1.
Rakva vagyon könyved tövisekkel, rakva virággal. |
| Rózsa tehát? – Ó nem: mert örök életet él. |
2.
Töviseid szúrnak, de virágaid illatot adnak. |
| Ez méz, ez fullánk: méhe vagy úgy te magad. |
Ám mi haszon? Tudod, a méhtől hamar elszedik a mézt, |
| És a fullánkzás hoz bizonyára halált. |
A virtust szerető embernek célja, jutalma |
| Az, hogy másokkal jót teszen élve, s kihal. |
|