Brassó fellegvára.

A fellegvár elnevezés alatt magas fellegekbe nyuló hegyerődöt értünk; s ez némileg alkalmazható Brassó előerődére, a mennyiben hegye elég magas arra, hogy néha az alantjáró fellegek fenakadjanak rajta, s ha háta mögött oly roppant havasok nem emelkednének, akkor imposans kinézése lenne, mig most azokkal viszonyitva, eltörpül. – A várhegy félkör idomu s 270 lábnyira emelkedik Brassó színvonala fölé, meredek oldalán mindenfelől csinos lakházak épültek, s kertek lombkoszorúja gyürűzi körül, a mi annak egyhangu kopárságát kellemesen tünteti el*Mondják, hogy régen a fellegvárhegy oldalán terjedelmes szőlő ültetvények is voltak, s hogy e hagyománynak van alapja, azt Manucio Pál (Transilvaniae olym. Daciae dictae descriptio czimű munkájába tett) feljegyzései bizonyitják, melyben azt irja, hogy Brassóban bor is terem, a mely kissé savanyu. Az ott volt szőlőket és jeles gyümölcsöket gr. Gutenstein várparancsnok 1690-ben minden szükségesség nélkül kivágatta, (lásd Fundgrub. II. k.) s azóta azok korábbi diszökre soha sem jutottak, bár szőlő néhány kertben most is van.; tetőormát pedig a fellegvárnak oly jól oda illő magas falai és bástyái koronázzák, melyek fehérre levén meszelve barátságos színezettel birnak; különben e vár többé nem veszélyes, az már kivénült korából; ellentállásra, daczolásra nem, legfölebb a táj szépitésére szolgál. S éppen azért, mert ez erőd minden hangzatos elnevezése mellett sem vár többé, nevetséges volt a Bach-korszaki katonai parancsnokok azon fontoskodása, hogy a fellegvárat, melyből oly gyönyörű kilátás nyilik, ugy Brassóra, mint a Barczaságra, elzárták a közönség szabad látogatásától, pedig a nép nagyon oda volt szokva; mert 1848 előtt a várban sörház volt, a mi szép kilátással s éltető léggel párulva, nagy tömegben vonzotta oda ünnepnapokon Brassó hegy és sörkedvelő lakóit; azonban 1849 után talán azért, mert hős honvédeink a muszkák betörésekor megmutatták, hogy az ő bámulatos vitézségük még az ily fészekből is tudott védhető és daczoló erődöt csinálni, azt elzárták a látogatók elől, s csak nagy teketoriával térparancsnoki engedélylyel lehetett oda bejutni s ilyet nem igen szoktak volt a magyarnak, mi egyértelmű volt a rebelissel, adni. Most azonban változtak az idők, szelidültek az erkölcsök, bejuthat oda a magyar is, nemcsak gyönyörködni a szép kilátásban, hanem lelkesedni is e vár szabadságharczunkban való szereplésén, mely fegyvereink dicsőségét vissztükrözi. Ekként én is azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a fellegvár titkaiba behatolhatva, annak leirását adhatom.

Ezen fellegvár története rövid. Azt követelik, hogy a német lovagok épitették ama hegyormon az első várat; azonban ezt bizonyitó semmi adat vagy rommaradvány nem létezik, s igy ha ugyancsak épitettek itten a lovagok erődöt, az favár lehetett, mely nyomtalanul eltünt, mert nem valószinű, hogy az a favár, mely a 16-ik században szerepelt, a lovagoktól eredett volna, hanem alkalmasint egy másik faerőd volt, melyet Brassó később épitett a városba vezető völgysikátorok és az azokban fekvő külvárosok fedezésére. Ezen favár Péter vajdával kétszer daczolt, de 1530-ban negyedszeri ostromára nov. 1-én meghódolt és széthányatott. 1554-ben kővárat kezd odaépiteni Castaldo, Ferdinand vezére*Istvánfi 5-ik k. és Ostermayer krón.; kezdetben csak egy bástya volt, melyet fallal vettek körül, de ugylátszik, hogy az sietség miatt nem épült volt eléggé szilárdul, mert Ostermayer krónikájában azt irja, hogy a hegyen levő torony 1557-ben lebontatván, helyébe uj s erősebb torony emeltetett. Ez 1618-ban az őrök vigyázatlansága által támadott tüz által megsemmisittetvén, Bethlen Gábor uralma alatt 1630-ban megnagyittatva ujra épittetett; különben az már a 17-ik században lemondott vár-szerepéről s kereskedelmi raktárrá alakult át. Caraffa idejében 1688-ban azonban ha rövid ideig is mint erőd szerepel ismét, s az ő sergeit bebocsátani nem akaró brassaiak e várba huzódva néhány napi ostromnak ellentállottak, miért keservesen lakoltatta a vérengző vad katona, a mint azt már Brassó történelmének leirásánál a XIII. fejezetben tüzetesen előadtam. Az ellentálláson felbőszült osztrákok azt a várostól, melynek tulajdona volt, minden kárpótlás nélkül elvették s államivá tették*Most a katonai-kormány késznek nyilatkozott azt átengedni, ha a város jókarban tartására kötelezi magát; e feltételt a circumspectus szászok nem akarják elfogadni.. Tököli beütésekor – midőn a brassaiak által kevéssé kedvelt gr. Guttenstein volt a várparancsnok – Tököli ostrom alá vette; de a tatárok prédálásától félő brassaiak kérelmére felhagyott avval. Ez a Guttenstein Tököli beütése alkalmával sok furcsa komédiát űzött, melyeket már fennebb Brassó történetének leirásánál érintettem. 1704-ben a kuruczok bevették s onnan Brassót sokáig nyugtalanitották. Még egyszer szerepel ez erőd, még pedig minden szereplése közt legdicsőbben 1849-ben, midőn a vitéz honvédek által bámulatos hősiességgel védett vár két napig állott ellent Lüders 28,000 emberének, s azt győzelmes útjában három napig feltartóztatá. A hősies küzdelmek tüzetesebben elő voltak adva fennebb Brassó történetének leirásánál, s itt csak röviden hivatkozva e nagy napok csodás tényeire, már most áttérek a fellegvár régészeti ismertetésére.

