A földrészek területe és lakossága
A földrészek területe és lakossága
terület lakosság népsűrűség
(1000 km2) (millió fő, 1981) (fő/km2)
Európa 10 508 687 63,5
Ázsia 44 411 2 691 60,6
Afrika 30 319 484 16,0
Észak-Amerika 21 515 250 11,6
Közép- és Dél-Amerika 20 566 373 18,1
Ausztrália és Óceánia 8 510 23 2,7
Antarktisz 13 328 - -
A szárazföld összesen 149 157 4 508 30,2
[Nagy világatlasz]
A földrészek felfedezésének története
a. angol
A. a kontinens neve
á. állomás
Á. a kontinens neve
f. francia
ff. felfedezése, felfedezi
h. holland
ka. kanadai
m. magyar
n. német
NGÉ Nemzetközi Geofizikai Év
o. orosz
ol. olasz
p. portugál
s. svéd
sp. spanyol
sz. szovjet
v. vidék(e)
zárójelben a hajók neve; fent nem szereplő, egyetlen nagybetűs rövidítések
a felfedező nevét rövidítik
AFRIKA
idő vezető eredmény
ie. 6. sz. föníciaiak A. körülhajózása
ie. 5. sz. Hannó, karthágói a NyA.-i partok mentén Kamerunig hajóz
ie. 2. sz. Eudoxosz, görög Szenegáliáig
1325-1352 Ibn Battúta, arab ÉA. beutazása; a Szaharán át Timbuktuig
1402 Bethencourt a Kanári-szk. ff.
1456 Ca da Mosto, velencei a Zöld-foki-szk. ff.
1486-1487 Covilhao, p. a Vörös-tengeren át Szofaláig
1486-1487 Diaz, p. eléri a Jóreménység fokát
1506 (?) Gonçalves, p. ff. Madagaszkárt
1795-1797 Park, skót Szenegambia felől eléri a Nigert
1797-1800 Hornemann, n. Sziva-oázison át Murzukba és Bornuba
1818 Mollien, f. ff. a Szenegál és a Gambia forrásv.
1822-1827 Clapperton, a. Tripolitániából a Csád-tóig
1825-1880 Lander, a. végighajóz a Nigeren
1828 Caillié, f. Timbuktuból az első hírek
1849 Livingstone, skót Ngami-tó, Viktória-ve., Djilolo-tó ff.
1852-1856 eléri a Zambézi felső folyását, Bihén
keresztül az Atlanti-óceánt
1858-1859 a Nyassza-tó ff., tisztázza a Zambézi
folyamrendszerét
1848-1851 Magyar, m. Angola (Bihé) átkutatása
1860-1864 ff. a Kongó bal oldali mellékfolyóit
1849-1851 Richardson, a. Tripolisz, Murzuk (Fezzán), Ghat, Airi
1850-1856 Barth, n. átkel a Szaharán, ff. a Benue folyót
1854 Burton, a. a Tanganyika-tó ff.
1857-1858 Speke, a. a Viktória-tó, a Nílus kifolyásának ff.
1863-1872 Mauch, n. Zambézi-Limpopo közti v. átkutatása;
ff. Masona-föld aranytelérjeit, Zimbabwét
1864 Baker ff. az Albert-tavat, a Nílus beömlését
1866-1873 Livingstone, skót Bangweolo-, Tanganyika-, Meru-tó,
Luapula, Lualaba folyó ff.
1871-1872 Stanley, USA K-Ny irányban keresztezi A.-t
1874-1877 Albert-, Edward-tó, Kagera ff., a Kongó
folyamrendszerének tisztázása
1869-1874 Nachtigal, n. a Szaharán át eléri Tibesztit, feltárja
K-Szudánt
1872-1875 Cameron, a. a Lukuga ff., K-ről átkel A.-n Bengueláig
1876-1900 Foureau, f. tíz expedíció a Szahara felkutatására
1875-1888 Emin pasa (Schnitzer), n. Egyiptomi Szudán, Uganda v. kutatása
1877-1879 Zweifel, n., Moustier, f. ff. a Niger forrását
1883-1887 Holub, cseh Zambézi, Limpopo v. kutatása
1886-1889 Teleki, m. Rudolf-, Stefánia-tó ff.
