásokban énekelt, mint Kékszakállú, Anyegin, Bánk bán, Figaro, Papageno alakjai, főszerepek Verdi, Wagner, Puccini, Mozart, Strauss legnagyszerűbb műveiben. És: Gyergyóremete díszpolgára, az otthon gyermeke maradt. 16 17 Ex Libris Díjat nyújtottunk át Dr. Fazakas Zoltán Józsefnek: díjunk fő indoka az a hihetetlen magasszínvonalú, elkötelezett és szülőföldjéhez hűséges szellemi munka, amellyel szinte naponta a magyar közvélemény elé tárja az erdélyi magyarság legjelesebb személyiségeinek, tetteinek, eseményeinek sokszor meghatóan alapos részleteit. Ebben szinte példa nélküli – éppen ezért kívánunk sok hasonló szellemi versenytársat mindnyájunk, az Erdélyt szeretők javára. Marosvásárhelyen, református családban született 1983-ban. Jogász diplomáját a „Tanulmányi Emlékérem” arany fokozatával 2007-ben vehette át „summa cum laude” minősítéssel a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar Doktori Iskolájában a doktori fokozatot 2021-ben szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel a magyar és román nemzeti eszme összehasonlító jogi vizsgálatáról. 2011 tavaszán sikeres jogi szakvizsgát tett és megalapította a Fazakas Ügyvédi Irodát, amelynek keretei között napjainkig is ügyvédi hivatását gyakorolja. A hivatásgyakorlás és a tudományos munka eredményeként 2016-ban Wolters Kluwer Jogászdíjban részesült, 2018. szeptemberétől kezdetben tanársegédként, majd adjunktusként, később egyetemi docensként tanít. 2023-ban a Magyarságkutató Intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettesévé nevezték ki. A határon túli magyar közösségek sorsát szívén viselve 2023 februárjától Kolozsváron a SAPIENTIA Egyetem Jogtudományi Intézete oktatójaként a magyar jogászképzésben is részt vesz, s egyéb magyarországi kutatásokban is, elsősorban az alkotmányjog és a jogtörténet területén. Ellátja az Erdélyi Jogélet szakterületi felelős szerkesztői feladatait is. 18 Ex Libris Díjat vett át Barabás Lászlónak, néprajzkutató, főiskolai tanár Az erdélyi magyar dramatikus népszokások és népi színjátszás egész rendszerét tárta fel és ezzel hozzájárult a szokásanyanyelvünk éltetéséhez is. Több mint 1000 főiskolást „oltott be” a magyar és az erdélyi népi kultúra szeretetével és művelésével, akik napjainkban óvodák, iskolák, egyházi intézmények és a közművelődés jelesei. Több mint 20 évig vezette a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolát, a Kárpát-medencében egyedülálló tanintézményt, amely egyaránt képzett református, római katolikus, unitárius és evangélikus kántorokat-énekvezéreket, tanítókat, óvodapedagógusokat: végzettjeik kiváló sokasága behálózza az erdélyi gyülekezeteket és oktatási intézményeket Sepsiszentgyörgytől Nagykárolyig, Dévától Gyímesközéplokig. „Dolgom életem végéig tart, mert Marosvásárhely népi kultúrája is feltáratlan” – vallja Barabás László. A Híres székelyek névsor jelesének tíz néprajzi témájú könyve jelent meg, munkásságáért életműdíjat és Orbán Balázs-díjat kapott. A Kriza János Néprajzi Társaság tagja. Barabás László utólag, Marosvásárhelyről írt leveléből idézünk, melyben egyébként további 20 erdélyi személy, közösség díjazására tett alátámasztott javaslatot: „Hálásan köszönöm Neked, hogy részesülhettem az EX LIBRIS DÍJ-ból, és ott lehettem a nagyszerű ünnepi Gálán, nemes ügyet szolgáló rangos művészek és nemzettársak között… Meggyőződésem, hogy ez a díjrendszer fennen megmarad a magyar művészet, művelődés és a nemzetszolgálat történetében.” 19 Barabás László 20 Frigyesy Ágnes és a Budapesti Székely kör is Ex Libris Díjban részesült. Frigyesy Ágnes Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró, fotóriporter. Ezt az elismerést Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek atyától kapta 2005-ben. A Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetés tulajdonosa, a Kecskeméti Rózsahölgyek Társasága tagja. 2018. december 20-a óta a Budapesti Székely Kör elnöke, számos közéleti-kulturális est, hazai honismereti- és határon túli utazás főszervezője. Három könyv szerzője üldözött erdélyi és magyarországi papokról. A Budapesti Székely Kör célja 1988 óta változatlan, céljaikat megerősítették tavalyi 35. évfordulójukon: Az erdélyi magyar-székely kultúra otthoni és itthoni megőrzése, az Erdélyből való áttelepülések során megsokasodott budapesti székelység kultúrájának ápolása, önálló rendezvények gazdag sorával annak kifejezése, hogy Budapest rendületlenül hazánk távoli, nagy, nemes oszlopának a fővárosa is, s hogy a Budapesti Székely Kör – nomen est omen: a név kötelez! – székely tagjai révén Budapesten, Magyarországon a népét képviseli minden mozdulatával. 