Lábán hivása

Óhajt az álmom s eltür a testem,
Sok juhu Lábán.
Lipótvárosnak leánya Pesten,
Külömb vagyok én sok hiu másnál:
Gyere rut Lábán,
Melegem ágyán sohasem fáznál.
Én megbocsátom csunya növésed:
Sok juhu Lábán,
Mert sok a juhod, mert sok a pénzed.
Nagy, uj szerelmi tüzekkel várlak:
Gyere rut Lábán,
Sok a te pénzed: nagyon kivánlak.



Megjelenés

Első megjelenés: BN 1906. március 25. XI. évf. 83. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel közli II. számmal az Új Heléna c. vers után.) – (A kötetben nem közölt, feledésbe merült versre újrapublikálásával Emőd Tamás a SzÉ 1928. júl. 3-i számában Hét elsikkadt Ady c., majd Hatvany Lajos a Társadalmunk 1932. nov. 12-i számában Ady Endre ismeretlen, kiadatlan versei c. közleményében hívta fel a figyelmet.) – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-8 [1943] 999–1000.

Szövegkritika

Alapszövegünk a BN-ból. A sajtóközléshez tartozó II. számot a főszövegből elhagytuk.

Javításaink:

  • 2 A Lábán után az értelemzavaró sajtóhibás vesszőt pontra cseréltük. Így válik világossá, hogy a harmadik sor – Lipótvárosnak leánya Pesten – nem Lábán értelmezője, mint Földessy Gyula is vélte (Amt 300.), hanem a versben beszélő, a negyedik sorban közvetlenül fölbukkanó női én-re vonatkozik.

  • 3 A Pesten után a hibásan szedett, értelemzavaró pontot vesszőre változtattuk. Emendációnk indoklása megegyezik a 2. sor javításánál kifejtettekkel.

  • 4 Az indokolatlanul hosszú ű-vel szedett Kűlömb szóalakot a helyesírásnak és a ritmikának megfelelőbb rövid ü-s változatra igazítottuk: Külömb.

  • 9 A juhod után az elmaradt vesszőt kitettük.

Keletkezéstörténet

A BN szövegének hibás központozása vezethette félre Földessyt, és késztette indokolatlan magyarázkodásra, amely szerint „Lábán az apa volt, nem a lány. A Bibliát jól ismerő Ady bizonyára tudta ezt; az apa nevén említi a lányt”. (Amt 300.) Holott a versben egész másról van szó: helyzetdal ez is, amelyben a lipótvárosi névtelen leány csábítgatja, hívogatja a sok juhú, sok pénzű Lábánt. A Lábán elnevezéssel Ady a maga szokásos módján csupán archaikus, biblikus hangulatot kívánt adni a versnek. Az eredeti Lábán különben az Ószövetségből ismerős: Izsák feleségének, Rebekának a bátyja volt, aki Mezopotámiában élt. Hozzá menekült Jákob Izsák áldását Ézsau elől csellel megszerezve. A gazdag és ravasz Lábán hét évi juhtenyésztő szolgálat ellenében feleségül ígérte Jákobnak a kisebbik lányát, a fiatalembernek kedves Rákhelt. De a hétévi szolgálat után a furfangos Lábán idősebb, csúnyácska lányát, Leát csempészte be a nász-szobába. Rákhel csak további hét évi szolgálat után lehetett Jákob felesége. Eközben Jákob ügyes tenyésztő munkája nyomán mind Lábán, mind Jákob juhnyájai egyre gyarapodtak. (Mózes I. 24., 28., 29., 30.)




Hátra Kezdőlap Előre