Más fizikai díjazottak

 

Niels Bohr 1939-ben viszi a hírt Amerikába, hogy a berlini Vilmos Császár Intézetben felfedezték a maghasadást. Ettől fogva csak idő kérdése volt, hogy megvalósuljon - Szilárd Leó rögeszméje - a nukleáris láncreakció. Korábban senki nem hitt neki, még a neves Rutherford is holdkórosnak titulálta. Ezért a láncreakció általa leírt fizikai folyamatára titkosított szabadalmat kért és kapott a brit Admiralitástól 1934-ben (ekkor még Angliában tartózkodott). A fizikusok felismerték, a láncreakcióval felszabadított hatalmas energia iszonyú pusztításra lesz képes és a lehetőség, hogy esetleg Hitler kezébe kerül ez a veszedelmes fegyver, félelemmel töltött el mindenkit, egyben határozott cselekvésre ösztönzött. Ádáz küzdelem kezdődött a láncreakció megvalósításának elsőségéért és hogy azt végül is Amerikában sikerült beindítani és a reaktorokban ellenőrzötten működtetni, jelentős mértékben köszönhető a magyar emigráns tudósoknak is: Szilárd Leónak, Teller Edének és Wigner Jenőnek.
Szilárd Leó és Wigner Jenő felkereste Albert Einsteint - aki a relativitás elméletének megalkotásával Amerika egyik legismertebb tudósának számított - és felkérték, hogy tekintélyét latba vetve, írjon levelet Roosevelt elnöknek, miszerint ebben az aggasztó helyzetben az amerikai kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket. A levelet végül Szilárd Leó írta meg, melyet Einstein - egy hónappal a világháború kitörése előtt - 1939. augusztus 2-án aláírt. A levélhez Szilárd még egy memorandumot is csatolt saját nevével, amelyben a láncreakció fizikai folyamatát és katonai alkalmazhatóságának lehetőségét írta le.
Amikor Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program beindítására. A Manhattan project fedőnevű titkos kutatási program centruma Chicago lett. Roosevelt létrehozta az Uránium Bizottságot, amelybe a katonákon kívül Enrico Fermit, Szilárd Leót, Teller Edét és Wigner Jenőt nevezte ki. A kutatásokat Fermi vezette. Wigner a chicagói Metallurgia Laboratóriumában egy elméleti fizikai csoportnak lett a vezetője, amelynek feladata az első atomreaktor megtervezése és megépítése volt. Az önfenntartó láncreakció 1942. december 2-án valósult meg egy kis laboratóriumi reaktorban. Wigner a világ első reaktormérnökeként a nagy teljesítményű reaktorok tervezését végezte, melyek meg is épültek Hanfordban. Ezek termelték a kísérleti robbantásokhoz nélkülözhetetlen plutóniumot (az első robbantást Alamogordóban hajtották végre 1945. július 16-án).
A második világháború után Wigner Oak Ridge-be ment, ahol reaktorfejlesztéssel, valamint a reaktorok biztonságos működésével foglalkozott. Az Eisenhover amerikai elnök által alapított Az "Atom Békés Felhasználásáért" Díjat 1959-ben Szilárd Leó és Wigner Jenő kapta (az elsőt 1957-ben Bohr, a másodikat 1958-ban Hevesy György). Az 1963-as fizikai Nobel-díjat Wigner Jenő kapta (megosztva Maria Goeppert Mayerrel és D Jensennel) "az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért" indoklással.
A hetvenes években gyakran hazajárt Magyarországra előadásokat tartani. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1988-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, és a világ szinte valamennyi jelentős egyeteme díszdoktorává választotta. Számos kitüntetést kapott (Medal for Merit, Franklin Medal, Enrico Fermi Award, Max Planck Medal, George Washington Medal stb.), az Amerikai Fizikai Társaságnak 1955-ben alelnöke, 1956-ban elnöke volt. 1994-ben még személyesen vette át Magyarországon a Szilárd Leó-érmet. Princetonban hunyt el, 1995. január 3-án, 92 éves korában. Egy alkalommal így vallott: "...Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült Államokban eltöltött hatvan esztendő után még mindig inkább magyar vagyok, mint amerikai, az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen maradt számomra. Budapesten sokkal több elmélyült beszélgetést hallhat az ember a kultúráról, mint az Egyesült Államokban. A magyar költészet talán a legszebb Európában..."

 

 

2/2