2. A felhasználók köre. A magyarországi vakok által használt vakos rendszerek
3. Használat módja: offline használat, online használat
4. Ajánlások vakok számára: W3C ajánlások röviden
5. Web ellenőrzési lehetoségei
6. Hazai és külföldi példák vakos honlapokra
7. Javaslatok a MEK vakos változatára
8. Megjegyzések fejlesztési lehetőségekről
Ez a tanulmány a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) vakok számára készített felületével kapcsolatban fogalmaz meg hozzászólásokat és javaslatokat.
A vakos felület elkészítésére az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002 októberében kiírt, "eVilág - digitális tartalom és kultúra (hazai kulturális javak a digitális világban)" IHM-ITP/2e kódszámú, "Tartalomfejlesztés a fogyatékossággal élő személyek életminőségének javításáért" c. pályázat ad támogatást a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesületnek.
A hozzászólások alapja Pál Zsolt (Pille) 2003. május 12-én kelt, a vakadmin listán közzétett tanulmánya, a vakadmin listán megjelent elektronikus levelek, valamint a "vakos" MEK- felületre eddig elkészült tervezete. Véleményünk megfogalmazásában más vakos levelezőlistákon leírt szempontokat is figyelembe vettünk.
Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni azt, hogy milyen legyen az új vakos MEK akkor azt írnánk, hogy legyen olyan, mint a régi. Tudván, hogy a régi MEK rendszer belseje nem tartható meg, így azt javasoljuk, hogy törekedni kellene a régi ember-gép kapcsolati interfészek megtartására.
A fejlesztésnél figyelembe kell vennünk a MEK vak és gyengénlátó felhasználóinak körét. A MEK könyveit fiatal, a számítógép használatában esetleg már gyakorlatot szerzett vak emberek is fogják olvasni, de fel kell készülni arra, hogy nagy számban vannak közöttük olyan emberek is, akik idősebb korban veszítették el látásukat, és a számítástechnikához alig értenek. Az utóbbi csoport tagjainak az a lényeges, hogy minél egyszerűbben tudják használni a számítógépet. Az ő számukra voltaképpen a DOS-os rendszeren alapulóhoz képest is egyszerűbben használható rendszert kell majd kifejleszteni.
Hogyan is alakult ki az a statisztikai tény, hogy a magyar vakok a látó lakossághoz viszonyított számarányukhoz képest nagyobb arányban lettek a MEK olvasói? Vegyük sorra, hogy mi kellett ehhez. Először is szükséges volt hozzá, hogy a MEK egyszerű karakteres szövegállományokat is tartalmazzon, szöveges könyvtár struktúrával és egyszerű karakteres tcp protokollokkal rendelkezzék. Másodszor kellettek hozzá az olcsó BraiLab PC-k beépített ernyőolvasóval.
A BraiLab PC-s ernyőolvasó legfőbb elve az volt, hogy a vak felhasználónak ne kelljen a gép programjai használatakor sok parancsot megtanulnia, hanem elég legyen csak a program billentyűkről történő használatára koncentrálnia (esélyegyenlőség!). Nagyon fontos szempont volt az is, hogy a szintetizált beszéd gyors reakciójú legyen. A változó ernyő legfontosabb része szólaljon meg először, és a beszéd legyen könnyen leállítható. Az, hogy ma kb. 2000 vak PC-s felhasználó van, az nagyrészt ezen elvek megvalósulásának köszönhető.
A BraiLab PC felhasználói tipikusan Lynx böngészővel olvassák a web-lapokat.
Érdemes néhány, vakok által használt programra is felhívni a figyelmet,így az ún. "Földi Reader"-re, melyet egy vak ember fejlesztett ki. Ez a fájlok közötti könnyű navigációt és a szöveges fájlok felolvasását végzi el, DOS alatt. Megemlítjük még az annotációkat felolvasó Csapó-féle programot is, ugyancsak DOS alatt. A vak felhasználók hatalmas, DOS alatti vakos programkészletet halmoztak fel az elmúlt másfél évtized alatt. Örömmel láttuk, hogy a vakos MEK-oldal terveiben szerepel vakos programok letöltésének lehetősége, ezt feltétlenül hasznosnak tartjuk.
