Természettudomány
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETŐ
1.1 RENDELTETÉS
1.2 HASZNÁLAT
2. A TEZARUSZ SZERKEZETE
2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK
2.1.1 Kifejezéstípusok
2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban
2.1.3 A kifejezések formája
2.1.4 A megjegyzések és a homonimák kezelése
2.2 A TEZAURUSZCIKK
2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
2.2.2 A kapcsolatok
2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
3. A SZÓGYŰJTÉS ÉS A SZÓKINCS KÉRDÉSE
3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI
Ha összefoglaló fölérendelt, pl.
Ha homonimia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonímákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl.
3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd vagy (LV) relációval igyekeztünk megoldani.
A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval
3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN
4. TEZAURUSZ KÉSZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA
IRODALOM
FORRÁSOK 1.
FORRÁSOK 2.
LEXIKAI EGYSÉGEK ELOSZTÁSA
ELŐSZÓ
Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerében a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ kiegészítése.
A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza.
Az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.
A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő.
Az OSZK TEZAURUSZ a közművelődési könyvtárak adatbázisrendszerében a dokumentumok átfogó tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. Az OSZK TEZAURUSZ természetes nyelven alapuló átfogó osztályozási rendszer: a műszaki, mezőgazdasági, gazdasági, természettudományi és társadalomtudományi fogalmak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A könnyebb használat kedvéért a tezaurusz nyomtatásban két részben jelenik meg. A társadalomtudományi és természettudományi részek szókincse nem különíthető el kizáró módon, ezért a két rész szókincse átfedi egymást. Az elosztásról a "Lexikai egységek elosztása" című fejezet tájékoztat.
Az OSZK TEZAURUSZBAN feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.
Az OSZK TEZAURUSZBAN szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen "A tezaurusz szerkezete" című fejezetben ismertetjük).
Az OSZK TEZAURUSZBAN a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a Szénvegyület a betűrendben a Szennyvíz, a Vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő:
köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
Az OSZK TEZAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok plakátok, mozgókép-dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható.
A tezaurusz használatának tudnivalóit az "OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.
A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza.
2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések
A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.
A kifejezéseket - néhány kivételtől eltekintve - névszói formában és egyes számban vettük fel.
A tezaurusz szavai (a lexikai egységek)
- szakkifejezések (például Anarchizmus, Adatátvitel, Árvíz, Államigazgatás, Együttműködés, Érték, Függvényegyenlet, Gazdaság, Hagyomány, Hőerőgép, Jövedelemadó, Kötvény, Nemzetiségi kérdés, Spam, Terrorizmus, Weblap);
- ismeretterületek, tudományok (például Adóügy, Algebra, Egészségügy, Elektrotechnika, Eszkatológia, Gépgyártástechnológia, Hőtechnika, Hűtőipar, Mezőgazdaság, Nagykereskedelem, Tartalomszolgáltatás);
- tevékenységek (például Ablaktisztítás, Bevásárlás, Közlekedés, Kukkolás, Rablás);
- termékek, áruk, anyagok, tárgyak, gépek, berendezések (például Acéláru, Csomagolóeszköz, Darugép, Élelmiszer, Gipsz, Jármű, Ruházat, Vas-műszaki cikk);
- növények, állatok (például Baktérium, Daru, Élvezeti növény, Embrió, Gyümölcs, Kutya, Szarvas, Utód, Szőlő, Zöldégféle) [ezek a kifejezések a Taxauruszban szerepelnek];
- szervek, szervrendszerek (például Agyhártya, Bél, Gyomor, Emésztőrendszer, Izom, Szív, Testrész, Vese) [ezek a kifejezések a Taxauruszban szerepelnek];
- intézmények, testületek (például Alkoholelvonó, Bíróság, Egyéni vállalkozás, Egyházi hivatal, Gimnázium, Javítóintézet, Kisvállalkozás, Külképviselet, Országgyűlés, Önkormányzat, Rendőrség, Ügyészség, Vásárcsarnok);
- üzletek, boltok, vendéglátóipari egységek (például Autósbolt, Éttermek, Kaszinó, Vaskereskedés);
- országnevek, földrajzi nevek, történelmi földrajzi nevek (például Ausztria, Békéscsaba, Európa, Fejlődő ország, Küküllő vármegye, Szász szék, Szörényi bánság) [ezek a kifejezések a Geotaurusz és geohistauruszban szerepelnek];
- nép- és népcsoport (nemzetiség-) nevek (például Magyar, Székely, Német, Sváb, Zipszer, Zsidóság) [ezek a kifejezések a Geotaurusz és geohistauruszban szerepelnek];
- időt, kort, korszakot jelentő kifejezések (Kiegyezés kora, Legújabbkor, Mohácsi vész, Reneszánsz, Világháború (1939-1945)) ;
- formai kifejezések (Bélyeg, Dokumentumfilm, Grafika, Himnusz, Kabaré, Katonanóta, Mozijegy, Regény, Színlap, Vicc, Zenemű).
