A hétfalusi magyarok népviselete.

A hétfalusi magyarság öltözete első tekintetre oláhosnak tetszik, bár közelebbről vizsgálva, szabás és varrásra nézve sok tekintetben eltérő az oláhok viseletétől, s inkább ős magyarosnak mondható; mert kétségtelen, hogy ilyszerű viseletet a vármegyei magyarságnál több helyen találunk*Ilyszerű népviseletet találunk Alsó-, Felső-Rákoson, Nagy-Kenden, Balavásárán, s Küküllő vármegye legtöbb magyar falujában. s ezen viselet csak azért tetszik oláhosnak, mert az oláhoknak, sőt a szászoknak is tulajdonképpen nincsen nemzeti viseletük*Az erdélyi szászok népviselete minden izében magyar, hisz ők szűk magyar nadrágot, zsinóros felöltőt kalpagot viselnek; ezeket csak nem hozták Flandriából magokkal., hanem ők átvették a magyar öltözetét, s legfölebb az ingkieresztés által akarják elrómaiasitani vagy inkább elronditani*Az oláhok szintén szűk magyar nadrágot viselnek, a melyet csak az ujabb időben szoktak a bokánál trotyosan egyberánczolni. Felöltőjük csaknem mindenütt zsinórozva és magyarosan van kihímezve, Ludas és Marosujvár vidékén az oláh nők a legszebb prémes magyar mentét hordják, s eldődeiktől legfelebb a nők katrinczát vették át; papjaik, még maga az érsek is ős szabásu magyar mentében, s sinóros felsőben járnak. Az ing kibocsátás aesthetica-ellenességét azt hiszem, fölösleges vitatnom.. Könnyebb áttekintés kedveért ide melléklem a hétfalusi magyarok és oláhok népviseletének képét; baloldalon a magyarok vannak lapot olvasó papjuk körül csoportosulva, jobb oldalon az oláhok, mig a háttérben egy lóháton havasra induló csobán van feltüntetve.

Hétfalusiak népviselete. (Rajz. Gerhard Lajos.)

Hétfalusiak népviselete. (Rajz. Gerhard Lajos.)

A magyar férfiak rendesen vállig érő, csinosan gondozott és tisztán tartott hajat viselnek*Bár 1848 óta a fiatalságnál a rövidre nyirt haj is divatba jött, a házas emberek azonban leginkább fül mellé fésült hosszu hajat hordanak., nyárban nagy karimájú fekete kalapot, télben fehér vagy fekete báránybőr kucsmát hordanak, mely az idősebbeknél kalpagszerüleg lecsüngő vagy felül kiszélesedő tetőzettel van ellátva. Testüket otthon szőtt lening fedi, melynek két hüvelyknyire felálló galléra fürészfogason van sárga vagy fehér czérnával kihimezve, elől bojtba végződő zsinórral összekötve, mely zsinór a fiataloknál veres, az idősebbeknél fehér. Ez ing bőujjú kézfőig, az ingalja térdig ér le, a derekhoz czifrán kihimzett tűszű- (dűszű-vel*Ez egy széles bőröv, melynek kettős bőre közt lévő üregében tartják pénzüket s féltösebb irományaikat, ehez van erősitve aczél-kova, taplót tartalmazó kis zacskója, és késvillája, a mi tőrként lecsüngő csinos tokban van elhelyezve. vagy bogláros bőrövvel van odaszoritva, alól pedig künn hagyva; s éppen ezen ingalj kieresztése*Különben a Barczaságon az ing kivül viselése minden népfajnál, még a szászoknál is divatos. az, a mi a hétfalusi magyarok öltözékének oláhos szinezetet ad. Az ingre még nyárban is ünnepélyesebb alkalmakkor mellesbundát*Ez oldalt gombolodó irha-mellény, a minőt a gyergyai székelyek is itt-ott szoktak viselni, ez a mellen czifrán ki van himezve. öltenek, mire vagy panyokára viselve, vagy felöltve a dísz zeke jön, a mely fehér posztóból van a négyfalusiaknál, feketéből a háromfalusiaknál. Ezen dísz zeke elől sürűn egymást érő vitéz kötésekkel szépen ki van zsinórozva, s öltözetük legmagyarosabb részét alkotja. Ezenkivül van még a hosszú vagy rövid suba*A suba vagy kozsok szintén czifrán szines selyemmel kihímzett irha bunda, éppen olyan, a minőt a havasalji és homorodmenti székelyek is Udvarhelyszéken viselni szoktak., mit télben a dísz zeke alá szoktak felölteni; a nyári mezei munkánál használt firiskó*A firiskó vászonból készült csak könyökig érő ujjal ellátott rövid dereku felöltő, a minőt a székelyek is szoktak használni; a ruhadarabok azonossága és hason elnevezése mindenesetre a hétfalusiak székely eredete mellett bizonyitnak.: sőt a lombos guba (sárika) is megvan a hétfalusi magyaroknál; ez utóbbit a legények éjhálóba*A midőn a marhákkal éjjeli legeltetésre vagy favágásra kimennek. és akkor szokták csak használni, midőn a téli estvéken szeretőikhez guzsalyosba, vagy látogatóba mennek. A szűk fehér posztóból készült harisnya (szűk magyar nadrág) a hétfalusi magyarnál épp oly szabású és oly testhez álló mint a székelynél s az erre huzott térdig érő kordován csizma épp oly idomú mint a székelyeknél. Kálczunt*Rövid száru bakancs, mit a székely czipőknek nevez, különben ezen nevét a hétfalusiak is ismerik és használják. és bocskort csak a legszegényebbek viselnek.

