Veszett bikát amott láss a mezőben: |
Földet tipor, bömbölve rugdalódzik, |
| S mindent döfő szarvára fűz. |
|
Fúl mérgesen haragja bús tigrisnek, |
| Mikor veszik kis kölkeit, |
Fúl a felingereltetett oroszlány, |
| Szaggat kegyetlen körmivel. |
|
Mind semmi ez pap-üldözésre nézve: |
| Ott még, ott a dühödt harag. |
Jaj ott neked; szegény jámbor, ki lettél |
| Feddésre tárgy, jaj! elveszel. |
|
Vasat, tüzet hánynak reád, keservet, |
S még akkor is, mikor már sírba tettek, |
| Tőlök porod nem nyughatik. |
|
|