Brassó alakulása, fejlődése és néveredete.

Brassó kétségtelenül egyike honunk legrégibb városainak, s ha a classicitás-vadászok azon állitását, hogy Brassó helyén régen Ptolemeus Patrovisá-ja feküdt*Az ezt állitók Brassó magyar nevét is Patrovisából származtatják., mint okadatolhatlan föltevést elvetjük is; de a szász iróknak azon másik*Bár ezen állitást támogató okmányoknak is hiányában szenvedünk. állitását, hogy a német lovagok korában, tehát a 13. század kezdetén, Brassó már épülni kezdett, azt hiszem, kiindulási pontul elfogadhatjuk, s Brassó keletkezését eme távol korra észszerűleg felvihetjük. Tudjuk azt, hogy ama harczias korban, a városok alapitását és épitését mindig erőd, vagy vár épitése előzte meg, melyben az odatelepülők oltalmat és biztonságot találhattak, és igy feltehetjük, hogy Brassó első alapja szintén vár volt, mely, mint hiszik, Brassovia-burg nevet viselt s egyike volt a német lovagok által Barczán épitett 5 lovagvárnak; Philippi határozottan a Czenk tetőre helyezi e várat; pedig ezen vár elhelyezését biztosan meghatároznunk teljesen lehetetlen, mert IX. Gergely pápa bullájában találunk ugyan vonatkozást a lovagok által épitett öt várra, de hogy azok hol feküdtek, arra sem e bulla, sem más okmány útasitást nem nyujt.

Feltehető ugyan, hogy a német lovagoknak éles szemét nem kerülte ki a birtokukba bocsátott Barczaságnak azon sok tekintetben, de hadászatilag is nevezetes pontja, hol most Brassó fekszik, sőt az is megengedhető, hogy ezen fontos helyre az emlitett öt vár egyikét épiték, azonban az alig lehetett a czenktetői vár, mert az egyrészről Brassótól igen messze és Brassó felől nagyon bajosan megközelithető helyen feküdt, különben is sokkal nagyobbszerű volt, hogysem a lovagok rövid ittlétük alatt épithették volna*Hogy a czenki várat nem a lovagok épitették, arról majd később e vár romjainak tüzetes leirásánál bővebben fogok értekezni.; másrészről tudjuk, hogy a keletkező városokat fedező védvárak mindig azoknak közelében akként épültek, hogy az ellenség által meglepetett lakosok abba könnyen és gyorsan bevonulhassanak; mivel pedig tudjuk, hogy a kezdetleges Brassó nem mostani helyén, hanem künn a jelenlegi Ó-Brassó végénél, a mostani árvaleány vagy Bartolomeus-templom körül feküdt, nagy valószinüséggel következtethetjük, hogy a keletkező Brassót fedezett első vár, vagy a jelenlegi fellegvár helyén a Sz.-Mártonhegy csúcsán, vagy az árvaleánytemplom feletti Gespreng-berg tetőlapján feküdt*A Gesprengbergen feküdt várnak nyomai most is látszanak, azt majd későbben le fogom irni..

E vár oltalma alatt kezdett épülni Brassó, nem mint Timon*Eth. Chr. R. Hung. et Fran. és Eder*Felmer. 12. §. állitják – 1203 tájatt, mert akkor a kunok által feldult Barczaság lakatlan volt, hanem 1211., vagyis a német lovagok betelepitése után. Bethlen Elek a német lovagokról irt jeles munkájában*Geschichte des Deutsch. Ord. in Sieb. p. 53, 54. azt mondja, hogy a német lovagok Brassóhoz 1211–1225 közt épitettek védtornyot, a melynek fedezete alatt a város keletkezett; ezen útasitás nyomán a felhozott évszámok közép idejét véve, Brassó keletkezésének korszakát hozzávetőleg 1217-re tehetjük*Az erdélyi szászok egy része, nevezetesen a Szeben vidékiek ugyan korábban jöttek Erdélybe, de nem a Brassó vidékiek, mert ezek részben a német lovagok birtoklása alatt, részben még később települtek ide, mivel éppen azon adománylevél, melylyel a német lovagok a Barczaságot elnyerik, mondja, hogy az lakatlan és puszta volt a német lovagok ide jötte előtt., bár nevével legelőbb csak 1252-ben találkozunk Béla király azon adománylevelében*Ez okmány közölve van Székelyoklevéltár I. k. 9–10. lapján., melylyel Zékföldjét (Hidvég és környéke) a sepsi-széki Akadás Vinczének adományozza; ezen terület körülhatárolásánál előfordul a Barasu-i szászok földje (terra saxonum de Barasu), tehát még ekkor sem Brassó város, hanem csak az odavaló szászok földje. Azonban ebből mégis azt következtethetjük, hogy Brassó már ekkor létezett, s ezt ugy vehetjük, mint a Brassó lételét bizonyitó legelső okmányt.

Ezen első város – mely, mint vélik, a Gespreng-hegy alján feküdt s egész a Vidombak (Weidenbach) partjáig terjedt – aligha erőditve volt, legalább arra semmi adat vagy rom nem mutat. Ezen keletkezett uj város legrégibb neve Brassó és Brassovia; a latin Corona név, melyből a német Kronstadt származik, legelőbb csak 1355-ben fordul elő. Magyarok által megtartott ős nevének eredetére mi adatunk sincsen, bár ugy látszik, hogy az a Czenktetőn már a szászok idetelepülte előtt állott királyi várról, mely Brassó vár nevet viselt, származott át a közelében épült városra*Erről láss többet alább a Czenk leirásánál.; különben Brassó vagy Barassó oly régi székely helynév, mely a Székelyföldön több helyt – igy Gyergyóban is – előfordul. A Corona és Kronstadt név eredetére nézve sok egymástól eltérő nézetek vannak; sokan állitják, hogy a trónvesztve bolygó Salamon király a Köszörüpatak völgyfejében, most is Salamonkövinek nevezett sziklák barlangjaiban rejtőzködvén, ott magával hozott koronáját egy fa odujába elrejtette, hol később azt a pásztorok megtalálván, ezen koronáról eredne az uj telepnek Corona elnevezése*A deákizálók Stephanopolisnak is nevezik.. Mások egy a brassói legelső városház épitésekor fagyökerek közt földben talált koronától származtatják; hogy valamely korona itt ugyancsak felvetődött, azt abból is következtethetjük, hogy Brassó czímere is egy fagyökérre helyezett koronából van egybealkotva. Benkő József s utána mások is a Czenktetőt koronázott várról származtatják Brassónak Corona és Kronstadt nevét.