5. Az oktatás tartalma

5.1. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 9-11 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%)

Ország Olvasás-írás Mate-
matika		 Természet-
tudomány		 Társadalom-
tudomány		 Idegen nyelv Infor-
matika		 Művé-
szetek		 Test-
nevelés		 Vallás-
ismeret		 Technikai ismeretek Egyéb Kötött Szabadon tervezhető Összes kötelező Nem kötelező
Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
 
Ausztrália 12 8 2 3 2 2 4 4 1 n n 40 60 100 n
Csehország 23 18 15 5 12 n 14 9 n 2 n 98 2 100 n. a.
Dánia 24 15 8 4 10 n 22 10 4 n 4 100 n 100 n
Anglia 27 22 11 10 n 9 10 7 5 n n 100 n 100 n
Finnország 23 16 11 2 6 n 9 9 6 6 n 86 14 100 4
Franciaország 29 21 5 8 9 4 9 16 n n n 100 n 100 n
Németország 20 17 7 8 7 n 16 12 n 7 4 96 4 100 n
Görögország 29 14 11 11 10 n 8 7 7 n 2 100 n 100 n
Magyarország 28 17 n 9 7 n 16 12 n 7 4 100 n 100 20
Izland 20 13 4 7 2 n 17 10 7 3 n 86 16 100 n
Írország 29 12 x (4) 12 n n 12 4 10 n 14 92 8 100 n
Olaszország 17 10 8 11 10 3 13 7 6 n n 84 16 100 n
Japán 23 17 10 10 n 5 14 10 n n 10 100 n 100 n
Korea 19 14 12 11 6 n 12 9 n 3 3 91 9 100 n
Mexikó 30 25 15 20 n n 5 5 n n n 100 n 100 n
Hollandia 30 19 x (4) 15 2 2 10 7 4 n 12 100 n 100 n
Új-Zéland 42 19 7 8 x (1) 7 9 9 n. a. n n. a. 100 n 100 10
Norvégia 19 14 8 8 7 n 17 7 9 n 9 100 n 100 n
Portugália 16 13 10 10 13 16 10 1 3 n n 100 n 100 n
Skócia 20 15 5 5 x (1) 5 10 5 15 x (13) n 80 20 100 n
Spanyolország 24 17 9 9 13 n 11 11 x (13) n n 93 7 100 n
Svédország 22 14 12 13 12 x (4) 7 8 x (4) 7 n 94 6 100 n
Törökország 19 13 10 10 9 n 7 6 7 10 1 91 9 100 10
OECD-átlag 24 16 8 9 6 2 11 8 4 2 3 93 7 2

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: Tantervi dokumentumokban rögzített vagy vizsgálatokkal feltárt arányok.
Magyarázat: Az n = alacsony érték vagy 0. Az x = más, a zárójelben feltüntetett sorszámú kategóriában szerepel.

5.2. táblázat
Óratervi arányok az OECD-országokban a 12-14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%)

Ország Olvasás-írás Mate-
matika		 Természet-
tudomány		 Társadalom-
tudomány		 Idegen nyelv Infor-
matika		 Művé-
szetek		 Test-
nevelés		 Vallás-
ismeret		 Technikai ismeretek Egyéb Kötött Szabadon tervezhető Összes kötelező Nem kötelező
Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
 
Ausztrália 11 11 9 8 5 7 7 8 1 n 3 72 28 100 5
Ausztria 11 14 13 11 9 5 11 10 5 2 9 100 n 100 n
Belgium (flamand) 14 13 5 9 14 6 6 6 6 n n 80 20 100 n
Belgium (francia) 15 14 6 12 12 3 3 9 6 n 5 85 15 100 6
Csehország 13 14 16 13 10 n 8 7 n 6 n 87 13 100
Dánia 23 15 14 13 11 n 10 8 4 n 4 100 n 100 11
Anglia 14 14 13 13 11 13 9 9 4 n n 100 n 100 10
Finnország 13 12 13 5 13 n 5 7 4 6 2 79 21 100 1
Franciaország 17 15 12 13 12 6 7 11 n n n 93 7 100 10
Németország 14 13 11 12 16 3 10 10 5 1 3 98 2 100 n
Görögország 12 11 10 10 15 5 6 8 6 1 16 100 n 100 n
Magyarország 13 13 12 16 9 4 12 9 n 8 5 100 n 100 28
Izland 15 12 8 7 15 n 14 9 3 6 n 88 12 100 n
Írország 28 14 11 22 11 x(13, 15) x(13, 15) 6 8 x(13, 15) n 100 n 100 11
Olaszország 22 10 10 15 10 10 13 7 3 n n 100 n 100 n
Japán 14 12 11 12 13 7 11 10 n n 7 98 2 100 n
Korea 14 12 12 11 12 5 8 9 n 4 6 91 9 100 n
Mexikó 14 14 19 21 9 9 6 6 n n n 97 3 100 n
Hollandia 10 10 8 11 14 5 7 9 n 3 n 78 22 100 n
Új-Zéland 24 17 12 12 x(1) 12 11 11 n n n 100 n 100 5
Norvégia 16 13 9 11 10 n 8 10 7 n 10 94 6 100 n
Portugália 13 13 15 17 10 n 10 10 3 n n 90 10 100 n
Skócia 19 10 9 9 x(1) 8 8 5 5 x(13) n 73 27 100 n
Spanyolország 18 13 10 10 11 5 12 8 x(13) x(13) x(13) 88 12 100 n
Svédország 22 14 12 13 12 x(2) 7 8 x(2) 7 n 94 6 100 n
Törökország 17 13 10 12 13 n 7 3 7 10 2 93 7 100 10
OECD-átlag 16 13 11 12 11 4 8 8 3 2 3 91 9 4

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: Tantervi dokumentumokban rögzített vagy vizsgálatokkal feltárt arányok.
Magyarázat: Az n = alacsony érték vagy 0. Az x = más, a zárójelben feltüntetett sorszámú kategóriában szerepel.

5.3. táblázat
A kerettantervek hatása a magyar iskolarendszerre az igazgatók véleménye szerint, 2001/02 (%)

Tényezők Csökken Nem változik Nő
 
Az oktatás színvonala, eredményessége 13,3 49,0 37,7
Az iskolák között meglévő színvonalbeli különbségek 19,2 45,3 35,5
A tanulócsoportok közti különbségek 14,0 61,4 24,6
A tanulók esélyegyenlősége 18,3 43,4 38,2
A tanulók képességeinek megfelelőbb oktatás 7,1 40,5 52,5
A tanulók terhei 32,0 35,1 32,9
A pedagógusok terhei 2,2 26,6 71,2
A fenntartók felelőssége 2,0 46,5 51,5
A központi oktatásirányítás felelőssége 4,6 33,8 61,6
A tantestületek felelőssége 1,8 20,3 77,9
A pedagógus munkaerő-gazdálkodás hatékonysága 10,9 50,3 38,8
Az iskolák átjárhatósága 17,1 37,6 45,4
Az iskolák munkájának átláthatósága 8,3 40,9 50,9
Az iskolák szakmai autonómiája 20,6 47,6 31,8
A pedagógusok innovativitása 7,8 45,8 46,4
A pedagógusok szakmai ambíciója 7,8 54,8 37,4
A tanulók tanulási ambíciója 10,7 71,9 17,4
Az általános iskolák vonzereje 18,3 76,4 5,4
A gimnáziumok vonzereje 6,4 53,8 39,6
A szakiskolák vonzereje 20,9 58,0 21,1
A szakközépiskolák vonzereje 10,8 53,1 36,1
Az iskolaszerkezeti megoldások változatossága 18,7 52,7 28,7

Forrás: Simon, 2002

5.4. táblázat
Az akkreditálásra benyújtott tantervek és tantárgyi programok megoszlása, 2001/02 (db)

Programtípusok Darab
 
Tantervek
Általános iskola 1-4. évfolyam 1
Általános iskola 5-8. évfolyam 3
Szakközépiskola 2
Négy-, hat- vagy nyolcosztályos gimnázium 5*
Összesen 11
 
Tantárgyi programok
Magyar nyelv és irodalom 4
Idegen nyelvek 5
Társadalomismeret/történelem 3
Humán ismeretek 2
Művészeti tárgyak 3
Pszichológia 2
Matematika 3
Informatika 3
Biológia 3
Természetismeret/természettudomány 3
Földrajz 1
Testnevelés 2
Belügyi rendészeti ismeretek 1
Tanulásmódszertan 1
Önismeret 1
Összesen 37

Forrás: Hoffmann, 2002
* Ebből 4 szerkezetváltó gimnázium.

5.5. táblázat
A Tantervi Akkreditációs Bizottság döntései

Döntés % Darab
 
Engedélyezés 55 26
Határozott időre szóló engedély 10 5
Átdolgozás 27 13
Elutasítás 4 2
Nem volt szükség engedélyre 4 2
Összesen 100 48

Forrás: Hoffmann, 2002

5.6. táblázat
A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 2001/02 (%)

Tantervek Évfolyamok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
 
Régi (1978-as) 0,5 2,1 2,6 3,0 1,6 85,1 64,1 64,2
NAT 0,5 95,3 95,0 94,8 0,9 13,2 33,7 34,3
Kerettantervi* 99,0 2,6 2,4 2,3 97,6 1,7 2,2 1,5

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 2001/2002
Megjegyzés: A dőlt betűs kiemelések jelzik, hogy a közoktatási törvény szerint (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 124., 132. §) évfolyamonként melyik központi tanterv szerint kellene folynia az oktatásnak.
* Kivételek a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, melyek jogosultak a NAT továbbvitelére felsőbb osztályfokokon is.

5.7. táblázat
A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban, 2001/02 (%)

Iskolatípus
Évfolyam Gimnázium Szakközépiskola
Régi NAT Kerettanterv Régi NAT Kerettanterv*
 
9. évfolyam 9 5 86 - 2 98
10. évfolyam 48 46 6 24 65 12
11. évfolyam 69 27 4 28 61 11
12. évfolyam 74 24 2 30 59 11

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 2001/2002
Megjegyzés: A dőlt betűs kiemelések jelzik, hogy a közoktatási törvény szerint (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 124., 132. §) évfolyamonként melyik központi tanterv szerint kellene folynia az oktatásnak.
* Kivételek a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, melyek jogosultak a NAT továbbvitelére felsőbb osztályfokokon is.

