|
|
1.1. táblázat
A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos
törvények és egyéb jogszabályok válogatott
listája
| Jogszabály elnevezése | Száma | Az utolsó módosítás éve | |
|---|---|---|---|
| Törvények | |||
| A helyi önkormányzatokról | 1990. évi LXV. tv. | 2001 | |
| A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről | 1991. évi XX. tv. | 1995 | |
| A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről | 1991. évi XXXII. tv. | 2001 | |
| A közalkalmazottak jogállásáról | 1992. évi XXXIII. tv. | 2002 | |
| A szakképzésről | 1993. évi LXXVI tv. | 2003 | |
| A közoktatásról | 1993. évi LXXIX. tv. | 2003 | |
| A felsőoktatásról | 1993. évi LXXX. tv. | 2003 | |
| A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésükről | 1997. évi CXXXV. tv. | ||
| A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról | 1998. évi XXVI. tv. | 1999 | |
| A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről | 2000. évi CXXXIII. tv. | 2002 | |
| A tankönyvpiac rendjéről | 2002 | ||
| A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról | 2001. évi LI. tv. | 2002 | |
| A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről | 2001. évi C. tv. | 2002 | |
| A felnőttképzésről | 2001. évi CI. tv. | 2002 | |
| A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról | 2002. évi XI. tv. | 2002 | |
| A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról | 2002. évi XL. tv. | 2002 | |
| A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről | 2002. évi LXII. tv. | ||
| Kormányrendeletek, -határozatok | |||
| Az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről | 36/1990. (II. 28.) MT. r. | 1994 | |
| A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben | 138/1992. (X. 8.) Korm. r. | 2002 | |
| A tanítói, a konduktor-tanítói és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről | 158/1994. (XI. 17.) Korm. r. | ||
| A külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról | 47/1995. (IV. 27.) Korm. r. | ||
| A Nemzeti alaptanterv kiadásáról | 130/1995. (X. 26.) Korm. r. | 2000 | |
| A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány létrehozásáról | 1059/1995. (VI. 29.) Korm. h. | ||
| Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról | 137/1996. (VIII. 28.) Korm. r. | ||
| A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról | 191/1996. (XII. 17.) Korm. r. | 1999 | |
| A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról | 20/1997. (II. 13.) Korm. r. | ||
| Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről | 45/1997. (III. 12.) Korm. r. | ||
| Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról | 100/1997. (VI. 13.) Korm. r. | 2002 | |
| A tanári képesítés követelményeiről | 111/1997. (VI. 27.) Korm. r. | ||
| A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról | 164/1997. (IX. 30.) Korm. r. | 2001 | |
| A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről | 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. | 2002 | |
| Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról | 71/1998. (IV. 8.) Korm. r. | 2002 | |
| Az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről | 162/1998. (IX. 30.) Korm. r. | 2002 | |
| A diákigazolványról | 30/1999. (II. 15.) Korm. r. | 2002 | |
| Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról | 105/1999. (VII. 6.) Korm. r. | 2000 | |
| Az iskolaszövetkezetekről | 159/2001. (IX. 12.) Korm. r. | ||
| Az Államháztartási Hivatalról és a területi államháztartási hivatalok átszervezéséről | 322/2001. (XII. 29.) Korm. r. | ||
| A közoktatás tankönyvellátásához a 2001. évben szükséges állami készfizető kezességvállalásról | 1067/2001. (VII. 10.) Korm. h. | ||
| Az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről | 1159/2002. (IX. 26.) Korm. h. | ||
| Az országos múzeumok látogatásáról | 1160/2002. (IX. 26.) Korm. h. | ||
| Miniszteri rendeletek | |||
| A műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről | 16/1984. (IX. 12.) MM r. | 1990 | |
| A központi műhelyekről | 5/1988. (II. 17.) MM r. | 1994 | |
| Az Országos Képzési Jegyzékről | 7/1993. (XII. 30.) MüM r. | 2002 | |
| A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről | 10/1993. (XII. 30.) MüM r. | 2001 | |
| A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről | 10/1994. (V. 13.) MKM r. | 2001 | |