A közelmúltban vált lehetővé számos magyarországi vak felhasználó számára a Windows alatti ernyőolvasó rendszerek használata. A JAWS rendszerből, mely a Profivox beszélőrendszerrel működik együtt, ma több, mint 100 legális példány áll a vak felhasználók rendelkezésére, ezt sokan jól ismerik. A Windows Eyes hasonlóan jó rendszer, mint az előző. A web browser-ekkel jól együtt tud működni. Úgy alakult, hogy itthon kevesebb legális példány van belőle.
A WinTalker cseh fejlesztés. Sok mindenben gyengébb, mint az előző kettő, de itthon több 10 példánya működik. Sokkal olcsóbb, mint az előbbiek.
A LookOUT rendszerről néhány szóval többet írnánk, mivel ez Magyarországon még kevéssé ismert. Ez lehetne itthon a legolcsóbb ernyőolvasó. Windows XP-től kezdve használható csak magyarul. Jelenleg egy alfa teszt változata működik. Készült hozzá egy olyan, speciálisan vakoknak írt böngésző, mely az Internet Explorer-ből nyeri az adatokat az "Object Linking and Embedding" módszerrel, mintegy motorként használva azt.
Az ilyen speciális browser-ek sok olyan, a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó előfeldolgozást végeznek, melyek nyelvspecifikusak. Sokat segíthetnek vakoknak a tájékozódásban. Kigyűjtik például egy helyre a link-eket, és külön a szövegeket. Értelmezni is tudják a szövegeket, és abból egy saját fát ajánlanak fel a vak felhasználónak a navigálás megkönnyítésére.
Vannak és lesznek néhányan olyanok is, akik Braille-kijelzővel ("Braille-sorral") rendelkező önjáró rendszerekkel szeretnének könyveket olvasni. Az igazi írásbeliség a vakoknál a Braille-olvasást jelenti. Hordozható, saját intelligenciával rendelkező Braille-kijelzős készülékből is van itthon néhány használatban, a PC-hez kapcsolható Braille-kijelzőkből meg több mint két tucat.
A fentiekből is világosan kitűnik, hogy azért is érdemes a lehető legegyszerűbbre tervezni a vakos lapokat, mert a vak felhasználók sokféle rendszert használnak és fognak használni Magyarországon. A vakos MEK-et nem lehet egyetlen rendszer sajátosságaihoz igazítani.
Célszerű olyan webapot tervezni, amely nagyon puritán kinézetű, de a szöveges része tartalmas. Ez biztosan jó lesz mindenféle felhasználónak, bármilyen rendszert is használjon.
Egy nagyon jó vakos webelület sem tud olyan jó lenni, mint egy személyre szabott, önálló intelligenciával rendelkező számítógép. Hosszan olvasgatni egy könyvet hálózaton nem lehet. Tekintettel kell lenni arra, hogy a vak felhasználók sok esetben a letöltött állományokat akarják offline felolvastatni.
Ezért először a letölthető állományokkal kapcsolatban írjuk le megjegyzéseinket.
Szerintünk az ISO 8859-2-es kódkészletű, letölthető sima szöveges állományokat meg kell tartani. Jó lenne az FTP-vel való letöltés lehetőségét is megtartani, ha lehetséges.
Ha a navigációt segítő strukturált állományokat fogja Windows rendszerben valaki vakon olvasni, azt is inkább off-line fogja tenni. A Windows-os vakos programfejlesztésben elindult egy olyan irányzat, hogy a Microsoft-os programokat, mint egy motort használják csak, és külön programot fejlesztenek látássérülteknek, ilyen a fentebb már említett, fejlesztés alatt lévő LookOUT rendszer.
Szerintünk off-line működő, nagyon egyszerű interfésszel rendelkező vakos olvasó programra mindenképpen szüksége van a vakoknak Windows alatt is.
Milyennek képzeljük a vakos web-es felületet? Természetesen azt is karakteresnek. Szerintünk, ha a tervező nem használ grafikát, akkor sokkal könnyebb jó vakos felületet tervezni, mintha egyszerre szeretné a látó és a vak felhasználó igényeit kielégíteni. A külön vakos felületen ezt meg lehet oldani.
Az oldalakat, a látó oldalakhoz hasonlóan, hierarchikus struktúrába kell rendezni. Javasoljuk, hogy az egyes választási lehetőségek az egyes lapokon mindig egymás alá kerüljenek. Ezekből, ha lehet, hétnél ne legyen több egy oldalon, így azt az idősebb emberek is jól meg fogják tudni jegyezni. A link-ekhez tartozó szövegek legyenek legalább teljes mondatok. Természetesen az olyan típusú link-ek, ahol a név csak azt tartalmazza, hogy "További információk itt", nem megfelelőek, mert az ernyőolvasók, ha a link-eken haladnak végig tabulátorral, akkor csak magát a linket olvassák fel.