5.8. táblázat
A tantárgyankénti heti óraszámok egyszerűsített eloszlása a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9. osztályaiban a NAT (1998/99) és a kerettantervek (2001/02) alapján készített helyi tantervekben

Gimnázium Szakközépiskola
Tantárgyak Óraszámok Iskolák %-a Óraszámok Iskolák %-a
NAT Kerettanterv NAT Kerettanterv
 
Anyanyelv
Irodalom		 <4
4
4,5		 15
78
7		 2
75
23		 4
4
4,5		 21
58
21		 2
92
6
Matematika 2
3
4
5		 8
36
36
20		 2
50
44
4		 2
3
4
5		 9
37
38
16
48
52
Történelem
Társadalomismeret		 2
3		 64
36		 72
28		 2
3		 58
42		 93
7
Idegen nyelv <4
5
6
7
8
>8		 20
11
16
18
11
24		 3

48
32
12
5
3
4
5
6
6		 16
20
24
12
9
19		 2
28
57
13
Fizika -
-
1,5
2
>2		 -
-
20
75
5		 -
-
32
52
6		 0
1
1,5
2
2		 -
-
14
71
15		 10
14
8
65
3
Földrajz
1,5
2
>2
30
65
5
6
87
7		 0
1
2
2		 14
32
50
4		 10
21
60
9
Biológia 0
1
1,5
2
>2		 -
-
27
73
10		 78
4
3
13
2		 0
1
1,5
2
2		 -
-
32
63
5		 14
24
13
43
6
Kémia -
1,5
2
>2		 -
28
62
10		 -
2
88
10		 1
1,5
2
2		 -
27
72
11		 18
12
63
7
Ének-zene 0
1
>1		 13
79
8		 -
93
7		 0
1
1		 30
66
4		 44
44
12
Rajz 0
1
>1		 74
26
-		 -
95
5		 0
1
1		 84
16
-		 -
-
-
Informatika 0
1
2
>2		 13
34
40
13		 8
16
73
3		 0
1
2
2		 36
25
22
17		 9
30
56
5
Testnevelés -
2
3
>3		 18
47
30
5		 4
53
43
 -
2
3
3		 -
66
17
17		 4
83
13
-

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998 és 2001/2002 adatbázisa alapján Vágó Irén számításai

5.9. táblázat
A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 1999 (%)

Óraszámok <3 3 4 5 6 7 8 >8
 
Gimnázium - - 20 11 16 18 11 24
Szakközépiskola 16 20 24 12 9 19 - -

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 1998 adatbázisa alapján Garami Erika számításai

5.10. táblázat
A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 2001 (%)

Óraszámok <3 3 4 5 6 7 8 >8
 
Gimnázium - - 3 - 48 32 12 5
Szakközépiskola 2 28 57 13 - - - -

Forrás: Helyitanterv-vizsgálat, 2001/2002 adatbázisa alapján Vágó Irén számításai

5.11. táblázat
A napi óvodai tevékenységek átlagos aránya és az óvodavezetők elégedettsége a tevékenységek arányaival, 2001 (%)

Napi tevékenységek Átlagos arány % Óvodavezetők véleménye
Kevesebb is elég lenne Pont elég Több kellene Nem tudja, válaszhiány
 
Irányított tanulás (kezdeményezés, foglalkozás) 13 2 89 6 3
Játék az udvaron (a szabadban) 21 1 75 22 2
Játék a csoportban (a csoportszobában) 26 1 85 12 2
Fejlesztő (tanfolyami) foglalkozás (szolgáltatás) 6 1 71 15 13
Pihenés 16 1 95 2 2
Étkezés 11 - 97 1 2
Tisztálkodás 7 - 97 1 2

Forrás: Vágó, 2002b

5.12. táblázat
Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igény, az óvodák tanfolyami kínálata és a különórák költségei az említések százalékában

Tanfolyamok Szülői igény Működő
tanfolyam		 A különórák költsége**
Ingyen Pénzért Nem tudja
 
Vízhez szoktatás, "úszás" 72 61 19 79 2
Óvodai sportfoglalkozás, pl. külön torna, balett 50 39 37 61 2
Ének-zene* n. a. 31 50 50 0
Egyéb művészeti foglalkozás* n. a. 33 54 45 1
Játékos idegennyelv-oktatás 57 36 32 67 1
Ismerkedés a számítógéppel 37 8 100 - -
Külön iskolaelőkészítő-foglalkozás* n. a. 6 81 13 6
Hittan 20 43 94 4 2

Forrás: Vágó, 2002b; a szülői igényeknél Török, 2001
* A szülők kérdőíve nem tartalmazta nevesítve az ének-zenét, az egyéb művészeti tevékenységeket és az iskolaelőkészítő-foglalkozásokat.
** Az óvodavezetők válaszai alapján.

5.13. táblázat
A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97 és 2001/02

Változások 1996/97 2001/02
Megtörtént Várható Megtörtént Várható
 
Bővülést jelentő változások
Új tantárgy megjelenése 54 87 71 46
Tantárgy tanítása korábbi életkorban 50 41 37 22
Kötelező tantárgyak száma nő 23 27 26 17
Fakultatív tantárgyak köre bővül 39 64 45 40
A bővülés átlaga 42 55 45 31
Szűkülést jelentő változások
Hagyományos tantárgy megszűnése 15 45 16 11
Tantárgy tanítása későbbi életkorban 14 53 29 26
Kötelező tantárgyak száma csökken 5 25 10 8
Fakultatív tantárgyak köre szűkül 17 6 6 4
A szűkülés átlaga 13 32 15 12
 
Egyéb tartalmi változás
Tantárgyak tartalma lényegesen megváltozik 31 61 29 24
 
Az összes változás átlaga 28 45 30 22

Forrás: Vágó, 1999a; Helyitanterv-kutatás, 2001/2002 adatbázisa

5.14. táblázat
Kötelező éves tanulói óraszámok az OECD-országokban* azokban az osztályokban, ahová a 9-10, a 11-12 és a 13-14 éves gyerekek járnak, 2000

Országok 9-10 évesek 11-12 évesek 13-14 évesek
 
Anglia 890 915 940
Ausztrália 987 1001 1022
Ausztria n. a. n. a. n. a.
Belgium (flamand) 831 893 478
Belgium (francia) n. a. 522 553
Csehország 727 816 886
Dánia 780 825 915
Egyesült Államok 796 796 796
Finnország 684 713 855
Franciaország 802 899 1083
Görögország 928 996 1064
Hollandia 800 984 1167
Írország 665 770 817
Japán 1020 1020 510
Korea 761 818 875
Magyarország 800 837 902
Mexikó 729 810 867
Németország 763 868 917
Norvégia 985 985 930
Olaszország 941 916 891
Portugália 385 770 855
Skócia 829 842 842
Spanyolország 1000 1000 1000
Svédország 795 795 870
Törökország 741 741 741
Új-Zéland 500 1034 1067
Az országok átlaga 832 886 944

Forrás: Education at a Glance, 2002 adataiból Vágó Irén számításai
* Az óraszámokat egységesen 60 perces órákra számították át.

5.15. táblázat
Iskolán kívüli foglalkozásokra (különórákra) járók aránya (%) és a házi feladatok elkészítésére fordított heti óraszám a 15 éves tanulóknál az OECD-országokban, 2000

Országok Ismeretbővítő foglalkozásokon való részvétel iskolán kívül (résztvevők százaléka) Korrepetálás jellegű foglalkozásokon való részvétel iskolán kívül (résztvevők százaléka) Nyelvi, matematikai és természettudományi házi feladatokra fordított idő (óra/hét)
 
Ausztrália 23 32 4,7
Ausztria 11 35 3,5
Belgium 22 17 4,3
Csehország 19 20 3,6
Dánia 15 14 4,7
Egyesült Államok 25 29 4,6
Egyesült Királyság 20 24 5,4
Finnország 5 9 3,5
Franciaország n. a. n. a. 4,9
Görögország n. a. 25 7,0
Izland 18 27 4,7
Írország 31 41 5,4
Japán 71 17 2,9
Kanada 14 32 5,0
Korea 64 58 4,4
Lengyelország 51 53 5,3
Luxemburg 22 37 4,0
Magyarország 47 47 5,8
Mexikó 51 47 5,2
Németország 10 36 4,5
Norvégia 6 11 4,3
Olaszország 6 48 5,2
Portugália 21 45 5,0
Spanyolország 31 54 5,4
Svájc 7 30 3,9
Svédország 8 8 3,3
Új-Zéland 18 40 4,7
Az országok átlaga 25 32 4,6

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: Az adatok a PISA-vizsgálatból származnak.

5.16. táblázat
A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolában oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag)

Kulcskompetenciák Fontos, hogy
rendelkezzenek vele		 Jellemző a
felkészültségükre
 
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás 4,94 3,18
Együttműködési képesség és hajlandóság 4,73 2,91
Gyakorlati számítások önálló végzése 4,59 2,59
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése 4,57 3,14
Talpraesettség, gyors döntési képesség 4,54 3,04
Problémamegoldó képesség 4,41 2,98
Számítógép használatának ismerete 4,35 3,07
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése 4,29 3,45

Forrás: Tantárgyi obszerváció - iskolai adatfelvétel, 2002

5.17. táblázat
A Magyarországi Waldorf-iskolák, 2002/03

Település Intézmény
 
Budaörs Budaörsi Waldorf Rubicon Iskola
Budapest Kispesti Waldorf Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium
Budapest Óbudai Waldorf Iskola és Gimnázium
Budapest Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Gimnázium
Budapest Rákosmenti Waldorf Iskola
Debrecen Waldorf Általános Iskola
Fót Szabad Waldorf Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium
Gödöllő Gödöllői Waldorf Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium
Győr Forrás Waldorf Iskola
Miskolc Hámori Waldorf Általános Iskola és Gimnázium
Nyíregyháza-Sóstófürdő Waldorf Általános Iskola
Szolnok Szolnoki Waldorf Általános Iskola
Szombathely Perintparti Szó-fogadó Waldorf Általános Iskola
Újszentiván Szabad Waldorf Általános Iskola
Vác Váci Waldorf Általános Iskola

Forrás: Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete interneten is hozzáférhető adatállománya

5.18. táblázat
Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 2002/03

Település Intézmény
 
Balmazújváros Bocskai István Általános Iskola
Budapest Csata utcai Általános Iskola
Budapest Rózsakerti Általános Iskola
Budapest Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola
Budapest Eötvös József Általános Iskola
Budapest Nagy László Általános Iskola és Gimnázium
Budapest Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium
Budapest Krúdy Gyula Általános Iskola és Gimnázium
Debrecen Csapókerti Általános Iskola
Dombóvár Zrínyi Ilona Általános Iskola
Dorog Zrínyi Ilona Általános Iskola
Dunaújváros Dózsa György Általános Iskola
Dunaújváros Gárdonyi Géza Általános Iskola
Eger Tinódi Sebestyén Általános Iskola
Érd II. Lajos Általános Iskola
Gyöngyös Felsővárosi Általános Iskola
Gyöngyösfalu ÁMK Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola
Győr Szabadhegyi Közoktatási Központ
Győr Marcalvárosi Közoktatási Központ
Hajdúnánás Makláry Lajos Általános, Művészeti Iskola és Gimnázium
Hatvan Kodály Zoltán Általános Iskola
Jánoshalma Hunyadi János Általános Iskola
Karancslapujtő Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola
Mány Hársfadombi Általános Iskola
Nyíradony Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola
Orosháza József Attila Általános Iskola
Osztopán Tallián Andor Körzeti Általános Iskola és Óvoda
Siklós Batthyány Kázmér Általános Iskola
Százhalombatta Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium
Székesfehérvár Vasvári Pál Általános Iskola
Székesfehérvár Széna Téri Általános Iskola
Szentpéterszeg Szentpéterszegi Általános Iskola és Óvoda
Szolnok Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola
Tapolca Batsányi János Általános Iskola
Tatabánya Kincskereső Alapítványi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Várdomb Várdomb-Alsónána Óvoda és Általános Iskola
Várpalota Bán Aladár Általános Iskola
Várpalota Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
Veszprém Nagy László Általános Iskola
Zalabér Általános Iskola

