Vay Miklós, br. (1802-1894): jogász, politikus,
az MTA tagja. 1840-ben Zemplén megye képviselője, azután Borsod megye főispáni
helytartója, majd a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka. 1844-től
koronaőr, 1845-től helytartótanácsos. 1848 nyarán királyi biztos Kolozsvárott.
Szeptemberben az Udvar megfosztotta hivatalától, s Debrecenbe rendőri felügyelet
alá helyezte. 1849 októberben az ún. purifikációs iratában nem sikerült
megvédenie magát, perbe fogták, először halálra, majd négyévi várfogságra
ítélték, amiből nyolc hónap múlva szabadult. 1860. október 20-án udvari
kancellárrá nevezték ki, de 1861-ben állásáról lemondott A kiegyezés után
ismét koronaőr, 1888-tól a főrendiház elnöke, titkos tanácsos és a magyarországi
református konvent elnöke.