1. |
Egy agg lant van Gyöngyös táján, |
Rút szemölcsék ül pofáján, |
| Ősszel tarkás minden szőre, |
|
|
2. |
Három foga tart istrázsát, |
S alig rágja a híg kását, |
| Gyomort kever büdös szája, |
|
|
3. |
Rozsdás torka höbög, hörög, |
De a nyelve frissen pörög, |
| Keze úgy jár, mint a csép. |
|
|
4. |
Előbb kezdte Venus fatyját |
Megismérni, mintsem atyját; |
| Hím után sírt bölcsőjében, |
| Gyulladozott szerelmében, |
|
|
5. |
Felserdülvén, többre lépett, |
Nyalogatott sok friss képet, |
| És megfelelt víg kedvének, |
|
|
6. |
Sok kezek közt vásott nyaka, |
Csókkal kopott két ajaka, |
| Üszög már kiperzselt szíve, |
| De még bennvan Amor nyíve, |
| Forrton-forr az ó cserép. |
|
|
7. |
|
8. |
Parázs tüzét lobbantatja, |
Már megszokta, nem hagyhatja. |
| Várj, tejetlen gubás kecske, |
| Nősztön nősző vén menyecske, |
|
|
|