Előterjesztés az MDP PB-hez a Legfőbb Ügyészség felállítására

1953. július 15.


I.

A Magyar Népköztársaság alkotmányának 42. §-a értelmében "a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik", aki az alkotmánynak megfelelően "ügyel arra, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, intézmények és egyéb szervek, az államhatalom helyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák". A legfőbb ügyész "gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék".

Az alkotmány 43. §-a értelmében a legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős és működéséről beszámolni köteles. A legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vehet az Elnöki Tanács és a Minisztertanács ülésein.

A legfőbb ügyész megválasztásával az Igazságügy-minisztérium büntetőjogi és ügyészi főosztálya a legfőbb ügyész irányítása alatt működik.

Még nincs olyan törvényünk, amely konkrét módon meghatározná az ügyészség feladatait, jogait, kötelességét és az ügyészségek szervezetét. Mindez egyik alapvető oka annak, hogy az ügyészi szervek munkája alacsony színvonalú és nem felel meg az alkotmány követelményeinek.

A minisztériumok, az alájuk rendelt szervek és az államhatalom helyi szervei feletti felügyelet a törvényesség betartására vonatkozóan nem vagy alig érvényesül. Az ügyészség számos alkalommal nem figyel fel hivatalos személyek által elkövetett törvénysértésekre, ami ezek büntetlenségét segíti elő.

Minthogy gyenge az ügyészi felügyelet a rendőri nyomozó munka felett, számos esetben előfordul, hogy az állampolgárokat alaptalanul vonják büntetőjogi felelősségre és törvénytelenül veszik őrizetbe, a bűncselekményeket nem fedik fel kellő időben.

Az ügyészségről szóló törvény hiánya az ügyészi és nyomozó káderek szakmai és politikai továbbképzését is megnehezíti.

Az ügyészségeknek az Igazságügy-minisztériumtól való különválasztása lehetővé teszi, hogy a minisztérium teljes mértékben a bíróságok megszervezésével és a bírósági munka megjavításával foglalkozzék, előrevigye a jogi káderképzés megjavításának ügyét, megjavítsa az ügyvédek munkáját, új törvényeket készítsen elő, elsősorban az új bírói szervezetről szóló törvényt és az új büntető törvénykönyvet.

Az önálló ügyészi szervezet megteremtése elősegíti a törvényesség megerősítését, a bűncselekmények elleni küzdelem fokozását, a vállalatokban, az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben az állami fegyelem és a munkafegyelem erősödését.

II.

Ezért:

Az alkotmánynak megfelelően törvényt kell alkotni a Magyar Népköztársaság ügyészségéről, mely szerint a legfőbb ügyésznek és az alája rendelt ügyészeknek feladatai a következők:

a) felügyelet afelett, hogy a minisztériumok, az alájuk rendelt hivatalok és vállalatok, a helyi államhatalmi szervek által kiadott rendelkezések, határozatok, utasítások és egyéb intézkedések megfeleljenek a törvényeknek; felügyelet afelett, hogy a hivatalos személyek és az állampolgárok tevékenységük során a törvényeket ne sértsék meg;

b) annak biztosítása, hogy a bűncselekményeket gyorsan feltárják és kinyomozzák, felügyelet a nyomozó szervek tevékenységének törvényessége felett;

c) felügyelet afelett, hogy a bíróságok az igazságszolgáltatás során tartsák be a törvényeket;

d) felügyelet afelett, hogy a letartóztató intézetekben tartsák be a fogva tartásra vonatkozó törvényeket és szabályokat.

Az ügyészség köteles kellő időben megtenni a szükséges intézkedéseket minden törvénysértés kiderítésére és kiküszöbölésére, bárki követte is azt el.

Az ügyésznek biztosítani kell azt a jogot, hogy betekinthessen a minisztériumok, az alájuk rendelt hivatalok és vállalatok, a helyi államhatalmi szervek, a szövetkezetek és más szervek által kiadott rendelkezésekbe, utasításokba és egyéb intézkedésekbe, a hivataloknál, vállalatoknál és szervezeteknél a törvényességet illetően szükség esetén vizsgálatot folytasson le, és ellenőrizhesse azokat a cselekményeket, amelyekkel ezek a szervek vagy hivatalos személyek az állam érdekét vagy az állampolgárok törvényes érdekeit megsértették.