Forrás: ÉKP Országos Központja, Pápa

5.19. táblázat
Komprehenzív iskolák Magyarországon, 2002/03

Település Intézmény
 
Csomád Általános Iskola
Erdőkertes Általános Iskola
Galgamácsa Általános Iskola
Helvécia Fekete Erdei Általános Iskola
Helvécia Wéber Ede Általános Iskola
Izsák Táncsics Mihály Általános Iskola
Kecskemét Arany János Általános Iskola
Kecskemét Béke Általános Iskola
Kecskemét Bolyai János Gimnázium
Kecskemét Hunyadi János Általános Iskola
Kecskemét Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
Kecskemét Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
Kecskemét Lánchíd Utcai Általános Iskola
Kecskemét Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
Kecskemét Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola
Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola
Kecskemét Zrínyi Általános Iskola
Kerekegyháza Móra Ferenc Általános Iskola
Ladánybene Ladánybenei Általános Iskola
Lajosmizse Lajosmizsei Általános Iskola
Őrbottyán Általános Iskola
Szabadszállás Petőfi Sándor Általános Iskola
Szada Általános Iskola
Váchartyán Általános Iskola
Vácrátót Általános Iskola
Veresegyház Általános Iskola

Forrás: KOMP csoport; VÉP (Veresegyházi Életmód Program)

5.20. táblázat
A szakmai orientáció, a szakmai előkészítés, a szakmai alapozás és a pályaorientáció előfordulási gyakoriságai, 2002 (N = 355)

Megnevezés Iskolák száma Van pályaorientáció Nincs pályaorientáció
 
Csak szakmai orientáció 31 22 9
Csak szakmai előkészítés 21 11 10
Csak szakmai alapozás 5 3 2
Szakmai orientáció és előkészítés 28 20 8
Szakmai orientáció és alapozás 6 5 1
Szakmai előkészítés és alapozás 99 53 46
Egyik sem 23 12 11
Mindhárom 142 122 20

Forrás: Szakiskolai felmérés, 2002

5.21. táblázat
Az Országos képzési jegyzékben szereplő szakmák száma szakmacsoportonként, 2001

Szakterület Szakmák száma Szakmacsoport megnevezése
 
Humán 41 Egészségügy
10 Szociális szolgáltatások
10 Oktatás
78 Művészet, közművelődés, kommunikáció
48 Egyéb szolgáltatások
 
Műszaki 116 Gépészet
61 Elektrotechnika-elektronika
14 Informatika
24 Vegyipar
33 Építészet
33 Könnyűipar
20 Faipar
14 Nyomdaipar
9 Közlekedés
13 Környezetvédelem-vízgazdálkodás
 
Gazdasági-szolgáltatási 21 Közgazdaság
18 Ügyvitel
83 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
20 Vendéglátás-idegenforgalom
 
Agrár 108 Mezőgazdaság
38 Élelmiszeripar
 
Összesen 812 21

Forrás: Országos képzési jegyzék, 2001

5.22. táblázat
Az alapfokú művészetoktatásban tanulók létszámadatai képzési szerkezet szerint, 1998/99 és 2001/02

Művészeti ágak Tanulók Változás 1998/99 = 100%
1998/99 2001/02
 
Zeneművészeti ágak
Klasszikus zene 96 423 108 740 112,8
Népzene 2 329 3 005 129,0
Jazz-zene 1 493 641 42,9
Előképző 17 887 16 675 93,2
Zeneművészeti ágak összesen* 118 132 129 061 109,3
Táncművészeti ág 31 277 67 385 215,4
Képző- és iparművészeti ág 16 657 33 620 201,8
Színművészeti és bábművészeti ág 4 461 12 900 289,2
Mindösszesen 170 527 242 966 142,5

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Középfokú oktatás 1998/1999; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Vágó Irén számításai
* A és B tagozatosok összesen.

5.23. táblázat
Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986/87-1998/99 és 2001/02

Év Alapfokú zeneoktatás* Középfokú zeneoktatás Összesen
 
1986/87 66 520 1 853 68 373
1987/88 68 128 1 605 69 733
1988/89 69 461 1 727 71 188
1989/90 71 040 1 838 72 878
1990/91 71 508 1 896 73 404
1991/92 78 313 2 009 80 322
1992/93 85 377 2 056 87 433
1993/94 90 927 2 148 93 075
1994/95 94 505 2 168 97 673
1995/96 102 553 2 175 104 728
1996/97 105 540 2 180 107 720
1997/98 111 542 2 194 113 736
1998/99 114 800 2 105 116 905
1999/00 115 900 1 953 117 853
2001/02 125 430 2 628 128 058

Forrás: KSH; OM oktatási statisztikái; OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* Az adatok a művészeti pályákra készülők (B tagozatosok) létszámát nem tartalmazzák.

5.24. táblázat
Az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok adatai képzési szerkezet szerint, 2001/02

Művészeti ágak Tanszakok (db) Tanárok (fő) Művészeti főiskolát végzett (fő) Felsőfokú művészeti végzettséggel rendelkezők aránya (%)
 
Zeneművészeti ágak
Klasszikus zene 28 7 553 5 575 73,8
Népzene 10 411 197 47,9
Jazz-zene 9 46 33 71,7
Előképző 1 433 290 67,0
Zeneművészeti ágak összesen 48 8 443 6 095 72,2
Táncművészeti ág 4 1 130 391 34,6
Képző- és iparművészeti ág 13 821 261 31,8
Színművészeti és bábművészeti ág 2 279 41 14,7
Mindösszesen 67 10 673 6 788 63,6

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Vágó Irén számításai

5.25. táblázat
A sajátos nevelési igényű gyerekek tankönyvei, fogyatékossági típusonként, 2002/03

Fogyatékossági típusok Tankönyvek száma
 
Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosok) 96
Középsúlyos értelmi fogyatékosok 31
Beszédfogyatékosok 8
Siketek 7
Összesen 142

Forrás: OM tankönyvi adatbázis

5.26. táblázat
Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2000/01

Válaszok N %
 
Támogatja 80 9
Elfogadja, de nem támogatja 410 44
Tiltakozik ellene 260 29
Semleges 160 18
Összesen 910 100

Forrás: Salné-Kőpatakiné, 2001a

5.27. táblázat
Beszédjavító tanfolyamok részvételi adatai beszédhiba szerint évfolyamonként, 2000/01

Megnevezés Óvodások száma 1. 2. 3-4. 5-8. 9.-től Egyéb Összesen Beszédhibája megszűnt
évfolyamra járó tanulók száma
 
Dadogás tónusos 155 34 21 44 36 11 7 308 32
klónusos 265 63 53 81 56 16 5 539 84
egyéb 248 35 16 30 24 5 4 362 53
Hadarás 193 93 60 58 22 7 4 437 51
Afázia 10 1 4 4 1 0 3 23 1
Megkésett beszédfejlődés 1 549 166 65 69 38 8 37 1 932 192
Pöszeség általános 4 701 617 147 100 43 22 17 5 647 1 216
részleges 16 468 4 533 993 535 129 22 127 22 807 11 616
Orrhangzás nyílt 164 43 20 20 17 3 0 267 29
zárt 62 21 16 24 16 5 1 145 26
Diszlexia, diszgráfia 1 191 1 184 1 793 2 187 845 66 132 7 398 1 042
Diszkalkulia 37 34 53 84 50 1 0 259 21
Diszfázia 269 43 20 24 11 2 0 369 17
Grafomotoros zavar 411 87 32 13 6 0 1 550 126
Diszfónia 76 25 21 30 15 1 4 172 36
Enyhe hallássérülés 137 64 21 37 26 4 1 290 26
Egyéb 1 350 439 190 175 112 40 78 2 384 515
Összesen 27 286 7 482 3 525 3 515 1 447 213 421 43 889 15 083
Ebből értelmi fogyatékos 532 656 416 527 352 68 75 2 626 247

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002

5.28. táblázat
A nemzetiségi kisebbségi/regionális nyelvoktatáshoz való hozzáférés feltételei az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99

Törvényi kötelezettség Törvényi lehetőség
Ország Kisebbségi/ regionális nyelv Minden iskolának Szülő kérésére Minimálisan szükséges tanulólétszám Elegendő pénz Elegendő képzett tanár A helyi önkormányzatok vagy egyes iskolák döntése
 
Az Európai Unió országai
Belgium (francia) Holland * 16
Belgium (német) Francia * 16
Belgium (flamand) Francia * 16
Dánia Német * 10
Németország Dán * * * *
Fríz * * * *
Szorb * * * *
Görögország Török
Spanyolország Baszk *
Katalán *
Gallego *
Franciaország Baszk *
Breton *
Katalán *
Írország -
Olaszország Francia *
Német *
Szlovén *
Luxemburg -
Hollandia Fríz *
Ausztria Horvát * 1
Magyar * 1
Szlovén * 1
Portugália Mirandéz *
Finnország Lapp * 1 *
Svédország Finn * 1 *
Romany * 1 *
Lapp * 1 *
UK (Wales) Walesi *
UK (Észak Írország) Ír *
UK (Skócia) Gael * *
Társult, csatlakozásra váró országok
Bulgária Török *
Csehország Lengyel * *
Szlovák * *
Észtország Orosz *
Ukrán *
Ciprus -
Litvánia Lengyel * 8
Orosz * 8
Lettország Belorusz * *
Lengyel * *
Orosz * *
Magyarország Német * 8 *
Román * 8 *
Szlovák * 8 *
Lengyelország Német * 7 (alapfok)
14 (középfok)
Litván *
Ukrán *
Románia Német * 20 (az adott osztály leg-alább 10%-a) *
Magyar * *
Ukrán * *
Szlovénia Magyar *
Olasz *
Szlovákia Magyar * *
Ruszin * *
Ukrán * *

Forrás: Foreign Language..., 2001
Megjegyzés: Egy-egy országban maximum három nemzetiségi nyelv oktatásáról közölnek adatokat.
* Létezik az adott nyelvoktatási forma.