2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban
DESZKRIPTOROK ÉS NEMDESZKRIPTOROK
A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.
A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket.
A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel.
A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.
| Lexikai egységek | Darabszám |
| Társadalom- és természettudományi rész | 18179 |
| Taxaurus | 2785 |
| Geotaurusz és geohistaurusz | 2867 |
| Összesen | 23831 |
A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy vagy többtagú - összetett - kifejezések lehetnek.
Az egybeírás szabályait a "OSZK tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza.
2.1.4 A megjegyzések és a homonimák kezelése
A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak A megjegyzés nem része a lexikai egységnek.
Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal és az M betű jelöli.
A meghatározások elsődleges forrása a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótára vagy az Idegen Szavak Szótára volt. Ilyen esetben nem adtuk meg külön a forrás rövid jelét. Ha más forrásból (is) szükség volt pontosabb meghatározásra, a forrás rövid jelét szögletes zárójelben adtuk meg a szöveg után.
Például:
ÁRPÁD-KOR
| M: | 896-1301 |
BOSZORKÁNY
| M: | Az ördöggel való cimborálása miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) képzelt nő |
Gesta
| M: | Az európai középkori latin történetírás műfaja, nép, ország történetét összefoglalóan elmondó munka |
A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal és a H: betű jelöli
BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA
| H: 1994 előtt lásd Jugoszlávia |
ORSZÁGTÖRTÉNELEM
| H: | Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó |
| Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó |
A két fajta magyarázat együtt is előfordulhat.
KÖLTÉSZET
| M: | A szépirodalom költői műfaja, melyet intenzitásnövelő formaszerkezet, a kifejezésekre eső gazdagabb jelentés (tartalom) jellemez [VILIRLEX] |
| Több értelemben használt kifejezés. Jelentheti elsősorban a líra egészét, esetleg csak a verses műfajt, tágabb értelemben a szépirodalmat emelkedettebb szempontból | |
| H: | Osztályozáskor eldöntendő, hogy helyette esetleg a "líra", a "vers" vagy a "költői nyelv" használandó |
A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.
Asszociáció
| LV | Képzettársítás |
| Társulás |
A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az = jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot.
REND
| M: | Szabálynak, törvénynek megfelelő állapot |
| F | Állapot |
| E | Fegyelem |
| = | Rendi szervezet |
2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
A tezauruszban vezérszói helyzetben - azaz a tezauruszcikk élén - minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében:
vezérszó
KISEBBSÉGI KÉRDÉS a vezérszóhoz kapcsolódó lexikai egységek
| HV | Nyelvhasználat |
| A | Nemzetiségi kérdés |
| T | Politika |
| P | Kisebbség |
| Nemzetiségi szervezet | |
| R | Konfliktus |
| X | Autonómia |
| Függetlenségi mozgalom | |
| Kitelepítés | |
| Kollektív jogok | |
| Nacionalizmus | |
| Politikai mozgalom | |
| Szórványmagyarság |
Nyelvhasználat
| LV | Kisebbségi kérdés |
| Nyelvészet |
Kulturális autonómia
| L& | Autonómia |
| Kultúra |
A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró vezérszó határozza meg.
A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) NAGYBETŰKKEL, a nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) nagy kezdőbetűvel és kisbetűkkel íródtak.
A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonímiának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései.
Például a Nyelvhasználat nemdeszkriptor helyett vagy a KISEBBSÉGI KÉRDÉS, vagy a NYELVÉSZET deszkriptor használandó.
A Kulturális autonómia nemdeszkriptor helyett az AUTONÓMIA és a KULTÚRA deszkriptorok használandók együttesen.
Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a VIDEOTEZAURUSZ megfelelő betűrendi helyén.
Például a KISEBBSÉGI KÉRDÉS tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő Autonómia vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel:
AUTONÓMIA
| H | Területi autonómia |
| H& | Kulturális autonómia |
| X | Határontúli magyarság |
| Kisebbségi kérdés | |
| Kollektív jogok | |
| Nemzetiségi kérdés | |
| Szeparatizmus |
A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők:
NEMDESZKRIPTOR-DESZKRIPTOR KAPCSOLATOK
A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonimáikat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni.
Lásd/Helyett kapcsolat
L A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima.
Például:
Alkotmányosság
| L | Jogállam |
Azaz az 'Alkotmányosság' kitüntetett szinonim kifejezése a 'Jogállam'.
H Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.
Például:
JOGÁLLAM
| H | Alkotmányosság |
Azaz a 'Jogállam' az 'Alkotmányosság' kitüntetett szinonimája.
Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat
L&A jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (és-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet
Például:
Erkölcsi kopás
| L& | Értékcsökkenés |
| Kopás |
Azaz az 'Erkölcsi kopás' kitüntetett kváziszinonim kifejezései az 'Értékcsökkenés' és a 'Kopás'.
H& Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel és-kapcsolatban).
Például:
ÉRTÉKCSÖKKENÉS
| H& | Erkölcsi kopás |
Azaz az 'Értékcsökkenés' az 'Erkölcsi kopás' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése.
