1956. DECEMBER 13. - 1963. MÁRCIUS 21.


1956

12. 13. Dunaújvárosban és Dorogon lefegyverezik a nemzetőröket.

12. 14. Az SZKP határozatot hoz szovjet tanácsadók Magyarországra küldéséről.

12. 15. Miskolcon kivégzik Soltész Józsefet.

12. 17. Munkaszüneti nappá nyilvánítják március 15-ét.

12. 22. A karhatalmisták egy fegyveres csoportot fognak el a Bakonyban.

12. 24. A Népszabadság karácsonyi száma vallásos témájú írások közlésével igyekszik megnyerni a közvéleményt. Az éjféli misére alatt felfüggesztik a kijárási tilalmat.

12. 28. Az Írószövetség taggyűlésén Tamási Áron Gond és hitvallás című írását a magyar írók elvi nyilatkozataként fogadják el.

12. 30. Az Elnöki Tanács rendelete alapján az ÁVH feladatait a rendőrség veszi át.

12. 31. Szilveszter éjszakáján is fenntartják a kijárási tilalmat. Elkészül a "Hungaricus" első része.

1957

01. 01-04. Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és magyar vezetők tanácskozása Budapesten.

01. 04-07. Az ENSZ főtitkárhelyettese Budapesten tárgyal a Magyarországnak nyújtandó ENSZ-segélyekről.

01. 05-07. Az emigráns Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourgban.

01. 05. Megjelenik a kádárista Magyar Ifjúság című lap első száma.

01. 06. Megjelenik a Kádár-kormány programja "A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról" címmel.

01. 07-11. Csou En-laj kínai miniszterelnök moszkvai látogatásán a magyar felkelés kemény megtorlását szorgalmazza.

01. 07. A Pécsbányatelepen kezdődő sztrájkot karhatalmisták törik le.

01. 10. Az ENSZ öttagú bizottságot alakít a magyar események kivizsgálására.

01. 11. A Csepeli Vas- és Fémművekbe kormánybiztost neveznek ki. Az ellene tüntető munkások összecsapnak a karhatalmistákkal. Egy munkást halálos lövés ér.

01. 12. Rendeletet hoznak a gyorsított büntetőeljárás bevezetéséről.

A száz főnél többet foglalkoztató üzemekre kiterjesztik a statárium hatályát.

01. 16. Csou En-laj kínai miniszterelnök két napra Budapestre látogat.

01. 17. A belügyminiszter felfüggeszti az Írószövetség működését.

01. 19. Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost.

01. 20. A belügyminiszter kormánybiztost nevez ki a MUOSZ élére.

01. 21. Belügyi felügyelet alá helyezik az összes művészeti egyesületet.

01. 31. Egy párizsi hetilap hírt ad a "Hungaricus"-ról. Néhány héttel később számos nyugati lap és rádió ismerteti és részleteket közöl a tanulmányból.

02. hó Újjáalakul az Úttörők Szövetsége.

Genovában megalakítják a Magyar Szabadságharcosok Szövetségét.

02. 02. Kádár salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi. A jugoszláv határnál visszaállítják a határsávot.

02. 08-12. Tárgyalások Prágában a Magyarországnak nyújtandó segélyről.

02. 18. Törvényerejű rendelet a Munkásőrség felállításáról.

A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tóth Ilona és társai pere.

02. 26. Az MSZMP IKB ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen vizsgálatot indítanak.

02. 27. A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságírók előtt kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani.

02. 28. Kőbányán megalakul az első munkásőrzászlóalj.

03-04. hó Nyugaton megjelenik Nagy Imre A magyar nép védelmében című kötete.

03. 05-06. Letartóztatások a Budapesti Műszaki Egyetemen.

03. 10-15. A közelgő nemzeti ünnepen a kormány újabb felkeléstől tart. Országszerte tömeges letartóztatásokra és karhatalmi akciókra kerül sor.

03. 12. Csepelen, Ózdon és Mosonmagyaróváron munkásőregységek alakulnak.

03. 15. A karhatalom tüntetőleg megszállja Budapestet és a nagyobb városokat.

Romániában a magyar forradalommal kapcsolatban több mint 20 embert végeznek ki, több ezret börtönöznek be.

Londonban megjelenik az Irodalmi Újság első száma.

03. 17. Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 munkásőrszázad kezdi meg a működését.

03. 21. Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).

03. 21-28. Kádár János vezetésével magyar delegáció látogat Moszkvába. Ez a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalása.

03. 25. A Kossuth Kiadó kötetet jelentet meg az "ellenforradalom" külföldi megítéléséről.

03. 29. Kommmunista nagygyűlések a fővárosban több tízezer ember részvételével.

03. 30. Budapesten erődemonstrációt tart a Munkásőrség.

04. hó Németországban megalakul a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Megalakul a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség angliai szervezete.

04. 05. Kádár levélben kéri a jugoszláv kormánytól Nagy Imre és társai "menedékjogának" - formális - megszüntetését.

04. 13. Budapesten feloldják a közel fél éve tartó kijárási tilalmat.