| A nevelési-oktatási intézmények működéséről | 11/1994. (VI. 8.) MKM r. | 2002 | |
| A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról | 2001 | ||
| A szakmai követelmények kiadásáról | 16/1994. (VII. 8.) MKM r. | 2001 | |
| A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról | 23/1997. (VI. 4.) MKM r. | 2000 | |
| Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról | 24/1997. (VI. 5.) MKM r. | ||
| A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról | 26/1997. (VII. 10.) MKM r. | 2001 | |
| A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről | 28/1997. (IX. 16.) MKM r. | ||
| A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról | 32/1997. (XI. 5.) MKM r. | 2002 | |
| A katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól | 19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM e. r. | 1998 | |
| Az iskola-egészségügyi ellátásról | 26/1997. (IX. 3.) NM r. | 1999 | |
| A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről és tanúsításáról | 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM e. r. | 2002 | |
| Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról | 27/1998. (VI. 10.) MKM r. | 1999 | |
| A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről | 15/1999. (III. 24.) OM r. | 2002 | |
| Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről | 24/1999. (VI. 25.) OM r. | 2002 | |
| Az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól | 30/1999. (VII. 21.) OM r. | ||
| Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivataláról és működésének szabályairól | 40/1999. (X. 8.) OM r. | ||
| A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről | 41/1999. (X. 13.) OM r. | 2001 | |
| Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről | 42/1999. (X. 13.) OM r. | 2001 | |
| A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről | 45/1999. (XII. 13.) OM r. | ||
| A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről | 46/1999. (XII. 13.) OM r. | ||
| A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásának szabályozásáról az oktatási miniszter által felügyelt egyes intézményekben | 3/2000. (I. 31.) OM r. | 2002 | |
| A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról | 28/2000. (IX. 21.) OM r. | 2003 | |
| A közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről | 30/2000. (X. 11.) OM r. | 2001 | |
| A szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről | 1/2001. (I. 16.) OM r. | ||
| A könyvtári szakfelügyeletről | 14/2001. (VII. 5.) NKÖM r. | ||
| A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről | 26/2001. (VII. 27.) OM r. | 2001 | |
| A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról | 31/2001. (IX. 14.) OM r. | ||
| A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól | 32/2001. (IX. 14.) OM r. | ||
| A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról | 46/2001. (XII. 22.) OM r. | 2002 | |
| A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezésének végrehajtásáról | 47/2001. (XII. 29.) OM r. | ||
| A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól | 48/2001. (XII. 29.) OM r. | ||
| Az iskolai sporttevékenységről | 34/2001. (IX. 14.) OM-ISM e. r. | ||
| A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről | 3/2002. (II. 15.) OM r. | ||
| Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól | 4/2002. (II. 26.) OM r. | ||
| A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről | 19/2002. (V. 8.) OM r. | ||
| A 2002/2003. tanév rendjéről | 30/2002. (V. 17.) OM r. | ||
| Az érettségi vizsga részletes követelményeiről | 40/2002. (V. 24.) OM r. | ||
Forrás: Varga M., 2002
1.2. táblázat
Az 1975 és 2001 között született korosztályok
létszáma 2002. január elsején
| Év | Létszám |
|---|---|
| 1975 | 181 262 |
| 1976 | 174 491 |
| 1977 | 168 146 |
| 1978 | 162 582 |
| 1979 | 157 265 |
| 1980 | 150 196 |
| 1981 | 143 581 |
| 1982 | 134 698 |
| 1983 | 129 194 |
| 1984 | 128 105 |
| 1985 | 133 710 |
| 1986 | 129 438 |
| 1987 | 124 119 |
| 1988 | 123 185 |
| 1989 | 122 219 |
| 1990 | 125 181 |
| 1991 | 124 786 |
| 1992 | 119 607 |
| 1993 | 114 864 |
| 1994 | 112 680 |
| 1995 | 110 304 |
| 1996 | 103 975 |
| 1997 | 98 056 |
| 1998 | 95 562 |
| 1999 | 93 212 |
| 2000 | 97 123 |
| 2001 | 95 240 |
Forrás: Demográfiai évkönyv 2001, KSH
1.3. táblázat
Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és
2010 között (ezer fő)