Lásd-VAGY/Helyett VAGY
LV A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (vagy-kapcsolat).
Például:
Folklór
| LV | Folklorisztika |
| Népművészet | |
| Néprajz |
Azaz a 'Folklór' kitüntetett kváziszinonim kifejezése vagy a 'Folklorisztika', vagy a 'Népművészet', vagy a 'Néprajz'.
HV Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptor a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.
Például:
NÉPMŰVÉSZET
| HV | Folklór |
Azaz a 'Népművészet' a 'Folklór' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése, ugyanakkor van vagylagosan választható másik kitüntetett nem szinonim kifejezése is.
DESZKRIPTOROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT
A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható, vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása.
Generikus (nem-faj) kapcsolat
F A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb.
Például:
BARLANGÁSZAT
| F | Természetjárás |
Azaz a 'Természetjárás' általánosabb jelentésű, mint a 'Barlangászat' (generikus fölérendeltje).
A A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb.
Például:
TERMÉSZETJÁRÁS
| A | Barlangászat |
Azaz a 'Barlangászat' fajtája (generikus alárendeltje) a 'Természetjárásnak'.
Partitív (egész-rész) kapcsolat
T A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli).
Például:
DÁNIA
| T | Skandinávia |
Azaz 'Dánia' 'Skandinávia' a része.
PSZICHIKUM
| T | Lélektan |
A 'Lélektan' tárgya, eleme a 'Pszichikum', azaz a 'Lélektan' ismeretterületének része a 'stressz'.
OKTATÁS
| T | Oktatásügy |
Az 'Oktatásügy' tárgya, eleme az 'Oktatás'.
P A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli)
Például:
SKANDINÁVIA
| T | Európa |
| P | Dánia |
| Norvégia | |
| Svédország |
LÉLEKTAN
| P | Pszichikum |
OKTATÁSÜGY
| P | Oktatás |
Megjegyzés: A tezauruszban a tudományok, ismeret- és szakterületek, iparok, tevékenységi körök (pl. Lélektan, Jog, Építőipar, Oktatásügy) tárgyait, elemeit, mindazt tehát, amikre e területek vonatkoznak, az egész-rész kapcsolattal jelölik.
Előfeltétel/kiindulás - rezultáns/következés kapcsolat
R Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét jelöli).
Például:
DEVIANCIA
| R | Bűnözés |
A deviancia következménye (lehet) a Bűnözés, a kettő között ok-okozati összefüggés van [oka-okozata kapcsolat].
JUGOSZLÁVIA
| R | Bosznia és Hercegovina |
| Horvátország | |
| Macedónia | |
| Szerbia | |
| Szlovénia |
'Jugoszlávia' megszűntével keletkezett Bosznia és Hercegovina, stb. [eredetet-eredménye kapcsolat]
SZAKSZERVEZET
| R | Érdekvédelem |
A 'Szakszervezet' rendeltetése/feladata az 'Érdekvédelem'. Azaz az 'Érdekvédelem' (egyik) eszköze a 'Szakszervezet' [eszköz-rendeltetés kapcsolat dolog (szervezet, gép, szerszám) és tevékenység között].
KUTLURÁLIS CSERE
| R | Szakképzés |
A Szakképzés (egyik lehetséges) eszköze a Kulturális csere [eszköz-rendeltetés kapcsolat tevékenység és tevékenység között].
ORVOSTUDOMÁNY
| R | Gyógyítás |
Az 'Gyógyítás' során az 'Orvostudományt' [eszköz-rendeltetés kapcsolat tudomány és tevékenységi kör között].
KERTÉPÍTÉS
| R | Park |
A 'Kertépítés' tárgya (többek között) a 'Park' [tevékenység-tevékenység tárgya kapcsolat].
E Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli).
Például:
BŰNÖZÉS
| E | Deviancia |
BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA
| E | Jugoszlávia |
ÉRDEKVÉDELEM
| E | Szakszervezet |
KULTURÁLIS CSERE
| E | Szakképzés |
GYÓGYÍTÁS
| E | Orvostudomány |
PARK
| E | Kertépítés |
Megjegyzés: A tezauruszban az oka-okozata, feltétele-következménye, eredete-eredménye, dolog-hatása, eszköze-rendeltetése, tevékenység-tárgya folyamat/tevékenység-terméke és tevékenység-célja összefüggéseket az R/E kapcsolattal jelölik.
Rokonsági (egyéb) kapcsolat
X A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll.
Például:
SZOCIALIZÁCIÓ DEVIANCIA
| X | Deviancia | X | Szocializáció |
SZAKSZERVEZET SZTRÁJK
| X | Sztrájk | X | Szakszervezet |
ÉHÍNSÉG SZEGÉNYSÉG
| X | Szegénység | X | Éhínség |
Megjegyzés: A tezauruszban a dolog-tulajdonsága, dolog-folyamata, dolog-állapota, dolog-kapcsolódó dolog, továbbá a hasonlósága és az ellentéte összefüggéseket az X/X kapcsolattal jelölik.