21 Ex Libris Díj Hollós Lászlónak: szerkesztő, producer, rendező. Vagyis az ő világa a közlés filmen, tévében. Filmjei közül nekünk most ő a Szerelmes földrajz, a szép vallomások véget nem érő sora a tévében. Szavait idézzük: „Szabó Zoltán írótól kölcsönöztem a címet, aki 1942-ben jelentette meg először Szerelmes földrajz-át. Azt írta meg, hogyan lehet emigrációban, a hazától távol szeretni ezt a hazát. Ő költők által idézte meg a hegyeket, a folyókat, az Alföldet – tehát innét az ötlet –, én pedig azt gondoltam, olyan embereket választok, akik számomra valamiért érdekesek, és fontos közlendőjük van erről az országról, s műsorom nem pusztán földrajzról szól, hanem az életről, a szerelemről, az érzelmekről, a természethez fűződő érzelmi viszonyról.” Hollós László révén mélyebben és sokoldalúbban ismerjük meg Kárpát-medencei hazánkat, mint valaha is tehettük volna nélküle. 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjunkkal köszöntük meg munkáját, s most örömmel nyújtjuk át az Ex Libris Díjat is. 22 Ex Libris Díjat vett át Dr. Agócs Gergely - Érsekújváron született 1969-ben. Etnográfus, népzenekutató, Magyarország Érdemes Művésze. Népzenei érdeklődése gyermekkorában Füleken és környékén bontakozott ki. Tizenhat évesen, 1985-ben ment el először népzenét gyűjteni, és azóta közel ezer órányi felvételt sikerült rögzítenie. 1992 óta él Magyarországon. A gyűjtések légköre alakította ki benne a késztetést a folklórban való elmélyülésre, a dalok, a táncok megtanulására, a hangszeres muzsikálásra. Közismert zenész, ragyogóan játszik dudán, furulyán, tárogatón, de koncertjein a koboz és a különféle keleti rokonnépek hangszerei is megszólalnak, s emellett énekel is. A Hagyományok Háza főtanácsadója, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa, a Debreceni Egyetem főiskolai docense. 1997-ben szerezte diplomáját az ELTE néprajz szakán, az MTA Zenetudományi Intézetében is dolgozott, doktori disszertációját folklorisztikából szerezte. Agócs Gergely terepkutatásai elsősorban a felvidéki magyarság tájegységeire irányulnak, de gyűjteményében más magyarlakta területeken, illetve a szomszéd népek, valamint keleti rokonnépek régióiban rögzített népzenei felvételek is szerepelnek. A Fonó Zenekar tagjaként és önálló fellépésein is képviseli a magyar népzenei hagyományt, de a közönség a magyar népmesék kedvelt előadójaként is ismeri. A Hagyományok Házában megalapította és immár 18 éve vezeti a „Magyar népmese - hagyományos mesemondás” című tanfolyamot, melynek végzett hallgatói állnak a magyar népmese-mozgalom új hullámának kibontakoztatása mögött. 23 24 Ex Libris Díja vett át a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a díjat Fülöp Magdolna elnök és Biszak Enikő alelnök vette át – az egyesület 2008 őszén alakult meg, és hivatalosan 2009 tavaszán jegyezték be. Egy kiállítás alkalmával fogant meg az egyesület létrehozásának az ötlete. Az alapítók úgy érezték, hogy szükség van a nők tartalmasabb kikapcsolódásának biztosítására, egy olyan civil szervezetre, amely közös tevékenységek által összetartja a tagokat. Az egyesület legfontosabb céljai: a nők összefogása, a néphagyományok megőrzése, a magyar identitástudat erősítése, a rászorulók segítése, környezetünk óvása, a környezettudatos magatartás alakítása. S a mindennapi élet fontos pillanatai a nő, mint hivatás jegyében tanulják és tanítják: a hímzés- és varrásmintákat, hagyományos székely ételeket, gasztronómiai-, kézimunka- és süteménykiállításokat, főzőversenyeket szerveznek, étel- és süteményreceptek sorát gazdagítják Mindig együtt ünnepelnek városukkal, a székelyekkel nagy évfordulókon, megemlékezéseken, koszorúzzák elõdeik, hõseik emlékeit. Táncokat, népdalokat tanulnak, szervezik a nõk szabadidejét, kikapcsolódását. Mert az élet együtt sokkal szebb. 25 Ex Libris Díjat vett át Kovács Ferenc: siklósi festőművész, ezt vallja: „A xxi. század elején az a csodálatos, hogy nincs meghatározó korstílus, mindenki megteremtheti a saját világát és álmai szerint hagy nyomot maga után… Az út, amelyen végigmegy, majd beszél róla. Nálam a természettel kötött jegyesség mindig aktuális, mert azt az őszinteség és korunk életérzései jellemzik.” Absztrakt stílussal kezdte pályáját, majd akvarellista lett. Egyedi tájképi festészetének, kiváló akvarelljeinek lényegéről így ír: „a legárnyaltabban akarom kifejezni a természetben látottak érzelmi átélését, befogadását a színek, színharmóniák segítségével. Különleges hangulatokat, a csend nyugalmát, a békét, a természet és az élet derűs szemléletét közvetítem.” Emellett kultúraszervezői tevékenységéről is szól a díj - hazai és a határon túli művészeti közéletben is számontartott, évtizedek óta rendületlenül jelen lévő „Siklósi Szalon” áldozatos vezetéséért, melyet jómaga fél évszázada szervez, s a várban rendezett Siklósi Szalon egyedülálló képzőművészeti tárlat az egész országban. Egész Európát bejárta a szalon kiállítás sorozat, Rómában, Párizsban, Bécsben, Bukarestben, Moszkvában aratott sikert a tárlat. A világon nincs ilyen, hogy több évtizeden át évről évre hetven befutott neves művész újdonságait rendezik tárlatba! S ennek példa nélküli szervezése, lebonyolítása, a sok irányú magyar kortárs képzőművészet bel- és külföldi bemutatása Kovács Ferenc fő érdeme. 