[Arany János]
VI. László.
*
+
Vidám, derült az ég
Nem is felhős, de kék
Horváth háznak
*
magas
Tetőjén a kakas,
Ül és kukorikol.
„Ki az, mi az, vagy úgy!”
– „Feküdj le és alugy,
Dugd el a früstököt!” –
S vitéz László nyögött:
„Haj, haj beteg vagyok!”
Megcsörren a kilincs,
Ajtó bezárva nincs.
„A hű Hollós vitéz
Üzeni: nagy a vész!”
A hordár így liheg.
„Hah esküdtszék itél –
A fiskus most beszél!”
– Ne rettegj ó uram,
Hisz ő már útba' van
Ő, Tódor és Ferenc. –
*
Mélyen a ház alatt
Három doktor halad.
Beteghez mennek ők,
Kész gyógyszertár velök.
„Hej ágyba, csak hamar!”
A három doktor úr
Szörnyen elkomorul:
Tapint, vizsgál… de ni,
Hiszen ez reggeli…
„…Mért jól nem dugtuk el!”
„Írj most, amíg lehet
Firtasd meg… ezeket…!
Hej tollra, jó Ihász,
*
Az esküdtszék, vigyázz,
Még megjuhászodik.”
Az alvó aluszik,
A szerkesztő búvik;
Ha zörren egy levél,
Jó László nyögni kél;
De ó! már hasztalan.
„Ó írj, ó írj nekem
Egy cikket hű Cseh-em.”
*
Kész már a cikk, s minő!
Holnap a „Hon”-ba jő
Cicero betűvel.
Állj meg ó nép, megállj!
S László ezen túl vagyon
A garast a krajcárt
Szívesen fogadom.
És – jut is, marad is!
*
Mindörökké ámen.
(1868)
