Niels Bohr 1939-ben viszi a hírt Amerikába, hogy a berlini Vilmos
Császár Intézetben felfedezték a maghasadást. Ettől fogva csak idő
kérdése volt, hogy megvalósuljon - Szilárd Leó rögeszméje - a
nukleáris láncreakció. Korábban senki nem hitt neki, még a neves
Rutherford is holdkórosnak titulálta. Ezért a láncreakció általa leírt
fizikai folyamatára titkosított szabadalmat kért és kapott a brit
Admiralitástól 1934-ben (ekkor még Angliában tartózkodott). A
fizikusok felismerték, a láncreakcióval felszabadított hatalmas
energia iszonyú pusztításra lesz képes és a lehetőség, hogy esetleg
Hitler kezébe kerül ez a veszedelmes fegyver, félelemmel töltött el
mindenkit, egyben határozott cselekvésre ösztönzött. Ádáz küzdelem
kezdődött a láncreakció megvalósításának elsőségéért és hogy azt végül
is Amerikában sikerült beindítani és a reaktorokban ellenőrzötten
működtetni, jelentős mértékben köszönhető a magyar emigráns tudósoknak
is: Szilárd Leónak, Teller Edének és Wigner Jenőnek.
Szilárd Leó és Wigner Jenő felkereste Albert Einsteint - aki a
relativitás elméletének megalkotásával Amerika egyik legismertebb
tudósának számított - és felkérték, hogy tekintélyét latba vetve,
írjon levelet Roosevelt elnöknek, miszerint ebben az aggasztó
helyzetben az amerikai kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket. A
levelet végül Szilárd Leó írta meg, melyet Einstein - egy hónappal a
világháború kitörése előtt - 1939. augusztus 2-án aláírt. A levélhez
Szilárd még egy memorandumot is csatolt saját nevével, amelyben a
láncreakció fizikai folyamatát és katonai alkalmazhatóságának
lehetőségét írta le.
Amikor Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök
utasítást adott az atomenergia-program beindítására. A Manhattan
project fedőnevű titkos kutatási program centruma Chicago lett.
Roosevelt létrehozta az Uránium Bizottságot, amelybe a katonákon kívül
Enrico Fermit, Szilárd Leót, Teller Edét és Wigner Jenőt nevezte ki. A
kutatásokat Fermi vezette. Wigner a chicagói Metallurgia
Laboratóriumában egy elméleti fizikai csoportnak lett a vezetője,
amelynek feladata az első atomreaktor megtervezése és megépítése volt.
Az önfenntartó láncreakció 1942. december 2-án valósult meg egy kis
laboratóriumi reaktorban. Wigner a világ első reaktormérnökeként a
nagy teljesítményű reaktorok tervezését végezte, melyek meg is épültek
Hanfordban. Ezek termelték a kísérleti robbantásokhoz nélkülözhetetlen
plutóniumot (az első robbantást Alamogordóban hajtották végre 1945.
július 16-án).
A második világháború után Wigner Oak Ridge-be ment, ahol
reaktorfejlesztéssel, valamint a reaktorok biztonságos működésével
foglalkozott. Az Eisenhover amerikai elnök által alapított Az "Atom
Békés Felhasználásáért" Díjat 1959-ben Szilárd Leó és Wigner Jenő
kapta (az elsőt 1957-ben Bohr, a másodikat 1958-ban Hevesy György). Az
1963-as fizikai Nobel-díjat Wigner Jenő kapta (megosztva Maria
Goeppert Mayerrel és D Jensennel) "az atommagok és az elemi részek
elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek
felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért" indoklással.
A hetvenes években gyakran hazajárt Magyarországra előadásokat
tartani. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1988-ban pedig a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, és a világ szinte
valamennyi jelentős egyeteme díszdoktorává választotta. Számos
kitüntetést kapott (Medal for Merit, Franklin Medal, Enrico Fermi
Award, Max Planck Medal, George Washington Medal stb.), az Amerikai
Fizikai Társaságnak 1955-ben alelnöke, 1956-ban elnöke volt. 1994-ben
még személyesen vette át Magyarországon a Szilárd Leó-érmet.
Princetonban hunyt el, 1995. január 3-án, 92 éves korában. Egy
alkalommal így vallott: "...Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket
1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem. Az Egyesült
Államokban eltöltött hatvan esztendő után még mindig inkább magyar
vagyok, mint amerikai, az amerikai kultúra sok vonása mindmáig idegen
maradt számomra. Budapesten sokkal több elmélyült beszélgetést hallhat
az ember a kultúráról, mint az Egyesült Államokban. A magyar költészet
talán a legszebb Európában..."