26 Ex Libris Díjat vett át Kovalcsik Cirill atya, ferences szerzetes – az atya jelenleg a budai ferences templom beosztott lelkésze, tanít a Szentendrei Ferences Gimnáziumban tanít, korábban a szlovák tartományfőnök meghívására vállalta el a felvidéki missziós munkát Érsekújváron, s ott 22 éven át nemcsak jó pásztorként lelkiismeretesen gondozta az ottani magyar katolikus hívőknek a lelki világát, hanem a város egész magyar közösségének meghatározó és megbecsült személyiségévé tudott válni. A szorosan vett lelkipásztori munka mellett, több kisebb közösség formálódott, melyekben mélyebben lehetett megélni a nagyobb közösséghez tartozást. Erősítette a magyar nemzethez való tartozást. Érsekújvár 2003-ban Pro urbe-díjjal ismerte el, 2019-ben polgármesteri díját kapott, a Rákóczi Szövetség pedig 2010-ben Esterházy-díjjal tüntette ki, 2023-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Közösségteremtő és közösségformáló ereje miatt nagy tisztelet övezi személyét. Identitásőrző küldetése pótolhatatlan a városban. Cirill atya arról nevezetes, hogy szinte minden ferences templomot látogató érsekújvári magyar hívőjét név szerint ismer, a gyerekeket is, akikkel külön foglalkozik a miséken, és többször előfordul, hogy megszólítva valamelyiküket, bevonja őket az istentiszteletbe. 27 Ex Libris Díjat vett át Nagy Perge László grafikus designer – a rovásírásért tett erőfeszítésekért és a Nemzeti grafikák sorozatért: „Mindig is erős volt bennem a magyarság szeretete és büszkesége, de életem során sokszor éreztem a vajdasági magyarság kisebbségi létéből fakadó kihívásokat és nehézségeket. Elemi iskolás koromban nem kaptunk megfelelő mélységű oktatást a magyar történelemről, így sok mindent nem tudtam őseinkről és múltunkról, de mély büszkeséggel töltött el, amikor az őseinkre gondoltam. Az Ex Libris Díj hihetetlen erővel és motivációval tölt el, hogy tovább folytassam a Magyar nemzeti grafikák sorozatom készítését.” A múltból érkező rejtett üzenetek felfedezésével láthattam meg a múlt misztikus és gazdag részleteit. Így alakultak ki a Magyar nemzeti grafikáim, hogy megismertessem az emberekkel a magyar kultúra gazdagságát, erejét és bölcsességét.” 28 Ex Libris Díjat vett át Jánosi András és a Hungaricus – magyar régizene, népzene Jánosi András népzenész, zenetanár, zenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja több évtizede kutatja a magyar néphagyományban megőrzött, eleven táncdallamokat és a levéltárak mélyére temetett régi kottákat. A Hungaricus másik két tagja, Apró Anna és Légrády Eszter a Zeneakadémia Népzene Tanszékén végzett népzenetanárok és országos, valamint nemzetközi zenei versenyek díjazott előadói. Az együttes neve a magyar táncok 16-18. századi elnevezését idézi. A Hungaricus megalapításával céljuk 2019-es az volt, hogy a korábbi századok régi magyar zenei gyűjteményeinek dallamanyagát életre keltsék és közkinccsé tegyék. Megalakulásuk határon túli koncertjeikhez kötődik: jótékonysági koncerteket szerveztek Felvidéken és Délvidéken (a két alapító muzsikus társ e területekről származott), amelyeken Berzsenyi-kori zenét játszottak hegedű, koboz, ének felállásban. Tulajdonképpen ezeken a koncertsorozatokon váltak együttessé és vették fel a 18. századi táncaink elnevezését idéző Hungaricus nevet. Koncertsorozatuk volt Kassa környékén és Gömörben, Csíkszeredában, Gyimesbükkön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, Farkaslakán, s elrepítették Dél-Koreáig a felvidéki, rozsnyói régi zenét. A legtöbb helyen templomokban szerepeltek, a hely szellemiségét tekintve itt találták meg zenéjük legméltóbb helyét. És tény, hogy Jánosi András másik zenekara, a Jánosi Együttes 2016-ban A Magyar Művészetért Díjban részesült akkori gálánkon, ő pedig személy szerint a Bartók Béla-emlékdíjunkban 2006-ban. 29 30 Ex Libris Díjat vett át a Romániai Magyar Dalosszövetség, nevükben dr. Krasznai Gáspár karnagy Trianon gazsága után az irodalommal és színművészettel egy időben az erdélyi magyar énekkarok – mint hamarosan az egész magyar szellemi élet - megtalálták szerepüket az a magyarság művelődési életében. A számos városban és faluban sok évtizedes múltra visszatekintő régi „dalárdák” mellé újonnan alakult kórusok