OPERALEXIKON

CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  


I

Ich baue ganz auf deine Stärke Hogyha könnyet ont a kedves

Ich gehe, doch rate ich dir Hát elmegyek, ám az a fő

Idamantes - krétai királyfi (kasztrált S, ma T) Mozart Idomeneójában.

idézetek - Több ízben előfordul, hogy zeneszerzők saját műveikből vagy máshonnan vett idézeteket szőnek be operáik partitúrájába. (Ennek oka lehet dramaturgiai, önéletrajzi, vagy szolgálhatja egyszerűen a humort.) Néhány példa: Britten az Albert Herringben a Trisztán bájital-motívumát idézi, Giordano az André Chénierben a Carmagnole-t és a Marseillaise-t, Strauss a Capriccióban Gluck, Piccinni, Mozart, Wagner és Verdi, valamint saját műveit, Mozart a Don Juan asztali zenéjében Martin y Soler Una cosa rara-jából, Sarti egy operájából és saját Figarójából idéz, Offenbach az Orfeusz az alvilágban c. operettjében Gluck Orfeuszából, Puccini a Pillangókisasszonyban az amerikai himnuszból és Wagner a Mesterdalnokokban saját Trisztánjából vesz át néhány ütemet.

Idomeneo - Mozart 3 felv. operája (1781, München), G. B. Varesco szövegére, a monda és egy francia operalibrettó nyomán. Magyar bem.: 1966, Szegedi N.Sz.

Mozart legjelentősebb műve a hagyományos opera seria típusban. Utána következő öt mesteroperája már vegyíti a seria és a buffa elemeket, vagy a Singspiel típusába tartozik. Az Idomeneo egyetlen tehertétele éppen a tradicionális keret, melyet már majdnem szétfeszít Mozart hallatlan drámai erejű (de lírikus részletekben is igen gazdag) muzsikája. (Pályája végén, a Titusszal még egyszer visszatért a seriához.)

A cselekmény Idomeneo krétai királyról (T) szól, aki Poszeidónnak fogadalmat tesz egy tengeri viharban: feláldozza az első embert, akivel Krétában találkozik. Az első: saját fia, Idamantes (kasztrált S, ma T). A királyfit ketten is szeretik: Ilia (S), a fogoly trójai királylány és Elektra (S) görög hercegnő. Poszeidón végül megkegyelmez és minden jóra fordul.

Időm lejárt - Wagner Bolygó hollandija I. felvonásában a címszereplő (Bbar) hatalmas monológja.

Ifjú éltem boldog álmát - Beethoven Fideliójának II. felvonásában Florestan (T) hatalmas, három részes nagy áriájában a tulajdonképpeni ária kezdősora. (Témája a Leonóra-nyitányok lassú bevezetésében már szerepel.) Az ária Beethoven drámai vénájának egyik legcsodálatosabb megnyilvánulása, mind a bevezető recitativo félelmetes hangfestései, mind a lassú szakasz fájdalmas lírája, mind pedig a gyors rész fékevesztett, vizionárius száguldása révén.

Ifjú gárda - Mejtusz 3 felv. operája (1947, Kiev), Malisko szövegére, Fagyejev regénye nyomán. Magyar bem.: 1953, OH.

ifjú lord, Az - H. W. Henze 3 felv. vígoperája (1965, Nyugat-Berlin), Ingeborg Bachmann szövegére, egy Hauff-mese nyomán.

Igor herceg - Borodin 4 felv. operája prológussal (1890, Pétervár), a zeneszerző szövegére, a középkori Igor-ének nyomán. A befejezetlenül maradt darabot Rimszkij-Korszakov és Glazunov egészítette ki és hangszerelte. Magyar bem.: 1938, OH.

Borodin egyetlen operája, melyen szinte egész életén át dolgozott és amelyet végül is töredékben hagyott csak hátra. Jellegében a Muszorgszkij által kezdeményezett "zenés népdráma"-műfajtípus képviselője; zenei anyagában azonban nemcsak a népdalra támaszkodik, hanem az ún. bilinákra, a régi orosz hősi énekekre is. A poloveci képekben az orosz Kelet dallamvilága kerül az első helyre.