Az oldalakhoz tartozó "vissza a főoldalra", "vissza a lap elejére" stb. típusú link-ek mindig a lap alján legyenek. A lap elején legyen mindig az a kb. 7 link, amely az adott fa-struktúrán a lényeg. Ezen az egyszerű hierarchikus fa-struktúrán a vak felhasználó mindig könnyen tud lépkedni. Az nem baj, ha egy lapon (oldalon) egyszerre csak egy szint látható. Az egyszerre sokat mutatás látó gondolkodásra vall.
Lehetőség szerint ne készítsünk táblázatokat. A kétdimenziós gondolkodás nem vakos. Nem állítjuk, hogy a táblázat vakon nem kezelhető, csak feleslegesen bonyolult. Az oldalak szerkesztése legyen mindig nagyon egyszerű és következetes.
Lényeges szempont a vakos oldalak szerkesztésében az a tény, hogy a vak felhasználónak nagy mértékben kell memóriájára támaszkodnia. Így fontos számára, hogy az egyszer megjegyzett elrendezésekre konvenciókra számíthasson, ne kelljen esetleg különböző oldalak különböző elrendezéseit megtanulnia.
Az úgynevezett adat-táblázatoknál (data tables), melyek összetartozó adatokat mutatnak be táblázatos elrendezésben, nem várható el a vak felhasználótól, hogy több-oszlopos táblázat esetén megjegyezze, az egyes oszlopok milyen adatokat tartalmaznak. A vakos web-lapoknál legfeljebb két- vagy háromoszlopos adat-táblázatok használata elfogadható, ahol az első, vagy első két oszlop a magyarázó szöveget (adat neve, stb.) tartalmazza, a következő oszlop pedig magát az adatot. Web-lap szerkesztésekor szokásos még az ún. layout table-ek használata is, amelyek voltaképpen nem összetartozó adatokat tartalmaznak, csupán az esztétikus megjelenítést szolgálják. Az ilyen táblázatok használata vakos oldalakon általában nem indokolt.
Úgy tűnhet, hogy így nagyon unalmasak lesznek az oldalak. Ez nem baj, sőt, ettől lesznek igazán vakosak. Az érdekes dolog a tartalomban lesz! Az egymás alá kerülő, értelmesen megfogalmazott választási lehetőséget adó link-ek egyértelműek, jól használhatóak lesznek. Természetesen először a hierarchia csúcsán lévő választási lehetőségeket írjuk le és a link-eket aktivizálva haladjunk egyre lejjebb a fán, ami így gyökerével felfelé fog állni.
Megjegyezzük, hogy az általunk kifejlesztett ún. hibrid hangoskönyv olvasó programjában, melyben magunk definiáltuk a navigációs nyilak jelentését, azt az elhelyezést követtük, hogy a választás mindig a fel-le nyilakkal történt, míg a jobb nyíl a fa levelei felé haladt, a bal pedig a gyökerei felé. Ezt a konvenciót a DOS alapú képernyőolvasónkban sikerült végig következetesen betartanunk. Ez egyaránt vonatkozott az olvasó parancsrendszerére és a hangoskönyv hierarchiájára is.
Ehhez hasonló megoldást lenne célszerű a MEK lapok vezérlésére is alkalmazni.
Mivel azonban itt többféle böngésző használatára kell felkészülni, ez nem lesz minden böngésző esetére tartható.
Az elmúlt időszakban egyre több ajánlást dolgoztak ki a weboldalak vakok által való használhatóságának követelményeire. Itt elsősorban a W3C (World Wide Web Consortium) Web Accessibility Initiative (WAI) ajánlásai a mértékadók (http://www.w3.org/WAI/).
Ezeknek magyar fordítása jelenleg e pályázat keretében készül.
Több magyar honlapon is megtalálhatók ennek alapján készült rövid összefoglaló ajánlások, pl.
a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége honlapján
(http://www.mvgyosz.hu/vakoslap.htm),
Ajánlások az elérhető médiáért (http://www.paramedia.hu/ajanlas.html),
KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ ajánlásai
(http://www.kfki.hu/cnc/archivum/vakwebelv.html).
Alábbi megjegyzéseinkben elsősorban ezekre az ajánlásokra támaszkodunk.