sorakoztak fel egyre nagyobb számban, s 1921. november 13-án Brassóban 30 énekkar küldötte kimondotta a „Romániai Magyar Dalosszövetség” megalakulását. Ez a magyar dal- és zeneegyesületek országos keretbe tömörítésével a karének, dal- és zeneirodalom ápolását tűzte ki célul, s különféle versenyeket, karmesteri tanfolyamokat, ünnepségeket, hangversenyeket vett tervbe. Könyvtárakat és kottagyűjteményeket teremtett, pályadíjakat tűzött ki, szaklapot, zeneműveket adott ki. A Romániai Magyar Dalosszövetség különösképpen a történelmi Erdély területén működő magyar ajkú amatőr világi és egyházi énekkarok, fúvószenekarok, hagyományőrző és régizene-együttesek szakmai és szellemi támogatója. A több, mint száz esztendős történelme során a Dalosszövetség mindenkori és legfontosabb szerepvállalása az erdélyi műkedvelő zenei közösségek felkarolása, a magyar zenei anyanyelv megélési lehetőségeinek biztosítása, ezáltal a magyarságtudat megerősítése, a magyar és erdélyi zenei anyanyelv átörökítése, múltunk és jelenünk zenei-szellemi értékeinek továbbadása. Ahogyan büszkén mondják: Jelen vagyunk dalainkkal egész Erdélyben, „angyalkáink”, vezetőségi tagjaink, regionális képviselőink s dalnokaink mélyről feltörő énekekkel képviselnek bennünket. Elnökük Dr. Csákány Csilla PhD zenetudós adjunktus. Kolozsvárról, de Marosvásárhelyről és Nagyváradról is – a teljes erdélyi térben. 31 Ex Libris Díjat vett át Schön György: Az immár 35 éves Háló Közösségi és Kulturális Központ oszlopa, össz-kárpát-medencei mozgalmuk délvidéki fő menedzsereként az elmúlt 20-25 évben főleg szűkebb szülőföldjén. Nagybecskerek vidékén, a Bánságban, vagy Erdélyben nyújtott sokarcú támogatást az ottani magyar kulturális közösségeknek, ez minden lelkületét kitölti. Budapesti klubjukban korunk élő legendáinak meghívásával formálják a közös szellemi erőt, önzetlen misszióvállalással. Schön György neve fogalom a határon túl. A Háló programjait látva példamutató örömmunkával terítik meg a határtalan magyar kultúra asztalát. Nem a jobb jövőt várják, hanem a jelent alakítják „határok nélkül.” Deseő Csaba hegedűművésszel együtt 2008 októberében alapították a Háló Jazz Klubot, amely már Budapest ismert zenei színfoltja. Jómaga nagyszerű költők verseit zenésíti meg és adja elő, ahogyan a róla szóló portré írta: Jönnek vele szembe a versek... A trianoni gyászra emlékezés és emlékeztetés előadóművészetének kihagyhatatlan része. „Mindaddig segítek. míg magyar szóra magyar szó felel!” S a villamosmérnök hat gyermek édesapja. 32 Ex Libris Díjat nyújtottunk át Falath Zsuzsannának A fiatal felvidéki történészt-muzeológusnőt azért bocsátotta el a pozsonyi városi múzeum, mert a saját szakértői véleményére hivatkozva védte meg a magyarokat. 2019 óta folyamatosan és megalkuvás nélkül bizonyítja igazát munkajogi és antidiszkrimációs perekben. „Intenzíven kutatom a témát, s láttam, milyen szörnyűségek történtek 1918-ban és 1919-ben a felvidéki magyarokkal. Ma még keményebben fogalmaztam volna erről. Ha megnézzük, mi történt 1918-ban és 1919-ben, a Felvidék cseh megszállása idején, akkor kiderül, számos helyen a szlovákok vállt vállnak vetve harcoltak a magyarokkal. A szlovákság jelentős része nem kért a cseh megszálló csapatokból.” 33 Salamon Beáta és Porteleki László 34 A Magyar Művészetért Díjban részesült Salamon Beáta hegedűművész - Magyar Arany Érdemkereszttel 2015-ben kitüntetett, eMeRTon-díjas népzenész, népihegedű-tanár, előadóművész, a Méta népzenei együttes vezetője. Klasszikus hegedűsnek készült, majd a Pécsi Művészeti Szakközépiskola alatt Bartók Béla Román táncok című művének hatására érdeklődése a népzene felé fordult. 1983-ban megalapította a Méta népzenei együttest, mellyel 1985-től Budapesten muzsikált. Még az alakulás évében elnyerték a Népművészet Ifjú Mestere díjat. 1985-től 15 évig működött táncháza minden vasárnap a legendás Józsefvárosi Ifjúsági klubban. A Budafoki Zeneiskolában mesterétől, Porteleki 1986-ban vette át a népi hegedű oktatását. Gyermeke születése után a Magyar Állami Népi Együttes prímása volt 3 évig. 2010–2012: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet 2010-2012-ben végezte el. 2016-ban Regionális Prima Díjban részesült. Jelenleg a Váci Bartók-Pikéthy. Zeneművészeti Szakközépiskola népi hegedű tanára, az Erdélyben minden évben megtartott hatalmas sikerű Méta-táborok vezető zenésze. oszlopa. 2013 óta Ex Libris Díjunk tulajdonosa, most pedig A Magyar Művészetért Díjat veszi át, s egyben varázslatos zenével ünnepli 47. gálánkat 8 másik zenésztársával együtt. Kivételes csapat. 