04. 17. A Nagy Imre-csoport letartóztatott tagjait Budapestre szállítják.

04. 21. A belügyminiszter feloszlatja az Írószövetséget. Letartóztatják Déry Tibort.

04. hó vége A Magyar Írók Szövetsége Külföldön a világsajtóban tiltakozik Déry letartóztatása ellen.

05. 01. Megkezdik az új aknazár telepítését a magyar-osztrák határon.

05. 07. Az ausztriai magyar menekülttáborban éhségsztrájk tör ki az Egyesült Államokba való bevándorlás leállítása miatt. 100-120 magyar diák tüntet Bécsben, az amerikai nagykövetség előtt a bevándorlás engedélyezéséért.

05. 09. Az országgyűlés - 1956. augusztus 3-a óta először - összeül. A Kossuth-címer helyett elfogadják az új, népköztársasági, az ún. Kádár-címert.

05. 23. Letartóztatják Bibó Istvánt és Tildy Zoltánt.

05. 27. Budapesten aláírják a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetét rendező egyezményt.

05. 28. A belügyminiszter elrendeli a rendőrség állományának politikai megtisztítását. A rendőrök 25-30%-át bocsátják el.

05. 30. A Kádár-kormány felkéri a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy június 30-ig szüntesse be magyarországi tevékenységét.

06. 05-11. Bolgár kormányküldöttség tartózkodik Magyarországon. Nagygyűlést tartanak a Sportcsarnokban, amelyen Kádár és a bolgár pártvezető, Zsivkov mond beszédet.

06. 20. Az ENSZ ötösbizottsága beterjeszti jelentését Magyarországról.

06. 22. A Kádár-kormány a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ ötösbizottság jelentését.

06. 27-29. Az MSZMP országos értekezlete.

06. 28. Budapesten kivégzik Tóth Ilonát.

08. hó A HNF országszerte gyűléseket szervez az ENSZ-ötösbizottság jelentésének megtárgyalása ellen. A jelentés bestseller lett az Egyesült Államokban.

08. 12. Szigethy Attila a győri honvédkórházban öngyilkosságot követ el.

09. 09. Megkezdődik a magyar forradalommal szimpatizáló leningrádi egyetemi hallgatók pere.

09. 10-14. Az ENSZ-közgyűlés elfogadja az ötösbizottság jelentését.

10. 15-től A forradalom évfordulója közeledtével országszerte röplapok és falfeliratok jelennek meg.

10. 22. A Magyar Szabadság Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szabad Szakszervezetek és a Magyar Egyetemisták Angliai Szövetsége ünnepséget tart a forradalom első évfordulóján.

10. 23. Az ország lakossága különböző formákban emlékezik, tiszteleg az első évfordulón, jelentős tömegmegmozdulásra azonban nem kerül sor. A néphadsereg, a rendőrség és a munkásőrség járőrei cirkálnak Budapest és más városok utcáin. Többszáz embert vesznek őrizetbe.

Münchenben, Bonnban, Nyugat-Berlinben, Bécsben, Strasbourg-ban, Bernben, Zürichben, Párizsban, Hágában, Oslóban, Stockholmban, Rómában, Madridban, New Yorkban, Saigonban, Mainzban, Hannoverben, Rejkjavikban, Koppenhágában, Sydney-ben, Washingtonban, Montevideóban és Santiago de Chilében is megemlékeznek a magyar forradalomról. Londonban megjelenik az emigráns Népszava első száma .

10. 30. Nagygyűlés a Köztársaság téren, a pártház ostromának első évfordulóján.

11. 03. Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást.

11. 12-16. Moszkvában tanácskoznak a világ kommunista pártjai.

11. 13. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítélet hoz a "nagy" íróperben.

11. 17. Megszüntetik a munkástanácsokat.

12. 10. Az MSZMP határozata az osztályszempontok figyelembevételét és soron kívüli tárgyalást ír elő a forradalomban való részvétellel vádoltaknál.

12. 21. Losonczy Géza éhségsztrájkja során belehal a kényszertáplálásba.

12. 30. Kivégzik Iván Kovács Lászlót.

1958

01. 03-07. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa látogatást tesz Magyarországon.

01. 09. Kivégzik Brusznyai Árpádot.

01. 16-17. Amerikai újságírók látogatnak Magyarországra.

02. 05-06. Megkezdődik a Nagy Imre és társai elleni titkos per.

02. 20-28. Magyar párt- és kormányküldöttség látogat Romániába.

03. hó Október 23. címmel magyar, később angol nyelven időszakos újság jelenik meg New Yorkban az emigráns szervezetek kiadásában.

03. 14-17. Az I. Magyar Szabadságharcos Világkongresszus tanácskozása Párizsban.

03. 24. Az Angol Kommunista Párt küldöttsége Budapesten tárgyal.

03. 27-28. Magyar-jugoszláv tárgyalások Kara-Gyorgyevón Tito és Kádár vezetésével.

04. hó A Szovjetunió gazdasági szankciókat vezet be Jugoszláviával szemben.

