Keletkezéstörténet
A vers 1907. karácsony napján együtt jelent meg a Nsz-ban A téli Magyarország-gal. Egybecseng a két vers,
kiegészíti egymást,
de az Új várak épültek egyben ellenpárja is A téli Magyarország-nak: a halálhangulatot,
amit a hó alatt alvó tanyák sugallnak, itt forradalmi hit váltja fel. A két vers
különbségét mutatja az is, hogy Ady A téli Magyarország-ból az Isz-ben cikluscímet csinált,
az Új várak épültek-et pedig Az utca éneke ciklusba osztotta be.
Az itt kivetített vízió megfogalmazódik már 1905-ben,
az Ismeretlen Korvin-kódex margójára c. esszében: „Turulok kerengnek a levegőbe,
nyílzáport lőnek a Nap felé […] zajlik a tatárság a Kárpátok alatt” – írja a
tanulmányban. A versben: Röpdös babona és turul. Az esszéből még hiányzik a versben már meglévő forradalmi hit: „[…] látom az új áldozatot Hadúrnak,
az új Gellért-papokat – írja a költő a tanulmányban. – […] Szomorú
embereket vonultatnak el. Akinek a homlokán ott vigyázatlankodik a Gondolat,
akinek a szemeiből új érzések máglyája világít,
akire rábizonyul,
hogy szívesen áldozott az Eszme idegen és ékes isteneinek: az elveszett.” (AEÖPM VII. 17–18.) A versben már ezt írja: De az új várak fölépültek.
1906 májusában a franciaországi radikálisok győzelmét kommentálva visszatér a gondolat: „Franciaország el van szánva arra,
hogy kitép minden ósdiságot és babonát társadalmából – magyarázza. – El akarja végezni a modern ember teljes fölszabadítását. Meg akarja és meg fogja csinálni a munkának,
az
egyenlő igazságnak,
a szolidaritásnak és kultúrának társadalmát. Franciaország nagyszerű és bátor forradalmának indulója átzúg minden országhatáron.” Majd hozzáteszi: „Bevattázott füllel lehet-e még sokáig mesézni és dikciózni Magyarországon?” (AEÖPM VII. 228.)