1886-1889 Stanley, USA átkel A.-n (Ny-K), a Ruvenzori ff.
ANTARKTISZ
idő vezető eredmény
1675 de la Roché, sp. Déli-Georgia ff.
1739 Bouvet de Lozier, f. Bouvet-sziget ff.
1772-1775 Cook, a. Déli-Sandwich-szk. ff.
1819 Smith, a. Déli-Shetland-szk. ff.
1819-1829 Bellingszgauzen, o. az A. körülhajózása, az I. Péter-sz. és
Lazarjev, o. az Alexander-föld ff.
1821-1822 Weddell, a. Déli-Orkney-szk. ff.
1837-1840 Dumont d'Urville, f. a mágneses sark keresése
1838-1840 Wilkes, USA Wilkes-föld ff.
1839-1843 Ross, a. Déli-Viktória-föld ff.
1897-1899 de Gerlache, Amundsen első áttelelés 69-710 D
1901-1903 Nordenskjöld, s. K-Graham-föld kutatása
(Antarctic)
1901-1903 Drygalski, n. (Gauss) II. Vilmos császár-föld, Gauss-hg. ff.
1901-1904 Scott, a. (Discovery) VII. Edward király-föld ff.; 820 17' D
elérése
1902-1904 Bruce, skót (Scotia) Coats-föld ff.
1903-1905 Charcot, f (Français) Graham-föld Ny-i partv.-én át 880 23'-ig
1907-1909 Shackleton, a. mágneses sark elérése
1911-1912 Amundsen, norvég eléri a sarkot 1911. 12. 14-én
1901-1912 Scott, a. eléri a sarkot 1912. 1. 18-án
1911-1914 Mawson, ausztrál Mary királyné földje ff.
1928-1930 Byrd, USA Marie Byrd-föld ff., Little America á.
berendezése; repülővel eléri a sarkot
1933-1935 áttelel a Ross-jégen
1939-1941 NyA. térképezése
1934-1935 Ellsworth, USA átrepül az A.-on
1946-1947 Byrd, USA (High-jump) Ross- és Weddell-tenger, hideget bíró
felszerelések kipróbálása
1948 Fuchs, a. Admiralty-öböl, geológiai kutatóá.
1956-1958 Szomov, sz. (NGÉ) Mirnij (Maud királyné földje), Vosztok
(sarktól 1260 km), Szovjetszkaja
(780 24' D, 870 35', a tengerparttól
legtávolabb eső helyen) á. létesítése;
Bunger-oázis (720 km2) ff.
1956-1957 USA kutatócsoport (NGÉ) repülőgéppel a sarkra, á. létesítése
1958 Fuchs, a. átszeli az A.-t
ARKTISZ
idő vezető eredmény
982-985 Vörös Erik, normann Grönland; 986-ban gyarmatot alapít
1494 Cabot, ol. ÉNy-i átjárót keresve Labradorig
1576-1578 Frobisher, a. Grönland, Baffin-föld
1585-1587 Davis, a. ÉNy-i átjárót keresve ff. Davis-szorost
1607-1610 Hudson, a. Grönland-Spitzbergák között próbált
Ázsiába jutni, ff. H.-szorost és -öblöt
1594-1597 Barents, h. ÉK-i átjáró, Kara-tengerig, első telelés
1612-1616 Baffin, a. B.-öböl ff., ÉNy-i átjáróig, Lancaster-
szorosig jutott
1648 Gyezsnyev, o. később róla elnevezett fokig
1735-1543 Bering, dán megállapította Amerika és Ázsia külön-
állását; átkutatta Szibéria partjait
1741-1742 Cseljuszkin, o. Ázsia legészakibb fokát érte el
1778 Cook, a. ÉNy-i átjárót keresve Bering-szorosban
1818 Ross, J. a. Grönland Ny-i partv.-én a legészakibb
eszkimó településig
1820-1824 Vrangel, o. ÉK-i átjárót keresve V.-sziget és
Új-szibériai-szk. ff.