A hétfalusi magyar nők öltözete igen szép és változatos, s általánosan kimondhatjuk, hogy az jóval festőibb, értékesebb és tartósabb a székely nők öltözékénél. A menyecskék hétfaluban igen sajátságos szabásu kötött csepezt vagy főkötőt viselnek. A fő tetején szines hárászból köridomban futó díszkarikák vannak, melyek fehér földön váltakozva egy tányéridomu díszes fejéket alkotnak. A csepez ezen felső feléhez illesztett alsó része fehér czérnából van virágosan horgolva, s mig hátul a nyakon hosszu lecsüngvénynyel bir, addig a homloktól a konty alatt át vitt kötővel van leszoritva, a mire a menyecske pántlika (szalag) jön, ez a fiatal menyecskéknél ugyan azon arany himzetes szalag, melyet menyegzőjekor a vőlegénytől kap menyasszonyi ajándékba, ezt azonban csak két évig viseli, s azután meggyszin vagy fekete szalaggal cseréli fel. A csepez e szerint sisak idomu s fődísze a tetőékitményben van, a melynek verzselésére (himzésére) főleg a fiatal menyecskék igen nagy gondot forditnak, s az igen kaczéron tünik át a ráillesztett átlátszóan vékony fehér fejrevalón (fátyolkendő*A finom szövetű fejre valókat Felső-Torján és Karatnán szövik, s nagy mennyiségben szokták Hétfaluba eladásra lehozni, a midőn az utczákon kiabálják: „fejre valót vegyenek.” a melyet a hétfalusi menyecskék igen szépen tudnak fejükre illeszteni, s mely nélkül se tél, se nyárszakon a háztól kimenni nem illik. Pürkerecz, Zajzon és Tatrangon a fiatal menyecskék 6–7 évig (t. i. mig a fiatal asszony czímre igényt tarthatnak) a fehér fejrevaló helyett barancsikot (czitromszinű selyem fátyolt) hordanak, a mely a lakadalomtól számitott 3–4 hónapig (mig a mézeshetek tartanak) czifra bogláros tűkkel van a főre feltüzve, s mig az ily uj házas asszony boglár ékitménynyel pompálkodik, addig a templomban folytonosan állani kell, s csak akkor ülhet le, a mikor boglártüit lerakja.

A hétfalusi nők, asszonyok, ugy mint leányok ünnepélyes alkalmakkor arany galléros és kézelős csipke inggel pompálkodnak; rendesen hosszú fehér gyolcsinget viselnek*Mely a nyaktól sarkig ér. A hétfalusi nép fehérnemüjét kiválóan a tisztaság jellemzi, itt a népnél szokásban van a hálóing viselés, a mi által a nappali fehérnemű tisztán és gyurásmentesen megmarad. A hétfalusi asszonyok saját termesztményű lenből szokták önmagok szőni a nők és férfiak fehérneműjéhez szükséges gyolcsot, s azt a Tömös partján hosszan elteritve öntözési által szokták megfehériteni., mely a nyakon és az ujjnál czifrán ki van verzselve (himezve) veres fejtővel a fiataloknál, fehérrel az idősebbeknél. A nyakot leginkább veres korál vagy jóféle kláris gyöngy ékiti, fülbevalót nem használnak; a ránczba szedett rokolya csak a leányok és a menyasszonyoknál fehér*A leányok confirmatio alkalmával vesznek legelőbb magukra fehér rokolyát, s azt azután ünnepélyes alkalmakkor és tánczba viselik. A menyasszony is fehér rokolyában van a lakadalom egész folyama alatt, azután azonban azt leveti, s a ládába pakolva marad egészen haláláig, mikor leginkább a menyegzőjüknél használt fehér rokolyában szokták eltemetni., a többieknél fekete, vagy hétköznap sötétkék; ez termetüket háromszor átfutó bogláros szijjal van a derékhoz szoritva és a vállon átvitt széles szalaggal megerősitve.

A leányok hétköznap szajinkát (szines selyem kendő) kötnek fejükre, ünnepnapon azonban hajadon fővel járnak, mikor két ágba font hajukat csinosan felkontyozva veres vagy meggyszin hajkötővel (szalaggal) szoritják le. Hátul a nyak gyöngyről sűrün egymás mellé illesztett, térdhajlásig érő szalagok csüngnek le, elől pedig finom vapirból készült s czifra virágosan kiverzselt előkötény jön.

