| 1000-től a század végéig |
Tractus stellae és Officium sepulchri szövegek magyarországi szertartáskönyvekben. |
| 1210 körül |
Anonymus Gesta Hungarorumában „ioculator”-okról tesz említést. |
| 1235–1240 |
Teátrális látványosságok a királyi udvarban. |
| 1244–1329 |
Királyi birtokadományozások jokulátoroknak. |
| 1253 táján |
A Pozsony melletti Karcsán élő, szerepkörre utaló nevű jokulátorok: Fyntur, Fenies, Tukam, Mezam, Chiper (Fintor, Fényes; Toka, Méz, Csiper). |
| 1279 |
A budai zsinat tilalma a mímusok és társaik ellen. |
| 1337 |
Tamás „istrio” említése. |
| 1403 |
„Johannes dictus chwph” (= „csúf”, „csúfolódó”). |
| 1425 |
Az ún. Schlägli-szójegyzék a szórakoztatás-szórakoztatók latin és magyar elnevezéseit közli. |
| 1439 után |
Az úgynevezett „Bártfai színlap” passiójáték német–latin szereplistáját adja. |
| 1476 |
Lovagtorna-paródia Budán. |
| 1450-től |
Német nyelvű passiójáték Pozsonyban. |
| 1483–1504 |
Temesvári Pelbárt latin nyelvű devóciós passiói. |
| 1498 |
Laskai Ozsvát devóciós passiója. |
| 1500 |
Német domonkosok misztériumjátéka Brassóban. |
| 1500–1505 |
„Vadember játékok” Budán. |
| 1501 |
„Szibilla-játék” Budán, a Mátyás-templom előtt. |
|
{444.} 1501 körül
|
Hroswitha Dulcitiusának magyar fordítása: Három körösztény leány.
|
| 1518 |
Plautus-vígjáték előadása Eperjesen. |
| 1419 |
Bécsben megjelenik Frankfordius Pannonius két kis latin nyelvű komédiája. |
| 1532 |
A „Gritti-játék” (magnus ludus) Budán. |
| 1534 |
Evangélikus iskolai színjáték Körmöcbányán (1670-ig). |
| 1542 |
Honterus (Grass) János német nyelvű evangélikus iskolai színjátékot kezdeményez Brassóban. |
| 1550–1560 között |
Sztárai Mihály hitvitázó drámái. |
| 1558 |
Bornemisza Péter Bécsben lefordítja és átdolgozza Szophoklész Élektráját. |
| 1559 |
Abrudbányán megjelenik a Comoedia Balassi Mennihart arultatasarol.
|
| 1561 |
Az első jezsuita iskolai színjátékok a királyi Magyarországon, Nagyszombatban. |
| 1562 |
A Debreceni Hitvallás tiltja a világi tartalmú színjátékokat. |
| 1569 körül |
De disputatione varadiana. |
| 1570–1571 |
Comoedia Válaszutina. |
| 1573 |
Evangélikus iskolai színjáték Nagyszebenben (1698-ig). |
| 1575 |
Szegedi Lőrinc: Theophania.
|
| 1581 |
Az első erdélyi jezsuita iskolai színjátékok Kolozsvárt (1771-ig). |
| 1588–1589 |
Balassi Bálint lefordítja és megjelenteti Cristoforo Castelletti Amarilli c. pásztorjátékát (esetleges előadása, 1607. november 25-én). |
| 1600 |
Vágsellyén jezsuita „actiuncula”-előadások. |
| 1615 |
Az evangélikus iskolai színjáték kezdete Sopronban. |
| 1626 |
március 22. – Kolozsvárt Bethlen Gábor tiszteletére az unitárius kollégium diákjai „komédiát” adnak elő; három nap múlva a város polgársága előtt megismétlik. |
| 1627 |
Ugyancsak ők az Ajaxnak és Ulixesnek Achilleus fegyveréről szóló versengése c. játékot viszik színre. |
|
{445.} 1628
|
Pozsony: a jezsuita iskolai színjáték kezdete. |
| 1629 |
Győrött indul el az iskolai színjáték. |
| 1631 |
Nagyszombatban a jezsuiták a magyar Belleczi Péter Barlám és Jozafát-drámáját adják elő. |
| 1637-től |
1640-ig Gyulafehérvárott a református kollégium latin iskoladrámákat ad elő. |
| 1638-tól |
A soproni jezsuitáknál Ambrosius Heigl rendezi a színielőadásokat; a liptószentmiklósi jezsuiták színpadot építenek; |
| 1642 |
Kassán indul a jezsuita iskolai színjáték. |
| 1645–1650 |
A Felvidéken – Ungvár, Szepes, Trencsén, Besztercebánya – terjeszkednek a jezsuiták, velük az iskolai színjáték. |
| 1646 |
A névtelen Comico-Tragoedia (bizonyított előadása 1690 körül Nagyszebenben). |
| 1648 |
A Constantinus és Victoria kézirata. |
| 1650 körül |
Ferences úrnapi dráma: Jesu Fily Mariae.
