Erdő, erdő, kerek erdő…*

Erdő, erdő, kerek erdő,
 Abban lakik vadász kettő,
Tele van a szája csókkal,
 Keszkenője mogyorókkal.
Olyan szeretőm van nékem,
 Mindég hazakísér éngem,
Szépen felsült a hóldvilág,
 Mikor magától elbocsát.
Tisza szélén sűrű berek,
 Arra mennék, de nem merek,
Kedves galambomtól félek,
 Kedves galambomtól félek,
Hogy bevádol az Anyjának,
 Nem vesz el barna fiának.
Amoda vólt egy nagy nyárfa,
 Barna legény azt meglátta,
Nem haragudott reája,
 Hanem csak kedve tartotta.
Mély a Tiszának a széli,
 Mégis mélyebb a közepi,
Barna legény kerülgeti,
 Által akar rajta menni.



Hátra Kezdőlap Előre