5.29. táblázat
A nemzetiségi oktatás különböző szintjein tanulók számának változása, 1995/96 és 2001/02

Nyelv Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Felsőoktatás
1995/96 2001/02 1995/96 2001/02 1995/96 2001/02 1995/96 2001/02
 
Horvát 2 657 1 527 214 179 - - 83 98
Német 41 029 39 692 825 2 685 - 601 200 167
Román 1 041 824 114 177 - - 92 107
Szerb 281 476 75 110 - - 56 68
Szlovák 4 317 3 269 145 127 52 33 132 165
Szlovén 116 251 8 12 3 - 7 4
Összesen 49 441 46 039 1 381 3 290 55 634 570 609
Egyéb (cigány) - 24 514 - 248 - 59 - -
Mindösszesen 49 441 70 553 1 381 3 538 55 693 570 609

Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2002, KSH

5.30. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91 és 2001/02 között

Nyelv 1990/91 1993/94 1995/96 1997/98 1999/00 2001/02
 
Horvát* 3 870 3 100 2 657 2 476 2 526 1 527
Német 33 550 39 260 41 029 44 338 46 254 39 692
Román 961 947 1 041 1 127 1 198 824
Szerb* 289 281 227 275 476
Szlovák 5 879 4 875 4 317 4 409 4 424 3 269
Szlovén 235 144 116 120 116 251
Összesen 44 495 48 615 49 441 52 697 54 793 46 039

Forrás: OM oktatási statisztikái
* 1990/1991-ben még nem vált szét a szerb-horvát oktatás, a tanulók számát a horvát nyelvnél tüntettük fel.

5.31. táblázat
A kisebbségi/regionális nyelvhasználati módok oktatási szintenként, nyelvenként az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99

Ország Kisebbségi/regionális nyelv Óvoda Alapfokú oktatás Alsó középfokú oktatás Felső középfokú oktatás (kötelezőn túli)
 
Az Európai Unió országai
  
Belgium (francia) Holland
Belgium (német) Francia
Belgium (flamand) Francia
Dánia Német
Németország Dán
Fríz
Szorb
Görögország Török
Spanyolország Baszk
Katalán
Gallego
Franciaország Baszk
Breton
Katalán
Írország -
Olaszország Francia
Német
Szlovén
Luxemburg -
Hollandia Fríz
Ausztria Horvát
Magyar
Szlovén
Portugália Mirandéz
Finnország Lapp
Svédország Finn
Romany
Lapp
UK (Wales) Walesi
UK (Észak Írország) Ír
UK (Skócia) Gael
 
Társult, csatlakozásra váró országok
 
Bulgária Török
Csehország Lengyel
Észtország Orosz
Ukrán
Ciprus -
Litvánia Lengyel
Orosz
Lettország Belorusz
Lengyel
Orosz
Magyarország Német
Román
Szlovák
Lengyelország Német
Litván
Ukrán
Románia Német
Magyar
Ukrán
Szlovénia Magyar
Olasz
Szlovákia Magyar
Ruszin
Ukrán

Forrás: Foreign Language..., 2001; Key Competencies, 2002

Jelmagyarázat:

     Kisebbségi/regionális nyelv a tanítás nyelve minden tantárgy esetében (total immersion).
     Kisebbségi/regionális nyelv a tanítás nyelve néhány tantárgy esetében (partial immersion).
     A kisebbségi/regionális nyelvek más módon történő támogatása (beleértve a tantárgyként való tanítást).
     Nincs támogatása a kisebbségi/regionális nyelveknek.

5.32. táblázat
Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/00 (%)

Anyanyelve Cigány Horvát Német Román Szerb Szlovák Együtt
 
Nemzetiségi 27,8 59,2 4,8 57,7 84,6 10,0 32,6
Magyar 72,2 40,8 95,2 42,3 15,4 90,0 68,3

Forrás: Imre, 2001

5.33. táblázat
A nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzetiségi identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók nemzetiségi nyelvismerete, 1999/00 (%)

Megnevezés Cigány Horvát Német Román Szerb Szlovák Együtt
 
Beszéli a nemzetiségi nyelvet?
Igen 52,9 68,2 75 78,3 90,9 72,7 73,7
Érti, de nem beszéli 17,6 15,6 10 21,7 9,1 27,3 12,9
Nem érti, és nem beszéli 29,4 15,9 15,0 - - - 13,4
Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
 
A nyelvi kommunikáció szintje*
Anyanyelvi szint 27,3 40,0 4,8 35 81,8 22,2 25,7
Elég jó 18,2 20,0 46,8 20,0 - 11,1 29,1
Közepes 36,4 34,3 43,5 40 9,1 55,6 38,5
Rossz 18,2 5,7 4,8 5,0 9,1 11,1 6,7
Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: Imre, 2001
* A magukat nemzetiségi nyelvet beszélőnek vallók körében.

5.34. táblázat
A magyar népesség nyelvtudása nyelvenkénti bontásban a népszámlálási adatok tükrében, 1960, 1990 és 2001

Beszélt nyelvek 1960 1990 2001
fő % fő % fő %
 
Német 431 271 4,30 416 215 4,00 1 007 012 9,90
Angol 43 183 0,40 228 956 2,20 997 908 9,80
Orosz 66 504 0,70 152 885 1,50 194 449 1,90
Francia 45 282 0,45 52 957 0,50 115 881 1,10
Olasz 11 064 0,10 16 373 0,16 61 284 0,60
Spanyol 1 242 0,01 7 139 0,07 24 153 0,20
Egyéb* 283 536 2,80 178 400 1,70 296 925 2,90
Összesen 882 082 8,90 1 052 925 10,20 2 697 612 26,50
Idegen nyelvet beszél** 863 568 8,70 941 340 9,10 1 958 636 19,20

Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH
* Az egyéb nyelvek között a hazánkban élő nemzetiségek által beszélt nyelvek dominálnak.
** A nyelvet beszélők egy része két vagy több nyelvet beszél.

5.35. táblázat
Az általános iskolai* idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93 és 2001/02 között

Évek Összes tanuló Kötelező nyelvet tanuló** Az összes tanuló %-ában Nyelvtanulás alól felmentett*** Az összes tanuló %-ában
 
1992/93 1 044 164 609 231 67,9 n. a. n. a.
1997/98 963 997 687 735 71,2 22 813 2,4
1998/99 964 248 695 594 72,1 17 819 1,9
1999/00 960 601 699 808 72,8 14 666 1,5
2001/02 944 244 625 730 66,3 - -

Forrás: MKM és OM oktatásstatisztikai adatbázisa alapján 1998/99-ig Vágó Irén, 1999/00-től Garami Erika számításai
* 1999/2000-ig a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamát is tartalmazza.
A 2001/2002-es általános iskolai adatokban a gyógypedagógiai oktatásban nyelvet tanulók is szerepelnek.
** 1999/2000-es tanévig csak a kötelező (első) idegennyelv-oktatásban részt vevők, attól az évtől kezdve a nyelvet akár első, akár második nyelvként tanulók.
*** 2001/2002-től az oktatási statisztika ilyen adatot nem gyűjt.

5.36. táblázat
Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 2001/02-ben, 1992/93-hoz és 1998/99-hez képest

Megnevezés Vizsgált évek Változás
1992/93 1998/99 1999/00 2001/02 1992/93-hoz képest 1999/00-hez képest
 
Középiskolák*
A tanulók száma 322 954 376 626 386 579 420 889 30,0 8,9
Idegen nyelvet tanulók száma** 406 191 514 404 528 081 565 997 39,3 7,2
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga 1,26 1,37 1,37 1,34 6,3 0,9
 
Középfokú iskolák***
A tanulók száma 511 524 496 393 496 113 544 840 6,5 9,8
Idegen nyelvet tanulók száma** 431 098 570 384 590 864 648 300 50,4 9,7
Egy tanulóra jutó tanult nyelvek átlaga 0,84 1,15 1,19 1,19 41,7 0,0

Forrás: OM oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Vágó Irén, 2001/2002: Garami Erika számításai
* Gimnázium és szakközépiskola.
** A két vagy három nyelvet tanulók kétszer, háromszor szerepelnek.
*** Gimnázium és szakközépiskola mellett a szakiskolák is.

5.37. táblázat
A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90 és 2001/02 között

Tanév Tanuló Nyelvet tanuló %
 
1989/90 201 702 24 786 12,3
1990/91 209 371 25 072 12,0
1991/92 204 655 24 887 12,2
1992/93 188 570 24 907 13,2
1993/94 174 187 26 795 15,4
1994/95 163 330 36 142 22,1
1995/96 154 294 39 012 25,3
1996/97 143 864 39 732 27,6
1997/98 132 637 44 373 33,5
1998/99 119 727 55 980 46,8
1999/00 101 534 62 783 61,8
2001/02 123 951 82 303* 66,4

Forrás: OM oktatási statisztikái; OM, Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* A szakiskolai adatokban a speciális szakiskolában nyelvet tanulók is szerepelnek.

5.38. táblázat
Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok számának* és arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02

Iskolatípus/nyelv 1992/93 1997/98 2001/02
Fő % Fő fő Fő %
 
Általános iskola
Angol 224 024 32,0 316 162 43,6 336 642 53,8
Német 325 408 46,5 373 957 51,7 259 652 41,5
Francia 12 122 1,7 8 655 1,2 21 575 3,4
Orosz 138 249 19,8 8 691 1,2 3 538 0,6
Egyéb n. a. 16 878 2,3 4 323 0,7
Összesen 699 803 100,0 724 343 100,0 625 730 100,0
 
Középiskola
Angol 171 232 42,2 235 383 46,6 281 510 49,7
Német 148 922 36,7 201 196 39,8 215 756 38,1
Francia 29 380 7,2 27 578 5,5 27 716 4,9
Orosz 56 657 13,9 9 212 1,8 3 839 0,7
Egyéb n. a. 32 101 6,3 37 176 6,6
Összesen 406 191 100,0 505 470 100,0 565 997 100,0
 
Szakiskola
Angol 5 905 23,7 9 299 21,0 26 565 32,3
Német 14 921 60,0 30 907 69,6 48 784 59,3
Francia 1 135 4,5 1 558 3,5 4 937 6,0
Orosz 2 388 9,6 1 532 3,5 1 193 1,4
Egyéb 558 2,2 1 077 2,4 824 1,0
Összesen 24 907 100,0 44 373 100,0 82 303 100,0

Forrás: Az OM és a KSH oktatási statisztikái, valamint OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Vágó Irén számításai
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.