|
| 1651 |
Zrínyi Miklós: Titirus és Viola („Fantasia poetica”). |
| 1654–1656 |
Sárospatakon, a református kollégiumban Comenius pedagógiai célzatú drámai művei. |
| 1657-től |
A fogarasi román nyelvű iskola Rákócziné Lorántffy Zsuzsánna rendeletére évenként vizsgaelőadásokat rendez. |
| 1666 |
A sárospataki jezsuiták Comoedia epithalamicát mutatnak be Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házassága alkalmából. |
| 1668 |
Comoedia Erdély siralmas állapotjáról |
| 1669 |
Kolozsvárt a református kollégisták Eszéki István Rhythmusokkal valo Szent Beszelgetes c. darabját adják elő. |
| 1670–1680 körül |
Gyöngyösi István (?): Florentina.
|
| 1670–1690 körül |
A Bor és Víz vetélkedése (közjáték). |
| 1670–1728 |
Magas színvonalú díszlettervek készülnek a soproni jezsuita színjátékok számára. |
| 1675 |
A nagyenyedi református kollégiumban Misztótfalusi Kis Miklós „valami kis aktusát” játsszák. |
|
{446.} 1678 körül
|
Actio curiosa (? dunántúli szerző). |
| 1688 |
Pécsett a jezsuiták úrnapi körmenetén többnyelvű (latin–német–magyar–horvát) jelenetek. |
| 1690–1693 körül |
Felvinczi György megírja Comico-Tragoedia c. darabját, végig énekelendő szövegkönyv formájában. |
| 1696 |
Felvinczi György engedélyt kér és kap a császártól az ország egész területére, színielőadások tartására. |
| 1696–1703 |
Rendszeres unitárius iskolaszínházi előadások Kolozsvárt. |
| 1696-tól |
Az erdélyi Kézdivásárhely–Kantán a minorita gimnáziumban színjátékokat tartanak. |
| 1698 |
A nagyenyedi református kollégiumban bemutatják Miskolczi Zsigmond népi motívumokkal gazdagított Cyrusát. |
| 1700 körül |
Comedia Generalis de conflictu Turcorum et Hungarorum. |
| 1705 |
A liptószentmiklósi kollégiumban a jezsuiták új színpadot építenek. |
| 1715–1740 között |
A piaristák egyre szélesedő, magyar nyelvű színjátékos tevékenységet fejtenek ki, többek közt Kecskeméten, Vácott, Pesten, illetve a Felvidéken. |
| 1718 |
Pest első színháztermét a piaristák építik meg kollégiumuk első emeletén. |
| 1721 |
Csíksomlyón a ferences szerzetesek 1781-ig sorozatosan mutatnak be passiójátékokat, széles körű nézőközönség előtt. |
| 1746 |
A holicsi császári kastélyban az udvari személyzet Molière-vígjátékot ad elő. |
| 1749–1750 |
Faludi Ferenc két történelmi drámát fordít magyarra és rendez a nagyszombati, illetve kőszegi jezsuita kollégiumban. |
| 1753-tól |
A minoriták Miskolcon fejtenek ki jelentékeny színjátékos tevékenységet. |
| 1755 |
Balázsfalváról román diákegyüttes látogatja a környéket. |
| 1758 |
Pesten Unwetter, német vándortársulati igazgató játékengedély-kérelmét elutasítják. |
| 1761-től |
A pálos szerzetesek Pápán és Sátoraljaújhelyen kezdenek színjátékokat bemutatni. |
|
{447.} 1762
|
május 17-én avatják föl az Esterházyak kismartoni (Eisenstadt) kastélyszínházát. |
| 1762–1779 |
A minoriták magyar nyelvű szatirikus közjátékai. |
| 1764–1769 |
Nagyváradon Patachich Ádám püspök rezidenciáján működik Karl Ditters von Dittersdorf operaszerző. |
| 1768 |
Felix Berner gyermektársulata Pesten és Budán vendégszerepel. Eszterházán (Fertőd) elkészül az operaszínpad; karmestere Joseph Haydn; díszlettervezője 1771-től Pietro Travaglia. |
| 1770 körül |
Marosvásárhelyt a református kollégium udvarán olasz típusú színpadot építenek. |
| 1770 |
Pesten játszik a Menninger-féle német vándortársulat. |
| 1770-től |
A piarista rend magyar nyelvű színjátékai; Sárospatakon és Losoncon éledezik a protestáns magyar nyelvű színjátszás (Szathmári P. Sámuel, Szászi János). |
| 1772 |
júliusban Rohan herceg látogatásakor nagyszabású teátrális rendezvények Eszterházán, amelyekről Bessenyei György Az eszterházi vigasságok c. költeményben számol be. A prózai társulat igazgatója a híres Karl Wahr. |
| 1772 |
Bessenyei György: Ágis tragédiája.