| Év | 6-9 év | 10-13 év | 14-17 év |
|---|---|---|---|
| 2002 | 442 | 492 | 510 |
| 2004 | 408 | 472 | 495 |
| 2006 | 384 | 442 | 492 |
| 2008 | 383 | 408 | 472 |
| 2010 | 383 | 384 | 442 |
Forrás: Sugár, 2003
1.4. táblázat
A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980,
1990 és 2001
| Fő | 8 évfolyamnál kevesebb | 8 évfolyam | Szakmai oklevél érettségi nélkül | Érettségi | Felsőfok |
|---|---|---|---|---|---|
| 1930 | 6 625 138 | 551 315 | - | 190 024 | 84 744 |
| 1960 | 6 228 137 | 1 893 360 | - | 389 250 | 226 377 |
| 1970 | 5 066 421 | 2 662 192 | 446 463 | 775 593 | 396 557 |
| 1980 | 3 901 548 | 2 821 456 | 922 004 | 1 299 921 | 567 090 |
| 1990 | 2 966 447 | 3 046 077 | 1 233 732 | 1 543 951 | 723 036 |
| 2001 | 1 897 471 | 2 911 369 | 1 581 315 | 1 949 558 | 1 147 474 |
| % | 8 évfolyamnál kevesebb | 8 évfolyam | Szakmai oklevél érettségi nélkül | Érettségi | Felsőfok |
| 1930 | 89 | 7 | - | 3 | 1 |
| 1960 | 71 | 22 | - | 4 | 3 |
| 1970 | 54 | 28 | 5 | 8 | 4 |
| 1980 | 41 | 30 | 10 | 14 | 6 |
| 1990 | 31 | 32 | 13 | 16 | 8 |
| 2001 | 20 | 31 | 17 | 21 | 12 |
Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH
1.5. táblázat
A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők
aránya korcsoportonként néhány európai országban,
2000 (%)
| Korcsoport | EU- átlag | Portugália | Olaszország | Magyarország | Ausztria | Finnország | Csehország |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 25-34 év | 29 | 68 | 41 | 10 | 16 | 14 | 7 |
| 35-44 év | 35 | 80 | 49 | 9 | 19 | 17 | 11 |
| 45-54 év | 44 | 85 | 61 | 16 | 28 | 32 | 16 |
| 55-64 év | 54 | 89 | 76 | 34 | 37 | 50 | 24 |
Forrás: Key Data..., 2002
1.6. táblázat
Gazdasági növekedés az OECD-térségben és a
rendszerváltó országokban, 1993-2004 (változás
az előző évhez képest)
| Ország | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003* | 2004* |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| OECD összesen | 1,1 | 2,8 | 2,1 | 3,2 | 3,6 | 2,7 | 3,2 | 3,8 | 1,0 | 1,8 | 2,0 | 2,8 |
| EU-átlag | -0,5 | 3,0 | 2,5 | 1,6 | 2,5 | 3,0 | 2,8 | 3,4 | 1,7 | 1,0 | 1,2 | 2,2 |
| Egyesült Államok | 2,3 | 3,5 | 2,3 | 3,7 | 4,4 | 4,3 | 4,1 | 3,8 | 0,3 | 2,4 | 2,4 | 3,5 |
| Magyarország | -0,8 | 2,9 | 1,5 | 1,3 | 4,6 | 4,9 | 4,2 | 5,2 | 3,8 | 3,3 | 3,2 | 3,5 |
| Oroszország | -8,7 | -12,7 | -4,1 | -3,6 | 1,4 | -5,3 | 6,4 | 10,0 | 5,0 | 4,3 | 5,0 | 4,0 |
| Ukrajna | -14,2 | -22,9 | -12,2 | -10,0 | -3,2 | -1,9 | -0,4 | 6,0 | 9,1 | 4,1 | 5,7 | 4,0 |
| Csehország | -0,9 | 2,7 | 6,4 | 4,3 | -0,8 | -1,2 | -0,4 | 2,9 | 3,3 | 2,0 | 2,6 | 3,3 |
| Szlovákia | -3,6 | 4,8 | 6,9 | 6,6 | 6,5 | 4,1 | 1,9 | 2,2 | 3,3 | 4,4 | 4,2 | 4,0 |
| Lengyelország | 3,8 | 5,2 | 7,0 | 6,1 | 6,8 | 4,8 | 4,1 | 4,0 | 1,0 | 1,3 | 2,8 | 3,7 |
| Románia | 1,5 | 4,0 | 7,2 | 3,9 | -6,6 | -5,4 | -3,2 | 1,8 | 5,7 | 4,9 | 5,5 | 5,5 |
| Bulgária | -1,5 | 1,8 | 2,8 | -10,1 | -6,9 | 3,5 | 2,4 | 5,8 | 3,9 | 4,8 | 5,2 | 5,2 |
| Horvátország | -8,0 | 5,9 | 6,8 | 6,0 | 6,5 | 2,5 | -0,4 | 3,7 | 4,1 | 5,2 | 5,0 | 5,2 |
| Szlovénia | 2,9 | 5,3 | 4,1 | 3,1 | 3,8 | 3,8 | 5,2 | 4,6 | 3,0 | 3,1 | 3,3 | 4,0 |
| Észtország | -8,5 | -2,0 | 4,6 | 3,9 | 9,8 | 4,6 | -0,6 | 7,1 | 5,0 | 5,8 | 5,5 | 5,8 |
| Lettország | -11,7 | 0,6 | -0,8 | 3,3 | 8,6 | 3,9 | 2,8 | 6,8 | 7,9 | 6,1 | 5,8 | 6,5 |
| Litvánia | -30,4 | -9,8 | 3,3 | 4,7 | 7,3 | 5,1 | -3,9 | 3,8 | 5,9 | 6,7 | 7,0 | 6,5 |
Forrás: Konjunktúrajelentés, 2003/2.
* Kopint-Datorg előrejelzése
1.7. táblázat
A fogyasztói árindexek visszatekintő idősorai, 1990-2002
(előző év = 100%)
| Év | Élelmiszerek | Szeszes italok, dohányáruk | Ruházkodási cikkek | Tartós fogyasztási cikkek | Háztartási energia | Egyéb cikkek, üzemanyagok | Szolgáltatások | Összes kiadás |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990 | 135,2 | 130,7 | 123,3 | 120,8 | 127,6 | 128,9 | 125,6 | 128,9 |
| 1991 | 121,9 | 125,1 | 132,1 | 131,7 | 181,0 | 143,4 | 141,9 | 135,0 |
| 1992 | 119,4 | 119,6 | 123,0 | 114,3 | 143,2 | 127,2 | 126,0 | 123,0 |
| 1993 | 129,2 | 118,6 | 116,7 | 111,0 | 120,3 | 121,6 | 124,1 | 122,5 |
| 1994 | 123,4 | 116,4 | 116,1 | 111,8 | 111,7 | 119,0 | 120,3 | 118,8 |
| 1995 | 131,1 | 120,1 | 120,2 | 124,0 | 150,0 | 127,3 | 126,0 | 128,2 |
| 1996 | 117,3 | 126,6 | 125,6 | 119,2 | 132,5 | 125,7 | 126,4 | 123,6 |
| 1997 | 117,5 | 118,9 | 118,7 | 108,5 | 129,9 | 116,1 | 119,2 | 118,3 |