"Lásd más értelemben" kapcsolat
SZEM látószerv értelemben
| M: | Látószerv |
| H: | Termés szeme esetén a "mag" használandó |
| = | Mag |
Megjegyzés: Ezzel a relációval a "Homonimák és poliszémák megkülönböztetése" című fejezetben is foglalkozunk.
2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
H/L
H&/L&
HV/LV
F
A
T
P
R
E
X
=
A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek.
Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.
2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges:
| Szabványos | Felhasználóbarát | |
| jelölés | jelölés | |
| L | = | Lásd szinonimáját |
| L& | = | Lásd még |
| LV | = | Lásd vagy |
| F | = | Lásd még általánosabban: |
| A | = | Lásd még speciálisabban |
| T | = | Lásd még átfogóbban: |
| P | = | Lásd még részletesebben: |
| R | = | Lásd még oksági összefüggésben |
| E | = | Lásd még okozati összefüggésben |
| X | = | Lásd még egyéb összefüggésben: |
| H | = | Lásd szinonimáját |
| H& | = | Lásd még |
| HV | = | Lásd vagylagosan |
| = | = | Más értelemben lásd |
3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése
3.1 A szavak fölvételének feltételei
Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos.
Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata, vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor vagy azért döntöttünk, mert
- a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak;
- a kifejezés több jelentésű, és róla LV ("lásd vagy") kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra.
Ha összefoglaló fölérendelt, pl.
INDOGERMÁN NYELV
| F | Nyelvcsalád |
| A | Albán |
| Angol | |
| Balti nyelv | |
| Germán nyelv | |
| Kelta nyelv | |
| Latin | |
| Ógörög | |
| Szláv nyelv | |
| Újlatin nyelv | |
| T | Indo-európai kultúrák filológiája |
| X | Indogermánok |
Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl.
Levél
| LV | Irodalmi levél |
| Kéziratos levél | |
| Körlevél | |
| Levelezés | |
| Levélküldemény | |
| Növényi levél | |
| Nyilt levé | |
| Szállítólevél |
3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése
Egy olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak szám. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a KÖRTE keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja.
A homonimák és poliszémák megkülönböztetését vagy a Lásd vagy kapcsolattal, vagy egy speciális relációval oldottuk meg (ez utóbbi jelölése a tezauruszban az = jel volt).
A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd vagy (LV) relációval igyekeztünk megoldani.
LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák
nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és
jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel
Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Például:
Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk.
Polip
| LV | Lábasfejű |
| Nyálkahártya duzzanat |
Medence
| LV | Fürdő Mivel a Fürdőmedence L Fürdő utalás már szerepel a tezauruszban |
| Nagyolvasztó Mivel a NAGYOLVASZTÓ egy részét ugyancsak medencének nevezik | |
| Tározó | |
| Testmedence | |
| Úszómedence |
Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például:
Rák
| LV | Crustacea |
| Rákbetegség |
Nyelv
| LV | Lingua |
| Nyelvi rendszer | |
| Természetes nyelv |
Előfordul, hogy valamelyik homonimát az általánosabb, fölérendelt fogalmának megnevezésével helyettesítjük. Például:
Abroncs
| LV | Gumiabroncs Ez pontosan megfelel az egyik homonímának |
| Vasúti kerék Ez a vasúti kerékabroncs átfogóbb fogalma |
Számos esetben a teljes szókincs alapján további homonimák léteznek, de ezek túlzott finomítást jelentenének. Például:
Kiválás (csoportból, közösségből, pl. kiválik a kormányból)
Kiválás (vegyületből, keverékből elkülönül, szegregáció)
Kiválás (tárgy, anyag, hang, szín a környezetén belül külön is érzékelhető)
Kiválás (képességeivel kitűnik)
Az ilyen esetekben csak egyetlen, szakmai-tudományos szempontból fontos jelentéssel azonosítottuk a kifejezést (a példában a Szegregációval). Ha később szükség lenne megkülönböztetésre, a megoldás:
| A nyelvészetileg teljes megoldás: | Jelenlegi megoldás: | ||
| Kiválás | Kiválás | ||
| LV Érzékelés | L Szegregáció | ||
| Kilépés | |||
| Szegregáció | |||
| Tehetség |
A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval
A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( = ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát:
- Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz.
Például:
SZEM látószerv értelemben
| M: | Látószerv |
| = | Mag |
- Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például
MISE zenemű értelemben
| M: | Miséhez írt zenemű |
| = | Istentisztelet |
TRIÓ művészeti együttes
| M: | Dalszerű hármas ének, ill. három hangszerre írt kamarazenei mű |
| = | Triász valamilyen csoport hatalmi szempontból |
- Ha a másik/többi homonim értelem nem gyakori, az első értelemhez képest alárendelt jelentőségű.