I've got plenty o' nuttin - A pénzből nem jutott elég

Igyál kincsem, csak igyál - Johann Strauss Denevérjének I. felvonásában Rosalinda (S) és Alfréd (T) bordal-kettőse.

Így hát a bűn - Wagner Walkürje III. felvonásában Brünnhilde (S) és Wotan (Bbar) nagy kettősének kezdősora.

Il balen del suo sorriso Tündöklőbb az ő orcája

Il cavallo scalpita Frissen száguld jó lovam

Il core vi dono Én édes szerelmem

Il était une fois à la cour d'Eisenach Kleinzack-legenda

Il était un roi de Thulé Élt Thuléban egy jó király

Il Guarany - Gomes 4 felv. operája (1870, Milánó, Sc.), a zeneszerző szövegére. A brazil nemzeti opera.

Ilia - Priamosz király lánya (S), Krétában fogoly trójai hercegnő Mozart Idomeneójában.

Ilitsch, Daniza (1914-1965) - jugoszláv szárm. op.én. (S). 1936-ban debütált a berlini S.O.-ban, Neddaként. 1938-1947 a bécsi S.O. sztárjainak egyike, majd több évadon keresztül a Met tagja. 1959-ben visszavonult. A háborús évtizedek egyik legjelentősebb drámai szopránja, főleg Strauss műveiben aratott igen nagy sikereket.

Ilka és a huszártoborzó - Doppler Ferenc 2 felv. operája (1849, pesti N.Sz.), Czanyuga József szövegére. Erkel művei mellett a legnépszerűbb magyar operák egyike a múlt században.

Il lacerato spirito - Néha, főleg angol nyelvterületen, ezzel a szövegsorral idézik Fiesco áriáját Verdi Simon Boccanegrája előjátékából. Helytelenül, mert ez a sor sem a recitativónak, sem az ariosónak nem kezdete. (Vö. Nagy ősök fényes vára.)

Illica, Luigi (1857-1919) - olasz színműíró és librettista. Giuseppe Giacosa társaságában ő írta Puccini három leghíresebb operájának, a Bohéméletnek, a Pillangókisasszonynak és a Toscának szövegkönyveit, de beledolgozott már a Manon Lescaut librettójába is. Más komponisták számára írt szövegkönyvei közül legjelentősebbek: Catalani: La Wally, Mascagni: Irisz, Giordano: André Chénier. Összesen mintegy 80 librettót írt.

Il mio tesoroGyászában nyújtsatok vigaszt

Ilosfalvy Róbert (1927-) - magyar op.én. (T). 1949-1954-ig a Néphadsereg Művészegyüttesének szólistája, azóta az OH tagja. 1966 óta a kölni operához köti állandó szerződés. A 60-as évek közepe tájától világkarriert futott be: vendégszerepelt San Franciscóban, a londoni C.G.-ben, München, Bécs, Berlin operaházaiban, New Yorkban. A háború utáni évek egyik legnagyszerűbb magyar énekestehetsége. Nemcsak minden regiszterében csillogó, fényes és átütő erejű hanganyagával, hanem a szerepek mind hangi árnyalatokban, mind színészi játékban megnyilvánuló átélésével aratja nagy sikereit. Főbb szerepeinek áttekintése is mutatja sokoldalúságát: Tamino és Rodolphe lírai szerepeitől a spinto Des Grieux-n és Dick Johnsonon át a hőstenor Alvaróig, Manricóig és Don Joséig terjed szerepköre. 1966 óta számos produkcióját vették világcégek hanglemezre. Kossuth- és Liszt-díjas.

Ilosvay, Maria von (1913-) - magyar szárm. német op.én. (MS). 1937-ben megnyerte a bécsi nemzetközi énekversenyt, s ennek eredményeként az Alberto Erede vezetése alatt álló Salzburg Opera Guild szerződtette amerikai turnéra. 1940 óta a hamburgi opera tagja. Többször énekelt Bayreuthban, a kisebb Wagner-szerepek (pl. Waltraute) jeles alakítójaként.

Ilyenfajta játszi elme - Rossini Sevillai borbélyának I. felvonásában Almaviva (T) és Figaro (Bar) kettőse, melyben megbeszélik Rosina meghódításának haditervét.