| 1998 | 114,4 | 115,3 | 114,1 | 108,1 | 117,9 | 110,7 | 116,2 | 114,3 |
| 1999 | 102,9 | 111,5 | 110,6 | 106,6 | 109,4 | 114,7 | 114,8 | 110,0 |
| 2000 | 109,2 | 111,0 | 105,8 | 101,7 | 109,1 | 115,0 | 109,7 | 109,8 |
| 2001 | 113,8 | 111,2 | 105,3 | 101,0 | 110,3 | 104,9 | 109,8 | 109,2 |
| 2002 | 105,4 | 109,7 | 104,0 | 98,4 | 105,5 | 104,1 | 106,4 | 105,3 |
Forrás: http://www.ksh.hu/, 2003
1.8. táblázat
Az államháztartási kiadások a GDP százalékában,
1991-2001
| Kiadás | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Általános közösségi szolgáltatások | 3,0 | 3,9 | 3,8 | 3,3 | 2,5 | 2,5 | 2,8 | 3,7 | 3,4 | 4,6 | 4,5 |
| Védelem | 1,2 | 1,5 | 2,2 | 1,3 | 0,9 | 0,8 | 0,8 | 1,0 | 1,1 | 1,1 | 1,2 |
| Rendvédelem és közbiztonság | 1,8 | 1,8 | 1,8 | 1,7 | 1,4 | 1,4 | 1,5 | 1,7 | 1,6 | 1,6 | 1,7 |
| Oktatás | 5,1 | 5,2 | 5,2 | 5,1 | 4,2 | 4,0 | 3,9 | 4,9 | 4,8 | 4,8 | 5,0 |
| Egészségügy | 4,9 | 5,1 | 5,1 | 5,1 | 4,7 | 4,4 | 4,6 | 4,7 | 4,4 | 4,2 | 4,2 |
| Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatások | 20,4 | 21,3 | 20,6 | 20,0 | 17,2 | 17,2 | 15,3 | 15,4 | 15,0 | 14,4 | 14,7 |
| Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások | 4,1 | 1,8 | 1,8 | 1,6 | 1,8 | 1,7 | 1,5 | 1,6 | 1,4 | 1,6 | 1,5 |
| Szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások | 1,7 | 2,0 | 2,0 | 1,9 | 1,6 | 1,4 | 1,0 | 1,2 | 1,2 | 1,3 | 1,4 |
| Gazdasági tevékenységek és szolgáltatások | 5,2 | 5,5 | 5,0 | 6,6 | 4,6 | 4,2 | 3,7 | 5,5 | 6,2 | 6,2 | 6,3 |
| Kiadások összesen (egyéb kiadásokkal együtt) | 56,4 | 60,4 | 60,8 | 60,4 | 54,3 | 49,0 | 49,7 | 51,3 | 47,0 | 46,0 | 45,7 |
Forrás: Economic Surveys. Hungary, 1999; Magyar statisztikai évkönyv 1998; 2001, KSH
1.9. táblázat
A 15-74 éves korú népesség gazdasági aktivitása,
2001 (ezer fő)
| Életkor | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Gazdaságilag aktív | Gazdaságilag nem aktív | Ebből passzív munkanélküli | Aktivitási arány (%) | Munkanélküliségi ráta (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 15-19 | 46,6 | 12,5 | 59,1 | 549,7 | 8,8 | 9,7 | 21,2 |
| 20-24 | 413,5 | 43,2 | 456,7 | 354,7 | 13,8 | 56,3 | 9,5 |
| 25-29 | 567,7 | 42,5 | 610,2 | 196,0 | 13,7 | 75,7 | 7,0 |
| 30-39 | 974,6 | 55,3 | 1029,9 | 255,1 | 25,6 | 80,1 | 5,4 |
| 40-54 | 1570,9 | 71,0 | 1641,9 | 525,0 | 38,1 | 75,8 | 4,3 |
| 55-59 | 224,3 | 7,1 | 231,4 | 386,1 | 5,7 | 37,5 | 3,1 |
| 60-74 | 61,9 | 1,3 | 63,2 | 1317,7 | 2,3 | 4,6 | 2,1 |
| Összesen | 3859,5 | 232,9 | 4092,4 | 3584,3 | 108,0 | 53,3 | 5,7 |
| Munkavállalási korú férfi | 2109,9 | 142,1 | 2252,0 | 962,3 | 67,4 | 70,1 | 6,3 |
| Munkavállalási korú nő | 1691,0 | 89,4 | 1780,4 | 1267,3 | 38,4 | 58,4 | 5,0 |
| Együtt | 3800,9 | 231,5 | 4032,4 | 2229,6 | 105,8 | 64,4 | 5,7 |
Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
2001, KSH
Megjegyzések: Aktivitási arány: a foglalkoztatottak
és a munkanélküliek együttes száma a népesség
számához viszonyítva. Munkanélküliségi ráta:
a munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség
számához viszonyítva.
1.10. táblázat
Népesség és foglalkoztatottság, 1980, 1990 és
2001
| Fő | 1980 | 1990 | 2001 |
|---|---|---|---|
| Össznépesség | 10 709 463 | 10 374 823 | 10 198 315 |
| Foglalkoztatott | 5 068 840 | 4 527 157 | 3 690 269 |
| Munkanélküli | 126 227 | 416 210 | |
| Inaktív kereső | 2 202 477 | 2 658 255 | 3 305 541 |
| Eltartott, nem tanul | 1 843 872 | 1 253 881 | 1 066 705 |
| Eltartott, tanul | 1 594 274 | 1 809 303 | 1 719 590 |
| % | 1980 | 1990 | 2001 |
| Foglalkoztatott | 47 | 44 | 36 |
| Munkanélküli | 0 | 1 | 4 |
| Inaktív kereső | 21 | 26 | 32 |
| Eltartott | 32 | 30 | 27 |
| Eltartottból tanuló | 15 | 17 | 17 |
Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH
1.11. táblázat
A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990
és 2001
| Fő | 1980 | 1990 | 2001 |
|---|---|---|---|
| 14 év alatt | 1 217 856 | 1 304 640 | 1 010 009 |
| 15-19 | 322 735 | 441 747 | 531 556 |
| 20-24 | 49 058 | 58 273 | 157 167 |
| 25 év felett | 4 625 | 4 643 | 20 858 |
| Összesen | 1 594 274 | 1 809 303 | 1 719 590 |
| % | 1980 | 1990 | 2001 |
| 14 év alatt | 76 | 72 | 59 |
| 15-19 | 20 | 24 | 31 |
| 20-24 | 3 | 3 | 9 |
| 25 év felett | 0 | 0 | 1 |
Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH
1.12. táblázat
Regisztrált munkanélküliségi ráta régiónként,