Brassó fellegvára egy négyszög idomú erőd, melynek hossza (északról délnek) 60 lépés, szélessége 40 lépés. Ehez mindenik szögletben 30 lépésre kiszögellő ikesbástya van ragasztva, melyeknek csúcsára, a lőrések fölé emelkedő kerek örvédek vagy függő erkélytornyok vannak ragasztva, melyek e bástyákat tetszetős kinézésüvé teszik. A bástyák az erőddel szervi egybeköttetésben levén, azokkal együtt az egész erőd hossza 120, szélessége 100 lépés; tehát körülbelül a várhegyi (háromszéki) vár nagyságával és annak idomával is bir. Ezen kővárat ujabb időben készült, és a vár alakját utánzó földtöltések vagy mellvédek futják körűl ágyú elhelyezésére alkalmas szelvényekkel; e földtöltéseket pedig kivülről széles védsánczok szegélyezik. A várnak egyetlen kapuja van a déli oldalon, hol a magas kapubástyán őskori három zuzhmű tünik fel. A kapuhoz felvonó hid vezet; a régi kapu eltünt, a helyére alkalmazott uj kapu 1817-ben készült, s a mint német felirata mondja: Károlinakapunak neveztetik. A vár belterén – leszámitva a bástyák és az oldalfalakhoz támasztott kisebb alkalmi épületeket, – csak egy nagy épület van, mely 8–9 láb magasságú hatszög talapzatra fektetve annyira elfoglalja a vár belterét, hogy ez és a körfalak közt alig marad két ölnyi sikátor. Ezen épület lőréses magas falaival mutatja, hogy védczélokra emeltetett s még a vár eleste esetében is mint önálló belső erőd, vagy végvisszavonulási hely oltalmazhatta volna magát. Ezen, későbbi hozzáépitések által eredeti alakjából kivetkőztetett épületnek félkör idomu udvara van; északi oldala három zárodással bir, középen egy polygon (a hatszög négy oldalával) zárodású szentélyforma kiszökellése van, mely alkalmasint régen a vár kápolnája volt, e mellett kétfelől a bástyák hegyének irányuló s azok alakját utánzólag kiszökellő két osztály nyúlik ki. Ebből áll a vár belterén levő épületcsoport*Megeshetik az is, hogy ezen közép épülettest volt azon első erőd, melyet Castaldo 1554-ben épitett, s Brassó 1557-ben kiujitott, annak megnagyitására és erősitésére toldattak oda 1630-ban a külső védfalak., melynek nyugati oldalán van a Bethlen Gábor uralma és Krestel királybirósága alatt 1623-ban készült 280 láb mélységű kut, mely most is igen jó vizzel látja el a néhány emberből álló őrizetet. A körfalak küloldalának északkeleti bástyáján egy faragott kőtáblán Brassó czímere felett C. H. és 1630 évszám van bevésve. A nyugati oldalon levő emléktábla elkopott feliratából alúlról csak ennyit tudtam kibetüzni:

Anno 1630 10 jun inceptum est…
civium tempore

A vár háta mögött, attól elkülönítve, egy lőportorony van, mely régen kápolna volt; a vár előtt pedig egy alagut bejáratának látszik omladozó boltozata, mely a mint hiszik, a nagy-piaczon levő tanácsházzal volt egybeköttetésben. A várfokról egyike tárul fel a legelragadóbb kilátásoknak, de ez sokban hasonlítván a czenktetői kilátáshoz, ismétlés elkerüléseért ennek leirását mellőzöm, s most ide mellékelve a fellegvárnak déloldalról felvett látképét leszállunk büszke ormáról, hogy lépteinket Ó-Brassó felé irányozzuk.