Azt javasoljuk, hogy az egymás alá írt link-ek, ill. szövegek formájától ne térjünk el. Egy sorban ne legyen több link.
Néhány megjegyzést fűzünk a Vakadmin listán felvetett kérdésekhez:
A találati listát Csapó Endre javaslata szerint táblázatosan lehetne
megjeleníteni. E szerint:
"A táblázat minden sora tartalmazza az ajánlott első két szövegmezőt, majd egyetlen egy linket, mondjuk valamiféle vakos borítóra, ami azután egymás alatti linkekben felhozza a különféle letöltési formátumokat, ajánló- és fülszövegeket, tehát a táblázat további szándékolt oszlopait.
Az így elkészített táblázatban fel- le navigálva minden sor szövege csak egyszer hangzana el, s nem lenne gond a megjelenő vakos borítóban a megfelelő link kiválasztása sem, hiszen azok is egyesével, egymás alatt helyezkednek el."
Ez a táblázat-forma még elfogadható vakos oldalakon is.
A listában se legyenek 80 karakternél hosszabb sorok.
Ugyancsak egyetértünk Csapó Endrével az ISO-8859-2 kódkészlet használatát illetően.
A fájlok bekezdéseinek tördelése 80 karakterenként történjen, ez jól megfelel mind a beszédkimenetet, mind a Braille-outputot használók követelményeinek. A sorok végére kell a "kocsi-vissza" (CR) karakter. A fejezeteket, alfejezeteket, bekezdéseket még egy további CR karakter válassza el egymástól. A szöveges állományok részekre szabdalását nem tartjuk szükségesnek, ha azok mérete nem haladja meg a 250-300 kbyte-ot.
Drótos László szerint a minimális file-méret 100 kbyte, az átlagos méret pedig 250-300 kbyte körül várható. A file- okon belül a fejezetek kezdetének jelölése jó ötletnek tűnik, ennek alapján könnyebben lehet a szövegben tájékozódni, megkeresni, hol vannak a fejezethatárok. A letöltött dokumentumokon otthon manipulálhatnak a vak emberek, szövegszerkesztőkkel kisebb darabokra tördelhetik őket, ha szükségesnek látják valami miatt, megjegyzéseket, markereket helyezhetnek el bennük, vagy felolvasó programmal folyamatosan hallgatják őket, és az olvasás leállításakor könyvjelzőt tudnak elhelyezni. Az extra nagyméretű file-okat a logikailag megengedhető határoknál kell elvágni. (A külön kötetek biztosan külön file-ban lesznek.)
Tapolcai Ágnes kérdésére, hogy a programkönyvtárban célszerű-e elhelyezni ingyenes segédprogramokat, pl. lynx-et, a válaszunk: igen, ez hasznos megoldás. Tetszik Drótos László gondolata, hogy a felhasználók otthoni böngészéssel kiválaszthatják a letölteni kívánt művet.
Idézet Drótos Lászlótól:
"Utóbbi mellett szólhat a MEK "offline böngészésének" lehetősége: vagyis hogy a dokumentumok szerzőjét, címét és URL-jét tartalmazó indexfile-ok (témakörönként) tömörítve (zippelve) letölthetők legyenek. Így akár otthon is kiválogathatók az érdekes könyvek és az URL-jük alapján később egy internetes gépről letölthetők. Persze, ez dinamikusan generált vakos borítók esetében is megtehető, csak akkor kicsit bonyolultabb URL-ek lesznek."
A frame-ekről: Csapó Endre elfogadhatónak tartja, hogy legyenek frame-ek a vakos oldalakon. Szeretnénk azt javasolni, hogy csak a látó oldalakon legyenek frame-ek, a vakos oldalakon ne használjunk frame-eket. Ez a W3C ajánlásaival is egyezik. Lehet, hogy sok vak vagy gyengénlátó a látó oldalakat is fogja olvasni különböző okokból (például azért, hogy a látó kollegáival azonosat olvasson). Ilyenkor kihasználva az ernyőolvasó speciális lehetőségeit, jól fog boldogulni.
A szöveg (text) formátumokról: az egyik javaslat szerint a szöveg formátumokat majd az XML fogja generálni és a címek után pontot is tesz a szebben hangzó felolvasás kedvéért.