1997-2002 (%)
| Régiók | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Nyugat-Dunántúl | 6,8 | 5,7 | 5,9 | 5,1 | 4,8 | 4,9 |
| Közép-Magyarország | 5,3 | 4,4 | 4,0 | 3,3 | 2,8 | 2,6 |
| Közép-Dunántúl | 9,7 | 8,2 | 8,4 | 6,8 | 6,5 | 6,5 |
| Dél-Alföld | 11,1 | 9,7 | 10,5 | 9,9 | 9,2 | 9,2 |
| Dél-Dunántúl | 13,2 | 11,2 | 12,2 | 11,3 | 11,0 | 11,0 |
| Észak-Alföld | 16,5 | 14,5 | 16,3 | 15,6 | 13,7 | 13,7 |
| Észak-Magyarország | 16,7 | 15,6 | 17,1 | 17,1 | 14,9 | 15,8 |
Forrás: GM Foglalkoztatási Hivatal munkanélküli regisztere
1.13. táblázat
A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség
szerinti megoszlása nemenként, 2001 (ezer fő)
| Iskolai végzettség | Férfi | Nő | Összesen | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Fő | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Foglalkoztatott | Munkanélküli |
| 8 általánosnál kevesebb | 16,2 | 4,1 | 9,9 | 2,4 | 26,1 | 6,5 |
| 8 általános | 316,2 | 48,4 | 318,4 | 27,6 | 634,6 | 76,0 |
| Szakmunkásképző, szakiskola | 902,6 | 61,2 | 367,0 | 25,4 | 1269,6 | 86,6 |
| Középiskola | 550,9 | 24,9 | 698,5 | 29,3 | 1249,4 | 54,2 |
| Főiskola | 164,5 | 2,6 | 230,3 | 4,4 | 394,8 | 7,0 |
| Egyetem | 165,2 | 1,5 | 104,8 | 1,1 | 270,0 | 2,6 |
| Összesen | 2115,6 | 142,7 | 1728,9 | 90,2 | 3844,5 | 232,9 |
| Férfi | Nő | Összesen | ||||
| % | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Foglalkoztatott | Munkanélküli |
| 8 általánosnál kevesebb | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
| 8 általános | 15 | 34 | 18 | 31 | 17 | 33 |
| Szakmunkásképző, szakiskola | 43 | 43 | 21 | 28 | 33 | 37 |
| Középiskola | 26 | 17 | 40 | 32 | 32 | 23 |
| Főiskola | 8 | 2 | 13 | 5 | 10 | 3 |
| Egyetem | 8 | 1 | 6 | 1 | 7 | 1 |
| Összesen | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 |
Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2001, KSH
1.14. táblázat
Az ifjúsági munkanélküliség alakulása,
1992-2001
| Év | 15-19 éves | 20-24 éves | 15-24 éves | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Ezer fő |
Munkanélküliségi ráta % | Ezer fő |
Munkanélküliségi ráta % | Ezer fő |
Munkanélküliségi ráta % | |
| 1992 | 50,3 | 27,0 | 69,5 | 14,0 | 119,8 | 17,5 |
| 1993 | 58,5 | 33,3 | 82,8 | 17,0 | 141,3 | 21,3 |
| 1994 | 48,2 | 29,8 | 76,9 | 16,0 | 125,1 | 19,4 |
| 1995 | 45,6 | 31,1 | 68,7 | 14,7 | 114,3 | 18,5 |
| 1996 | 39,1 | 30,4 | 67,2 | 14,5 | 118,2 | 18,0 |
| 1997 | 32,5 | 28,8 | 63,4 | 13,0 | 95,9 | 15,9 |
| 1998 | 28,3 | 24,8 | 59,3 | 11,1 | 87,6 | 12,6 |
| 1999 | 21,3 | 23,4 | 57,3 | 10,6 | 78,6 | 12,4 |
| 2000 | 17,6 | 23,7 | 53,2 | 10,4 | 70,8 | 12,1 |
| 2001 | 12,5 | 21,2 | 43,2 | 9,5 | 55,7 | 10,8 |
Forrás: A munkaerő-felmérés idősorai 1992-2001, KSH
1.15. táblázat
Az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, 1998-2002
(Ft)
| Év | Fizikai | Szellemi | Összesen |
|---|---|---|---|
| 1998 | 49 423 | 92 711 | 67 764 |
| 1999 | 55 218 | 106 962 | 77 187 |
| 2000 | 61 930 | 121 779 | 87 645 |
| 2001 | 72 626 | 143 763 | 103 553 |
| 2002 | 84 696 | 169 862 | 122 453 |
Forrás: Balogh Miklós közlése KSH-adatok alapján
1.16. táblázat
A vállalatok elégedettsége a pályakezdő szakmunkásokkal,
2001 (átlagosztályzatok ötfokú skálán)
| Elvárások | Érettségi nélkül | Érettségivel |
|---|---|---|
| Szakmai felkészültség | 3,11 | 3,86 |
| Gyakorlati felkészültség | 3,16 | 3,21 |
| Számítógépes ismeretek | 2,83 | 3,23 |
| Műszaki ismeretek | 2,99 | 3,01 |
| Gazdasági ismeretek | 2,52 | 3,03 |
| Számoláskészség | 2,92 | 3,48 |
| Beszéd- és íráskészség | 2,92 | 3,48 |
| Idegennyelv-tudás | 2,02 | 2,76 |
| Munkakultúra | 3,00 | 3,38 |
| Munkafegyelem | 3,30 | 3,49 |
| Önálló munkavégzés | 2,98 | 3,20 |
| Együttműködési készség | 3,65 | 3,91 |
Forrás: Palócz, 2001
1.17. táblázat
A családok száma és összetétele, 1970., 1980.,
1990. és 2001. január 1-jén (%)
| Család összetétele | 1970 | 1980 | 1990 | 2001* |
|---|---|---|---|---|
| Párkapcsolat gyermek nélkül | 33,7 | 35,2 | 34,3 | 33,9 |
| Párkapcsolat gyermekkel | 56,1 | 53,5 | 50,2 | 49,7 |
| Ebből élettársi kapcsolat | .. | .. | 4,3 | 9,5 |
| Apa gyermekkel | 1,3 | 1,9 | 3,1 | 2,0 |
| Anya gyermekkel | 8,9 | 9,4 | 12,5 | 14,4 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
| N | 2 890 912 | 3 027 668 | 2 896 203 | 2 868 694 |
Forrás: Magyar statisztikai évkönyv
2001, KSH
* Február 1.