1819-1827 Parry, a. megkísérli ÉNy-i átjáró ff., sark elérését
1819-1825 Franklin, a. megkísérli ÉNy-i átjáró ff.
1829-1833 Ross, J. L., a. É-i mágneses sark ff. (Boothia-fsz.)
1845-1847 Franklin, a. Jeges-tenger szigetei, É-Kanada;
(Erebus, Terror) az expedíció elpusztult
1848-1859 MacClintock, a. Franklin felkutatására indult
1850-1854 MacClure, ír Bering-szoros-Melville-szoros (ÉNy-i átjáró)
1850-1852 Kane, USA North Devon-sziget ÉNy-i sarkáig
1872-1874 Payer, osztrák ÉK-i átjárót keresve Ferenc József föld ff.
1878-1879 Nordenskjöld, svéd elsőként végig az ÉK-i átjárón
1888 Nansen, norvég K-Ny-i irányban átkel Grönlandon
1893-1896 Nansen, norvég Új-szibériai-szk.-től É-ra megközelíti a sarkot
1897 Andrée, svéd léggömbön próbálja elérni a sarkot; elpusztul
1898-1902 Sverdrup, norvég körülhajózza Grönlandot
1903-1906 Amundsen, norvég végig az ÉNy-i átjárón (K-Ny)
1909 Peary, USA eléri a sarkot 1909. 4. 6-án
1925-1926 Amundsen (Norge léghajó) Spitzbergákról a sarkon át Alaszkába
1913-1915 Vilkickij, o. ÉK-i átjárón végig, Északi-föld ff.
1906-1924 Rasmussen, dán Grönland és szigetek néprajzát vizsgálta
1926 Byrd, USA repülőgéppel a sarkra a Spitzbergákról
1928 Nobile, ol. eléri a sarkot, visszajövet lezuhan;
(Italia léghajó) a keresésére induló Amundsen eltűnik
1929-1930 Wegener, n. Grönlandon meteorológiai megfigyelések
1929-1930 Smidt, sz. (Szedov) Ferenc József-föld, Északi föld kutatása
1932 Smidt, sz. (Szibirjakov) ÉK-i átjárón telelés nélkül kel át
1933-1939 Szedov, Szibirjakov, erőteljes kutatás a sarkvidéken
Cseljuszkin, Kraszin (tengeráramlások)
jégtörők
1936 Cskalov, Bajdukov, Moszkva-Ferenc-József-föld-Cseljuszkin-
Beljakov, sz. fok-Kamcsatka repülővel
1937 Cskalov, Gromov, sz. Moszkva-Vancouver repülővel
1937-1938 Papanyin, sz. Jeges-tenger geofizikai és meteorológiai
viszonyainak kutatása, Északi-sark 1. á.
1948 szovjet tudósok a Lomonoszov-hátság ff.
1950-1951 szovjet tudósok Északi-sark 2. á.
1954-től szovjet tudósok Északi-sark 3-7. á.
