Baróti Szabó Dávid
A magáéval élni nem tudóról*

Lent, kendert nevelünk: más nemzet elhordja, s nagy olcsón,
 S béjött vásznáért jól kifej és kinevet.
Van gyapjunk: ezt is fele pénzenn elviszi, s mí nem
 Győzzük posztóját már kifizetni tovább.
Nincs-e fonó? hát nincs-e szövő, s kallóra való szer?*
 Mint más nemzetnek, nincs-e dologra kezünk?
Vólna fonó s a többi; de mi csak készre tanúltunk:
 Sült madarat várunk szánkba repűlni, henyék.
Illyen az, aki, midőn étellel, itallal elúntig
 Lakhatnék, inkább nézi, s akartva koplal.



Hátra Kezdőlap Előre