Wiesel Elie (eredeti nevén Eliezer) Máramarosszigeten született 1928. szeptember 30-án zsidó nemzetiségűként és román állampolgárként. Anyanyelvének a jiddis számított, otthon is jiddisül beszéltek, de az emberekkel való érintkezésben használták a magyar, német és román nyelvet is.
Máramarossziget akkor a Nagy Román Királysághoz tartozott. Az ott élő magyarul beszélő lakosok a várost csak "Szigetként" emlegették. Középiskoláit magántanulóként végezte, Szigeten és Debrecenben vizsgázott.
Az északkelet-erdélyi kisvárosból tizenöt évesen, 1944-ben deportálták egész családjával. Megjárta a birkenaui, az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi haláltáborokat. Anyja és nővérei gázkamrában, apja a buchenwaldi haláltáborban halt meg. Ő túlélte a koncentrációs táborok szörnyűségeit, és ettől kezdve az irodalom eszközével a lelkiismeret ébrentartója lett. Több könyvben, esszében, novellában és drámában írja meg annak a kornak a borzalmait. A második világháború után Párizsban telepedett le és az ott eltöltött tizenhat év alatt megbecsült helyett vívott ki a francia irodalomban.
1961-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol két év múlva megkapta az állampolgárságot.
1972-től a Nem York-i City College tanára, majd 1976-tól a bostoni egyetem humán tudományok professzora. A Holocaust Emlékbizottság elnökévé választották.
1964-ben látogatott el először szülővárosába (amely több művében mitikus jelképként szerepel), ahová később még többször visszatért. 2002-ben máramarosszigeti szülőházában Holokauszt Múzeum létesült, amit Elie Wiesel avatott fel.
Elie Wiesel nem "magyar" Nobel-díjas, mert nem tekinti magát magyarnak, sőt elhatárolódik ettől a vélekedéstől, ugyanis érzelmileg nem képes megbocsátani a magyar csendőrök brutalitását családja elhurcolásakor, valamint a II. világháború előtt és alatt Magyarországon életbe léptetett zsidótörvények inkább ellenszenvet keltettek benne "a magyarsággal" szemben. Indulata azonban nem volt "magyarspecifikus": "Haragudtam a magyar, a lengyel, ukrán, francia, holland cinkosaikra; hogyan tudtak egy perverz ideológia nevében zsidó szomszédaik ellen fordulni, feljelenteni és kifosztani őket".
Ez alapján nincs is jogunk a magyar vagy magyar születésű Nobel-díjasok közé sorolni.
Wiesel Elie író, de nem irodalmi munkássága alapján, hanem a hivatalos indoklás szerint mint az "egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára" a Béke Nobel-díjat vehette át 1986-ban.
Napjainkban számos előadást tart, és a fajgyűlölet elleni küzdelem világszerte ismert, fáradhatatlan alakja.