1.18. táblázat
A barátok számának megoszlása különböző
társadalmi jellemzők szerint, 2000 (%)
| 1-2 | 3-4 | 4-nél több | ||
|---|---|---|---|---|
| Korcsoport | ||||
| 15-29 | 45,9 | 28,6 | 25,5 | |
| 30-39 | 57,0 | 25,6 | 17,4 | |
| 40-49 | 61,0 | 25,9 | 13,1 | |
| 50-59 | 58,5 | 26,2 | 15,3 | |
| 60-75 | 62,0 | 24,6 | 13,4 | |
| Iskolai végzettség | ||||
| 8 általánosnál kevesebb | 69,5 | 21,0 | 9,5 | |
| 8 általánosnál kevesebb | 57,9 | 25,4 | 16,7 | |
| Szakmunkásképző | 56,9 | 27,3 | 15,8 | |
| Középiskola | 52,5 | 26,7 | 20,8 | |
| Felsőfokú | 47,0 | 28,3 | 24,7 | |
| A foglalkozás jellege | ||||
| Vezető | 42,6 | 32,9 | 24,5 | |
| Értelmiségi | 47,8 | 28,1 | 24,1 | |
| Egyéb szellemi | 54,4 | 26,5 | 19,1 | |
| Iparosok, kereskedők | 57,1 | 27,6 | 15,3 | |
| Szakmunkásképző | 55,6 | 27,6 | 16,8 | |
| Betanított munkás | 58,5 | 25,8 | 15,7 | |
| Segédmunkás | 67,7 | 21,1 | 11,2 | |
| Mezőgazdasági fizikai | 53,7 | 32,6 | 13,7 | |
| Mezőgazdasági önálló | 63,6 | 24,2 | 12,2 | |
| Átlag | 55,0 | 26,5 | 18,5 | |
Forrás: Társadalmi helyzetkép 2002 (Életmód/időmérleg felvétel 2000 alapján), KSH
1.19. táblázat
Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar
sajtóban, 2000-2001
| Oktatásügyi témák | Előfordulás |
|---|---|
| Felsőoktatás | 1302 |
| Diákok | 684 |
| Oktatáspolitika | 608 |
| Tantervek, iskolai programok | 608 |
| Aktualitások, megemlékezések, évnyitók, évzárók | 409 |
| Pedagógusbérek | 271 |
| Egyházi iskolák, vallás | 267 |
| Diákjólét - ösztöndíjak, kollégium, tandíjhitel, közalapítványok diákoknak | 245 |
| Oktatásfinanszírozás | 222 |
| Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás/cigányoktatás | 211 |
| Határon túli magyar kisebbségi oktatás | 183 |
| Felsőoktatási integráció | 178 |
| Magániskolák, alapítványi iskolák | 153 |
| Szakszervezetek, pártok megnyilvánulásai | 131 |
| Minisztériumi nyilatkozatok, oktatásirányítás | 119 |
| Idegennyelv-tanulás, nyelvvizsga | 118 |
| Internet, informatika, számítástechnika az iskolában | 109 |
| NAT-tal kapcsolatos vélemények, tananyagok | 96 |
| EU-integráció, programok | 86 |
| Felnőttoktatás | 83 |
| Tankönyv, taneszköz, tankönyvkiadók, tankönyvdrágulás | 79 |
| Szakképzés | 78 |
| Szülői szervezetek, iskolaszékek, társadalmi szervezetek | 66 |
| Minőség az oktatásban, minőségbiztosítás | 65 |
| Érettségi vizsga | 61 |
| Tandíj, tandíjmentesség, szülői terhek, költségek, iskoláztatás | 55 |
| Kutatás, fejlesztés | 53 |
| Iskolabezárások | 51 |
| Diákszervezetek | 43 |
| Oktatási intézmények működése | 42 |
| Oktatási helyzetkép, körkép régiókban | 41 |
| Helyi konfliktusok, botrányok | 39 |
| Munkaerőpiac/iskola után elhelyezkedés | 38 |
| Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés | 28 |
| Pedagógus-munkanélküliség, elbocsátás | 23 |
| Külföldi kapcsolatok, iskolai együttműködés, külföldön tanulók | 20 |
| Diákigazolvány | 16 |
| Esélyegyenlőség, felzárkóztatás | 16 |
| Hátrányos helyzetűek, testi, szellemi fogyatékosok | 15 |
| Tehetséggondozás, diákolimpikonok, zseni gyerekek, elitoktatás | 10 |
| Ösztöndíjak tanároknak, kutatóknak | 8 |
| Intézményi autonómia | 6 |
| Reklám az iskolában | 0 |
Forrás: László, 2002
Megjegyzés: Az elemzett lapok: 168 óra; 2000; A Falu;
A Szabadság; Bank & Tőzsde; Bankszemle; Barátság;
Beszélő; Bővülő Európa; Budapesti Népegészségügy;
Cégvezetés; Central European Time; Confessio; Család,
Gyermek, Ifjúság; Élet és Irodalom; Élet és
Tudomány; Erdélyi Magyarság; Esély; Evangélikus
Élet; Ezredforduló; Figyelő; Filmvilág; Gazdálkodás;
Havi Magyar Fórum; Hetek; Heti Válasz; Heti Világgazdaság;
História; Hitel; Hungarológiai évkönyv; Igen; Info-társadalomtudomány;
Kapu; Kis Újság; Könyvhét; Körös tanulmányok;
Kritika; Külgazdaság; Magyar Demokrata; Magyar Fórum;
Magyar Hírlap; Magyar Narancs; Magyar Nemzet; Magyar Tudomány;
Millenniumi Országjáró; Mozgó Világ; Napi Gazdaság;
Népszabadság; Népszava; Nyelvünk és Kultúránk;
Ökotáj; Önkormányzat; Phralipe; Reformátusok Lapja;
Remény; Statisztikai Szemle; Szabad Demokrata Hírlap; Szabad
Föld; Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle; Századok; Szombat;
Új Élet; Új Ember; Új Hevesi Napló; Új Honvédségi
Szemle; Világgazdaság; Zsaru.
1.20. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző
közfeladatokkal 1990 és 2002 között (százfokú
skálán)
| Megnevezés | 1990 | 1995 | 1997 | 1999 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|
| Áruellátás | 59 | 70 | 81 | 81 | 76 |
| Oktatás | 57 | 58 | 57 | 60 | 64 |
| Tömegtájékoztatás | 63 | 56 | 55 | 60 | 61 |
| Közlekedés | 58 | 54 | 57 | 59 | 56 |
| Egészségügy | 53 | 43 | 36 | 46 | 52 |
| Közbiztonság | n. a. | n. a. | 29 | 36 | 48 |
| Ügyintézés a hivatalokban | 40 | 36 | 36 | 43 | 47 |
| Környezetvédelem | n. a. | n. a. | n. a. | 43 | 46 |
| Munkalehetőségek | 47 | 23 | 24 | 29 | 34 |
| Lakáshoz jutás | 25 | 18 | 17 | 21 | 33 |
Forrás: Marián, 1999; Közoktatás
a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Most felsorolok néhány
dolgot. Kérem, mondja meg, hogy mennyire elégedett vagy elégedetlen
Ön ezekkel ma Magyarországon."
