A husvéti piros tojások.
A husvéti ünnep főleg a leányok áldozatkészségét veszi igénybe; ők ez időre már jó előre gyüjtik a tojások nagy halmazát, hogy az események által készületlenül meg ne lepettessenek, s bár hogyan is, de minden felserdűlt leánynak kell 20–30 piros tojással birnia* husvétkor. Husvét előtti nagy héten Hétfalu leányai egymásnak adják át a brassai és hétfalusi boltok ajtaját s mind tojásfestéket és viaszat vásárolnak; otthon aztán a felolvasztott viaszszal mindenféle virág, arabesk és titkos gondolataikat kifejező jelképekkel beirják a tojást, azután felfőzik a festékes fazékban, honnan piros-fehérvirágosan kerülnek ki. Ezekből az azon évben nagygyá lett leányok legelőbb a kegyelet adóját fizetik le, mert csinos kosárkába pakolt fehér és piros tojással legelőbb a lelkész és tanitókhoz köszöntenek be, hála fejében a confirmatiói tanitásokért. A megmaradó készletet gondosan elteszik, mert husvét reggelén mulhatlanul eljön mindenki előtt bevallott szeretője az ünnepet felköszönteni, a mikor a leány a legszebb piros tojásokkal szokott kedveskedni; ez alkalommal a legény is az őtet tánczbokrétával egész éven át ellátott, s oly sok kellemes estvét szerzett leánynak emlékül s sziveségei viszonzásául zergős guzsalyt és dísz pereszlent szokott hozni. A zergős guzsaly igen szép eszköz, az czifrán ki van metszve és élénk szinekkel kifestve, el van látva lánczszemes kötővel, és díszes tüzőtővel, közepén kifurt üvegében apró kavicsokkal megtöltve, honnan zergős elnevezése is. A pereszlen* csontból vagy fából készül, de mindkét esetben igen díszesen van faragványokkal s ércz-szeletek beillesztése által felékitve. Az ily fonókészülékkel aztán büszkén és elégülten szokott a leány guzsalyosokban megjelenni, mert a zergős guzsaly a szerelem kitüntető jelképe szokott lenni. De a kisebb, szerető nélküli leányok sem maradnak ez alkalommal a figyelmen kivül, mert az iskolás fiuk is zergős guzsaly és pereszlenekkel szokták a piros tojás váltsága fejében a növendék leányokat megörvendeztetni, nem csak egyenként és zergő guzsalylyal, hanem tömegesen is megindulva s házról házra menve, az ablak alatt kiáltják: „Kata, Ilonka, Sára stb. néni adjon egy tikmonykát, ülü viszi tyukocskát”, mikor mindenik fiu szokott tojást kapni. Husvét másod napján nagy és általános mulatságot okoz a kerekes leány, t. i. a legények tömegesen összegyülnek, s egy szalmabábot czifrán rikitó szinű női ruhákba (rendszerint urhölgyek ruhafoszlányaiba) felöltöztetve egy kétkerekű taligára kötik, s mindenféle élczeket és pantomimikus előadásokat csináló kukák (maszkarák)-tól megelőztetve sebesen nyargalnak a kerekes leánynyal, s nagy csattogtatás és ujjongatás közt minden leányos ház udvarára berohannak, hol iratos tojás mellett pálinka s valami falnivalóval szoktak kinálkozni. A kerekes leánynyal minden lányos házhoz be szoktak menni, s nagy bánatot okozó sértés lenne az, ha valamelyiket mellőznék; estve aztán egybegyülnek tánczolni, mikor a leányoktól gyült piros tojás, kalács, szalonna és pálinkával nagy lakmározást csapnak. A kerekes leánynyal való járás már kezd divatból kimenni s még csak Türkösön és Pürkereczen tartja magát.
A piros tojás irása a leányoknál nagy esemény, főleg a választottnak szánt tojásokon az emblematicus jegyek: két egybecsatolt sziv, csókolódó galambok, összefogott két kéz stb. nem szoktak hiányozni, s ha valamelyiket szerelmi bú vagy kétkedés gyötri, annak átnyilazott szivvel, szomorú füzfával stb. ad kinyomatot; az ily epekedő szerelmes tojás irási műtétét nem egyszer kiséri ezen s más hasonló énekkel:
| Itt van husvét szép ünnepe; |
| De szivemnek nincs öröme. |
| Eltávoztak a hűtlenek; |
| Uram Isten verd meg őket! |
| Gyász virágot irok erre, |
| Talán hívebb lesz a lelke, |
| A ki minap megesküdött: |
| Velem tartja az esküvőt. |
A legényeknél meg van a piros tojásból a szerető leány hűségére és szerelmére való következtetés; szokásuk, hogy a leányoktól kapott tojásokat elrejtik, idő multával azokat ujból előkeresik s a mely tojás sárga szinű és halvány viráguvá lesz, arról azt tartják, hogy az azt adó leány bús gondolatok közt szerelmi bútól zokogva irta s következőleg az, a ki őt leghűbben, legigazábban szereti; igy nem egyszer sietteti a menyegzőt a piros tojás elszintelenedése. A piros tojásos husvét mulatozásainak ezen rövid ismertetése után a népélet egy másik képéhez térek át, a hétfalusi magyar fiatalság estélyeinek (guzsalyas) és táncz mulatságainak leirására.