35 Porteleki László 36 A Magyar Művészetért Díjban részesült Porteleki László - az egyik leghíresebb magyar prímás, emellett kobzán, tamburán zenél, és énekel. Amikor a hetvenes évek elején Ozoráról, nagyszüleitől felkerült Budapestre, megérezte, hogy épp a vidéken megélt hagyományt kell tovább vinnie. 1976-ban megalapította és vezette a nemzetközileg is úttörő erejű Tékát, majd a Honvéd Művészegyüttes zenekarának prímása lett. 1998-tól a világhírű Muzsikás együttes, vagy ahogyan ő mondja, „a négytagú trió” tagja, s számára ez a zenekar egyfajta missziót is jelent. Stílushűségével és virtuóz technikájával az erdélyi hegedűjáték egyik leghitelesebb előadója. Másfél évtizede hozta létre saját zenekarát, a Porost, amely a Fonó táncház életének meghatározó zenei forrása lett. 37 38 Ex Libris Díjban részesült Dezső Attila népzenész - Székelyudvarhelyen született. Jelenleg Csíkszeredában lakik és dolgozik controlling vezetőként. Katlan nevű zenekarának székhelye Kolozsváron van, ott él a zenekar nagy része, ott alakultak kiváló együttessé, hisz ott voltak egyetemisták, ott kezdtek el napi szinten együtt zenélni. Közgazdaságtant tanult ott. Mivel édesapja lelkész, sok helyen élt a család, a székelyföldi Bögözbe 2019-ben költöztek. Hegedülni a zeneiskolában kezdett Fazakas Levente tanítványaként, de meghatározó volt, hogy folyamatosan táncházban zenélhetett táncházzenészekkel, valamint adatközlőkkel. Idézzük őt: „Rengeteget tanultam Amerikában is. Egy olyan háttérrel rendelkeztem, amiben csak népzene vett körül gyerekkoromtól kezdve, és ezt követően nagy váltás volt bluegrasst és country-t tanulni. Visszatekintve szükség is volt arra, hogy mást is lássak, tanuljak, tapasztaljak. Szükségem volt más nézőpontra, hogy teljesebb képet tudjak alkotni saját kultúránkról. Most a Katlan nevűzenekarommal arra törekszünk, hogy a tancházmozgalomba új nézőpontot,frissességet hozzunk, ezzel erősítve a magyar kultúrát.” 39 40 Ex Libris Díjban részesült Kovács Márton népzenész- Tanulmányai eleinte a képzőművészethez kötik, majd 2002-től egyértelműen a zenéhez. Először a váci zeneművészeti középiskolához, majd 2007-től 2010-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerez diplomát a Népi vonós szakon, majd 2013-15 között ugyanott a mesterszakon. Mesterei a magyar népzene nagyjai, mások mellett Salamon Bea, Halmos Béla, Ökrös Csaba, Vizeli Balázs, Csoóri Sándor. 2009 óta a tordasi művészeti iskola főállású népzenetanára. Oktatott hangszerei: hegedű, brácsa, bőgő. 2017 óta a Csutorás népzenei tábor népi hegedű tanára, 2019 óta a Méta tábor egyik hegedű oktatója, 2023 szeptembere óta a Bartók Béla zeneművészeti és hangszerképző gyakorló gimnázium népi hegedű tanára. Számos országos versenyt nyert: pl. 2018-ban a prímásversenyt Balatonfüreden, 2019-ben pedig a kalotaszegi prímásversenyt Mérán. 2013-ban ifjúsági Prima Díjban részesült, a Halmos Béla Vándordíj tulajdonosa. Kísérte fellépéseiken a Corvinus Közgáz Táncegyüttest, a Jászság Népi Együttest, tagja volt a Magos együttesnek, a Gajdos Zenekarnak. Hobbija a díjlovaglás és az autóversenyzés. 41 42 Ex Libris Díjban részesült Kuczera Barbara népzenész, néptáncos Népzenénk és néptáncunk kiemelkedően sokoldalú személyisége. A Magyar Táncművészeti Főiskola, néptánc szakát éppoly sikeresen végezte el, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a népi hegedű szakot, s ez utóbbiban mesterei egyben A Magyar Művészetért Díjrendszer korábbi kiemelkedő díjazottai is: Halmos Béla, Ökrös Csaba, Salamon Beáta, Jánosi András, ez utóbbi két művészt is vele együtt ünnepeljük ma e díjátadó gálán. Táncolt a Magyar Állami Népi Együttesben, a Budapest Táncegyüttesben, a Duna Művészegyüttesben – s mintha otthon volna: ezen együttesek is a díjazottaink közé tartoznak az 1987 óta eltelt időben. Nem csupán népzenész, hanem magyar kultúránk jellemzőjeként: táncházzenész. Tagja volt a Méta és a Makám zenekarnak, a Nox együttesnek, mellyel csodálatos hangfelvételeket készített Karácsony, Ragyogás, Örömvölgy címmel. A népzene és a néptánc mellett szenvedélye a pedagógia, a népszokások, a néphagyományok, más kultúrák zenéi. A gyerekek népzenei nevelésében szent helynek számító Métatábor szinte „örökös tanítója”. 43 44 Ex Libris Díjban részesült Molnár Péter – nagybőgős 1976-ban született Tiszafüreden. Iskolásként előbb citerázni tanult, majd 1991 nyarán egy táborban találkozott az autentikus vonós népzenével, azóta nagybőgőn játszik. A helyi zeneiskolában ekkor már működött népzene szak Rőmer Ottó vezetésével, ő kezdte tanítani, tőle kapta az első iránymutatásokat. Később Mohácsy Bercitől tanult, többek között a Méta Táborokban. