Amikor 1961 novemberében, a nyugat-virginiai Green Bankben az amerikai Tudományos Akadémia egy zártkörű tanácskozásán Frank Drake a napirend összeállítása céljából felírta a táblára valószínűségek szorzatából álló egyszerű formuláját, aligha gondolhatta, hogy egy tudományág alapképletét alkotta meg. A Drake vagy Green Bank-i egyenlet azóta minden e témáról írt könyv kiindulópontja, az ortodox SETI kutatások alapja.

Az évtizedek során számos eltérő felírásmód született, ezek közül a finn Mustelin változatát ismertetem, amely nagyon világos szerkezetű:

N_c az adott időpontban adott térrészen belül egyidejűleg létező, technikailag fejlett civilizációk száma
N* a kérdéses térrészen belül lévő csillagok száma
f_p közülük a bolygórendszerrel rendelkezők aránya
n_e a lakható bolygók átlagos száma egy-egy bolygórendszerben
f_l közülük az életet hordozó bolygók aránya
f_i közülük az értelmes lényeket hordozó bolygók aránya
f_c közülük a technikai civilizációt hordozó bolygók aránya
L_c a technikai civilizációk átlagos élettartama
L_* a csillagok átlagos élettartama (csak életük nyugodt, az élet szempontjából hasznosuló időszakát véve figyelembe).

Ez a formula így nem alkalmas N_c kiszámítására, mert több faktor még közelítőleg sem ismert. Egyetlen kvantitatív következtetést tehetünk: ha a kérdéses, kiválasztott térrész a Naprendszert is tartalmazza, akkor egyik tényező értéke sem lehet nulla, hiszen N_c>=1 éppen a földi civilizáció léte miatt. Ezt a magától értetődő megkötést mégsem árt hangsúlyozni, mivel főképp biológusok és a társadalomtudományok művelői néha annyira meg vannak győződve az élet földi fejlődési útjának teljesen valószínűtlen jellegéről, hogy legszívesebben nullát írnának a Drake formula megfelelő f_i és f_c tényezői helyére. Dick a problémát a következőképp fogalmazza:

"A földönkívüli élet koncepciója tágabb értelemben az emberiség univerzális helyzete fölötti vita biológiai dimenziója. Ha a Föld helyzete fizikailag nem kitüntetett, fennmarad a kérdés, hogy bármilyen értelemben biológiailag kitüntetett-e. A tudomány a XVII. század óta bebizonyította, hogy a fizika törvényei univerzálisak; vajon a "biológiai törvény" univerzális lehet-e? A szellemtörténet legszélesebb értelmében fontos megérteni, hogy a vita a Földön kívüli életről - és különösen a földönkívüli intelligencia kutatása - az utolsó csatát jelenti az antropocentrikus felfogással szemben."

Az f_p-től jobbra álló faktorok tudományos tárgyalása rendre a 2., 3. és 4. fejezetben történik. Továbbra sem szándékozunk meghatározott értékeket rendelni az egyes tényezőkhöz, mivel felfogásunk szerint a Drake-formula csak rendező elv, amely segít a bonyolult kérdés tárgyalásában. Viszont figyeljünk fel arra, hogy hányféle tudomány és tudományág tárgya és eredménye van itt egyetlen képletbe tömörítve! A formula átfogja a következő tudományos diszciplínák területét: sztellárasztronómia, asztrofizika, bolygókozmogónia, planetológia, biológia, fejlődéstörténet (beleértve az élet, az értelem és a társadalom fejlődésének ma még kevéssé értett törvényeit) végül társadalomlélektan. A SETI szépsége részben éppen ebben a hihetetlenül széles spektrumban rejlik. S abban is, hogy egzakt tudás, sejtés és tökéletes tudatlanság ötvöződik itt egyetlen száraz formulává. Van olyan vélemény, amely szerint Einstein híres E=m.c² képlete mellett a Drake-formula a század második legfontosabb egyenlete.