5.39. táblázat
Az adott nyelvet képesítés nélkül tanító pedagógusok aránya az adott nyelvet tanító összes pedagógushoz képest, az összes képzési szint és iskolatípus átlagában, 2001/02 (%)

Nyelv Arány
 
Angol 9,4
Német 10,3
Francia 1,1
Olasz 2,0
Orosz 2,9
Spanyol 4,5
Latin 2,0
Egyéb 5,3

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

5.40. táblázat
Az adott nyelvet tanító tanárok száma és az egy pedagógusra jutó, adott nyelvet tanuló gyerekek száma minden iskolatípus és képzési szint átlagában, 1992/93, 1998/99 és 2001/02

Nyelv Tanárok száma* Egy tanárra jutó tanulók száma
1992/93** 1998/99 2001/02 1992/93 1998/99 2001/02
 
Angol 3083 6015 8464 128,2 98,6 76,2
Német 3010 6262 7901 157,6 97,1 66,3
Francia 655 748 756 63,4 49,7 71,7
Orosz 8796 536 315 22,1 27,4 27,2
Egyéb 478 679 2020 61,8 52,1 21,0

Forrás: MKM és KSH oktatási statisztikái alapján Vágó Irén számításai, a 2001/02-es adatok az OM, Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002 alapján Garami Erika számításai
* Minden pedagógust annyiszor vettünk számba, ahány idegen nyelvet tanít.
** A '90-es évek elején nem közöltek statisztikai adatokat a szakmunkásképzőkben tanító nyelvtanárokról.

5.41. táblázat
Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló* általános iskolások száma nyelvenként, 2001/02

Nyelv Alap (<3) Átlagos (3-5) Emelt (5) Összesen
 
Angol 167 645 165 049 3 948 336 642
Német 122 091 131 531 6 030 259 652
Francia 19 093 2 431 51 21 575
Olasz 2 683 849 6 3 538
Orosz 909 517 30 1 456
Spanyol 82 233 0 315
Latin 151 0 0 151
Egyéb 1 200 39 572 3 477 44 249
Összesen 313 854 340 182 13 542 667 578

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Vágó Irén számításai
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.
** Ettől az évtől az 5-8. osztályos gimnazisták nem szerepelnek az általános iskolások között.

5.42. táblázat
Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló* középiskolások száma nyelvenként, 2001/02

Angol Német Francia Orosz Olasz Spanyol Latin Egyéb Összesen
 
Alap (<3)
Gimnázium 8 087 7 882 1 827 368 447 245 3 647 787 23 290
Szakközépiskola 10 517 7 628 1 560 554 356 145 415 119 21 294
Összesen 18 604 15 510 3 387 922 803 390 4 062 906 44 584
 
Átlagos (3-5)
Gimnázium 130 906 100505 17 871 2 140 9 454 3 755 9 939 1 986 276 556
Szakközépiskola 108 347 83 332 4 982 578 1 718 232 90 895 200 174
Összesen 239 253 183 837 22 853 2 718 11 172 3 987 10 029 2 881 476 730
 
Emelt (5)
Gimnázium 11 822 8 190 993 130 546 264 8 1 085 23 038
Szakközépiskola 11 831 8 219 483 69 360 254 0 429 21 645
Összesen 23 653 16 409 1 476 199 906 518 8 1 514 44 683
 
Összesen
Gimnázium 150 815 116 577 20 691 2 638 10 447 4 264 13 594 3 858 322 884
Szakközépiskola 130 695 99 179 7 025 1 201 2 434 631 505 1 443 243 113
Összesen 281 510 215 756 27 716 3 839 12 881 4 895 14 099 5 301 565 997

Forrás: OM, 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Vágó Irén számításai
* A több idegen nyelvet tanulók minden tanult nyelvnél szerepelnek.

5.43. táblázat
A két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák jegyzéke* a 2001/02-es tanévben

Székhely Név
 
Angol-magyar
Balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium
Balatonfüred Lóczy Lajos Gimnázium
Barcs Dráva Völgye Középiskola (könyvelés)
Barcs Széchényi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola
Budapest Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola (kereskedelem-marketing)
Budapest B.M.E. Nemzetközi Gimnázium
Budapest Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola (egészségügyi)
Budapest Britannica Angol nyelvű Nemzetközi Általános Iskola és Gimnázium
Budapest Egressy Gábor Két Tannyelvű Műszaki Szakközépiskola (informatika-elektronika)
Budapest Greater Grace Christian Academy Budapest
Budapest Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola (idegenforgalom)
Budapest Hunfalvi János Fővárosi Gyakorló Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (kereskedelem)
Budapest Hungarian-Britisch International School Alapítványi Iskola
Budapest Karinthy Frigyes Gimnázium
Budapest Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola (gazd.)
Budapest Kossuth Műszaki Szakközépiskola (elektronika)
Budapest SEK Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Budapest Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium
Budapest Számalk Szakközépiskola (informatika és ügyvitel)
Budapest Szily Kálmán Két Tannyelvű Műszaki Középiskola
Budapest Teleki Blanka Gimnázium
Budapest Terézvárosi Kereskedelemi Szakközépiskola (marketing, üzleti adminisztráció)
Budapest Trefort Ágoston Két Tannyelvű Szakközépiskola (elektronika)
Budapest Újpesti Műszaki Szakközépiskola (elektronika)
Budapest Xantus János Idegenforgalmi Szakközépiskola
Budapest Vendéglátó-ipari és Kereskedelmi. Középiskola (vendéglátás)
Budapest II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola (közgazdasági)
Debrecen Ady Endre Gimnázium
Diósd International Christian School of Budapest
Eger Egri Közgazdasági Szakközépiskola (vendéglátás)
Eger Gárdonyi Géza Gimnázium
Eger Idegenforgalmi Középiskola
Eger (Felnémet) Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
Gödöllő Török Ignác Gimnázium
Győr Vocational Academy Általános és Szakközépiskola (közgazdasági)
Kaposvár TIT Alapítványi Középiskola
Kecskemét AFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (kereskedelmi)
Kecskemét Katona József Gimnázium
Kőszeg Jurisich Gimnázium
Miskolc Avasi Gimnázium
Miskolc Diósgyőri Gimnázium
Miskolc Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola (közgazdasági)
Miskolc Hermann Ottó Gimnázium
Miskolc Zrínyi Ilona Gimnázium
Pécs Apáczai Csere János NK Gimnáziuma
Sárospatak Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma
Szeged Deák Ferenc Gimnázium
Székesfehérvár Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola (ügyvitel)
Szolnok Varga Katalin Gimnázium
Tata Eötvös Gimnázium
Veszprém Vetési Albert Gimnázium
Zalaegerszeg Kölcsey Ferenc Gimnázium
 
Francia-magyar
Aszód Petőfi Gimnázium
Budapest Hunfalvi János Fővárosi Gyakorló Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (kereskedelmi)
Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium
Budapest Xantusz János Idegenforgalmi Szakközépiskola
Debrecen Fazekas Gimnázium
Kaposvár Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola (vendéglátás)
Miskolc Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola (közgazdasági)
Miskolc Zrínyi Ilona Gimnázium
Mohács Kisfaludy Károly Gimnázium
Pásztó Mikszáth Kálmán Gimnázium
Pécs Leőwey Klára Gimnázium
Szeged JATE Ságvári Endre Gimnázium
 
Német-magyar
Barcs Széchényi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola
Bonyhád Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium
Budapest Adu-Rahn Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola (műszaki informatika)
Budapest Deutsche Schule Budapest
Budapest Egressy Gábor Két Tannyelvű Műszaki Szakközépiskola (informatika-elektronika)
Budapest Ganz Ábrahám Két Tannyelvű Középiskola (gépészet)
Budapest Gundel Károly Idegenforgalmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola (idegenforgalom)
Budapest Hunfalvi János Fővárosi Gyakorló Külkereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (kereskedelmi)
Budapest Karinthy Frigyes Gimnázium
Budapest Kossuth Gimnázium
Budapest Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium
Budapest Österreichische Schule Budapest
Budapest Pogány Frigyes Építőipari Szakközépiskola (építőipar)
Budapest Schulek Frigyes Két Tannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola (építészet)
Budapest Szily Kálmán Két Tannyelvű Műszaki Középiskola
Budapest Újpesti Műszaki Szakközépiskola (gépészet)
Budapest Vendéglátó-ipari és Kereskedelmi Középiskola (vendéglátás)
Budapest Xantus János Idegenforgalmi Szakközépiskola
Budapest II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola (közgazdasági)
Eger Egri Közgazdasági Szakközépiskola (vendéglátás)
Fertőd Popráczi Kertészeti Szakközépiskola (magyar-osztrák)
Gyönk Tolnai Lajos Gimnázium
Győr Krúdy Gyula Gimnázium és Vendéglátóipari Szakközépiskola
Hódmezővásárhely Hódtói Általános Iskola és Gimnázium
Kecskemét AFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (kereskedelem)
Kiskunfélegyháza Petőfi Gépészeti Szakközépiskola (gépészet)
Nagykálló Korányi Frigyes Gimnázium
Mezőberény Petőfi Sándor Gimnázium
Miskolc Avasi Gimnázium
Miskolc Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola
Mosonmagyaróvár Kossuth Gimnázium
Sátoraljaújhely Kossuth Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola (idegenforgalom)
Siófok Perczel Mór Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
Szeged Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Székesfehérvár Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola (ügyvitel)
Székesfehérvár Tatay Sándor Alapítványi Szakközépiskola (ügyvitel)
Szombathely Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola (gépészet)
Szombathely Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola (vendéglátás)
Tata Eötvös Gimnázium
Zalaegerszeg Kölcsey Ferenc Gimnázium
 
Olasz-magyar
Budapest Szent László Gimnázium
Budapest Xantus János Idegenforgalmi Szakközépiskola
Pécs Kodály Zoltán Gimnázium
 
Orosz-magyar
Budapest Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium
 
Spanyol-magyar
Budapest Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium
Budapest SEK Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Debrecen Fazekas Gimnázium
Miskolc Hermann Ottó Gimnázium
Pécs Kodály Zoltán Gimnázium
 
Szlovák-magyar
Sátoraljaújhely Kossuth Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola (idegenforgalom)

Forrás: Vámos Ágnes, ELTE
* Zárójelben az idegen tanítási nyelven tanult terület szerepel

5.44. táblázat
A két tanítási nyelvű általános iskolák a 2001/02-es tanévben

Székhely Név
 
Magyar-angol
Budapest Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola
Budapest II. Szabó Lőrinc Általános Iskola
Budapest IV. Karinthy Frigyes ÁMK Általános Iskola
Budapest VII. Dob utcai Általános Iskola
Budapest IX. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Budapest XIV. Városligeti Két Tannyelvű Általános Iskola
Budapest XVIII. Kapocs utcai Általános Iskola
Göd Huzella Tivadar Általános Iskola
Győr Arany János Általános Iskola
Miskolc 3. Sz. Általános Iskola
Miskolc 8. Sz. Általános Iskola
Miskolc 43. Sz. Általános Iskola
Szerencs Rákóczi Zsigmond Ált Isk.
Tapolca Batsányi János Általános Iskola
Tiszaújváros Általános Iskola
 