Mi azt javasoljuk, hogy a kidolgozók tartsák meg az eredeti preparálatlan szöveget, vagy azt generálják le az XML-ből. Jó az, ha tudja a vak ember (tanuló), hogy nem írunk a cím után pontot. Hallani fogja ezt a szintetizátor monoton hangjából. Ha történetesen Braille-kijelzővel olvassa az illető a szöveg- file-t (pl. off-line), akkor kifejezetten hibás, ha a szintetizátor segédleteit látja. Ez rontja a vak felhasználó írásbeliségét is.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egyes, vakos szoftverek fejlesztésével foglalkozó szervezetek több olyan rendszert is kifejlesztettek, amelyek ellenőrzik a web-lapokat, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyire követik a W3C ajánlásait.
Az ilyen rendszerek általában a HTML szintaxis szempontjából is megvizsgálják a web-lapot. Felhívják a figyelmet a vakos ajánlások (esetleges) megsértésére, valamint ezen túlmenően azokra a web-lapon alkalmazott sajátságokra is, amelyeket esetleg nem minden böngésző támogat, amelyek elavultak, tehát nem célszerű őket alkalmazni. A megvizsgált web-lapokról általában hosszabb jelentést készítenek, amely sorról-sorra véve jelzi az ott alkalmazott eszközöket, és jelzi, hogy ezek megfelelnek-e a W3C ajánlásoknak, illetve nem tartalmaznak-e olyan sajátságokat, melyeket nem minden böngésző támogat.
Az alábbiakban felsorolunk néhány ilyen ellenőrző rendszert:
CynthiaSays (http://www.cynthiasays.com/)
UsableNet (http://liftonline.usablenet.com/)
Bobby (http://bobby.watchfire.com)
Az utóbbi rendszerrel kapcsolatban megjegyezzük, hogy azok a honlapok, amelyeket az általa elvégzett ellenőrzés megfelelőnek talál, jogosulttá válnak az ún. "Bobby approved" jelzés és ikon használatára.
Mindenképpen javasoljuk a megvalósítandó vakos MEK változatot a végleges jóváhagyás előtt ezeknek a teszteknek alávetni. Hozzá kell tennünk, hogy a formális ellenőrzés nem pótolja az "élő" tesztelést, de megbízhatóan felhívja a figyelmet az ellenőrzendő sajátságokra.
Megjegyezzük, hogy a http://www.pille.hu/vmek/folap,
http://www.pille.hu/vmek/lista, http://www.pille.hu/vmek/mu, valamint
a https://mek.oszk.hu/vmek/ lapokat alávetettük mind a Cynthiasays, és az UsableNet vizsgálatoknak. Mindegyik vizsgálat jelzett hibának minősülő sajátságokat, illetve figyelmeztetéseket (Warning). Jelen tanulmányunkhoz mellékeljük az ellenőrző rendszerek által készített reportokat.
Számos jó példára tudunk hivatkozni, amelyek vakok számára készültek, teljesen puritán formában. Ilyen nagyon sok könyvtári kereső weblap látó oldala, vagy éppen a Google kereső oldala.
A vakos követelményeknek jól megfelelő magyar honlapra példa:
Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége
Hasonlóan jó példák külföldi vakos honlapokra:
Internet Society Disability and Special Needs Chapter Home Page
American Council of the Blind (http://www.acb.org/)
A MEK vakos változatára Pál Zsolt ez év július 10-i E-mail-jében bejelentett tervezetet az alábbi vakos rendszerekkel néztük meg:
Lynx böngészővel (2.8.3 verzió) és BraiLab PC ernyőolvasóval
Explorer böngészővel Windows/JAWS alatt
A tervezet az alábbi oldalakat tartalmazza:
http://www.pille.hu/vmek/folap/
/vmek/lista (listaoldal)
/vmek/mu (az adott mű borítólapja)
Az eddig leírtak alapján nem teljesen világos, hogy egy adott mű esetében hogyan jutunk el a főlapról a vakos borítólaphoz, illetve hogyan jutunk el a listához. Jó lenne legalább 1-2 kiválasztott mű esetére a demo verziót odáig kidolgozni, hogy ezek esetében végig lehessen menni a kiválasztástól a borítón keresztül a mű elolvasásáig, és világosan kitűnjék, ezek hogyan jelennek meg a vak felhasználó előtt.
Véleményünk szerint a bemutatott oldalak jelenleg még tartalmaznak néhány olyan "látós" elemet, amelyek kevésbé gyakorlott vakoknak nehézséget okozhatnak.
