Ebben a fejezetben visszatérünk a rádiós SETI kutatások jövőjére, de egy másik dimenzióban. Többször említettük már a rádiócsillagászat és a SETI rohamosan súlyosbodó problémáját, a földi eredetű rádióinterferenciát, az RFI-t. A tendencia egyértelmű és visszafordíthatatlan: minden szabályozási kísérlet ellenére a zavarszint a rádiótartományban évről évre gyors ütemben emelkedik. Ugyanakkor a rádiócsillagászat és a SETI érdeklődése egyre inkább a rendkívül gyenge sugárzást kibocsátó, távoli égtestekre irányul. Egy mikrowattos adó sugárzása tízmillió kilométerről, egy tizedwattosé a Naprendszer külső vidékeiről, akár sokmilliárd kilométerről is megbízhatóan detektálható a korszerű SETI rádiótávcsövekkel, ha a rádiózavarok engedik. De napjainkra a jelek sajnos gyakran belefulladnak a zajba, a Föld felszínéről végzett rádiós SETI kutatások ugyan folyamatosan javítják az interferencia kiküszöbölésére szolgáló technikát, mégis halálra vannak ítélve. (A nemzetközi jogi védelem egyáltalán nincs megoldva, a Nemzetközi Távközlési Unió frekvenciaelosztási szabályzata csak egy lábjegyzetben említi, hogy a mikrohullámú tartomány három sávjában SETI kutatások folynak.)

Ez a felismerés nem új. Már a NASA SETI program megindítása előtt, vagyis a nyolcvanas évek közepén szerepelt az érvek között az, hogy e kutatásokat még ebben az évszázadban végre kell hajtani, mert erre később már nem lesz lehetőség. Pontosabban az érvelés úgy szólt, hogy a rádiós megfigyelések költségei a Föld felszínéről jóval kisebbek, mint ha a zajtól való menekülés érdekében kitelepítik a műszereket a világűrbe vagy a Holdra. Már ekkor felvetődött tehát, hogy a SETI kutatások és az egész rádiócsillagászat napjai a Földön meg vannak számlálva, és egy alkalmas "rezervátumot" kellene számukra biztosítani valahol a Föld körüli térségben. Többen leírták azt is, hogy milyen kutatásokat lehetne végezni egy ilyen védett helyről a Holdon, milyen feltételeket kell figyelembe venni a hely kiválasztásánál, és milyen új lehetőségeket biztosítana a "kiköltözés". A téma igazi lendületet mégis 1993-tól kapott, amikor Jean Heidmann francia rádiócsillagász és SETI kutató nagyszabású kampányt kezdeményezett a SETI kutatásoknak a Holdra telepítése érdekében.