1958 Anderson, USA (Nautilus Csendes-óceán-sark-Atlanti-óceán
atom-tengeralattjáró) a jégpáncél alatt a legrövidebb úton
DÉL-AMERIKA
idő vezető eredmény
1498-1500 Kolumbusz, genovai eléri Trinidadot és az Orinoco torkolatát
1499-1502 Vespucci, ol. térképezi A. É-i és K-i partv.-ét
1500 Cabral, p. birtokba veszi Brazíliát
1515 Diaz de Solis, sp. eléri a La Plata torkolatát
1519 Magellán, p. először hajózza körül a Földet
1526-1530 Cabot, a. a La Plata v.-ét kutatja
1533-1541 Pizarro, sp. meghódítja Perut
1535-1537 Almagro, sp. meghódítja Chile középső részét
1541 Orellana, sp. ff. az Amazonast
1577-1580 Drake, a. megállapítja A. Ny-i partjait
1592 Davis, Cavendish, a. Falkland-szk. ff.
1616 Le Maire, Schuten, h. megkerülik Horn-fokot, tűzföldi szk. ff.
1749-1759 Éder, m. térképez, nép-, földrajzi leírást készít
Peruban, Bolíviában
1799-1804 Humboldt, n. kutat Andok, Venezuela, Kolumbia, Ecuador,
Peru területén
1817-1820 Martius, n. Brazil-felvidéket kutatja át
1835-1844 Schomburg fivérek, n. bejárják Brit Guyanát
1850-1892 Burmeister, n. Argentína természeti viszonyait kutatja
1868-1876 Reiss, n. az Andok vulkánjait tanuémányozza
1869-1870 Musters, a. Patagónia természeti, néprajzi viszonyai
1883-1884 Steinen, n. bejárja a Xingú vidékét
1895-1897 Nordenskjöld, svéd geológiai kutatások Tűzföldön, Patagóniában
1907-1908 Lendl, m. Patagónia, Chile bejárása gyalog
1912-1926 de Agostini, ol. Tűzföld szigetvilágát tanulmányozza
ÉSZAK-AMERIKA
idő vezető eredmény
1000 k. Eriksson, normann ff. Labrador, Massachusetts partjait
1492-1493 Kolumbusz, genovai Bahamák (Watling), Kuba, Haiti ff.
1494-1496 Puerto Rico, Jamaica ff.
1497-1498 Cabot, J. és S. Labrador-Új-Skócia közti partv. bejárása,
Új-Foundland ff.
1513 Ponce de León. sp. Florida ff.
1513 Balboa, sp. áthalad a Panama-földszoroson
1518-1519 Cortez, sp. Mexikó ff. és meghódítása
1534-1535 Cartier, f. Szt. Lőrinc-folyón felfelé Montréalig
1537-1542 de Soto, sp. Mississippi és mellékfolyói területe
1609 Hudson, a. H.-folyó torkolatának ff.
1682 de La Salle, f. Nagy-tavaktól Mississippi-torkolatig
1766-1768 Carver, amerikai Rézbánya-folyó mentén Jeges-tengerig
1778 Cook, a. csendes-óceáni partjain Bering-szorosba
1792-1794 Vancouver, a. Ny-i partok térképezése, V.-sziget ff.
1804-1806 Clark, Lewis, USA Sziklás-hg.-en át Columbia torkolatáig
1805-1807 Fraser, a. F. folyón majdnem a torkolatig
1841-1848 Fremont, USA Missouri-Mississippi felső v.-e, Colorado-
medence, Felső-Kalifornia kutatása
1875-1880 Dawson, ka. aranylelőhelyek Brit Columbiában, Yukon-
medencében
1890-1900 Tyrrell, ka. Athabasca-tó és Hudson-ö. közti terület
1906-1912 Stefansson, ka. Mackenzie-torkolat, Jeges-tenger szigetei
ÁZSIA
idő vezető eredmény
ie. 518. Szkülax, görög Indus, Arab- és Vörös-tenger végighajózása
1245-1247 da Carpino, ol. követség a mongol fővárosba (Karakorum)
1253-1255 Ruysbroek, flandriai Palesztína-Turkesztán-Dzsungária-Mongólia
1271-1295 Polo, ol. kelet-ázsiai utazás, első hír Japánról
1317-1330 da Pordenone, ol. India, Ceylon, Szumátra, Jáva, Borneó,
Kína, Tibet
1325-1349 Ibn Battúta, arab Kis-, Közép-, D-, K-Á.
1498 Vasco da Gama, p. Jóreménység-fok megkerülésével India
1516-1517 d'Andrade, p. Kínába
1519-1521 Magellán, p. Fülöp-szk. ff.
