István király két törvénykönyve ismert, amelyek 12., 15. és 16. századbeli kódexekben maradtak fenn. A törvénykönyvek bevezetője az Intelmek Imre herceghez, amelyet az 1080 körüli legenda szavai szerint István ,,atyai szeretetének hevétől indíttatva maga is összeállított (fia) számára egy könyvet az erkölcsi oktatásról, amelyben híven és barátilag, a lelki intelem szavaival szólt hozzá, oktatva őt, hogy mindenekelőtt tartsa meg a katolikus hitet, erősítse az egyházi rendet, tartsa tiszteletben a főpapok méltóságát, szeresse a főurakat és vitézeket, szolgáltasson igazságot, és gyakoroljon türelmet minden cselekedetekor, fogadja szívesen a jövevényeket, és lássa el őket még szívesebben, tanács nélkül semmit se tegyen, eleit tartsa szüntelenül szem előtt, és vegye példaképül őket, teljesítse az imádkozás kötelességét, és gyakorolja egyebek mellett a jámborság és könyörületesség erényeit".

Az Intelmek teljes szövege két XV. századi kódexben maradt reánk István király törvényeinek élére helyezve, mint első törvénykönyve.