12. Rövidfülű mókusok (Heliosciurus Trt.)

Fajai között vannak őserdőkben és steppéken élők.

A vöröskarú rövidfülű mókus (Heliosciurus rufobrachiatus Wtrh.)

Ugandából és Kawirondóból elég régen ismeretes. Farka bizonytalan sávozást mutat, hátoldala sötét, hasoldala világos, gyéren szőrös, lábai és végtagjainak belső oldala rozsdavörös színű. Büttikofer szerint Libériában ez a faj fordul elő legsűrűbben; ő mindenütt látta, ahol megfordult. „Helyenként olyan nagy tömegekben találtuk, hogy állandóan szerepelt étrendükön.”

A szürkelábú rövidfülű mókus (Heliosciurus gambianus Og.)

Farka fekete és szürkésfehér színű, bizonytalanul csíkozott. Hátoldala szürkés, hasoldala egérszürke vagy pedig rozsdaszürke. Lábai mindig piszkos-szürke színűek, s így – Matschie szerint – szürkelábú mókusnak is lehetne nevezni. Böhm sokszor találta az állatot Poriban; nagyszerűen tud elrejtőzni, mivel mindig a fának a vadásszal ellentétes oldalán mászik fel és ha nem talál megfelelő lyukat vagy más menedéket, kinyujtott végtagokkal a fa törzséhez símul, ahol, hála a fakéreg színéhez hasonló testszínének, jóformán alig fedezhető fel. Februárban egy nőstényt talált, két meglehetősen kihordott embrióval, júliusban pedig egy másikat megduzzadt emlőkkel. A far két oldalán két mirígye van, melyek átható szagú anyagot választanak el. Úgy látszik, madártojásokat eszik, mert a szarkagébics (Urolestes aequatorialis) üldözi.