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének-zene-népzene szakának elvégzése után a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központjának munkatársa lett, mai napig itt dolgozik az Archiválási Osztály vezetőjeként. A Kalász Banda és a Tárkány Trió tagjaként autentikus népzenét játszik, emellett világzenei formációkban is bőgőzik Herczku Ágival és Nikola Parovval, valamint a Tárkány Művekkel. 45 46 Ex Libris Díjban részesült Péter Tamás prímás Generációjának egyik legnevesebb hegedűse. Folytatta a családi hagyományokat, ott és később a barátai közül sokan néptáncosok vagy népzenészek, ő is erre a szakosodott már az iskolában, a gimnáziumban. 2014-ben végzett a Zeneakadémián. Egyben kiváló zenetanár, s 2023-ig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekarának egyik prímása volt, Pál István Szalonna zenekarának állandó közreműködője. S ma is emlékszünk egy vért pezsdítő hírre 2022-ből: A Fonóban szó szerint százak táncoltk át az új évbe az ország legnagyobb szilveszteri táncházában, amikor a Folkszilveszteren a legendás Szászcsávási zenekar és Péter Tamás és barátai húzták a talpalávalót a vonós táncházban. S tegyük hozzá: Péter Tamás jogász diplomát is szerzett a Pécsi Egyetemen. 47 48 Ex Libris Díjban részesült Porteleki Zoltán: brácsa, hegedűkontra, cimbalom, citera, ének A Gálán két nagyszerű ozorai zenésszel is találkoztunk, a Porteleki testvérekkel, akik – bár Budapesten születtek – a kis dunántúli történelmi faluban tanulták a zenét nagyszüleiktől. Zoltán, „Kolbi” általános iskolás korában citerázni tanult. 12-13 évesen érdekelték más népi hangszerek, elsősorban a tekerőlant. Porteleki Zoltán bátyja, Porteleki László invitálására jött vissza Budapestre az Óbudai Népzenei Iskolába. Ifj. Csoóri Sándortól tanult tekerőn és brácsán játszani. A vele egykorú növendékek-barátokból megalakították a Forrás zenekart, tehát 14-15 évesen már a zenélés volt a legfontosabb számára. 1987-ben lett a Téka zenekar tagja 1999-ig. Ezután a Méta zenekarban muzsikált tovább, ebben a formációban kerültek az Állami Népi Együtteshez zenélni. 2003-tól a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központ munkatársa. Ahogyan vallja: „A szinte állandó zenélés és az ehhez kapcsolódó erdélyi és felvidéki gyűjtőutak voltak az én „iskoláim.” 49 50 Ex Libris Díjban részesült Szilágyi Tóni erdélyi zenész Szamosújváron született, ott is él, lakik. Sokoldalúan képzett zenész, tíz hangszeren játszik: gitár, basszusgitár, zongora, nagybőgő, hegedű, brácsa, harmonika, dob, picit kobzán is játszik, énekel. Az utóbbi tíz évben a hegedűvel és a gitárral foglalkozik, de a szíve csücske a zongora. Öreg cigány muzsikusoktól tanult hegedülni, ifjú korában értük és hozzájuk járva a vidéket ellesni a fortélyokat. A Nagyvárad Néptáncegyüttes tagja volt több, mint 5 évig, játszott a Budapesti Magyar Állami Népi Együttesnél, megalapította a PutriPop együttest, a Parno Graszt zenekarhoz hét éves közreműködés kötötte, 2022-23 között a zenekar tagja volt, s játszott a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek. A Gálát követő napokban utazott Szamosújvárról Budapestre a díj átvételére. 51 Falath Zsuzsanna köszönő beszéde a gála végén Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szívem szerint az összes mai díjazott nevében is mondhatom rövid gondolatomat. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek Önök között- olyan emberek között, akik életükkel, munkásságukkal a magyar nemzet iránti teljes elkötelezettségükkel bizonyították, hogy méltók ezen kitüntető díjak átvételéhez. Ígérem, hogy munkámmal, az igazság folytonos keresésével és a magyar nemzet iránti hűségemmel igyekszem megszolgálni ezt az elismerést. Engedjék meg, hogy a magam és minden kitüntetett nevében megköszönjem a dicsérő szavakat, a méltatásokat és a megtisztelő díjakat. Ezzel mi is beléptünk egy nagy közösségbe, A Magyar Művészetért Díjrendszer eszmei vonzerejébe, ebbe a különleges magyar együttesbe. Kérem a Jó Istent, hogy adjon minden jó szándékú magyar embernek erőt, egészséget és kitartást, hogy áldásos munkájuk eredményét felhelyezhessék a nemzet oltárára. Isten minket úgy segéljen! 52 A Gála záró akkordjai: Péter Tamás, Kuczera Barbara, Salamon Beáta, Dezső Attila, Porteleki László, Molnár Péter, Porteleki Zoltán, Kovács Márton. 53 A Színész Díjban részesült ifj. Vidnyánszky Attila - díját színházi előadás keretei között tervezik átvenni-átadni. 1993-ban született Beregszászon. 2010-ben felvették a Film- és Színművészeti Egyetemre, 2015-ben a legígéretesebb pályakezdőnek választották a kritikusok, 2016-ban Junior Prima-díjas lett. Aa Latinovits Színházban, a Liliomfit vitte színre, a Gyulai Várszínházban megrendezte a III.Richárdot, mely később a Nemzeti Színház repertoárjára került, 2016-ban a Radnóti Színházban vitte színre Bulgakov Iván, a rettenet című darabját. 