Ily földöntúli szép lányt - Des Grieux (T) szerelmi áriája Puccini Manon Lescaut-jának I. felvonásában.

imbroglio - Tulajdonképpen dramaturgiai szakkifejezés, mely a cselekményszálak összebonyolódását jelzi. Az opera területén megvan ugyanez az értelme is, de jelenti ennek megfelelően a zenei anyag, tehát a szólamszövés bonyolulttá válását is. Dramaturgiailag legcsodálatosabb példája a Figaro házassága első fináléja, zeneileg talán a Mesterdalnokok I. és II. felvonásainak zárórésze.

Ime, donnaRegiszterária

Immer ist Undank Loge's Lohn!Szidalom Loge bére csak!

Im Mohrenland gefangen warHej, Afrikában fogva volt

impressario in angustie, L' (A bajbajutott színigazgató) - Cimarosa 1 felv. opera buffája (1786, Nápoly, T. Nuovo), Diodati szövegére. A kor egyik legnépszerűbb buffája, Haydn 1790-ben Eszterházán mutatta be, Goethe 1791-ben Weimarban, saját fordításában. 1797-ben, ugyancsak Weimarban, Mozart Színigazgatójának zenéjével bővítve adták elő.

impresszárió - olasz szakkifejezés, mely a nemzetközi szaknyelvbe is átment. Itáliában - főleg a XVII-XIX. sz.-ban egy-egy operatársulat vezetőjét, igazgatóját jelentette. Ma inkább művészek közvetítésével foglalkozó személy vagy intézmény neve.

Inaffia l'ugolaA jó bor meg nem árt

Inasok tánca - Wagner Nürnbergi mesterdalnokokjában a III. felvonás táncbetétje.

Inbrunst im HerzenRómai elbeszélés

incoronazione di Poppea, L'Poppea megkoronázása

In des Lebens Frühlingstagen Ifjú éltem boldog álmát

Indes galantes, Les (A gáláns Indiák) - Rameau "opera-balett"-je 4 felv.-ban, prológussal (1735, Párizs, O.), L. Fuzelier szövegére. A szerző legnagyobb sikerű színpadi műve; színérzéke, drámaisága ebben a partitúrában ér tetőpontjára.

In diesen heil'gen HallenItt megtisztul a lélek

Infantino, Luigi (1921-) - olasz op.én. (T). 1943-ban debütált a parmai T. Regióban, Rodolphe-ként. A háború utáni években bontakozott ki karrierje, mintegy húsz éven át a legismertebb és legkeresettebb lírai tenorok egyike volt, Rossini műveinek ünnepelt tolmácsolója.

infedelte delusa, L'Aki hűtlen, pórul jár

Infelice! E tuo credevi - Verdi Ernanija I. felvonásában Don Silva (B) fájdalmas hangulatú áriája.

In fernem LandGrál-elbeszélés

In Feuerstrom der RebenA szőlő tűz-levének

Ingelbrecht, Désiré (1880-1965) - francia karm. 1932-től a párizsi O.C., 1945-től a Nagyopera egyik vezető dirigense.

Inghilleri, Giovanni (1894-1954) - olasz op.én. (Bar). 1919-ben debütált a milánói T. Carcanóban, a Faust Valentinjeként. A két háború közti évtizedek híres hősbaritonja, a nagy drámai szerepek neves alakítója. Kiváló Jago, Amonasro, Scarpia, Saklovity és Gérard (André Chénier).

In quelle trine morbideNincs ékszer ennél gyönyörűbb

In questa reggia → Sok század éve

inszcenálás - színpadra állítás. A német "Neuinszenierung" = felújítás.

intendáns - német nyelvterületeken az operaházak igazgatójának neve. Általában nem a művészeti vezető értendő alatta, hanem az adminisztratív-gazdasági igazgató.

intermedium intermezzo 1.

intermezzo - 1. A középkor és a renaissance idején: ünnepségek vidám témájú közjátéka, rendszerint zenével. - 2. Az operaműfaj XVII. sz.-i történetében: a komoly, tragikus tárgyú opera seriák szüneteiben előadásra kerülő vidám, rendszerint népi vagy commedia dell'arte-jellegű zenés komédia. Önállósodásából alakult ki a vígopera, az opera buffa. Örök életű mintapéldája Pergolesi Úrhatnám szolgálója. (Mivel a seria háromfelvonásos volt, az intermezzo kétrészes; ezt örökölte az önállósuló opera buffa is: rendszerint kétfelvonásos.) - 3. A múlt sz. óta: az operák egy-egy jelenetét vagy felvonásait összekötő zenekari közjáték (pl. Parasztbecsület, Manon Lescaut stb.).