|
| 1773 |
Kolozsvárt megjelenik Teleki Ádám Cid-fordítása; előszava drámaelméleti kérdéseket tárgyal. |
| 1773 |
XIV. Kelemen pápa eltörli a jezsuita rendet; a magyarországi rendházakat is feloszlatják. |
| 1774 |
augusztus 14. Felix Berner javaslatára színházzá alakítják át a pesti Duna-parton lévő Rondellát. A német nyelvű színjátszás állandósul. |
| 1775 |
Megjelenik Zechenter Antal Racine nyomán írt Fédrája; előszava a „magyar theatrum” szükségessége mellett érvel. |
| 1776 |
Csáky György gróf színházat épít Pozsonyban. |
| 1777 |
Révai Miklós írótársait magyar nyelvű színdarabok írására serkenti; Bessenyei György Magyarság c. röpiratában a dráma és színjáték társadalmi helyét jelöli ki. |
| 1779 |
Pesten Johann Schmallögger német társulata játszik; Frendel István: Entwurf zu einen [!] ungarischen Nationaltheater. |
|
{448.} 1780 körül
|
Marosvásárhelyt betiltják a diákok „komédiáját” a felsőbbség ellen használt szatirikus hang miatt. |
| 1782 |
Kassán Joseph Hilverding német együttese játszik. |
| 1783 |
Budán, a mai Várkert-kioszk helyén Reischl Gáspár fából készült színházat épít („Reischl-ház”). |
| 1784 |
Megjelenik Szerdahelyi György jezsuita tanár Poesis dramatica c. műve;
Ifj. (II.) Ráday Gedeon megalapítja a Magyar Játszók Társaságát;
október 15. Johann Meyer német igazgató a budai Reischl-házban magyarul adja elő Möller Gróf Valtron c. érzékenyjátékát. |
| 1785 |
A pesti és budai színielőadások jogát Tuschl Sebestyén kávés veszi bérbe;
a Magyar Játszók Társasága augusztus–szeptemberben három bemutatót tart;
alkalmi előadások a gödöllői Grassalkovich-kastélyban. |
| 1785–1789 |
Pozsonyban, Erdődy János gr. palotájában Hubert Kumpf együttese magas színvonalú évadokat tart. A színház megszűnésekor a díszlet- és jelmeztár a Pestet látogató igazgató tulajdonába kerül. |
| 1786 |
augusztus 23. A Magyarországra látogató II. József elrendeli a budai karmelita kolostor és templom szekularizálását; az utóbbit Kempelen Farkas tervei szerint színházzá alakítják át. |
| 1787 |
október 17. Megnyílik a Festungstheater (a továbbiakban: Várszínház). |
| 1787 |
A pesti Váci-kapu előtt nagyméretű Hetztheater épül. |
| 1787–1789 |
A pest-budai színházakban Heinrich Bulla társulata játszik. |
| 1789 |
december 2. Péczeli József, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője Komáromban meghirdeti az első hazai pályázatot magyar nyelvű szomorújáték megírására;
Pest-Budára Tuschl a Bergopzoom–Kumpf társulatot szerződteti. |
| 1790 |
virágvasárnapján a pest-budai színházak bérletét gróf Unwerth Emánuel veszi át. |