Kezd Találatok
Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik (amennyiben az illető fel van tüntetve). Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait. A MEK üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor töröljék azt a MEK állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Amennyiben a műben és annak borítóján fel van tüntetve valamelyik Creative Commons licenc, akkor az abban megengedett felhasználási formák nem engedélykötelesek. A Magyar Elektronikus Könyvtár elsősorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású, szabad terjesztésű elektronikus publikációkkal. A MEK projekttel kapcsolatban az e-mail címén lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni. A központi szolgáltatás URL címe: https://mek.oszk.hu
This document comes from the Hungarian Electronic Library (abbr. MEK). The copyright and other privileges are owned by the author/owner of the document (if he/she is known). If the author or owner expressly specifies conditions regarding the distribution and usage somewhere in this text, then those terms overrule the limitations stated below. Furthermore he or she is responsible for that too, that the distribution of this document in electronic form doesn't hurt some other person authorship rights. The MEK administrators reserve the right to withdraw the document from the MEK collection, if any doubt appears about the free distribution of this document. This document can be freely copied and distributed, but you can use it only for personal purposes and non-commercial applications, without modifying it, and with proper citation to the original source. Every other form of distribution and utilization requires a permission from the author/owner. If the document and its cover page contains a Creative Commons licence, then it grants the forms of free use. The Hungarian Electronic Library project's aim is to provide the academic circles with public domain e-publications in Hungarian or with relevance to Hungary. You can get information and ask questions about the MEK project at the e-mail address. The URL of the central service is: https://mek.oszk.hu
Tartalom

Tartalom

Edgar Allan Poe

ARTHUR GORDON PYM
CSODÁLATOS KALANDJAI

BEVEZETÉS.
I. IFJUKORI KALANDOK.
II. A BÚVÓHELY.
III. TIGRIS.
IV. LÁZADÁS ÉS ÖLDÖKLÉS.
V. A VÉRREL ÍRT LEVÉL.
VI. AZ ELSŐ REMÉNYSUGÁR.
VII. A SZABADULÁS TERVE.
VIII. A KÍSÉRTET.
IX. A RONCSON.
X. A TITOKZATOS HAJÓ.
XI. A PALACZK.
XII. A SORSHUZÁS.
XIII. VÉGRE!
XIV. A PINGVINEK.
XV. ISMERETLEN SZIGETEK.
XVI. A DÉLI SARK FELÉ.
XVII. FÖLD!
XVIII. ÚJ EMBEREK.
XIX. KLOCK-KLOCK.
XX. A FÖLDINDULÁS.
XXI. ÉLVE ELTEMETVE.
XXII. TEKELI-LI.
XXIII. AZ ÚTVESZTŐ.
XXIV. A SZABADULÁS.
XXV. A FEHÉR ÓRIÁS.
JEGYZET.

A MORGUE-UTCZAI GYILKOSSÁG.

Fülszöveg


Bevezetés

Poe Edgar verseiből sokat lefordítottak nyelvünkre, egyik híres költeménye pedig, A holló, valósággal próbaköve lett műfordítóinknak, szinte mindegyikük kipróbálta rajta ügyességét és erejét.

Másképen állunk azonban elbeszélő műveivel. Ezekkel kapcsolatban a költő életéről, embergyűlölő és összeférhetetlen voltáról, alkoholismusáról, delirium tremens okozta haláláról, olyan mende-mondák keríngenek, melyeket nem lehet elég gyakran megczáfolni és kiírtani a köztudatból. Az irodalomtörténet és kritika chiromantistái, a kik szeretnek a műalkotásból, mint egy tenyérből a költő lelkére és életére jóslatokat mondani, Poenak nagyrészt bizarr, phantastikus, sokszor grotesque és borzalmas elbeszéléseit úgy tekintették, mint egy beteg, minden perversitásra hajló, elnyűtt léleknek dokumentumait. Vannak, a kik azt hiszik, hogy csak az tudja igazán hűséggel ábrázolni a gyilkos lelkiállapotát, a ki maga is gyilkosságot követett el. A költői phantasiának e tagadói közé tartozott Poe első életrajzírója is, a ki a tárgyilagos és igazságos kritika leple alatt ráfogásokkal feketítette be a költő emlékét. Még azt is el tudta hitetni többek közt a naiv és arczátlan képmutatással könnyen félrevezethető amerikai közönséggel, hogy Poe elplagizálta Longfellow egy költeményét, a melyről később kiderült, hogy jóval későbbi keletü. Minthogy a rágalmak sokkal könnyebben vernek gyökeret az emberek lelkében, mint az igazság, könnyen megérthető, hogy az igazságra törekvő amerikai irodalomtörténet, élén Ingram-mel, a költő legjobb életrajzának szerzőjével és összes műveinek gondos kiadójával, csak fáradságos küzdelmek árán tudta ezeket az alaptalan pletykákat kiírtani és a költő igazi arczképét a közönségnél elhihetővé tenni. Maga Baudelaire, a ki Poe novelláinak első művészi átültetésével a franczia és ezzel az európai művelt közönséget valóságos klasszikus munkával ajándékozta meg, mely számtalan kiadást ért, - maga Baudelaire is, bár megvédte Poe emlékét támadóival szemben, abban a hiszemben élt, hogy benne a saját decadens lelkének rokonát találta meg, s meg volt győződve, hogy a nagy amerikai költő is alkohollal és más kábítószerekkel teremtette meg magának azt a mesterséges édent, azt a "paradis artificiel"-t, a melynek gyönyörei közt a saját költői remekei fogantak.