ÁRAMKÖR villamos áramkör értelemben
| = | Áramlástechnika | hidraulikus áramkör értelmében |
| külön hidraulikus áramkört nem volt érdemes fölvenni |
ELŐJÁTÉK zenei értelemben
| M: | Zenei bevezetésre szánt, olykor önállóan is előforduló zenemű |
| F | Genreforma |
| A | Nyitány |
| Preludium | |
| = | Nemi élet ha szexuális előjátékról van szó, a NEMI ÉLET tezauruszcikkére kell áttérni |
Ha a LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN (=) relációt használtak, l az egyik kifejezés alatt olykor szerepel rövid értelmező magyarázza. Például:
Olykor szinte képtelenség volt megoldani a megkülönböztetést természetesen hangzó módon:
EGÉR állat értelemben
| = | Egér periféria eszköz értelemben |
DARU emelőberendezés értelemben
| M: | Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet |
| = | Darumadár élőlény értelemben |
SZÁRNY SZÁRNYSZERKEZET
| M: | Élőlény repülésre való testrésze T | Aerodinamika |
| F | Mozgásszerv | Repülőgép |
| = | Szárnyszerkezet = | Szárny |
3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén
A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitás problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát.
Éppen ezért kerek zárójelbe tett hátravetett értelmezők használatára csak a legritkább esetben került sor
Például:
ARGUMENTUM (ISKOLAI SZÍNHÁZI MŰSOR)
| M: | Az iskolai színjátszás keretében tartott előadás műsora |
| F | Színházi műsor |
Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük)
ANYAG TULAJDONSÁG SZERINT
| F | Anyag |
| A | Agresszív anyag |
| Élettani hatású anyag | |
| Fényérzékeny anyag | |
| Gyúlékony anyag | |
| Halmazállapot | |
| Hatóanyag | |
| Hőálló anyag | |
| Idegen anyag | |
| Illóanyag | |
| Korróziós közeg | |
| Nagykeménységű anyag | |
| Optikai anyag | |
| Radioaktív anyag | |
| Robbanóanyag | |
| Szennyezőanyag | |
| Szerves anyag | |
| Szervetlen anyag | |
| Természetes anyag | |
| Tűzálló anyag | |
| Veszélyes anyag |
A viszonylag sok kapcsolatnak az az oka, hogy a tezaurusz teljesen átfogó, ugyanakkor rendkívül speciális kifejezéseket is tartalmaz. Ezért eleve sok fogalom válik gyűjtőfogalommá, másrészt ezek a gyűjtőfogalmak sok fogalomra vonatkoznak.
4. A tezaurusz készítése és tárolása
A tezaurusz kialakításához az OSZK tezauruszát vettük alapul. Ennek lexikai állományát vettük át, egészítettük ki, illetve módosítottuk. Az OSZK átfogó tezauruszának kialakításakor a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét és a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbáziskezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl
A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a résztvevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakul ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz már használni fognak. A későbbiekben a tezaurusz az osztályozási és keresési munkák tapasztalatai alapján tovább bővül és módosul, mely már a rendszeres karbantartás keretén belül megy végbe a kijelölt tezaurusz szerkesztőségben.
Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszere biztosítja.
A 0.0 változat 1999. június 30-án, az 1.0 változat 2000. december 1-én készült el.
A készítés helye:
Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztály
Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapeset, I., Budavári Palota F. épület 612. szoba.
Tel.: (1) 224-3738
Drótposta: RUDI@OSZK.hu
Guidelines for subject authority files. - Paris : Unesco, 1992.
ISO 2788. Documentation - Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) - Paris : Unesco, 1986.
Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen.
MSZ 3418-87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p.
RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. - Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993.
Ungváry Rudolf: Tezaurusz-technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1979. 277 p.
Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1982. 116 p.
Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63-68.
Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak - tezauruszok - használata a fordításhoz. - In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans-Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30-48.
Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. - Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62-63
Tezauruszok, osztályozási rendszerek (melyeket az OSZK tezaurusz készítéséhez is felhasználtak)
| EJC | Általános műszaki fogalmak tezaurusza I-III. k. / [közread. az] Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. - Budapest : OMKDK, 1970. - 1113 p. |
| BOR | Bőr-, műbőr-, szőrme- és cipőipari tezaurusz. - Budapest : Bőr-, Műbőr- és Szőrmeipari Kutatóintézet, 1982. - [A GOLEM adatbáziskezelő programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva] |
| ETK | Építésügyi tezaurusz. I-III. köt. Budapest / [közread. az] Építésügyi Tájékoztató Központ. - Budapest : ÉTK, 1977. [lapsz. n.] |
| ETO | Egyetemes Tizedes Osztályozás. - Budapest : Szabványkiadó, 1978. |
| FEOR | Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Módosított kiadás. - Budapest : KSH, 1986. - (Statisztikai Nómenklatúrák) |
| FOR | Formatervezési tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. - Budapest : Ipari Formatervezési Központ, 1984. - 604 p. |
| ITJ | Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : KSH, 1986. |
| KAR | Kartográfiai tezaurusz I. / [közread. a] Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet ; [Összeáll. Sebők László]. - Budapest : Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet, 1985. - 190 + 48 p. |
| KGT | Kohó- és gépipari tezaurusz. / [közread. a] Kohó- és Gépipari Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet ; [Szerk. Ungváry Rudolf]. - Budapest, KGTMTI, 1975. |
| I. köt. Gépgyártástechnológiai szaktezaurusz. - 736 p. | |
| II. köt. Vaskohászati szaktezaurusz. - 610 p. | |
| III. köt. Erősáramú elektrotechnikai szaktezaurusz. - 470 p. | |
| További részei, a műszeripari, járműipari és fémtömegcikkipari tezauruszok számítógéppel nyomtatott jegyéken, | |
| MET | Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978. |
| MSZ | Országnevek kódjai. MSZ 3410-83. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p. |
| NAT | Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. - 145 p. |
| OKT | Oktatási intézmények és dokumentumok tezaurusza / Összeáll. Petényinyé Szoó Györgyi és Ungváry Rudolf. [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSzK, 1994. - 11 p. |
| OSZN | Országos Szaknévsor [szakma szerinti telefonkönyv]. - Budapest : HTD, 1991. |
| OSZT | Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p. |
| OSZK | OSZKÁR tezaurusz :.Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára. 3.1 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében]. - Budapest : OMIKK, 1999. - XV, 481 p. ; 29 cm |
| SLP | Sárga lapok [szakma szerinti telefonkönyv]. - Budapest : Kontrax, 1991. |
| SZAK | Szakma tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. - Budapest : Magyar Telefonkönyvkiadó Kft., 1992. - 70 p. |
| SZAM | Számítástechnikai tezaurusz / [közread. a] Számítástechnika Alkalmazási Intézet ; Szerk. Rafalszky Katalin és Ungváry Rudolf. - Budapest : SzÁMALK, 1981. - 157 + 18 p. |
| VID | Taxaurus : Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára / összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében] - Budapest : OMIKK, 1999. - XXI, XXV, 25, 87 p. ; 29 cm |
| VID | Videotezaurusz : Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere / [összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyűteményében]. - Budpest : OSZK, 1996. |
Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek
| AGR | Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1985. |
| ÁLL | Állam- és jogtudományi enciklopédia / Fősz. Szabó Imre. - Budapest : Akadémiai K., 1980. |
| ANL | Analitikai kémiai kislexikon / Fősz. Pungor Ernő. - Budapest : Műszaki K., 1978. |
| ATM | Atommag lexikon / Fősz. Jánossy Lajos. - Budapest: Akadémiai K., 1963. |
| AUT | Automatizálási kislexikon / Fősz. Telkes Zoltán. - Budapest : Műszaki K., 1986. |
| BAN | Banklexikon / [közr. a] Jogi tanácsadó Jogi Kiadványok Szerkesztősége. - Budapest, Press-Art, 1992. |
| CAM | Cambridge enciklopédia. - Budapest ; Paris : Librairie Larousse ; Akadémiai K., 1991. |
| ELE | Elektrotechnikai kislexikon / Fősz. Tuschák Róbort. - Budapest : Műszaki K., 1973. |
| ENC | Természettudmányi enciklopédia. - Budapest : Akadémiai K., 19.. |
| ÉRT | Műszaki értelmező szótár / Sorozatszerk. Klár János. - Budapest : Akadémiai K. |
| ÉPI | Építőipari kislexikon / Szerk. Hir Lajos és Oravecz Béla. - Budapest . Műszaki K., 1971. |