04. 02-10. Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség látogat Magyarországra.

04. 24. Kivégzik Szilágyi Józsefet.

05. 09-12. Másfél éves halogatás után lengyel küldöttség látogat Magyarországra.

05. 24. Hruscsov fogadja Kádárt. A megszállt országokban jelentős szovjet csapatcsökkentéseket hajtanak végre, amit Kádár visszautasít. (Romániából végleg kivonják a szovjet csapatokat.)

6. 09-15. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével folytatja a Nagy Imre-per titkos tárgyalását. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet tizenkettő, Jánosi Ferencet nyolc, Tildy Zoltánt hat, Vásárhelyi Miklóst ötévi börtönre ítélik.

06. 16. A Budapesti Országos Börtönben kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált, valamint Gábor Péter újpesti nemzetőrt.

06. 17. Nyilvánosságra hozzák a Nagy Imre-per ítéleteit. A kivégzések hírére tüntetésekre, tiltakozó nagygyűlésekre kerül sor számos nyugati országban.

06. 21. Az ENSZ ötösbizottsága nyilatkozatban ítéli el Nagy Imre és társainak kivégzését.

07. 31. A Párttörténeti Intézet kiadásában megjelenik az Ellenforradalom Magyarországon, 1956 című kötet.

08. hó Megjelenik a "Fehér könyv" V. kötete Nagy Imre és bűntársai ellenforradalmi összeesküvése címmel.

09. hó A Nagy Imre-csoport le nem tartóztatott tagjai családjaikkal hazatérnek Romániából.

10. 23. Világszerte megemlékezéseket tartanak a magyar forradalomról, többek között Párizsban, Ausztriában, Amszterdamban, a Vatikánban, Münchenben, Oslóban, Madridban és New Yorkban.

11. 16. Az első országgyűlési választás a forradalom után.

12. 01. Kivégzik Angyal Istvánt.

12. 11. Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a magyar kérdést.

1959

03. 21. Tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal kivégzik Mansfeld Pétert.

04. 03. Részleges amnesztia a 2 évnél nem hosszabb időre elítéltek részére.

04. 17. Párizsban Déry Bizottság alakul az író kiszabadítására.

07. 09. A Nemzetközi PEN az írók számára amnesztiát kér Kádártól.

10. 23. Tüntetések a forradalom évfordulóján több nyugati nagyvárosban - többek között - Párizsban, Constanzban, Luzernben, Stockholmban, Baselben, Londonban, Zürichben, Oslóban, Hannoverben Bonnban, Grazban, Buenos Airesben, New Yorkban, Los Angelesben, Montrealban, Montevideóban és Johannesburgban.

10. 27. Ötezer fővel emelik a munkásőrség létszámát.

12. 08-10. Az ENSZ közgyűlésében újra van napirenden a magyar kérdés.

1960

04. 01. Részleges amnesztiát hirdetnek.

04. 07. A szűkkörű amnesztia éhségsztrájkot váltott ki a Váci Országos Börtönben.

05. 09. Illyés Gyula 1956 óta először nyilatkozik a sajtónak

09. hó Hruscsov és Kádár New Yorkba érkezik az ENSZ közgyűlésére.

10. 23. A New York-i, ohiói, nebraskai, marylandi, michigani, oregoni és texasi kormányzók a magyar szabadságharcosok napjának deklarálják október 23-át. A világ nagyvárosaiban tüntetésekkel, emlékmű avatásokkal emlékeznek a magyar forradalomra.

12. 16-18. A KISZ I. kongresszusa.

1961

02. 06-07. Tömeges házkutatások Budapesten. Államellenes összeesküvés vádjával számos papot letartóztatnak.

03.15. A katolikus püspöki kar nyilatkozatban ítéli el a letartóztatottak "bűncselekményeit".

08. 26. Kivégzik a Baross téri felkelőket, ezek az utolsó kivégzések 1956-os cselekmények miatt.

10. 23. Megemlékezések a világ számos nagyvárosában, többek között Buenos Airesben, Rómában, Grazban, New Yorkban és Párizsban.

1962

08. 16. Az MSZMP KB határozata "a törvénysértő perek lezárásáról", az 1950-es évek koncepciós pereiről. Kizárják a pártból a szovjet emigrációban élő Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt.

10. 11-12. Valamennyi tisztsége alól felmentik Marosán Györgyöt.

10. 20. A magyar-amerikai titkos tárgyalásokon megállapodás születik: az általános amnesztia fejében a magyar kérdést leveszik az ENSZ napirendjéről.

12. 18. Az Egyesült Államok kezdeményezi a magyar kérdés levételét az ENSZ közgyűlésének napirendjéről. (20-án a közgyűlés elfogadja az amerikai javaslatot.)

1963

02. 24. Országgyűlési és tanácstagválasztásokon a szavazók 98,9%-a a HNF jelöltjeire adja voksát.

03. 21. Az új országgyűlés alakuló ülésszakán Kádár János bejelenti az általános amnesztiát.