2017-ben a Vígszínház társulatának tagja lett. Fontosabb szerepei: A Nyugat császára: Christy, Háború és béke: Napóleon Bonaparte, A diktátor: Hynkel/Borbély, II. Richárd: Henrik Bolingbroke, Mágnás Miska: Miska, A padlás: ÜTEG, a detektív másik balkeze, Hamlet: Hamlet. 54 A Színész Díj - Hamlet, herendi alkotás 55 A Magyar Művészetért Díj - herendi alkotás 56 ELKAPOTT PILLANATOK Schramek Géza, Karda-Markaly Aranka, Nagy Tímea, Molnár Levente, Szilágyi Zsolt 57 Varga Miklós 58 Nagy Tímea 59 Karda-Markaly Aranka 60 Hungaricus, Légrády Eszter 61 Hungaricus, Apró Anna 62 Kuczera Barbara, Salamon Beáta (takarásban Porteleki László), Kuczera Barbara, Péter Tamás, Salamon Beáta, Dezső Attila, Porteleki László, Molnár Péter, Porteleki Zoltán Polteleki Zoltán, Molnár Péter, 63 Kuczera Barbara, Péter Tamás, Salamon Beáta, Dezső Attila, Porteleki László, Molnár Péter, Porteleki Zoltán 64 Gubcsi Lajos, Schramek Géza, Kusztos Tibor 65 Gubcsi Lajos, Varga Miklós, Karda-Markaly Aranka, Nagy Tímea, Molnár Levente (félig takarásban) 66 Gubcsi Lajos, Kovalcsik Cirill 67 Hungaricus, Bese Botond 68 Gubcsi Lajos és Porteleki Lészló 69 Kovács Márton, Gubcsi Lajos, Molnár Péter 70 Salamon Beáta, Porteleki Zoltán, Molnár Péter (takarásban), dezső Attila, Kovács Péter 71 Porteleki Zoltán 72 Porteleki László 73 Az Ex Libris Díj - 6 díszalbum a Kárpát-mdencéről díszdobozban 74 Gubcsi Lajos Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában megjelent albumai, könyvei Gubcsi Lajos: ŐSEINK, HŐSEINK A FENNSÍKON - Szoborkertünk történelmi jelképrend https://mek.oszk.hu/25700/25717/ (megj. 2024) bcsi Lajos: Emlék, könyvben – A 47. Gála - Szívvel, lélekkel https://mek.oszk.hu/25700/25716 Gubcsi Lajos: Ha adhattam, azzal én kaptam https://mek.oszk.hu/25600/25653 Gubcsi Lajos: Csillagaink e Földön itt https://mek.oszk.hu/25600/25654/ Gubcsi Lajos: Tánc a pokol tornácán – 13 ördögi év, 1514-1526 (megj. 2026. febr.) http://mek.oszk.hu/18600/18687 Gubcsi Lajos: A pokolban Mohács, 1526 – 13 ördögi év, 13. kötet (megj. 2026. febr. 1.) http://mek.oszk.hu/17900/17952 Gubcsi Lajos: Magyar, törj magyarra, 1525 – 13 ördögi év, 12. kötet (megj. 2025. febr. 1.) http://mek.oszk.hu/17900/17951 Gubcsi Lajos: A Karthauzi Névtelen országa, 1524 – 13 ördögi év, 11. kötet http://mek.oszk.hu/17900/17950 Gubcsi Lajos: Tomori Pál, érsek és vezér, 1523 – 13 ördögi év 10.kötet http://mek.oszk.hu/17900/17949 Gubcsi Lajos: Kié a király? - Fõúri ligák konca az ország, 1522 – 13 ördögi év, 9. kötet http://mek.oszk.hu/16500/16569 Gubcsi Lajos: Elnémul a harang Nándorfehérváron, 1521 – 13 ördögi év, 8. kötet http://mek.oszk.hu/16400/16478 Gubcsi Lajos: Szulejmán álma, 1520 – 13 ördögi év, 7. kötet http://mek.oszk.hu/16400/16403 Gubcsi Lajos: A Habsburg-sas karmai, 1519 – 13 ördögi év, 6. kötet http://mek.oszk.hu/16400/16402 Gubcsi Lajos: Kié az ország?, 1518 – 13 ördögi év, 5. kötet http://mek.oszk.hu/16300/16336/ Gubcsi Lajos: Werbőczy vastörvényén nincs pecsét, 1517 - 13 ördögi év, 4. kötet http://mek.oszk.hu/16300/16302 Gubcsi Lajos: 10 éves király trónol, 1516 - 13 ördögi év, 3. kötet http://mek.oszk.hu/15000/15089 Gubcsi Lajos: Koronánk a nászajándék, 1515 - 13 ördögi év, 2. kötet http://mek.oszk.hu/15000/15079 Gubcsi Lajos: Magyar pokol, 1514 - 13 ördögi év 1. kötet http://mek.oszk.hu/12200/12297/ Gubcsi Lajos: 13 ördögi év – A máglyától Mohácsig http://mek.oszk.hu/12500/12518 Gubcsi Lajos: 1514 – Magyar pokol (opera és rockdráma librettója) http://mek.oszk.hu/12300/12381/ Gubcsi Lajos: Ne kérj. Adj. http://mek.oszk.hu/23500/23578 75 Gubcsi Lajos: Arcpillanatok – A Magyar Művészetért Arcképcsarnoka https://mek.oszk.hu/20600/20688 Gubcsi Lajos: Kicsim gyere, fölmegyünk az égig https://mek.oszk.hu/19800/19829/ Gubcsi Lajos: Ati ecsete – Gubcsi Attila hátrahagyott élete https://mek.oszk.hu/21000/21020/ Gubcsi Lajos: … a Kő marad… - Emlékeim Kő Pálról https://mek.oszk.hu/20800/20852/ Gubcsi Lajos: Tánc a pokol tornácán - 13 ördögi év, 1514-1526 (megj. 2026) http://mek.oszk.hu/18600/18687 Gubcsi Lajos: A pokolban Mohács, 1526 – 13 ördögi év, 13. kötet (megj. 2026) http://mek.oszk.hu/17900/17952 Gubcsi Lajos: Magyar, törj magyarra, 1525 – 13 ördögi év, 12. kötet (megj. 2025) http://mek.oszk.hu/17900/17951 Gubcsi Lajos: Öreg szem (nem öregszem) – Július havi ciklus https://mek.oszk.hu/23700/23750 Gubcsi Lajos: Hall még valaki?! - Június havi ciklus https://mek.oszk.hu/21700/21790/ Gubcsi Lajos: Hajnal hasad hasad alatt – Május - havi ciklus https://mek.oszk.hu/20000/20035/ Gubcsi Lajos: Április – havi ciklus http://mek.oszk.hu/18600/18631 Gubcsi Lajos: Március - havi ciklus / http://mek.oszk.hu/17500/17501 Gubcsi Lajos: Február - havi ciklus http://mek.oszk.hu/15000/15005 