| |
|
|
Sagan mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, épp ezért vizsgálódásaiba belevonja az emberiség mítoszait is. (Igen elmésen mutatja ki bennük az intelligencia mai tudományos ismereteink szerinti evolúciójának metaforáit.)
Amerikai csillagász, planetológus
1934 New York-1996 Seattle.
Carl Sagan a Cornell Egyetem Csillagászati
és Űrtudományi Tanszékének David Duncan-professzora, valamint Bolygókutatási
Intézetének igazgatója volt.
Döntő szerepet játszott a Mariner,
a Viking (exobiológiai program) és a Voyager útjának előkészítésében, irányításában.
Ezért a munkájáért megkapta a NASA "Egyedülálló Tudományos Teljesítményért"
érmét; a nemzetközi asztronautikai díjat, a Prix Galabert-t; a NASA-érmet
a "Kiemelkedő társadalmi tevékenységért" (kétszer); valamint az Amerikai
Asztronautikai Társaság John F. Kennedy díját.
Fiatal korában a Nobel-díjas genetikus H. J. Muller mellett dolgozott. Így az élet eredetét vizsgáló kutatásai az 50-es években végzett munkájának folytatásának tekinthetők.
A csillagászatban és biológiában egyaránt járatos tudósként Sagan eredményei termékenyítőleg hatottak a bolygók légkörének és felszínének, illetve a Föld történetének kutatására, valamint az exobiológia területén is. Tudományos kutatásai hozzásegítettek a Vénuszon érvényesülő üvegházeffektusnak, a Mars porviharainak, a Titán szénhidrogénködjének, az élet eredetének, valamint a Földön kívüli élet kérdéseinek mélyebb megértéséhez. A mai legsikeresebb bolygókutatóink jelentős része dr. Sagan tanítványa és munkatársa volt.
Sagan elnöke volt az Amerikai Asztronautikai Társaság Bolygókutatási Részlegének, az Amerikai Geofizikai Egyesület Planetológiai Szervezetének, valamint az Amerikai Természettudományok Fejlődését Elősegítő Egyesület Asztronómiai Részlegének. 12 éven át szerkesztette a világ vezető planetológiai folyóiratát, az ICARUS-t. Haláláig a világ legnagyobb ilyen jellegű szervezetének - a 100000 tagot számláló, űrkutatással foglalkozó Planetológiai Társaságnak az elnöke volt. Kiemelkedő Természettudományi Vendégelőadó volt a Kaliforniai Technológiai Intézet Sugárhajtási Laboratóriumában.
Több mint 600 tudományos dolgozatán kívül szerzője, társszerzője vagy szerkesztője több mint 20 könyvnek. pl.: Broca s Brain (Broca agya), Comet (Üstökös, társszerző: Ann Druyan), Contact (Kapcsolat), Dragon of Eden (Az éden sárkányai) mellyel elnyerte a Pulitzer-díjat is. Emmy-, és Peabody-díjat nyert a COSMOS című televíziós sorozata, melyet eddig több mint 400 millióan láttak a világon. A film azonos című könyvváltozata minden idők legnépszerűbb angol nyelvű ismeretterjesztő könyve lett.
Dr. Sagan kollégáival együtt az atomháború hosszú távon érvényesülő következményeit is kutatva felfedezett számos addig nem ismert, az emberi civilizációt és fajt veszélyeztető tényezőt. Részben ezért a munkájáért kapta az Amerikai Tudósok Szövetsége, valamint a Fizikusok a Társadalmi Felelősségért közszolgálati díját, továbbá az Amerikai Fizikusok Társasága "Közjót Szolgáló Fizikáért" Szilárd Leó díját. Dr. Sagant kitüntették még a Felfedezők Klubjának 75. évfordulójára adott díjával "a felfedezői szellem fejlesztéséért", a Joseph Priestley díjjal "az emberiség jólétéért végzett kiemelkedő munkásságáért", valamint a Honda díjjal "az emberi civilizáció új korszakáért végzett munkájáért.
18 amerikai egyetem illetve főiskola tiszteletbeli címét kapta meg.
A SETI program egyik megindítója és vezetője. Sklovszkijjal közösen
írt monográfiája a téma legteljesebb áttekintése.
Magyarul is megjelent művei