Magyar-német
Budapest II. Csík Ferenc Általános Iskola
Budapest XVIII. Darus utcai Általános Iskola
Budapest VI. Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola
Budapest XIV. Hajós Alfréd Általános Iskola
Budapest XXI. Gróf Széchenyi Általános Iskola
Hajdúhadház Bocskai Általános Iskola
Jászberény Általános Iskola
Miskolc Szabó Lőrinc Általános Iskola
Nyíregyháza Zelk Zoltán Általános Iskola
Szeged Tarján III. Általános Iskola
 
Magyar-olasz
Budapest VI. Lovag utcai Általános Iskola

Forrás: Kovács Judit, ELTE TÓFK

5.45. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei nemek szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a)

Nem Angol Német
Olvasás Beszédértés Írás Olvasás Beszédértés Írás
 
Fiú 58,1 63,9 24,4 55,7 51,1 15,2
Lány 62,3 65,9 34,2 62,6 53,7 25,6
Együtt 60,2 64,9 29,5 59,3 52,5 20,5

Forrás: Csapó, 2001b

5.46. táblázat
A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a)

Anya iskolai végzettsége Angol Német
Olvasás Beszédértés Írás Olvasás Beszédértés Írás
 
8 általános 45,6 56,1 14,5 52,5 50,6 13,9
Szakmunkásképző 48,2 57,7 17,9 55,2 51,9 14,8
Érettségi 61,0 64,8 28,4 60,8 53,1 22,6
Főiskola 71,1 72,5 42,0 67,6 54,7 30,7
Egyetem 75,7 75,5 49,4 65,2 53,0 28,1
Együtt 60,8 65,4 30,1 59,6 52,7 21,0

Forrás: Csapó, 2001b

5.47. táblázat
A 14-19 éves diákok száma és aránya az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzők között nyelvenként, 2002

Nyelvek Összes sikeres vizsgázó 14-19 éves sikeres vizsgázó Összes sikeresen
vizsgázó között
a 14-19 évesek
aránya (%)
Fő % Fő %
 
Angol 73 291 58,8 26 532 56,0 36,2
Német 37 863 30,4 18 060 38,2 47,7
Eszperantó 4 230 3,4 40 0,1 1,0
Francia 2 023 1,6 768 1,6 38,0
Olasz 1 631 1,3 542 1,1 33,2
Cigány (lovári) 1 611 1,3 23 0,0 1,4
Orosz 1 051 0,9 204 0,4 19,4
Spanyol 991 0,8 275 0,6 27,8
Latin 520 0,4 392 0,8 75,4
Egyéb 1 381 1,1 563 1,2 40,8
Összesen 124 592 100,0 47 339 100,0 38,0

Forrás: A Nyelvi Akkreditációs Központ adatai alapján Vágó Irén számításai

5.48. táblázat
A felsőoktatásba jelentkezők (J) száma, a jelentkezők nyelvvizsgáinak (Ny) száma és nyelvvizsgaaránya (Ny/J), 1991 és 2001 között

Iskolatípus 1991 1993 1995
J Ny Ny/J J Ny Ny/J J Ny Ny/J
 
Gimnázium 7 178 3 167 44,12 11 718 4 856 41,44 11 777 4 792 40,69
Vegyes középiskola 4 245 1 143 26,93 6 167 1 780 28,86 6 518 2 054 31,51
Szakközépiskola 10 908 3 100 28,42 16 655 5 286 31,74 17 885 5 238 29,29
Művészeti középiskola 1 210 406 33,55 1 823 623 34,17 1 882 666 35,39
Összes középiskola 23 541 7 816 33,20 36 363 12 545 34,50 38 062 12 750 33,50
 
1997 1999 2001*
J Ny Ny/J J Ny Ny/J J Ny Ny/J
 
Gimnázium 12 379 6 149 49,67 12 909 8 008 62,03 13 124 6 495 49,49
Vegyes középiskola 7 247 3 246 44,79 7 324 3 974 54,26 7 757 3 286 42,36
Szakközépiskola 19 287 7 948 41,21 20 338 11 321 55,66 21 173 8 763 41,39
Művészeti középiskola 2 080 932 44,81 2 045 1 237 60,49 2 096 969 46,23
Összes középiskola 40 993 18 275 44,58 42 616 24 540 57,58 44 150 19 513 44,20

Forrás: A Középiskolai munka mutatói vizsgálat, 1991-2002 adatbázisából Neuwirth Gábor számításai
* 2000-től csak egy nyelvvizsga után jár felvételi plusz pontszám, ezért a második nyelvvizsgákról nincsenek adatok a Felsőoktatási Felvételi Irodán.

5.49. táblázat
Az egy számítógépre jutó tanulók száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000

A legjobban ellátott
iskolák (25%) átlaga		 Medián A legrosszabbul ellátott
iskolák (25%) átlaga
 
Ausztrália 4 5 7
Ausztria 5 7 15
Belgium 7 11 18
Csehország 9 15 28
Egyesült Államok 4 5 7
Egyesült Királyság 6 8 9
Finnország 6 8 11
Franciaország 6 11 15
Görögország 14 28 83
Izland 7 10 13
Írország 10 14 19
Japán 7 12 18
Korea 4 9 13
Lengyelország 8 26 45
Luxemburg 8 9 11
Magyarország 5 9 15
Mexikó 12 23 59
Németország 14 22 31
Norvégia 4 6 9
Olaszország 7 12 19
Portugália 20 36 100
Spanyolország 14 21 29
Svájc 6 9 16
Svédország 7 8 10
Új-Zéland 5 6 8
Az országok átlaga 8 13 24

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: Az adatok a PISA-vizsgálatból származnak.

5.50. táblázat
Középiskolai igazgatók elégedettsége az iskola számítógépekkel és multimédiás eszközökkel való ellátottságával az OECD-országokban, 2000 (%)

A számítógépek hiány akadályozza az iskolai munkát A multimédiás eszközök hiánya akadályozza az iskolai munkát
Egyáltalán nem Nagyon kicsit Valamelyest Nagyon Egyáltalán nem Nagyon kicsit Valamelyest Nagyon
 
Ausztrália 32 38 27 3 29 39 31 1
Ausztria 30 32 23 15 22 35 32 11
Belgium 49 32 15 3 42 34 17 7
Csehország 37 25 28 10 34 27 31 9
Dánia 32 40 21 6 48 39 10 3
Egyesült Államok 35 33 24 7 33 39 22 6
Egyesült Királyság 18 26 37 19 13 30 42 16
Finnország 16 41 35 7 15 40 37 9
Franciaország 39 33 23 5 40 26 29 5
Görögország 15 17 40 28 11 21 45 24
Izland 26 29 41 4 16 36 42 5
Írország 34 24 30 12 21 26 41 13
Japán 32 37 26 5 20 38 33 9
Kanada 33 36 26 4 30 46 22 3
Korea 30 46 18 6 21 39 32 8
Lengyelország 33 29 27 12 38 32 24 6
Luxemburg 24 53 23 0 19 58 23 0
Magyarország 69 18 9 4 41 34 23 2
Mexikó 16 16 27 42 17 18 23 42
Németország 20 30 35 15 15 33 33 20
Norvégia 12 28 52 9 9 29 51 10
Olaszország 42 26 26 6 29 25 34 12
Portugália 27 35 31 8 25 41 27 7
Spanyolország 43 27 23 7 29 28 32 11
Svájc 40 37 19 4 37 38 19 6
Svédország 21 29 40 11 18 28 46 8
Új-Zéland 25 35 35 5 25 44 29 2
Az országok átlaga 31 31 26 11 26 34 28 12

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: Az adatok a PISA-vizsgálatból származnak.

5.51. táblázat
Számítógép-használati módok előfordulási gyakorisága a magyar iskolákban iskolatípusonként, 1999 és 2002 (%)

Használat típusa Általános iskola Gimnázium Szakmai képzést
folytató iskola
1999 2002 1999 2002 1999 2002
 
Tantárgyak informatikai eszközökkel való tanítása 44 44 63 71 59 79
Gazdasági adminisztráció, ügyintézés 89 85 95 100 98 99
Nyilvántartások, statisztikák készítése 76 88 89 97 89 99
Óratervek, terembeosztás készítése 30 35 54 70 50 73
Belső tájékoztatás (intranet) 1 16 18 40 17 32
Saját honlap 10 20 53 85 41 75
Elektronikus iskolaújság 14* 7 13 19 15 12
Elektronikus levelezés (külső kapcsolattartás) 19 56 63 91 65 96
Könyvtári felhasználás 40 44 68 81 63 82
Szakköri felhasználás 92 76 89 76 89 79
Tanulók használják külön engedéllyel 26 75 39 93 44 95

Forrás: Az 1999-es adatok Tót Éva 2001a; A 2002-es adatok az Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002 adatbázisa alapján Vágó Irén számításai
* Elképzelhető, hogy az általános iskolai igazgatók egy része 1999-ben még a számítógéppel készített iskolaújságot is az elektronikus iskolaújsághoz sorolta, ezt támasztja alá az alig 1%-os intranet arány, illetve a reálisabbnak tűnő 2002-es adatsor.

5.52. táblázat
A számítógép-használat gyakorisága a 15 évesek körében otthon és az iskolában néhány OECD-országban, 2000 (%)

Ország Számítógép-használat otthon Számítógép-használat az iskolában
Majdnem minden nap Néhányszor hetente Heti egy és havi egyszeri között Havi egyszerinél ritkábban Soha Majdnem minden nap Néhányszor hetente Heti egy és havi egyszeri között Havi egyszerinél ritkábban Soha
 
Ausztrália 44 30 12 5 10 15 35 24 17 8
Belgium 38 26 13 7 17 5 26 32 12 25
Csehország 31 15 8 4 41 4 24 34 11 26
Dánia 44 25 14 7 9 23 36 26 11 4
Egyesült Államok 49 18 12 6 15 18 19 23 23 17
Finnország 45 22 10 5 18 6 41 30 16 7
Írország 32 23 10 5 30 4 22 25 14 35
Kanada 51 21 10 4 13 18 21 23 22 16
Luxemburg 44 22 14 7 13 10 26 34 12 17
Magyarország 29 14 7 4 46 7 58 19 5 10
Mexikó 14 10 4 4 68 8 26 8 8 50
Németország 43 23 14 7 14 4 14 25 20 37
Norvégia 53 22 11 6 9 6 22 33 28 11
Skócia 38 26 10 4 21 18 39 18 14 12
Svájc 39 25 17 7 12 5 17 37 20 21
Svédország 60 21 9 3 6 16 29 27 17 11
Új-Zéland 36 27 13 6 18 18 16 21 27 17
Az országok átlaga 39 21 11 5 24 10 28 26 16 19

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: Az adatok a PISA-vizsgálatból származnak.

