A Barczaság orografi és hydrografi viszonyai; hatászéli szorosai és havasai.

A Barczaság az északi szélesség 45° 25´0˝ – 46° 0´ 30˝ és a keleti hosszaság 42° 44´ 30˝ – 43° 33´ 40˝ közt fekszik, és pedig meglehetős magasságban, mert a Barcza terének Törcsvárnál levő legemelkedettebb része 2355 láb a tengerszín fölött; legalantosabb része Apáczánál (az Olt tér) 1500.77 láb, tehát a Barczaság tengerszin fölötti közép magassága 1900 láb. Ha ezt Erdély déli területével és a szomszéd Oláhország 4–500 lábnyi térmagasságával egybehasonlitjuk, akkor a Barczaságot határozottan láznak (fensík) kell tekintenünk, ha pedig a tért környező havasokat vesszük fel, akkor azt havasvidéknek kell mondanunk, mert a Barczát kifelé néző keleti és déli oldalán oly hatalmas és meredeken leszelt havaslánczolat öleli körül, hogy azok Erdély sziklafellegvásárnak leghatalmasabb szögerődét képezik. De miként az ember épitette várakon is szoktak kirohanást lehetővé tevő réseket, kapukat s más nyilatokat hagyni, ugy a természet ez erődén is gondoskodva van ily ki- és bejutást engedő nyilatokról: ezek a határszéli havasok közt nyiló szorosok, melyeket majd mind megútazni és részletesen ismertetni fogok, itt előtájékozás végett csak megjelölöm azokat.

A Barcza terére négy határszéli szoros nyilik:

1. A bodzai szoros, mely a keleti oldalon van. Itt a határszélen egy hatalmas havaslánczolat vonul el, melynek főbb csúcsai a Csilyános a Szilon, Nagy- és Kis-Tatár, a Királytető és a Zenogával összefüggő hatalmas Csukás. E havasoknak nyugatra, be az ország felé hatalmas, a két Bodza folyó által megszaggatott kifutványai vannak, melyek egészen a Barcza teréig előnyomulnak, hol a Nyién háta mögötti Piliske és a Zajzon mögötti Szászbércznél a 4000 láb magasságot elérik. Ezen hatalmas előhegyek nem engedik meg az előbb befelé indult Bodza folyónak a hazába való befolyást, hanem az Oláhországba való kifolyásra kényszeritik. Különben a Bodza folyó az egyedüli, mely a Barczáról kifolyik idegen földre. A bodzai szoroshoz a Barczaságról két úton Nyién és Zajzon felől lehet eljutni.

2. Az Ó-sáncz szoros, ez éppen a Barczaság délkeleti szögletében nyilik, a Hétfaluhoz tartozó Hosszufalu felső végénél, s a szilaj Tatrang folyó nyargal rajta keresztül. Mellőzve itt ennek számos kisebb mellékfolyóit, csak azt emlitem, hogy a Tatrang három főpatakból egyesül; egyik a délirányból letörtető Döjtene, mely a határszéli Predeluczon ered, hol szintén ki lehet Oláhországba jutni. Fennebb a Nagy-Tatrang két ágra a Kecske-Tatrang és Kiságra oszlik, mindkettő a határszéli havasokból ered. Ezeknek Ó-sáncz vidékére eső nevezetesebb csúcsai a Tezla, Csukás, Zenoga (déli oldala) Bretocsa, Pajor havas, Lovak havasa, Babics, a Döjtöne melletti Tot-Pál (Paltin), Vajda havas stb. – Megjegyzem, hogy az ó-sánczi, valamint a bodzai szoros is egészen magyar területen van. Az Ó-sáncz 2-ik mellékszorosa a Garcsin vagy Kis-Tatrang szorosa.

3. A tömösi szoros. Hétfalu négy teljesen összeépült faluja a Barczaságot délről bekeretelő havaslánczolat egyik hatalmas csúcsának az oldalán gyönyörű fenyves erdőkkel övezett, tetején pedig meglepően szép sziklacsompokban (szálak) végződő Nagy-Kőhavas alján hosszan nyulik el. E négy összeölelkezett község keleti vége benyulik az Ó-sáncz torkolatába, mig nyugati vége már a tömösi szoros torkolatát érinti. Itt van a nagy Kőhavas és a Brassó háta mögötti Keresztyén-havas (Schullergebirg) közt egy szük völgynyilat, melynek hátterében a Bucsecs roppant sziklaóriásai tünnek fel. E völgynyilat a tömösi szoros, melyen a völgyfőben levő Prediál hegynél eredő Tömös folyó nyargal át, s mely keletre és délre nyiló határszéli szorosaink közt a legjártabb, mivel az itt kivezető országútat Oláhország tovább folytatta. Ez az egyedüli biztosan járható út, mely hazánkat a szomszéd fejedelemséggel egybeköti, s melyen át Bukarestbe és a dunai főkikötőkbe (Galacz, Braila) el lehet jutni. A tömösi szoros a négy közt a legrövidebb, mert Oláhország itt beékelődik, ugy hogy Brassóból 3 óra alatt a határszélre lehet jutni; de azért annyira szép vidéken huzódik át, hogy aesthetikai tekintetben nem sokat enged a többinek.