| FIZ | Fizikai kislexikon / Fősz. Szilágyi Miklós. - Budapest : Műszaki K., 1977. |
| GAZ | Gazdasági fogalmak / Horváth László. - Budapest : Építésügyi Tájékoztató Központ, 1987. |
| HAD | Haditechnikai kislexikon. -. Budapest : Zrínyi K., 1971. |
| IDSZÓT | Idegen szavak és kifejezések kéziszótára / Bakos Ferenc - Budapest : Akadémiai K., 1994. |
| KAT | Katonai lexikon / Fősz. Damó László. - Budapest : Zrínyi K., 1985. |
| KER | Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1963. |
| KERV | Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1964. |
| KÖR | Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. - 1.- 2. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1993. |
| KÖZA | Közgazdasági ábc / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K. ; Közg. és Jogi K., 1973. |
| KÖZL | Közgazdasági kislexikon. - Budapest : Kossuth, 1972. |
| MAT | Matematikai kislexikon / Fősz. Farkas Miklós. - 2. kiad. - Budapest : Műszaki K., 1974. - 444 p. |
| MÉR | Méréstechnikai kislexikon / Fősz. Helm László. - Budapest : Műszaki K., 1976. |
| MÉRE | Mértékegységlexikon / Fodor György. - Budapest : Műszaki K., 1980. |
| MEZ | Mezogazdasági tárgyszógyűjtemény. - Bp. : OMKDK, 1995. - 128 p. |
| MEZK | Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1989. |
| MÜA | Műanyag- és gumiipari kislexikon / Kiss Béla. - Budapest : Műszaki K. 1971. |
| MÜSZ | Műszaki lexikon, 1-3. k. / Főszerk. Polinszky Károly. - 3. kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1984. |
| NYOM | Nyomdaipari enciklopédia / Gara Miklós. - Budapest : Műszaki K., 1977. |
| PAP | Papíripari ábc / Fősz. Vámos György. - Budapest : Műszaki K., 1984. |
| PÉNZ | Pénzügyi és kereskedelmi enciklopédia / Fősz. Bácskai Tamás. - Budapest : Novotrade Rt., 1988. |
| REP | Repülési lexikon / Fősz. Szabó József. - 1.-3. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1991. |
| RÖMP | Römpp vegyészeti lexikon / [Szerk.] O.-A. Neumüller. 1.-4. köt. - Budapest : Műszaki K., 1984. |
| SZAK | Szakszervezeti kislexikon / Fősz. Virizlay Gyula. - Budapest : Táncsics, 1975 |
| SZAL | Számítástechnikai kislexikon / Jodal Endre. - Bukarest : Kriterion, 1990. |
| TER | Természettudomámnyi kisenciklopédia. - 2. kiad. - Budapest : Gondolat, 1983. - 980 p. |
| ÜRH | Űrhajózási lexikon / Fősz. Almár István. - Budapest : Akadémiai K., 1981 |
| VÁL | Vállalatgazdasági lexikon / Wilcsek Jenő. - Budapest : Közgazdasági és Jogi K., 1966. |
| VIL | Világpolitikai kislexikon / Szerk. Bognár Imre. 2. kiad. - Budapest : Kossuth, 1978. |
| VILIRLEX | Világirodalmi lexikon |
| Társadalomtudományi | is-is | Természettudományi |
| tezauruszba került | tezauruszba került | |
| Társadalomtudományi tudománynevek | alkímia | Természettudományi, műszaki, gazdasági, ipari, igazgatási, szolgáltatási tudomány- és szakterületnevek |
| Történelem. Korok, idők. Ünnepek | ciklus | Geológiai korok |
| Prognosztika, jóslás | ||
| Jog, kriminalisztika, bűncselekmények | tulajdon | |
| szegénység ingatlan | Gazdaság, gazdaságtan. | |
| cég Kereskedelmi és gazdasági szolgáltatások. Üzletek | ||
| életminőség, életmód, elszegényedés | életszínvonal | |
| adócsalás | bérlés, kölcsönzés, árverés | |
| Filológia, nyelvészet, nyelvek | Mesterséges és programnyelvek | |
| Filozófia, logika általában | Matematikai logika | |
| analógia, hasonlóság, összefüggés | ||
| Politika, pártok. reform | gazdaságpolitika | |
| Államok, megyék államhatár | gazdasági visszaesés | |
| felelősség | ||
| Igazgatás. Hivatalok. Nonprofit szervezetek nyilvántartás | Ügyvitel. | Vállalatok, gazdasági szervezetek |
| kitűntetés | centralizáció, kooperáció | |
| Egyesületek, szervezetek. Diplomácia | Szervezés, vezetés | döntés, elemzés. Tervezés |
| rend, szabályzat Szabvány és szabadalomügy | Természeti csapások. Mentés. Balesetek | |
| Belügy, biztonság, rendvédelem, rendészet | Biztosításügy, nyugdíj | |
| Hadsereg, hadügy, hírszerzés | Haditechnika, fegyvernemek. Harc, hadgyakorlat | |
| Statisztika. Demográfia. | Matematikai statisztika. Mintavétel | |
| statisztikai adat | statisztika | |
| adakozás, alamizsna | segély Egészségügy, ápolás. Betegségek | |
| Gyámügy | Gondozás. Szociális ellátás anyavédelem | |
| beilleszkedési zavar, ifjúságvédelem | alkoholizmus | dajkaság |
| drogfogyasztás | drog | |
| Szertartások | kiállítás | Hirdetés, reklám. Rendezvények, konferencia |
| Szolgáltatások | Kiadás, terjesztés | |
| túrázás | Idegenforgalom, turisztika. Utazás | |