Intermezzo - Richard Strauss 2 felv. vígoperája (1924, Drezda), a zeneszerző szövegére. Cselekménye önéletrajzi, megtörtént esemény. A bemutató díszleteit Strauss lakása alapján készítették, a két főszereplőt Strauss és felesége képmására maszkírozták.

Intolleranza 1960 (Türelmetlenség 1960) - Luigi Nono 2 felv. operája (1961, Velence, F.), a zeneszerző szövegére. A leghíresebb avantgarde-operák egyike, mely a bemutatón hatalmas botrányt kavart, nem utolsósorban kifejezetten baloldali - az olasz munkások helyzetét tárgyaló - librettója miatt. Azóta Európa és Amerika számos színpadán előadták.

intonáció - Az opera előadási praxisában: az énekszólam zeneileg pontos megszólaltatása. Rossz intonáció: hamis éneklés. Nem azonos a technikai vagy egészségi okú hamis hanggal, a gikszerrel. Az intonáció tisztasága: muzikalitás kérdése.

intrada - A korai barokk operákban így is nevezik a művet megnyitó zenekari előjátékot (vö. Nyitány).

introduzione - Főleg a XVIII. sz. buffáiban, majd a XIX. sz. romantikus olasz operáiban alkalmazott forma, az egyes felvonások (mindenekelőtt az I. felvonás) megnyitó jelenete. Mozart érett operáiban nagyjából azonos jellegű és felépítésű - több szakaszból álló -, mint a Finale. A múlt sz.-i operatípusban általában rövid kórustétel, néhány szólista közreműködésével. Ez azonban csak az általános képlet, bőven akadnak kivételek: Verdi Lombardokjában például hatalmas kórustétel áll az introduzione helyén, a Rigolettóban ugyancsak kórusjelenet, közbeékelt áriával.

In uomini, in soldatiA férfinép állhatatlan

Invano, AlvaroHiába bújtál el, Alvaro

Io la vidiÁlom volt

Io vengo a domandar graziaEgy óhajom van régóta

Iphigenia Auliszban - Gluck 3 felv. operája (1774, Párizs, O.), Roullet szövegére, Racine drámája nyomán. Magyar bem.: 1937, OH.

Gluck híres "reformoperája", párizsi diadalának egyik állomása. Mint a többi reform-műben, ebben is az áriák rövidrefogottsága, a dallamok szövegből fogantatása és a zenekar szerepének fontossá válása a fő stiláris jegyek. Nyitánya a hangversenyműsorok gyakran játszott száma. A művet sokáig Wagner átdolgozásában és újra-hangszerelésében (1847, Drezda) játszották, t. k. nálunk is. Ma már mindenhol visszatértek az eredeti partitúrához.

A cselekmény konfliktusának fő hordozója tulajdonképpen Agamemnon mükénéi király (Bar), akinek Artemisz parancsára fel kellene áldoznia leányát, Iphigeniát (S). Mindenki: a király felesége, Klütaimnésztra (A), Iphigenia vőlegénye, Akhillész (T), és mások is azt hiszik, Agamemnon kész feláldozni leányát, pedig a király mindent megtesz annak érdekében, hogy az áldozatra ne kerüljön sor. Végül is nem tehet mást: az áldozó oltárra állítja leányát. Ekkor hallatszik Artemisz szózata (Wagner átdolgozásában az istennő meg is jelenik): eltekint az áldozattól és Iphigeniát egy felhőben magával ragadja.

Iphigenia a tauroszok földjén - Gluck 4 felv. operája (1779, Párizs, O.), Guillard szövegére, Euripidész drámája nyomán, Magyarorsz. bem.: 1814, pesti Német Színház; 1966, Szombathely, Iseum.

Az "auliszi Iphigenia" párdarabja, mind a zenei stílust, mind a cselekményt illetően. A cselekmény ott kezdődik, ahol az előző darab véget ért. Iphigenia Artemisz templomának papnője lett, a vad tauroszok országában. Ide vetődik menekülése során bátyja, Oresztész (Bar), miután megölte anyját, Klütaimnésztrát. Vele van barátja, Püladész (T) is. Thoasz, a tauroszok királya (Bar) meg akarja öletni a két idegent, de Iphigenia Artemisz segítségével megmenti őket.