...

Valóban a modern irodalmi viszonyok állapota sohasem volt kedvezőbb, mint ma, Poe elbeszéléseinek megértésére és újból divatossá való tételére. Pedig van előadásában valami, a mi nem mindig tetszik az elkényeztetett modern közönségnek. Poe szereti novelláit rövidebb-hosszabb elmefuttatással kezdeni, s ez félrevezet sok felületes olvasót, a ki az első sorok után leteszi a könyvet, holott legföljebb egy-két lapnyi elmélkedés után, mint például a Morgue-utczai gyilkosság-ban, a legérdekfeszítőbb történet közepén találjuk magunkat. Ugyanezt az eljárást szereti alkalmazni, mint késleltetést, az elbeszélés rohamos menetének a lassítására is, így például az Arthur Gordon Pym kalandjai-ban a legizgalmasabb helyeken egyszerre csak rövid előadást tart arról, hogyan kell egy hajót észszerüen megterhelni vagy mint kell a vitorlást vihar esetén veszteg állítani stb.

Mindezek a látszólagos fogyatkozások azonban eltünnek az elbeszélésnek hihetetlenül érdekes fölépítésében, az ötletek rendkivüli gazdagságában és a helyzetek elképzelhetetlen kiélezésében. Az Arthur Gordon Pym kalandjai a borzalom regénye: egy hajótörés és egy délsarki fölfedező út keretébe beleszőve nincs az emberi félelemnek az a változata, a kannibalismustól az élve eltemetésig, a melybe bele ne tudná magát képzelni és saját visióját át ne tudná juttatni az olvasó lelkébe. És mégsem fárasztó olvasmány ez a regény, még a legkényesebb idegzetü ember, még gyermek kezébe is adható, mert távolról sem törekszik a helyzeteknek arra a végtelenül kínos, az olvasót igazán meggyötrő kihasználására, a mi az efajta modern termékeket oly sokszor élvezhetetlenné teszi. A helyzetet ki tudja élezni, de annyi ilyen helyzetet tud teremteni, hogy nem szükséges egyiket sem a mértéken túl kiuzsorázni. Innen van az is, hogy annyi nála a rövid, vázlatszerű novella; hiszen olyan a tartalmuk, hogy épen rövidségükben érik el a művészi tökéletességet. Ha regénynek nyújtotta volna bármelyiket, élvezhetetlen lenne, így pedig valóságos mestermű. Hosszabb lélekzetű munkáiban, mint az Arthur Gordon Pym kalandjai-ban, a témának éles levegőjét az előadás gyorsaságával ellensúlyozza, nem időz soha egy ilyen helyen hosszabb ideig; egy pillanatra ugyan meg tudja feszíteni a lélek összes húrjait, de a következő másodperczben már túl vagyunk a kényes jeleneten s legföljebb egy jóleső zsibbadtság érezteti, hogy kissé megerőltette idegeinket. És még valami. Annyi borzalom után, a melyet e regényében fölhalmoz, a lázadó, vérszomjas matrózok kései, az emberevő vadak ördögi cselszövései között, a víz alatt, a föld alatt és a levegőben lógva, az éhségtől és szomjúságtól halálra gyötörve, a regény hőse és olvasója folyton érzi, valami suggestiv erő állandóan érezteti vele, hogy a szerencsés menekülés lesz az elkerülhetetlen vég, hogy az elpusztíthatatlan, kiírthatatlan emberi remény, az ember élni akarásának ez a halhatatlan terméke, átsugározza fényét, minden sötétségen keresztül, s az egész regény talán nem más, mint ennek az ősi lelki erőnek az életsymboluma.

Király György.


MEK-11684

Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai ; A Morgue-utczai gyilkosság / Edgar Allan Poe ; fordító Király György

    elbeszélés(ek), regény ; magyar

    Budapest : Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, 2013

    (Klasszikus Regénytár. Új sorozat)

    Készült az ISZT támogatásával.

    ISBN 978 615 5292 89 7

    eredeti kiadvány: Arthur Gordon Pym csodálatos kalandjai / Edgar Allan Poe ; ford. Király György
    Budapest : Révai, [1921]
    (Klasszikus regénytár. Új sorozat)

      Klasszikus világirodalom
      amerikai irodalom, 19. sz.

    MEK-be került: 2013-06-14
    URL: https://mek.oszk.hu/11600/11684

    CC licensz: Nevezd meg! - Így add tovább!