Gubcsi Lajos: Január – havi ciklus http://mek.oszk.hu/13600/13661 Gubcsi Lajos: Krisztusi korban - Alleglória : 30 éves A Magyar Művészetért Díjrendszer http://mek.oszk.hu/17400/17494 Gubcsi Lajos: Járdaszegély, árva szegény http://mek.oszk.hu/16400/16416/ Gubcsi Lajos: Hazudj, s a bíró is megsegít – Jus gladii Egy karaktergyilkosság története http://mek.oszk.hu/10400/10408/ Gubcsi Lajos: Jut eszembe… ami kimaradt http://mek.oszk.hu/12500/12529 Gubcsi Lajos: Félvörös Félhérosz http://mek.oszk.hu/13600/13662 Gubcsi Lajos: Mr. 52 fok http://mek.oszk.hu/13700/13727 Gubcsi Lajos: Bezár http://mek.oszk.hu/13900/13930/ Gubcsi Lajos: Kórpótlási jogüzérek - Szociokrimi http://mek.oszk.hu/12200/12291/ Gubcsi Lajos: Leányálom http://mek.oszk.hu/12500/12519 76 Gubcsi Lajos: A Magyar Művészetért – 25 éves gyermekem http://mek.oszk.hu/11200/11262/ Gubcsi Lajos: Nyitott boríték http://mek.oszk.hu/10900/10946/ Gubcsi Lajos: Őseink, gyermekeink http://mek.oszk.hu/10400/10409/ Gubcsi Lajos: Felnőtt állatmesék http://mek.oszk.hu/10400/10407/ Gubcsi Lajos: Hű szó, háborgó http://mek.oszk.hu/10400/10410/ Gubcsi Lajos: Legényregény http://mek.oszk.hu/08600/08677 Gubcsi Lajos: Korom Magyarország fölött - 2004-2010 http://mek.oszk.hu/08400/08497/ Gubcsi Lajos: Elég lett, ELÉGETT http://mek.oszk.hu/07700/07792/ Gubcsi Lajos: Egy kun Budán és Pesten http://mek.oszk.hu/07700/07793/ Gubcsi Lajos: Elég, ami ELÉG http://mek.oszk.hu/06600/06608/ Gubcsi Lajos: IV. Üzenet Erdélyből http://mek.oszk.hu/03400/03498 Gubcsi Lajos: Dallam az éjben http://mek.oszk.hu/05700/05773/ Gubcsi Lajos: Ajánlott – Levelek Orbán Viktornak (részletek) http://mek.oszk.hu/05800/05833/ Gubcsi Lajos: III. Üzenet a végekről – Délvidék http://mek.oszk.hu/03400/03497 Gubcsi Lajos: A szabadság népe http://mek.oszk.hu/03400/03496 Gubcsi Lajos: Az ég felé... http://mek.oszk.hu/03400/03499 Gubcsi Lajos: Summa - 55 évem ha ha 110 lesz - Lírai regény http://www.mek.oszk.hu/02400/02426/ Gubcsi Lajos - Gubcsi Anikó: A csillagokban Bubik István http://www.mek.oszk.hu/02300/02355 Gubcsi Lajos: I. Üzenet a végekről – Felvidék http://www.mek.oszk.hu/01900/01950 Gubcsi Lajos: II. Üzenet a végekről – Kárpátalja http://www.mek.oszk.hu/02300/02324 Gubcsi Lajos: Üzenet Erdélyből http://www.mek.oszk.hu/01600/01651 Gubcsi Lajos: Az élet túlsó oldala http://www.mek.oszk.hu/01900/01947/ Gubcsi Lajos: Jó kedvedben teremtettél... http://mek.oszk.hu/02500/02576 77 Gubcsi Lajos: Istentelenül http://mek.oszk.hu/02500/02575 Gubcsi Lajos: Haza szerelem http://mek.oszk.hu/02500/02574 Gubcsi Anikó-Gubcsi Lajos: Aranykönyv - A Magyar Művészetért http://www.mek.oszk.hu/01700/01741 Gubcsi Lajos: Posztumusz – A Magyar Művészetért http://mek.oszk.hu/02700/02785 Gubcsi Lajos: Magyar parasztság a Kárpát-medencében http://mek.oszk.hu/02500/02577 Gubcsi Lajos: Valaki dobog a szívemen http://mek.oszk.hu/02500/02573 Gubcsi Lajos: Szem, fényvesztés http://mek.oszk.hu/02500/02578 Gubcsi Lajos: A kommunikáció napja http://www.mek.oszk.hu/00100/00141 Gubcsi Lajos: 4 nap, amely megrengette az országot 1989 http://www.mek.oszk.hu/01500/01508 Gubcsi Lajos: Four days that shook Hungary 1989 http://mek.oszk.hu/14600/14621/ Gubcsi Lajos: After the Bargain - The Hungarian Reform 1988 http://mek.oszk.hu/15000/15006/ Gubcsi Lajos: Rés a Nagyfalon – Kína 1987 http://mek.oszk.hu/14600/14607/ Gubcsi Lajos-Tarafás Imre: Das unsichtbare Geld http://mek.oszk.hu/14600/14618/ Gubcsi Lajos-Tarafás Imre: A láthatatlan pénz http://www.mek.oszk.hu/02400/02442/ Gubcsi Lajos szerkesztésében megjelent könyvek: Gubcsi Lajos (szerk.): 1122 years - For the Homeland onto Death http://mek.oszk.hu/18600/18685 Gubcsi Lajos (szerk.): 1122 év - A hazáért mindhalálig http://mek.oszk.hu/18600/18686 Gubcsi Lajos (szerk.): 1111 évvel ezelőtt - A 907-es pozsonyi csata http://mek.oszk.hu/18300/18399 Gubcsi Lajos (szerk.): 1111 years ago - The Battle in Pressburg in 907 http://mek.oszk.hu/18400/18400 Gubcsi Lajos (szerk.): 1000-1100 years ago – Hungary in the Carpathian Basin http://mek.oszk.hu/09100/09132 Gubcsi Lajos (szerk.): 1000-1100 évvel ezelőtt – Magyarország a Kárpát-medencében http://mek.oszk.hu/09100/09186 Gubcsi Lajos (szerk.): From the Noon Bell to the Lads of Pest http://mek.oszk.hu/09400/09426 Gubcsi Lajos (szerk.): A déli harangszótól a pesti srácokig 78 Zenés művek: Benkő László - Gubcsi Lajos: Ismét Vereckénél – Rákóczi ballada: -I. rész: https://www.youtube.com/watch?v=p-ES82MZh_0&t=473s -II. rész: https://www.youtube.com/watch?v=FmZ79vtXH7c&t=58s Ökrös Csaba – Gubcsi Lajos: 1514 – Magyar pokol (opera librettó szövege) http://mek.oszk. hu/12300/12381/ Role együttes - Gubcsi Lajos : 1514 Dózsa - rockballada 79