Az ügyésznek jogában áll a törvényesség megsértésének felderítésével összefüggésben a hivatalok, vállalatok és szervezetek vezetőitől a szükséges okmányokat és felvilágosításokat bekövetelni.

Az ügyész részére biztosítani kell, hogy tanácskozási joggal részt vehessen a helyi tanácsok és végrehajtó bizottságok ülésein.

Törvénysértés megállapítása esetén az ügyész köteles javaslatot tenni (óvás) a törvényellenes rendelkezést kibocsátó szervnél e rendelkezés hatályon kívül helyezésére, a szerv vezetője pedig köteles az ügyészi óvást tíz napon belül megvizsgálni.

Az ügyész a törvényeket megsértő hivatalos személyek vagy állampolgárok ellen fegyelmi eljárás megindítására tehet javaslatot, vagy a felelősökkel szemben büntetőjogi eljárást indíthat.

Az alkotmány által a legfőbb ügyészre rótt kötelességek teljesítése és minden bűncselekmény következetes üldözésének biztosítása érdekében az ügyészségek mellett nyomozó apparátust kell szervezni a legfontosabb bűncselekmények kinyomozására.

Az ügyésznek joga van arra, hogy a nyomozó szerveknek kötelező utasításokat adjon a bűncselekmények felderítésére, hogy részt vegyen a nyomozásban és a nyomozó szervektől a bűnügyeket felülvizsgálat céljából magához követelhesse.

Az ügyészség kötelessége felügyelni arra, hogy a bíróságok által hozott büntető és polgári ítéletek, határozatok és döntések megfeleljenek a Magyar Népköztársaság törvényeinek. Ennek érdekében az ügyész képviselheti a vádat a bíróság előtt, a bírósági szervektől felülvizsgálat céljára bekövetelheti az általuk eldöntött büntető és polgári ügyek iratait, és óvást emelhet a bíróság törvénytelen vagy alaptalan ítéletei, határozatai és döntései ellen. A legfőbb ügyész óvást emelhet a legfelsőbb bíróságnál bármely jogerős ítélet, határozat vagy döntés ellen, ha azt törvénytelennek vagy alaptalannak találja. Szükség esetén a legfőbb ügyész a jogerős bírói ítélet vagy döntés végrehajtását is felfüggesztheti.

Az ügyész köteles felügyelni arra, hogy a letartóztató intézetekben csak azokat tartsák fogva, akiket nyomozó szerv, az ügyész vagy a bíróság törvényes határozata alapján helyeztek őrizetbe. Ügyelnie kell arra, hogy a letartóztató intézetekben a fogva tartásra vonatkozó előírásokat betartsák. Az ügyész a törvény ellenére őrizetbe vett személyeket szabadlábra helyezheti.

Az ügyészi nyomozó apparátus létrehozásával a rendőri szervek mentesülnek jelentős számú ügy nyomozása alól, amivel biztosítani kell, hogy a rendőrség megjavítsa munkáját a bűncselekmények felderítése, a bűnösök felkutatása és a rendfenntartás terén.

III.

Az ügyészség szervezetének felépítése:

A Magyar Népköztársaság ügyészsége élén a legfőbb ügyész áll, aki az ügyészi szervek egész tevékenységét irányítja. A legfőbb ügyésznek helyettesei vannak, akiket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevez ki.

Megyei ügyészségek és Budapest ügyészsége, élén a megyei, illetőleg Budapest ügyészével, akiket a legfőbb ügyész nevez ki öt évre.

A megyei ügyészség alá tartozó kiemelt városi ügyészségek és járási ügyészségek, élükön a városi és járási ügyésszel, akiket a legfőbb ügyész nevez ki öt évre.

A Néphadsereg katonai főügyészsége és ennek alárendelt katonai ügyészségek.

A katonai főügyész a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének van alárendelve és annak helyettese. A legfőbb ügyész a katonai ügyészségek munkájának irányításánál és a katonai ügyészek kinevezésénél a honvédelmi miniszterrel egyetértve jár el. A katonai ügyészek a katonai fegyelmi szabályzat alá tartoznak. (Ez a szervezet és ez a fölé- és alárendeltségi rendszer világosan következik abból az alkotmányos alapelvből, amely szerint a Magyar Népköztársaság ügyészsége egységes, és eljárása során független az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervektől.)