1.21. táblázat
Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról
alkotott vélemények változása 1996 és 2002 között
(százfokú skálán)
| Képzési szint | 1996 | 1999 | 2002 |
|---|---|---|---|
| Óvodai nevelés | n. a. | n. a. | 73 |
| Általános iskolai oktatás | 54 | 62 | 66 |
| Középiskolai oktatás | 57 | 66 | 67 |
| Felsőfokú oktatás | 60 | 72 | 71 |
Forrás: Marián, 1999; Közoktatás
a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Most arra kérem, osztályozza
külön-külön a különböző intézmények
színvonalát!"
1.22. táblázat
Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott
vélemények változása, 1990 és 2002 között
(százfokú skálán)
| Megnevezés | 1990 | 1995 | 1997 | 1999 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|
| Javult | 27 | 38 | 26 | 31 | 41 |
| Nem változott | 30 | 30 | 31 | 38 | 31 |
| Romlott | 31 | 23 | 32 | 22 | 20 |
| Nem tudja | 12 | 9 | 11 | 9 | 8 |
| Összesen | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 |
Forrás: Marián, 1999; Közoktatás
a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Hogyan alakult az oktatás
színvonala Magyarországon az elmúlt években?"
1.23. táblázat
Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával
kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002
(az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható
összes forrás %-ában)
| Megnevezés | 1997 | 1999 | 2002 |
|---|---|---|---|
| Egészségügy | 24,7 | 22,1 | 24,0 |
| Oktatás | 14,6 | 13,8 | 13,0 |
| Lakásépítés, -felújítás, -vásárlás | 8,2 | 12,0 | 12,3 |
| Közbiztonság | 13,3 | 12,6 | 10,4 |
| Szociális ellátás | 12,9 | 10,6 | 11,5 |
| Közműfejlesztés, útépítés, közlekedés | 8,9 | 10,1 | 9,9 |
| Kultúra, sport | 5,9 | 6,6 | 6,9 |
| A település szépítése, környezetvédelem | 5,7 | 6,3 | 6,7 |
| Helyi vállalkozások támogatása | 3,9 | 3,7 | 2,9 |
| Helyi civil szervezetek támogatása | 1,9 | 3,0 | 2,4 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Forrás: Marián, 1999; Közoktatás
a közvéleményben, 2002
A feltett kérdés: "Tegyük fel, hogy Önnek
kellene döntenie arról, hogy mire költsék a település
(a kerület) pénzét. Ha 1000 forintot kellene elosztania,
mire mennyit fordítana?"
1.24. táblázat
Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990,
1995, 1999 és 2002 (az adott állítással egyetértők
százaléka)
| Állítás | 1990 | 1995 | 1999 | 2002 | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott. | 36,1 | 36,4 | 43,9 | 49,0 |
| 2. | A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott. | 62,0 | 61,4 | 53,8 | 48,3 |
| - | Nem tudja | 1,8 | 2,2 | 2,3 | 2,7 |
| 1. | A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban. | 35,6 | 50,7 | 55,1 | 55,1 |
| 2. | Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség. | 53,7 | 36,8 | 38,5 | 36,6 |
| - | Nem tudja | 10,8 | 12,4 | 6,3 | 8,3 |
| 1. | A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni. | 67,8 | 76,4 | 71,3 | 73,6 |
| 2. | Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak. | 25,9 | 17,4 | 24,2 | 21,2 |
| - | Nem tudja | 6,3 | 6,2 | 4,5 | 5,2 |
| 1. | A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük. | 69,3 | 75,8 | 77,9 | 82,7 |
| 2. | A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé. | 24,2 | 12,3 | 16,0 | 11,4 |
| - | Nem tudja | 6,5 | 11,9 | 6,0 | 5,9 |
| 1. | A családtól ma már nem lehet elvárni, hogy a jó modorra és viselkedésre megtanítsa a gyerekeket, ez elsősorban az iskola feladata. | 26,5 | 14,1 | 15,8 | 14,7 |
| 2. | A jó modor és viselkedés megtanítása a család feladata, az iskolától ezt nem lehet elvárni. | 69,8 | 81,1 | 79,6 | 79,4 |
| - | Nem tudja | 3,7 | 4,7 | 4,6 | 5,9 |
| 1. | A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes. | 48,7 | 45,7 | 39,3 | 35,9 |
| 2. | A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek. | 48,0 | 50,1 | 58,7 | 60,7 |
| - | Nem tudja | 3,2 | 4,2 | 2,0 | 3,4 |
| 1. | A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. | 67,3 | 89,2 | 82,8 | 84,4 |
| 2. | Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba. | 29,1 | 9,1 | 14,8 | 12,8 |
| - | Nem tudja | 3,5 | 1,7 | 2,4 | 2,8 |
| 1. | Az a jó, ha minden iskola maga választja meg azt, hogy milyen tankönyvekből, hogyan tanít. | 47,2 | 47,3 | 43,0 | 34,0 |
| 2. | Az a jó, ha az iskolák központilag előírt tankönyvekből egységesen ugyanazt tanítják. | 44,3 | 42,6 | 49,0 | 58,1 |
| - | Nem tudja | 8,5 | 10,0 | 8,0 | 7,9 |
| 1. | A szülőknek kevés idejük, lehetőségük van a gyerekekkel foglalkozni, az iskolának többet kellene átvállalnia ebből. | 35,5 | 30,8 | 23,5 | 26,2 |
| 2. | A családoknak sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozniuk, ezt az iskola nem vállalhatja át. | 59,8 | 64,7 | 74,1 | 69,6 |