Van azonban a leányoknak és fiatal menyecskéknek egy kiválóan, csak táncz alkalmával használt igen díszes öltözéke: a hámos rokolya, ez fekete a menyecskéknél, fehér a leányoknál, s mindig háznál szőtt kelméből kerül ki. Ezen ruhadarab szabása nagyon sajátságos, mert az a válltól a bokáig ér, s derékkal nincsen ellátva, hanem csak a czifra bogláros öv által van leszoritva. Ezen rokolya felsőrésze mellényt pótol, a mennyiben az elől a mellen kerekded kimetszéssel bir s a vállon átmenő keskeny kelme részszel van a nyak irányában hátul is kimetszett részszel egybefüggésbe hozva; ezen mellre és hátrajövő és a vállakon átvetett felsőrész ezer meg ezer ránczba van szedve, s ez valamint a sűrün redőzött alsórésze is sárga selyemmel van széleinél igen díszesen kihimezve. Ezen ruhadarabnak fődísze a redőzés finomságában van meghatározva, s azért az az egész héten át szorosan egybeköttetik, hogy vasárnap redőzete rendben legyen; ha a hámos rokolya fekete, akkor fehér, ha fehér, akkor fekete csipke kötényt illesztenek rá. A czifra s több száz forintba kerülő bogláros övhez szép szabásu s czifrán himzett bőrerszény van felakasztva, melyben a leány a tánczpénzt szokta tartani. Az ily hámos rokolyát és bogláros övet csak vasárnap és lakadalmak alkalmával viselik a nagy leányok és fiatal menyecskék. A gazdagabb leányok és fiatal asszonyok mellükön köszöntyűt hordanak. Ez 5–6 hüvelyk átmérőjű, dombor művel ékitett kőridomu ezüst lap. Ilyet azonban csak is azok viselnek, kik ez ékszert öröklik, mert ujat nem igen csináltatnak.

A mint a tánczra, ugy férjhez menetelkor a menyegzőre is külön ruhája van a hétfalusi magyar leánynak, mert ekkor előveszi a csak ezen egyetlen alkalomra tartott bársony csákót s palástot, s ezzel jelenik meg az esketésre a templomban, s ezzel díszeleg az egész lakadalom alatt. Ekkor uj fehér rokolyája van a menyasszonynak, melyet a menyegző után ládába zárva, csak temetéskor szokták ismét ráadni.

A nők melegebb ruhaneműje: a mellesbunda, csipőigérő kaczéron kihimezett női suba, ujjatlan mellény, mely az ujabb időkben bársonyból készül*A bársony mellény divatát a szomszéd bodolaiaktól vették át, hol a hétfalusiakkal rokon eredetű és öltözetű nők azt viselni szokták. és díszesen kisujtásozott és kihimzett fehér zeke, mit leginkáb templomba menetelkor és más ünnepélyesebb alkalmakkor panyokára szoktak viselni. A nők lábbelije régen saru volt (féltérdig érő s ránczosan legyurt könnyű szatyán csizma) most kordován csizma, ritkán papucs.

A hétfalusi magyar nők munka közt és utazás alkalmával férfi kalapot szoktak feltenni, erre nekik külön kalapjok nincsen, hanem a menyecskék rendesen férjeik vasárnapi kalapját használják, a hajadonoknak persze az ily közös kalap viselésre nincsen alkalmuk, s vagy fivéreik kalapját használják, vagy külön kalapot szereznek, mert csak az elmátkosodottaknak lehet és illő szeretőik kalapját használni*A férfi kalapoknak nők általi viselése Csíkban is divatban van, mi ismét egy adatul nézhető a hétfalusiak székely eredetére..

A hétfalusi magyarok népviselete ugy a férfiaknál, mint a nőknél nem igen van a divat szeszélyeinek alávetve; e tekintetben a hétfalusiak nagyon conservativ szellemüek s viseletöket többre becsülik minden más népviseletnél; ahoz való előszeretetük oly nagy, hogy ha vagy egy székely vagy más vidéki magyar egy hétfalusi leány bájaitól elvarázsoltatik, azt csak azon feltétel alatt kaphatja meg, ha a lakadalomra, vagy ha oda települne, azutánra is felölti a hétfalusiak népviseletét.

A hétfalusi értelmiség*Az értelmiség itt szorosan véve leginkább papokból, tanitókból, jegyzőkből és néhány kereskedőből áll; de az értelmiséghez számithatjuk tágabb értelemben a népet is, miután itt mindenki irástudó. 1861 óta leginkább magyarosan öltözik. A papok egyházi öltözetéről már fennebb szólottam s most azt a képen is előtüntetem. Azt hiszem, eléggé kimeritőleg ismertettem a hétfalusi magyarok népviseletét s most áttérhetünk az ottani oláhok népviseletére.