4. A törcsvári szoros. E szoros volt régen nemcsak a Barczaság és Erdélynek, hanem a világkereskedelemnek is fő útja Kelet felé*A törcsvári szoros volt e század elejéig a főközlekedő vonal kelet felé, csak ekkor kezd épülni a tömösi út, melynek elkészülte lassanként háttérbe szoritotta a törcsvári szorost.. Itt vonult át nemcsak a békés kereskedelem, hanem itt törtek ki és be a hadsergek, s ott áll torkolatánál még most is egy épen megmaradt ódon vár, hogy rovátkos falaival a mult dicsőségének emlékeit fenntartsa. E szoros nagy multjához mérten, legdíszesebb a Barcza minden szorosai közt, mert nemcsak a szoros maga van fölékítve, hanem annak egy oly gyönyörű előcsarnoka is van, mely már egymagában elég arra, hogy az útast elragadja: ez a rosnyói völgy.

A tömösi szoros torkolatától alig félmértföld távolra van az a gyönyörű hegykebel, melybe a Barczaság szép koronája: Brassó fészkelte be magát; e hegykebel térbe kiszökellő előhegyein túl, egy másfél mfd hosszú, s egy mfdnél szélesebb völgy: a rosnyói völgy nyomul be a határszéli havasok közé, mint a Barcza terének toldaléka. E völgyet egyfelől a hosszan elnyuló Keresztyén havas sziklagerincze, másfelől (nyugatról) a Feketehalmi Kotla és kifutványai keretelik be, mig hátterében a Barczát környező havasok királypárja, az alak, szépség és roppantottságban egymással versenyző Bucsecs és Királykő tünik fel; a völgy szép virányain pedig a havas-királyok ragyogó szülöttjei: az egész vidéknek nevet adott Barcza és Vidombák vagy más néven Tisztaviz hömpölyögnek végig. A két havas-király között a Barczának egyik mellékfolyója a Törcspataka törtet ki. Hol e patak havasi pályája szűk sziklakeretéből a völgy virányaira ki ér, ott fekszik, egy torkolatát csaknem elzáró büszke sziklaszálon, Törcsvára s ott kezdődik, vagy másfél mfddel künnebb, mint a hol a tömösi szoros végződik, a tulajdonképi törcsvári szoros, mely a határszélen levő La Crucsáig, még mintegy két folyó mfdet tart. Oly szép e völgy s az abba beolvadó szoros, hogy annak párját még Svájczban is alig lehetne feltalálni.

Ezek a Barczaságnak kifelé nyiló határszéli szorosai; de szorosan véve még nyugat felé is van egy 5-ik szorosa, mert a Barcza terét ez oldalról is hatalmas hegylánczolat zárja el, a már emlitett feketehalmi Kotla és a persányi, vagy helyesebben krizbai havas. Ezek közé nyomúl be a Homorod szűk völgye (hol Szunyogszeg és Vledény feküsznek) s hol a Fogaras és Szeben felé menő országút a magas sárkányi hegy szorosán huzódik át.

E szerint a Barczaságot három oldalról magas havasok zárják el, s csak egy oldalról (északról) van nyitva; s ez megfejti a Barczaság hadászati fontosságát is.

Itt rövid vázlatban nemcsak a Barczára nyiló határszéli szorosokkal, hanem az azt körülkeretelő havasokkal, és az azt átszelő folyókkal is megismerkedtünk, majd lesz alkalmunk azokkal, ugy a havasok, mint folyókkal közelebbről és bővebben megismerkedni, itt még csak azt jegyzem meg, hogy az itteni havasok egészen alpesi jelleget öltenek, mert a Bucsecs Erdély összes havasai közt a harmadik helyet foglalja el, s 9000 láb magas lévén, a legmagasabb Negoinak sem sokat enged, mig a 8000 lábat meghaladó Királykő, és a 6000-et túlhaladó Csukás annak méltó ellenpárját képezik. A barczai folyók csaknem mindenike délirányból folyik északnak az ott elhömpölygő Olthoz, csakik némely mellékfolyók, mint a Zajzon, Nyién pataka folynak keletről nyugatnak, és a Homorod nyugatról keletnek; de ezek is később másokkal egyesülvén a hivatásukhoz (Olthoz) elvezető északi irányt veszik fel. De hogy vázlatunk kiégészitve legyen, szükséges a Barcza havasainak belalkatát is kissé figyelembe venni, s azok keble titkaiba is bele tekintenünk.