Az államvédelmi szervek nyomozását illető ügyészi felügyelettel különleges osztályokat kell megbízni, ezeket az osztályokat politikailag külön megvizsgált és megfelelően minősített dolgozókból kell összeállítani. Ezek az osztályok felügyelnek arra, hogy az államvédelmi szervek az állampolgárok letartóztatása és a nyomozások lefolytatása során megtartsák a törvényeket. Az osztályok nem avatkozhatnak be az államvédelmi szervek operatív munkájába.

A népköztársaság legfőbb ügyészségét a következő módon kell megszervezni: személyzeti főosztály, általános felügyeleti főosztály, nyomozati főosztály, különleges ügyek főosztálya, bűnügyi bírósági felügyeleti főosztály, polgári ügyi bírósági felügyeleti osztály, letartóztató intézetek feletti felügyeletet ellátó osztály, igazgatási-pénzügyi osztály.

IV.

Létszám:

Jelenleg az ügyészi szervek létszáma: 562 ügyészi és 563 adminisztratív dolgozó.

Az átszervezés után kb. 1000 ügyészi dolgozóra és kb. 1000 adminisztratív erőre lesz szükség összesen. A legfőbb ügyészségnél kb. 70 operatív dolgozó és kb. 100 fő adminisztratív munkakörben;

a megyei ügyészségeknél és Budapest ügyészségénél kb. 300 fő operatív és kb. 400 fő adminisztratív munkakörben;

a városi és járási ügyészségeknél kb. 650 fő operatív és kb. 530 fő adminisztratív munkakörben.

A megszervezendő ügyészség személyi állományát a következőképpen kell felemelni: a jelenlegi ügyészség operatív létszámát 562 főről kb. 1000 főre. (Ez a létszámemelés magában foglalja a kb. 380 főt kitevő, újonnan létesítendő ügyészi nyomozó szervezetet is.)

A legfőbb ügyészség státusára vonatkozó számok csak hozzávetőlegesek. Megfelelő javaslatot a legfőbb ügyész két héten belül terjesszen be a Minisztertanácshoz.

Az újonnan megszervezendő nyomozó apparátus részére 150 nyomozót státussal együtt a Belügyminisztérium adjon át, mert az ügyészségről szóló törvénytervezet egyes bűncselekmény-kategóriák nyomozati munkáját az ügyészség munkakörébe utalja.

Az ÁVH állományából státus átadásával 31 főt adjon át, akikkel a legfőbb ügyészség különleges osztályát kell megszervezni. (Miután az ÁVH az igényelt kádereket jelenleg nem tudja rendelkezésre bocsátani, a különleges osztályt később kell felállítani.) A még hiányzó operatív dolgozók létszámát az egyetem jogi karán végzettekből, továbbá a bíróságokon és ügyészségeken dolgozó olyan fogalmazók kinevezésével kell biztosítani, akik 1945 után fejezték be egyetemi jogi tanulmányaikat.

Az ügyészségi nyomozó munka eredményessége érdekében öt hónapos nyomozóképző jogi tanfolyamot kell szervezni. Ezenfelül biztosítani kell a nyomozó apparátus személyi állományának rendszeres szakmai továbbképzését is. A bírói és ügyészi akadémián, valamint az egyetemen az 1954-ben végző hallgatók munkába állításával kell az ügyészi szervek feltöltését biztosítani. A káderek elosztására a legfőbb ügyész az igazságügy-miniszterrel közösen egyezzen meg.

Az ügyészségről szóló törvény kiadása után elsősorban a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészségét kell megszervezni, ezt követően kell hozzáfogni a megyei ügyészségek átszervezéséhez, valamint a megyei és járási ügyészségek felállításához.

Az ügyészségnél és az igazságügyi szervekben dolgozó jogi egyetemet végzettek jobb felhasználására meg kell változtatni a fiatal szakemberek ügyészi és bírói beosztására vonatkozó jelenlegi kinevezési rendszert és el kell törölni a bírói és államügyészi szakvizsgát.

***

Az igazságügy-miniszter egy hónapon belül dolgozzon ki és tegyen javaslatot az Igazságügy-minisztérium felépítésében és státusában az ügyészi szervezet átszervezéséből adódó változásokra.

Budapest, 1953. július 15.

Czakó Kálmán s. k.


(Megjelent: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 2. kötet. Szerk.: Horváth Ibolya, Solt Pál. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993. 577-585. l.)