| - | Nem tudja | 4,7 | 4,5 | 2,4 | 4,2 |
| 1. | Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy jó, biztos szakmát adjon a gyerek kezébe, nem elégedhet meg a műveltség gyarapításával. | 47,7 | 49,2 | 54,7 | 54,6 |
| 2. | Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy minél nagyobb műveltséghez juttassa a gyerekeket, és nem az, hogy erre vagy arra a szakmára felkészítse őket. | 46,4 | 41,4 | 39,6 | 37,3 |
| - | Nem tudja | 5,9 | 9,2 | 5,8 | 8,1 |
| 1. | A férfiaknak és a nőknek az életben eltérő feladataik vannak, ezért külön nevelésre van szükségük. | 31,9 | 26,8 | 14,5 | 17,3 |
| 2. | Egy modern társadalomban a férfiak és a nők nevelése nem különbözhet egymástól. | 62,1 | 67,8 | 82,3 | 77,7 |
| - | Nem tudja | 6,0 | 5,4 | 3,2 | 5,0 |
| 1. | A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához. | 63,7 | 55,9 | 52,2 | 44,0 |
| 2. | A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek. | 33,0 | 37,3 | 43,0 | 49,8 |
| - | Nem tudja | 3,3 | 6,8 | 4,7 | 6,2 |
| 1. | A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket. | 49,5 | 54,5 | 45,6 | 42,2 |
| 2. | A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot. | 43,1 | 35,1 | 47,3 | 50,4 |
| - | Nem tudja | 7,3 | 10,4 | 7,0 | 7,4 |
| 1. | Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes. | 63,9 | 73,2 | 78,0 | 68,3 |
| 2. | Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez. | 33,9 | 24,9 | 20,9 | 29,8 |
| - | Nem tudja | 2,1 | 1,9 | 1,1 | 1,9 |
| 1. | Az iskolák a gyerekektől már egész fiatal koruktól fogva komoly tanulást követeljenek meg. | 49,6 | 51,8 | 52,3 | 45,6 |
| 2. | Az iskolák ne várjanak el a gyerekektől már egészen fiatal korukban komoly tanulási teljesítményt. | 44,4 | 42,1 | 43,3 | 51,3 |
| - | Nem tudja | 6,0 | 6,1 | 4,3 | 3,1 |
| 1. | Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani. | 49,0 | 49,5 | 47,9 | 46,0 |
| 2. | Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani. | 38,7 | 35,4 | 43,4 | 45,4 |
| - | Nem tudja | 12,3 | 15,1 | 8,8 | 8,6 |
| 1. | Az iskoláknak a tanítás mellett az étkezést, a napközi ellátást is biztosítaniuk kell. | 67,6 | 82,2 | 83,8 | 83,0 |
| 2. | Az iskoláknak a tanítással kell foglalkozniuk, az egyéb szolgáltatások biztosítása nem az iskola dolga. | 29,0 | 14,5 | 13,9 | 14,2 |
| - | Nem tudja | 3,4 | 3,2 | 2,3 | 2,8 |
| 1. | Az iskolákban a mainál szigorúbb nevelést kellene adni, nagyobb fegyelmet kellene követelni. | 51,0 | 45,0 | 48,4 | 52,9 |
| 2. | A nagyobb szigorúság és több fegyelem helyett a gyerekekre való jobb odafigyelésre és több tapintatra lenne szükség. | 46,0 | 49,7 | 47,1 | 44,1 |
| - | Nem tudja | 3,0 | 5,3 | 4,5 | 3,0 |
| 1. | A pedagógusok a szakemberek, az ő dolguk eldönteni, hogy mit, hogyan tanítsanak, ebbe a szülők se szóljanak bele. | 65,7 | 63,5 | 55,3 | 62,5 |
| 2. | A szülőknek is legyen lehetőségük beleszólni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolában. | 30,8 | 31,9 | 39,5 | 33,6 |
| - | Nem tudja | 3,5 | 4,6 | 5,2 | 3,9 |
| 1. | A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket. | 57,3 | 61,7 | 69,1 | 53,2 |
| 2. | A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek. | 32,6 | 26,1 | 26,4 | 40,8 |
| - | Nem tudja | 10,1 | 12,2 | 4,4 | 6,0 |
| 1. | A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az életben leginkább anyagi sikerekkel lehet boldogulni. | n. a. | 33,7 | 32,6 | 22,8 |
| 2. | A gyerek tudja meg, hogy társadalmi megbecsülést szakmai vagy tudományos sikerekkel érhet el igazán. | n. a. | 56,7 | 61,0 | 69,4 |
| - | Nem tudja | n. a. | 9,5 | 6,4 | 7,8 |
| Közismert, hogy napjainkban országszerte folyamatosan csökken az iskoláskorú gyerekek száma. Ezt az oktatás színvonalának javítására lehetne felhasználni. | |||||
| 1. | Egyesek szerint az iskolákban a mostaninál több, de kisebb létszámú és ezáltal hatékonyabb tanulócsoportot kellene létrehozni. | n. a. | 70,5 | 74,4 | 73,8 |
| 2. | Mások szerint a tanárok számának csökkentésével a megmaradó pénzeket az oktatás feltételeinek, eszközeinek fejlesztésére kellene fordítani. | n. a. | 16,5 | 17,6 | 16,9 |
| - | Nem tudja | n. a. | 12,8 | 8,0 | 9,3 |
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások,
OKI - Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; OKI - Marketing Centrum,
1999, OKI - Szonda Ipsos, 2002
A feltett kérdés: "Most egymással szembenálló
véleményeket fogok felolvasni Önnek. Kérem, mondja
meg, melyikkel ért inkább egyet! Lehet, hogy néha nehéz
lesz választania, mégis próbálja meg eldönteni,
hogy melyik vélemény áll közelebb Önhöz!"
| Kezdőlap | A lap tetejére |