Iphigenia-téma - Gluck két operáján kívül a legendakört a következő zeneszerzők vitték operaszínpadra: Iphigenia Auliszban: a német szerzők közül idevágó műveket írtak: Keiser (1699), Graun (1729), Danzi (1807); olasz operák: Domenico Scarlatti (1713), Porpora (1735), Jommelli (1751), Majo (1762), Sarti (1777), Martin y Soler (1781), Zingarelli (1787), Cherubini (1787), Mayr (1806), a legtöbb Apostolo Zeno szövegére. Tauriszi Iphigenia: Desmarets-Campra (1704), Piccinni (1781) - mindkettő francia szövegre; olasz művek: Domenico Scarlatti (1713), Caldara (1718), Vinci (1725), Traëtta (1758), Galuppi (1768), Jommelli (1771), Carafa (1817).

Iris - Mascagni 3 felv. operája (1898, Róma, C.), L. Illica szövegére. A japán tárgyú opera a Parasztbecsület után a szerző legsikeresebb operája.

Irische Legende (Ír legenda) - Werner Egk operája 5 jelenetben (1955, Salzburg), a zeneszerző szövegére, Yeats nyomán.

Írnok - Muszorgszkij Hovanscsinájának remekbe szabott karakterfigurája, 3 ravasz kisember halhatatlan operai Példája (T).

írók operaszínpadon - A következő operákban szerepelnek színpadi alakként világhírű írók és költők: Chénier Giordano művében, Boccaccio Suppé operettjében, Chatterton Leoncavallo azonos című operájában, Milton Spontini művében, Petrarca Granados és J. Chr. Kienlen operáiban, Sappho Gounod és Massenet azonos című darabjaiban, Tasso Donizetti Torquato Tasso c. művében. (Ahol nincs a felsorolásban az opera címe megemlítve, ott az azonos a költő nevével.)

Isabella - 1. Rossini Olasz nő Algírban c. operájának címszereplője (A); - 2. Meyerbeer Ördög Róbertjében Szicília hercegnője (S).

Isis - Lully 5 felv. operája prológussal (1677, Párizs, O.), Ph. Quinault szövegére.

Isméred-e azt a hont? - Thomas Mignon-jában a címszereplő (MS) híres áriája, az eredeti Goethe-vers ("Kennst du das Land") strófáira.

ismétlés - Egy-egy népszerű vagy nagyon szépen előadott számot a közönség gyakran megismételtet. Országonként változik az ismétlés szokása, van, ahol egyáltalán nem szoktak ismételni. Karmestertől is függ. Toscanini soha, Klemperer nagyon ritkán engedte meg. Külföldön általában "Bis!" kiáltással ("még egyszer") követeli a közönség.

Isolde! Tristan! Geliebter!Izolda! Trisztán! Te drága!

Isolier - Rossini Ory grófja c. vígoperájában a gróf apródja (S).

Ist ein TraumÁlomkép, amit lelkem lát

istenek alkonya, Az - Richard Wagner 3 felv. zenedrámája előjátékkal (1876, Bayreuth), a zeneszerző szövegére. A Nibelung-tetralógia utolsó estéje. Magyar bem.: 1892. OH. Vö. Nibelung gyűrűje, A

istenek bevonulása a Walhallába, Az - Wagner A Rajna kincse c. zenedrámájának zárójelenete, lényegében zenekari kép. (Énekszólamok nélkül, koncertszámként is előadásra kerül időnként.)

Isten önnel, drága ember - Rossini Sevillai borbélyának II. felvonásában Rosina (S vagy A), Almaviva (T), Figaro (Bar), Bartolo (B) és Basilio (B) kvintettje.

István király - Erkel Ferenc 4 felv. operája (1885, OH), Váradi Antal szövegkönyvére, Dobsa Lajos tragédiája nyomán. A mű eredetileg az OH nyitódarabjának készült, de csak fél évvel később került bemutatásra.