5.53. táblázat
Számítógépek átlagos száma a beszerzés forrása és az iskola típusa szerint, 2002 (átlag, darab)

Beszerzés forrása Általános iskola Gimnázium Szakmai képzést folytató iskola
 
Minta átlaga 15 36 74
Fenntartói támogatás 6 14 12
Önkormányzati pályázat 4 13 8
Sulinet-program 3 12 11
Megyei közoktatási közalapítvány 4 5 11
Szakképzési Alap 3 8 26
Soros Alapítvány, KOMA 3 9 2
Egyéb alapítvány 4 5 8
Saját gazdálkodás 6 12 17
Szponzorálás 4 5 11
Nemzetközi együttműködés 2 2 28
Egyéb 5 12 21

Forrás: Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002 adatbázisa alapján Vágó Irén számításai

5.54. táblázat
Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999

Évek 1-5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
 
% 3,9 4,3 4,0 9,4 8,1 18,1 13,2 15,6 10,3 8,7 3,5 0,9 0,2

Forrás: Török, 2000

5.55. táblázat
Az általános és középfokú iskolák különbsége néhány fontos ellátottsági és pedagógiai célú alkalmazási mutató tekintetében, 2002 (átlag)

Megnevezés Általános iskola Középfokú iskola
 
Nem tudja használni a számítógépet a tanárok ...%-a 50 32
Tanítási célra használja a számítógépet a tanárok ...%-a 40 58
Tanítási célra használja az internetet a tanárok ...%-a 23 44
Tanítási célra használja az e-mailt a tanárok ...%-a 19 38
Tanítási célra használja a számítógépet diákok...%-a 55 77
Tanítási célra használja az internetet diákok ...%-a 31 64
Tanítási célra használja az e-mailt diákok ...%-a 23 54
Számítógépek száma 15 64
Számítógépes kapcsolatok száma 3 14
Főállású informatikatanárok száma 1,6 3,3
Van rendszergazda (%) 26 80

Forrás: Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002 adatbázisa alapján Vágó Irén számításai

5.56. táblázat
Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint 2001-ben

Intézmények 1900-ig 1901-1945 1946-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2000 Összesen
 
Darab 1811 3707 1599 1993 2209 1695 854 13 868
Százalék 13,1 26,7 11,5 14,4 15,9 12,2 6,2 100

Forrás: Czeizer-Híves-Török, 2001

5.57. táblázat
Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel 2002-ben az iskolaigazgatók véleménye alapján (az igen válaszok %-os aránya)

Helyiség Válasz
 
Tanulói WC (nemenként egy) 99
Nevelőtestületi szoba 97
Igazgatói iroda 94
Tornaterem/tornaszoba 91
Osztályonként egy tanterem 88
Szertár 87
Személyzeti WC (nemenként egy) 85
Számítástechnikai szaktanterem 85
Sportudvar 83
Étkező 83
Sportszertár 82
Öltöző (nemenként egy) 79
Könyvtár 78
Hideg-meleg vizes zuhanyozó 76
Technikai szaktanterem 66
Ügyviteli helyiség 60
Aula (közösségi tér) 59
Helyettesi iroda 56
Természettudományi szaktanterem 53
Gazdasági vezetői iroda 49
Porta 48
Idegen nyelvi szaktanterem 43
Orvosi szoba 41
Művészeti szaktanterem 41
Gyakorló tanterem 14

Forrás: Horn D., 2003

5.58. táblázat
A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma, 1991/92 és 1996/97-2002/03

1991/92 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03*
 
Kiadók 2 99 125 130 142 183 120 72
Jegyzékre vett kiadványaik 184 1978 2689 3346 4134 5151 4818 2666

Forrás: Közoktatási tankönyvjegyzékekből Vágó Irén számításai; 1999/2000-től OM tankönyvi adatbázis; 2002/2003: Educatio Kht.
* A 2002/2003. tanévre vonatkozóan csak tankönyvek rendelési adatai szerepelnek (a segédkönyveké nem).

5.59. táblázat
A 12 legnagyobb tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában (%) és a tankönyvlistán szereplő könyvcímeik (db) szerint, 1999/00 és 2002/03

1990/00* 2002/03**
Kiadók % Címek száma Kiadók % Címek száma
 
Nemzeti 36 1218 Nemzeti 39 847
Apáczai 19 157 Apáczai 19 100
Műszaki 11 357 Mozaik 8 170
Mozaik 8 340 Műszaki 9 130
Oxford 4 125 Krónika Nova 3 39
Cartográphia 4 8 Cartográphia 3 12
Krónika Nova 4 50 Oxford 4 76
Dinasztia 2 141 Konsept-H 2 81
Korona 2 72 Korona 3 50
Pauz-Westermann 1 96 Dinasztia 3 96
Konsept-H 1 112 Pedellus 1 42
Raabe-Klett 1 56 Pauz-Westermann 3 43
Egyéb 7 2419 Egyéb 5 714
Összesen 100 5151 Összesen: 100 2400

Forrás: OM tankönyvrendelési adatbázis; Educatio Kht.
* A kiadó tankönyvlistán szereplő könyveinek (tankönyvek és segédkönyvek) száma és rendelési adatai alapján.
** A kiadó tankönyvlistán szereplő könyveinek (kizárólag a tankönyvek) száma és rendelési adatai alapján.

5.60. táblázat
A közoktatási tankönyvek 1999/00-es és 2003/04-es tanévre érvényes legmagasabb beszerzési ára (Ft)

Típusa Nyomása Terjedelme Beszerzési ár
az 1999/00. tanévre		 Beszerzési ár
a 2003/04. tanévre
 
Kartonált
(puha borító)		 Egyszínnyomás 1-10 ív 390 430
10-20 ív 540 600
20-nál több ív 680 760
Kétszínnyomás 1-10 ív 640 715
10-20 ív 780 860
20-nál több ív 890 990
Többszínnyomás 1-50% 1-10 ív 720 800
10-20 ív 870 970
20-nál több ív 1010 1125
Többszínnyomás 50%-nál több 1-10 ív 850 935
10-20 ív 990 1095
20-nál több ív 1130 1250
 
Kötött
(kemény borító)		 Egyszínnyomás 1-10 ív 580 750
10-20 ív 740 920
20-nál több ív 870 1080
Kétszínnyomás 1-10 ív 830 1035
10-20 ív 970 1180
20-nál több ív 1090 1310
Többszínnyomás 1-50% 1-10 ív 910 1120
10-20 ív 1070 1290
20-nál több ív 1200 1445
Többszínnyomás 50%-nál több 1-10 ív 1150 1255
10-20 ív 1320 1415
20-nál több ív 1460 1570

Forrás: MKM 1998/5. sz. közleménye; OM pályázati felhívás a közoktatási tankönyvjegyzékre kerüléshez, 2003
Megjegyzés: A tartós tankönyvek ára 20%-kal, a nyelvkönyvek ára maximum 30%-kal haladhatja meg a kategóriánként meghatározott árat.

5.61. táblázat
A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992-2000

Év Tankönyvkiadás és -vásárlás
támogatása együtt (millió Ft)		 Támogatás a
GDP arányában (%)
 
1992 1227,0 0,042
1993 1818,3 0,051
1994 2312,3 0,053
1995 2466,7 0,044
1996 2217,3 0,033
1997 1937,3 0,024
1998 1997,0 0,021
1999 2864,0 0,027
2000 3581,9 0,031

Forrás: Polónyi, 2000

5.62. táblázat
A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00 és 2002/03 (db)

Árkategória (forint) 1999/00* 2002/03**
 
200 alatt 2 004 953 257 099
201-400 6 873 997 1 950 963
401-600 5 423 558 4 486 823
601-800 989 381 2 625 515
801-1000 279 168 1 428 358
1001-2000 327 269 495 254
2001-3000 23 698 2 378
3001- 7 432 18 756
Összesen 15 929 456 11 246 390

Forrás: OM tankönyvrendelési adatbázis; Educatio Kht.
* Az 1999/2000-es jegyzéken a tankönyvek mellett még a segédkönyvek is szerepeltek.
** A 2002/2003-as jegyzéken már csak tankönyvek szerepelnek.

5.63. táblázat
A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 2002/03*

Megye Összes rendelt tankönyv (db) Megyénként rendelt tankönyvek száma (%) Összes tanuló száma** Egy tanulóra jutó tankönyvek száma (db)
 
Bács-Kiskun 674 457 6,1 79 391 8,5
Baranya 398 427 3,6 49 020 8,1
Békés 371 622 3,4 47 222 7,9
Borsod-Abaúj-Zemplén 819 843 7,5 102 425 8,0
Budapest 1 714 059 15,6 198 051 8,7
Csongrád 474 031 4,3 58 065 8,2
Fejér 492 422 4,5 57 950 8,5
Győr-Moson-Sopron 452 537 4,1 59 300 7,6
Hajdú-Bihar 701 654 6,4 83 829 8,4
Heves 391 029 3,6 45 521 8,6
Jász-Nagykun-Szolnok 439 015 4,0 52 870 8,3
Komárom-Esztergom 369 524 3,4 43 074 8,6
Nógrád 237 148 2,2 28 589 8,3
Pest 1 061 027 9,6 119 356 8,9
Somogy 382 863 3,5 44 173 8,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg 783 758 7,1 90 402 8,7
Tolna 217 127 2,0 24 776 8,8
Vas 288 081 2,6 34 291 8,4
Veszprém 419 481 3,8 48 473 8,7
Zala 313 344 2,8 36 500 8,6
Összesen 11 001 449 100,0 1 303 278 8,4

Forrás: KIR-STAT 2002. évi adatbázisa; OM tankönyvrendelési adatbázis; Educatio Kht.
* A 2002/2003. tanévre vonatkozóan csak tankönyvek rendelési adatai szerepelnek (segédkönyvek adatai nem).
** Mindazon általános és középiskolába járó tanulók, akiknek iskolái a központi rendszeren keresztül rendeltek tankönyveket.

