A DOMINANCIA NEM MINDIG TELJES. A piros csodatölcsérek, fehér csodatölcsérekkel keresztezve rózsaszín utódokat eredményeznek. Első látásra ez gyanúsan hasonlít a tulajdonságok keveredésére. De, ha a rózsaszín utódokat egymás között keresztezik, akkor az általános arány egy piros, két rózsaszín és egy fehér lesz. Tehát keveredő öröklődés nem lehetséges, mert akkor az nem jöhetnének létre ismét a piros és fehér virágok. A valódi magyarázat az, hogy a piros virágok két gént hordoznak a pirosság tulajdonságára, a fehér virágok két gént a fehérség tulajdonságára. A rózsaszín virágok pedig akkor jelennek meg, ha egy piros és egy fehér gén kerül egyetlen növénybe, mert ezen gének közül egyik sem domináns a másik fölött. Domináns gén esetében az 1:2:1 arány 3:1-re változik, éppúgy mint a magas és alacsony borsók esetében.
Amikor Mendel két tulajdonságpár öröklődését tanulmányozta, egy jóval bonyolultabb arány állt elő. Két borsóváltozatot keresztezett. Az egyiknek magvai sárgák és gömbölyűek, a másiknak magvai zöldek és rücskösek voltak. A magvak megoszlási aránya kilenc sárga és gömbölyű, három sárga és rücskös, három zöld és gömbölyű valamint egy zöld és rücskös volt. Ez azért állt elő, mert a két tulajdonságpár (zöld és sárga és gömbölyű és rücskös), egymástól függetlenül hasadt szét, a sárga és a gömbölyű tulajdonságok génjei pedig dominánsak voltak.
Nem minden jelleg olyan különálló gének által meghatározott, mint Mendel egyszerű keresztezési kísérleteiben. Gyakran sok különböző gén működik közre egy adott végeredmény kialakításában. Mendel alacsony és magas borsóival ellentétben az emberek magasságának öröklődése pl. egy ilyen poligénes (több gén által meghatározott) öröklődés.
Ezt tükrözi egy populáció normális magassággörbéje is, ahol kevés nagyon alacsony, kevés nagyon magas és rengeteg átlagos magasságú ember van (a sok gén statisztikai megoszlásának megfelelően.
A mitózis a testi (szomatikus) sejtekben
fordul elő.
A meiózis az ivarsejtekben zajlik és a) a kromoszómák számának feleződését
és b) crossing over révén a gének rekombinációját okozza
Az állati és növényi sejtekben a legtöbb gén mikroszkópon is látható struktúrákban helyezkedik el, amelyeket kromoszómáknak (festődő test) nevezünk. Egy teljes génpár-sorozat, amely egy teljes kromoszómapár-sorozatban van, általában minden sejtben megtalálható. A nagy kivétel az ivarsejt. Ezt csírasejtnek is nevezik vagy gamétának (a petesejt és a spermasejt az állatokban valamint ezek megfelelői a növényekben). Ezek minden génnek csak egyetlen (vagy apai vagy anyai eredetű) másolatát tartalmazzák. Ilyen módon amikor a gaméták a megtermékenyítés során találkoznak egy új párosítás lép fel. Minden újonnan kialakult génpár egyik tagja az egyik szülőtől, a másik a másiktól származik.
A meiózis az a szakasz a csírasejtek fejlődésében, amikor a kromoszómaszám feleződik, a teljes (diploid) készlet feles (haploid) készletté válik.
A mitózis ugyancsak egy sejtosztódási folyamat, de ekkor a sejtek osztódása során a teljes kromoszóma-tartalom (és a gének minden példánya is) átmásolódik és megmarad. Ez történik egy állati vagy növényi szövet növekedésének esetében valamint a megtermékenyített petesejtből kialakuló új szervezet fejlődése során is.
A kromoszómák nem egyedüli hordozói a géneknek. Néhány gén, beleértve azokat is, amelyek bizonyos emberi betegségekért felelősek, a mitokondriumokban fordulnak elő, azokban a struktúrákban, amelyek az élő sejtnek szolgáltatják az energiát. Az embrióban levő mitokondriumok csakis a petesejt citoplazmájából származhatnak. Ezért ezek a betegségek, amelyek számos izomszöveti rendellenességet foglalnak magukba, kizárólag csak az anyától származhatnak. Egyes mikrobákban a gének a plazmidokban is előfordulhatnak - ezek kis DNS-gyűrűk, amelyek a bakteriális kromoszómától függetlenül szaporodnak.
Állati sejt
Baktériumsejt