Italiana in Algeri, L'Olasz nő Algírban

Itt a vérfoltAlvajáró jelenet

Itt az erdő mélye - Muszorgszkij Hovanscsinája V. felvonásában Doszifej (B) hatalmas monológja, áriája a földi út végéről és a halálról.

Itt körben ült sok vad férfinép - Wagner Walkürje I. felvonásában Sieglinde (S) önmagát bemutató elbeszélése.

Itt megtisztul a lélek - Sarastro (B) áriája Mozart Varázsfuvolájának II. felvonásában. A mozarti humanizmus legszebb képviselője. A szöveg "E csarnok mélye szent" soráról néha "Csarnok-áriának" nevezik.

Itt újra látlak téged - Mozart Szöktetésének I. felvonásában Belmonte (T) szerelmi áriája. E C-dúr ária c-moll változata a nyitány középrésze.

Itt van a vásár - Verdi A végzet hatalma c. operája III. felvonásában Trabuco (T) ariettája; a tipikus és jellegzetes "comprimario-ária".

Ivanov, Alekszej (1904-) - szovjet op.én. (Bar). 1930-ban debütált Leningrádban; 1936-ig e színház, majd egy évadon át a szaratovi opera, 1938-tól a B. művésze. Egyike volt a legjobb szovjet hősbaritonoknak.

Ivanov, Andrej (1900-) - szovjet op.én. (Bar). 1925-ben debütált Kijevben. Különböző szovjet operaházak tagja, 1950-től a moszkvai B. művésze.

Ivanov, Nyikoláj (1810-1887) - orosz op.én. (T). A cári gyermekkórus énekese volt, majd Olaszországban tanult, t. k. Fodor Jozefinnél. A pétervári opera közkedvelt énekese volt, de egy konstantinápolyi szerződés miatt kegyvesztett lett, és távoznia kellett az udvari operaházból. Itáliában telepedett le, és itt egyike lett a leghíresebb tenoristáknak. Rossini műveiben szerepelt gyakran, a komponista minden vonatkozásban pártfogásába is vette. Jellemző népszerűségére és egyben Rossini gondosságára, hogy amikor 1846-ban Ivanov énekelte Verdi Attilájának Foresto szerepét, Rossini kérésére Verdi új románcot írt Ivanov számára.

Iván Szuszanyin - Glinka 4 felv. operája (1836, Pétervár), Rosen szövegére. Magyar bem.: 1960, Szegedi N.Sz.

Glinka első operája, egyben a nemzeti orosz operastílus kiindulópontja. Mint általában a kelet-európai nemzeti operák, ez a mű is a készen kapott olasz és francia formaképleteket tölti meg népzenei fogantatású melodikus anyaggal.

A cselekmény 1612-ben játszódik, amikor a lengyel hadsereg betört Oroszországba. Iván Szuszanyin (B) élete feláldozásával vezeti tévútra a lengyeleket. A lengyelek a sűrű erdőben pusztulásra ítéltettek, s mikor erre rájönnek, megölik Szuszanyint.

Ivogün, Maria (1891-) - magyar szárm. német op.én. (S). Bruno Walter szerződtette a müncheni operához. Noha világsikereket aratott és kora egyik legelismertebb koloratúrszopránja volt (Mozart, Strauss), színpadi pályája egészségi okokból hamar véget ért. Nagyon híres énektanár lett ezután: növendéke volt Elisabeth Schwarzkopf és Rita Streich is.

ivrogne corrigé, L' (A jó útra tért részeges) - Gluck 2 felv. vígoperája (1760, Bécs, Burgszínház), L. Anseaume szövegére, La Fontaine nyomán. Gluck nagysikerű "opera comique"-jai közé tartozik.

Izolda - Wagner Trisztánjának hősnője (S), a tragikus szerelem áldozata.

Izolda szerelmi halála - Wagner Trisztánjának zárójelenete, melyben Izolda (S) hosszú monológ után holtan hull Trisztán holttestére. A jelenet zenei anyaga azonos a II. felvonás szerelmi kettősének tematikájával. Énekszólam nélkül, önálló zenekari számként is igen gyakran előadásra szokott kerülni a koncertpódiumon, a darab előjátékával együtt.

Izolda! Trisztán! Te drága! - Wagner Trisztánja II. felvonásában a két szerelmes (S és T) hatalmas szerelmi kettősének első része.




Hátra Kezdőlap Előre