5.64. táblázat
Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége

Az alapítvány neve, honlapja Címe Telefon, fax, e-mail
 
Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány
http://www.bacs-kisk-ped.sulinet.hu/		 6000 Kecskemét,
Deák F. tér 3.		 Tel.: 76/513-800
76/513-835
Fax: 76/513-801
peto@bacskiskun.hu
Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány
http://www.bmkfk.hu/		 7621 Pécs,
Széchenyi tér 9.		 Tel.: 72/500-414
Fax: 72/500-469
info@bmkfk.hu
Békés Megye Közoktatási Közalapítványa 5600 Békéscsaba,
Derkovits sor 2.		 Tel.: 66/441-141
Fax: 66/441-593
hma@mail.bekes-ped.sulinet.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány
http://www.borsod-kozoktatas.hu/		 3525 Miskolc,
Városház tér 1.		 Tel.: 46/322-011/392.
Fax: 46/415-392
kupaine@borsod-kozoktatas.hu
Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány 6721 Szeged,
Rákóczi tér 1. 612. szoba		 Tel./Fax: 62/566-000
csmk@tiszanet.hu
Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány 8000 Székesfehérvár,
Szent István tér 9.		 Tel.: 22/312-312/178.
fmkk@ax.hu
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány
http://www.fkfk.hu/		 1052 Budapest,
Városház u. 9-11.		 Mobil: 20/953-77-09
Tel.: 327-1563
327-1857
fkfk@fkfk.hu
Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási
Közalapítványa		 9024 Győr,
Bem tér 15.		 Tel./Fax: 96/519-376
96/519-375
Titkárságvezető: 96/528-118
gymsmkka@axelero.hu
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány
http://www.hajdukozoktatas.hu/		 Új Városháza
4026 Debrecen,
Kálvin tér 11. VII. emelet
701-703. szoba		 Tel./Fax: 52/420-074
kozalap@elender.hu
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány 3300 Eger,
Kossuth u. 9.		 Tel./Fax: 36/410-862
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási
Közalapítvány		 5000 Szolnok,
Kossuth u. 2.		 Tel.: 56/424-703
jnszkoza@mail.matav.hu
Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért
Közalapítvány
http://www.matavhu/uzlet/kemka/		 2800 Tatabánya,
Fő tér 4.		 Tel.: 34/314-759
kemka@mail.matav.hu
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány
http://www.nmkk.profinter.hu/		 3100 Salgótarján,
Rákóczi út 36.		 Tel.: 32/410-022/395.
Fax: 32/314-431
csavokakire@freemail.hu
Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 1052 Budapest,
Városház u. 7.
Levélcím: 1364 Bp., Pf. 112		 Tel./Fax: 317-6748
Tel.: 485-6972
pest.kozalap@matavnet.hu
Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány
http://www.somkozokt.hu/		 7400 Kaposvár,
Csokonai V. M. u. 3.		 Tel.: 82/508-140
Fax: 82/508-137
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási
Közalapítvány
http://www.szabolcskozokta.hu/		 4400 Nyíregyháza,
Kossuth tér 1.		 Tel./Fax: 42/318-680
kozokta@szabolcskozokta.hu
Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 7100 Szekszárd,
Szent István tér 11-13.		 Tel.: 74/505-600
alapitvany@tolnamegye.hu
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány 9700 Szombathely,
Berzsenyi Dezső tér 1.
Pf. 238.		 Tel.: 94/515-779
Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány 8200 Veszprém,
Megyeháza tér 5.		 Tel.: 88/545-042
Fax: 88/545-012
vpkozoktkozalap@vpmegye.hu
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány 8900 Zalaegerszeg,
Kosztolányi u. 10.		 Tel.: 92/311-010/133
Fax: 92/311-358
Közoktatási Modernizációs Közalapítvány
http://www.koma.hu/		 1054 Budapest,
Báthori u. 10.		 Tel.: 302-6515
Soros Alapítvány
http://www.soros.hu/		 1023 Budapest,
Bólyai u. 14.		 Tel.: 315-0303
Fax: 315-0201
office@soros.hu
Tempus Közalapítvány/ Socrates,
Leonardo Nemzeti Iroda
http://www.tpf.iif.hu/		 1082 Budapest, Üllői út 82.
Postacím:
1438 Bp. 70., Pf. 510.		 Tel.: 210-9700
Fax: 210-9701
Infóvonal: 1/210-9710

Forrás: Bodnár Brigitta, OM Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Főosztálya

5.65. táblázat
Közoktatási közalapítványok költségvetési támogatása, 1998-2002 (E Ft)

Megyei közalapítvány neve 1998 1999 2000 2001 2002
 
Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány 97 020 61 024 235 987 226 275 201 004
Baranya Megyei Közoktatási Közalapítvány 82 280 49 597 198 847 192 196 169 858
Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány 77 006 48 487 184 563 180 291 159 659
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Köza. 158 920 99 725 381 982 371 375 331 014
Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány 76 990 49 424 187 355 184 323 164 559
Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány 82 752 52 292 193 370 187 725 167 242
Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 296 558 189 882 693 748 657 533 590 011
Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Köza. 79 414 51 188 186 096 181 869 161 589
Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvány 111 617 70 299 264 774 262 804 238 499
Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány 60 672 38 515 147 643 145 353 129 918
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Köza. 82 023 51 416 192 390 189 298 169 303
Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Köza. 59 317 36 886 142 435 139 480 124 695
Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány 42 813 25 847 100 888 99 556 87 757
Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 133 165 98 895 384 950 386 222 347 490
Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 71 604 45 833 174 676 170 558 152 306
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Köza. 127 802 81 103 313 117 308 824 277 354
Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 52 204 31 893 124 832 117 966 104 140
Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány 50 860 32 579 123 557 121 594 106 139
Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány 75 012 46 929 174 755 170 179 148 541
Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány 59 675 38 185 144 023 140 969 124 111
Összesen 1 900 000 1 200 000 4 550 000 4 434 000 3 955 000

Forrás: Közoktatási Közalapítványi Mozaik, 2002

5.66. táblázat
A Közoktatási Modernizációs Alapítvány pályázóinak száma, az általuk igényelt és elnyert összeg, 2001-2002

Pályázat címe Beérkezett pályázatok Nyertes pályázatok Igényelt összeg (Ft) Elnyert összeg* (Ft)
 
Élményközpontú anyanyelvi fejlesztés 538 239 344 682 664 49 848 400
Etikaoktatás fejlesztése a közoktatásban 91 50 111 260 700 27 850 400
A pedagógusképzés (óvó-, tanító- és tanárképzés) megújítása 111 59 286 877 338 73 953 500
Nyelvek Európai Éve rendezvényei 266 180 135 697 145 22 706 950
Az aktív olvasóvá nevelés lehetőségei 227 112 99 066 523 12 758 700
A fogyatékosok sportjának támogatása - képzés, továbbképzés 31 23 14 763 000 8 270 000
Komplex művészeti nevelés tartalmának és módszereinek kidolgozása középiskolák számára 12 3 10 475 630 3 045 000
A kerettantervi modulok fejlesztése a közoktatásban 47 39 58 629 000 24 571 000
A holokauszt magyarországi eseményeinek regionális feldolgozása a közoktatás számára 9 4 33 267 000 3 597 000
Integrált természettudományi, pedagógiai rendszerek (tantervek, tankönyvek, taneszközök) készítése általános és középiskolák számára 24 15 37 416 000 14 015 000
Iskolás gyermekek jobb egészsége 710 82 569 322 074 44 254 300
Pedagógiai innováció támogatása roma gyermekeket is nevelő intézményekben 377 I. kör 237
II. kör 208		 28 275 000 17 775 000
15 600 000
Az iskolai matematika tartalmi és módszertani megújítása a közoktatásban 108 71 103 157 090 23 274 000
Az iskolai szabadidő-szervezés tartalmi és módszertani fejlesztésének elősegítése 357 148 226 641 345 32 812 500
Az iskola mint a demokrácia gyakorlóterepe 76 55 64 206 232 24 492 260
Természettudományi pedagógiai rendszerek készítése általános és középiskolák számára 47 24 49 341 000 17 845 070
Alapfokú művészeti nevelés 79 37 84 102 700 30 084 100
Egyházi intézmények innovációja 69 61 72 932 374 29 664 000
Reform- és alternatív pedagógiai programok, innovációk támogatása 54 43 90 415 000 29 568 000
Összesen 3 186 1 245 2 420 527 815 443 042 180

Forrás: KOMA Titkárság; Jelentés a KOMA..., 2001
* Az elnyert összegek nem tartalmazzák a szakértők díjazását, az esetleges tréningek költségeit, a postaköltséget és eszközráfordítást.

5.67. táblázat
A Socrates közoktatás számára hozzáférhető Comenius- (régebben részben Lingua-) programjainak eredményei, 2001

2001-es költségvetési év adatai Elfogadott pályázatok száma Támogatási keret (euró) Megítélt támogatás (euró) Felhasznált költségvetés (%) Megítélt PHARE-támogatás (euró)
 
Comenius 1 Iskolai projektek 188 553 928 553 928 100 239 281
Comenius 1 Nyelvi projektek 10 123 114 123 114 100 0
Comenius 1 Iskolafejlesztési projektek 14 70 986 70 986 100 0
Előkészítő látogatások 56 123 981 49 683 40 0
Comenius 2.2.c Általános tanár-továbbképzési ösztöndíjak 12 184 893 16 571 97 0
Comenius 2.2.c Nyelvtanár-továbbképzési ösztöndíjak 111 163 563 0
Comenius 2.2.b Nyelvtanár-asszisztensi ösztöndíjak 45 88 293 88 293 100 60 972
Comenius közoktatás összesen 436 1 145 195 1 066 138 94 300 253

Forrás: Tájékoztató a Socrates..., 2001 és a Socrates Iroda számításai

5.68. táblázat
A Magyarországon beadott és támogatott Leonardo mobilitási, illetve kísérleti pályázatok száma,, a növekedés aránya (%), valamint a megítélt támogatás, 1997-2002

Projektek 1997 1998 1999 2000 2001 2002
 
Mobilitási projektek
Beadott projektek 24 54 87 103 118 110
Az előző évi %-ában 225 161 118 114 93
Támogatott projektek 24 38 44 59 71 68
Az előző évi %-ában 158 129 134 120 96
Támogatott/beadott (%) 100 70 51 57 60 62
Megítélt támogatás (euró) 200 000 486 122 635 250 1 028 804 1 057 949 1 132 043
Kísérleti projektek
Beadott projektek 25 65 44 71 66 23
Az előző évi %-ában 260 68 161 93 35
Támogatott projektek 13 13 10 6 5 6
Az előző évi %-ában 100 77 60 83 100
Támogatott/beadott (%) 52 20 23 8 8 22
Megítélt támogatás (euró) 1 334 424 808 000 713 778 2 059 102 1 511 222 1 686 999

Forrás: Tordai, 2002; Kardos-Kozsik, 2003

5.69. táblázat
A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-program I. és II. szakaszában, 1997-2002

Kedvezményezettek I. szakasz II. szakasz
1997 1998 1999 1997-99 összesen 2000 2001 2002 2000-02 összesen
 
Szakmai alapképzésben részt vevők 154 247 304 705 463 532 391 1386
Egyetemisták és főiskolások 0 15 57 72 70 143 111 324
Fiatal dolgozók és friss diplomások 4 15 10 29 40 98 82 220
Oktatók, szakértők, vezetők 73 205 135 413 172 211 184 567
Szaknyelvet oktatók* - - - - 15 1 13 29
Összesen 231 482 506 1219 760 985 781 2526

Forrás: Kardos-Kozsik, 2003
* A szaknyelvet oktatók csak 2000 óta szerepelnek külön célcsoportként.

 

 Kezdőlap   A lap tetejére