2. alrend: Ostoros pókskorpiók (Amplypygi)

Az ostoros pókskorpiók testtörzse széles és lapos; fejtorjuk legalább olyan széles, mint amilyen hosszú. A szelvényezett potrohon nincsen farknyujtványuk. Feltűnő sajátságuk abban van, hogy első lábpárjuk igen hosszúra megnyúlik; mint az ostort előre tartják, mert tapogatásra használják. Két pár leveles tracheával (tüdőzacskóval) lélekzenek és ezenfelül kitüremlő, vérrel telt hólyagocskákkal is rendelkeznek, melyek a második légzőréspár szelvényének szélén kinyomhatók, hogy a külső levegővel érintkezvén, hártyás felületükön át a bennük lévő vérfolyadék élenyítését lehetővé tegyék. Az alsóbbrendű rovarok és százlábúak soraiban szintén találunk ilyen egyszerű lélekző szerveket.

Az ostoros pókskorpiók közül a 4 cm hosszú, ijesztően tüskés és szokatlan külsejű Tarantula (Phrynus) palmata Herbst, Dél-Amerika és az Antillák erdőiben, fagyökerek között, vagy kövek alatt rejtőzködik.

Ostoros pókskorpió (Tarantula palmata Herbst).