| Sport. Játék | Sportszerek. Játékok. Játéktermek. Hobbi. | |
| aerobic, fitness | fogadás | horgászat, bélyeggyűjtés |
| Szórakozás | Szex. Erotika | Szépségápolás. Kozmetika |
| pornográfia, homoszexuális | prostitúció | szépségverseny |
| áldozat, akarat, érzelem, intuíció | Lélektan | álom, szorongás, fóbia |
| származás. Képzeletvilág | intelligencia, alkat, személyiség | |
| identitás, származás | félelem | azonosítás |
| Szemiotika | jel, információ Kód, kódolás. Jelátalakítás | |
| Oktatás, iskolák | Épületek, lakás. Restaurálás | |
| Emberek, foglalkozások | munka | Munkaügy, munkaerő, munka. Orvosok, ápolók |
| Művészet. Hangszerek. Vallás. | álarc, jelmez, díszletterv | |
| folyamat | alkalmazás |
Lexikai egységek elosztása, betűrendes mutató
| Társadalomtudományi | is-is | Természettudományi |
| tezauruszba került | tezauruszba került | |
| adakozás | ||
| adócsalás | ||
| aerobic | ||
| akarat | ||
| alamizsna | ||
| álarc | ||
| áldozat | ||
| alkalmazás | ||
| alkat | ||
| alkímia | ||
| alkoholizmus | ||
| államhatár | ||
| államok | ||
| álom | ||
| analógia | ||
| anyavédelem | ||
| ápolás | ||
| ápolók | ||
| árverés | ||
| azonosítás | ||
| balesetek | ||
| beilleszkedési zavar | ||
| belügy | ||
| bélyeggyűjtés | ||
| bérlés | ||
| betegségek | ||
| biztonság | ||
| biztosításügy | ||
| bűncselekmények | ||
| cég | ||
| centralizáció | ||
| ciklus | ||
| dajkaság | ||
| demográfia | ||
| diplomácia | ||
| díszletterv | ||
| döntés | ||
| drog | ||
| drogfogyasztás | ||
| egészségügy | ||
| egyesületek | ||
| elemzés | ||
| életminőség | ||
| életmód | ||
| életszínvonal | ||
| elszegényedés | ||
| emberek | ||
| épületek | ||
| erotika | ||
| érzelem | ||
| fegyvernemek | ||
| félelem | ||
| felelősség | ||
| filológia | ||
| filozófia | ||
| fitness | ||
| fóbia | ||
| fogadás | ||
| foglalkozások | ||
| folyamat | ||
| gazdaság | ||
| gazdasági szervezetek | ||
| gazdasági szolgáltatások | ||
| gazdasági tudománynevek | ||
| gazdasági visszaesés | ||
| gazdaságpolitika | ||
| gazdaságtan. | ||
| geológiai korok | ||
| gondozás | ||
| gyalogtúra, túrázás | ||
| gyámügy | ||
| háború | ||
| hadgyakorlat | ||
| haditechnika | ||
| hadművelet | ||
| hadsereg | ||
| hadügy | ||
| hangszerek | ||
| harc | ||
| hasonlóság | ||
| hirdetés | ||
| hírszerzés | ||
| hivatalok | ||
| hobbi. | ||
| homoszexuális | ||
| horgászat | ||
| idegenforgalom | ||
| identitás | ||
| idők | ||
| ifjúságvédelem | ||
| igazgatás | ||
| igazgatás | ||
| információ | ||
| ingatlan | ||
| intelligencia | ||
| intuíció | ||
| iparnevek | ||
| iskolák | ||
| játék | ||
| játékok | ||
| játéktermek | ||
| jel | ||
| jelátalakítás | ||
| jelmez | ||
| jog | ||
| jóslás | ||
| képzeletvilág | ||
| kereskedelmi szolgáltatások | ||
| kiadás | ||
| kiállítás | ||
| kitűntetés | ||
| kód | ||
| kódolás | ||
| konferencia | ||
| kooperáció | ||
| korok | ||
| kozmetika | ||
| kölcsönzés | ||
| kriminalisztika | ||
| lakás | ||
| lélektan | ||
| logika (kivéve matematikai logika) | ||
| matematikai logika | ||
| matematikai statisztika | ||
| megyék | ||
| mentés | ||
| mesterséges nyelvek | ||
| mintavétel | ||
| munka | ||
| munka | ||
| munkaerő | ||
| munkaügy | ||
| műszaki tudománynevek | ||
| művészet | ||
| nonprofit szervezetek | ||
| nyelvek | ||
| nyelvészet | ||
| nyilvántartás | ||
| nyugdíjügy | ||
| oktatás | ||
| orvosok | ||
| összefüggés | ||
| pártok | ||
| politika | ||
| pornográfia | ||
| prognosztika | ||
| programnyelvek | ||
| prostitúció | ||
| reform | ||
| reklám | ||
| rend | ||
| rendészet | ||
| rendezvények | ||
| rendvédelem | ||
| restaurálás | ||
| segély | ||
| sport | ||
| sportszerek | ||
| statisztika | ||
| statisztika (kivéve matematikai statisztika) | ||
| statisztikai adat | ||
| szabadalomügy | ||
| szabályzat | ||
| szabványügy | ||
| származás | ||
| származás | ||
| szegénység | ||
| személyiség | ||
| szemiotika | ||
| szépségápolás | ||
| szépségverseny | ||
| szertartások | ||
| szervezés | ||
| szervezetek | ||
| szex | ||
| szociális ellátás | ||
| szolgáltatás | ||
| szolgáltatások | ||
| szórakozás | ||
| szorongás | ||
| társadalomtudományi tudománynevek | ||
| terjesztés | ||
| természeti csapások | ||
| természettudományi tudománynevek | ||
| tervezés | ||
| testületek | ||
| történelem | ||
| tulajdon | ||
| turisztika | ||
| utazás | ||
| ügyvitel | ||
| ünnepek | ||
| üzletek | ||
| vállalatok, gazdasági szervezetek | ||
| vallás | ||
| vezetés |
Természettudomány