1542 Pinto, p. első európai Japánban
1579-1581 Jermak, o. bejárja Ny-Szibériát
1648 Gyezsnyev, o. eléri a Bering-szorost
1725-1743 Bering, dán ÉK-Á. partjait feltárja, D-ről behatol a
B.-szorosba, ff. Aleut-szk.-et
1761-1767 La Pérouse, f. É-Csendes-óceánon, K-Á. partv.-én kutat
1758-1788 Niebuhr, dán Arábia, Perzsia, Mezopotámia, Kisázsia;
térképezés, néprajz, régészet, botanika
1769-1771 Benyovszky, m. Kamcsatka-Ryukyu-szk.-Tajvan
1770-1774 Pallasz, o. Ural, Altaj szerkezete, K-Szibériában
talajtani, növényföldrajzi megfigyelések
1809-1812 Burckhardt, svájci Szíria, Transzjordánia, Arábia, Núbia;
térképezés, nyelvészet, történetkutatás
1811-1820 Crawford, a. ff. Jáván, Sziámban, Borneón, Indokínában
1822-1842 Kőrösi Csoma, m. Kasmíron át Tibetbe, nyelvészeti kutatás
1829 Humboldt, n., Besse, m. Ural, Szibéria, Turkesztán, Kaukázus
1835-1864 Junghuhn, n. Jáva, Szumátra térképezése, paleontológia,
növényföldrajz
1842-1845 Middendorf, o. É-, K-Szibéria; geológia, meteorológia
1845-1862 Wallace, a. Indonéziában földrajzi vizsgálatok
1849-1855 Nyevelszkij, o. Amuri expedíció, megállapítja Szahalin
sziget jellegét
1853 Burton, a. Medina, Mekka
1854-1857 Schlagintweit fivérek, n. Himalája, Karakorum, Tarim-medence
1856-1857 Szemjonov, o. Tiensan, Alatau, Balhas-tó, Isszik-kul
1861-1864 Vámbéry, m. Híva-Bokhara, nyelvészeti kutatások
1862-1873 Richthofen, n. Kína földrajzi feltárása
1867-1888 Przsevalszkij, o. Usszuri-tajga, Góbi, Ordosz, Nansan,
Kukunória, Dzsungária, Tarim-medence,
Lop-nór, Altin-tag, Isszik-kul
1868-1871 Fedcsenko, o. Pamír, Tiensan; a Transzalaj ff.
1871-1883 Mikluho-Maklaj, o. Indonézia, Új-Guinea; állattan, néprajz
1876-1894 Dutreuil de Rhins, f. Annam térképezése, kutatások É-Tibetben
1876-1882 Újfalvy, m. K-, Ny-Turkesztán; embertan, nyelvészet,
néprajz
1878-1880 Lóczy, m. Góbi, Tibet, Burma; földtani vizsgálat
1879-1884 Possewitz, m. Borneó geológiai kutatása
1883-1889 Grum-Grzsimailo Belső-Ázsia (Pamír, Tiensan, Ny-Mongólia)
állatvilágának kutatása
1883-1926 Kozlov, o. Hoangho, Jangce, Mekong forrásv.-e,
K-Turkesztán, Mongólia; Hara-Hotó ff.
1884-1902 Déchy, m. Kaukázus; térképezés, geológia, botanika
1885-1940 Hedin, svéd Kaukázus, Irán, Pamír, Tarim-medence,
Tibet, Góbi, Lop-nór, Mongólia, Ny-Kína
1886-1890 Bonvalot, f. Pamíron át India; átszeli Tibetet
1886-1914 Obrucsev, o. Turkesztán, Bajkál-v., Góbi, Tibet
1895-1898 Zichy, m. Kaukázus, Ny-Szibéria; néprajz, történet
1896-1898 Cholnoky, m. Kínai-Alföld, Mandzsúria
1900 Almássy, m. Belső-Á., Ili, Tiensan v.-e
1900-1901 Stein, m. Tarim-medence archeológiai kutatása
1906-1908 ua.
1913-1916 ua.
1902-1913 Kompolthy, m. Jangce völgye, Szecsuani-medence
1903-1904 Younghusband, a. behatol Lhaszába
1903-1905 Filchner, n. Kukunória, Hoangho-v., Tarim-medence,
1926-1928 K-Tibet földtani felvételezése
1906-1907 Prinz, m. Tiensan, Pamír; földtan, földrajz
1926 Obrucsev, o. Cserszkij-hg. ff.
1933 sz. Tudományos Akadémia az Kommunizmus-csúcs megmászása
1950 Herzog, Lachenal, f. az Annapurna megmászása
1953 Hillary, új-zélandi, a Csomolungma megmászása a D-i oldal
Tensing, nepáli felől
1954 Desio, ol. a K2 megmászása
[Kislexikon]