A bemutatott oldalak (főlap, lista és mű) grafikus elemeket tartalmaznak, melyeket a MEK2 grafikus honlapjáról vesznek át. A grafikus elemek kiválasztása (a főlap és a lista oldalon MEK banner szerepel, az Ábrányi-mű oldalán a MEK logo), és az oldalakon való elhelyezése bizonyos mértékig ötletszerűnek tűnik, és véleményünk szerint nem indokolt. (Hasonló kifogást Moldován István is leírt június 24-i levelében.) Azt javasoljuk, hogy a vakos oldalakon ne szerepeljen a MEK2 honlapról átvett grafika. Legföljebb egy MEK Logo szerepeljen, megfelelő ALT szöveggel. Ugyancsak nem látjuk indokoltnak az új könyvek bemutatásánál a szerző arcképének feltüntetését. Ha a MEK2 más grafikus elemeit rendre elhagytuk, akkor nem indokolt, hogy ez az elem megmaradjon.
A főlapon a keresést nem javasoljuk az oldal elején szerepeltetni. Pál Zsolt is írja egyik levelében (június 22), hogy az oldal sorrendjével még problémái vannak, elképzelhető, hogy ő is éppen ezt kifogásolta. Célszerűbb lehet a keresést külön oldalra helyezni, a mek.oszk.hu/vmek oldalon alkalmazott megoldáshoz hasonlóan. Azt gondoljuk, hogy az oldalon elején szükséges egy útmutatót és témánkénti választási lehetőséget szerepeltetni.
Zavaró a keresésnél a választható témakörök gördülő menüben való feltüntetése (select).
Javaslat: Közelítsük a vakos lap formáját a korábban kidolgozott vakos tervezethez: https://mek.oszk.hu/vmek/.
Lényegében egyetértünk a Drótos László július 14-i levelében felvetett javaslatokkal:
'A "nyomtatott" NAGYBETŰKet nem érdemes használni a legfontosabb menüpontoknál? Nem ismerik fel könnyebben, mint a kisbetűs írást? És a sötét háttéren világos betűket is javasolni szokták. Lehetne egy olyan gomb is egyébként ezen a lapon, ami átvált 3-4 háttér- és betűszín-kombináció között, hogy ne a böngésző beállításaival kelljen bajlódnia annak, akinek az adott szín és kontraszt nem megfelelő.
A jelenlegi főlaptervhez annyit tennék hozzá, hogy szerintem mindenképpen hasznos lenne egy kis "főmenüt" tenni az elejére (ahogy a https://mek.oszk.hu/vmek/ tervnél is volt), amivel gyorsan navigálni lehet az oldalon belül az egyes főbb részekhez, hogy ha valaki az ajánlott szolgáltatásokra vagy az újdonságok listájára kiváncsi, ne kelljen az egész oldalt felolvastatni előtte. A Támogatók listája ezen a felületen nem fontos (ez gyakran változni fog és nem akarjuk két helyen is aktualizálni mindig). Viszont kellene egy egymondatos ismertető a lap legelején, hogy mi is ez az oldal tulajdonképpen. (Szintén a https://mek.oszk.hu/vmek/ mintájára.) A <title>-be is bele kell írni hogy ez a MEK szöveges felülete vakok és gyengénlátók részére.
A keresőmezőkhöz Törlés gomb nem kell? Egy vaknak nehezebb észrevenni, hogy egy korábbi keresés benne maradt valamelyik input mezoben, mint egy látónak. Továbbá az ID szerinti keresést tenném előre, mert a többség a letöltött tematikus listákból offline válogatva, az ID alapján fog leginkább keresni egy dokumentumot szerintem.'
(Drótos László megjegyzéseinek vége)
A jelen tanulmány készítői több éven keresztül részt vettek az ún. digitális hibrid hangoskönyvek kifejlesztésében. A projektek egy része nemzetközi együttműködés keretében folyt (DIGIBOOK, Digitized Speech Processing for Efficient Distribution of Texts, FP4 Fourth RTDFramework Programme, 1995-1996; Hordozható hibrid hangoskönyv-olvasó rendszer látássérültek számára, OMFB IKTA-1 pályázat, 1997-1999; Leonardo project, 2000; 3T-BOOK, Tactile-Talking-Text project, hibrid hangoskönyv készítése domborítva nyomott ábrákkal, 2001-2002). Ezért jelen véleményünk végén külön ki szeretnénk emelni a MEK eddigi és jövőbeni szerepét a hibrid hangoskönyvek készítésében.
Ha valaki igazi irodalmi élményre vágyik, akkor a valódi, emberi hangon, színész által felolvasott beszéd lesz számára az igazi. Hibrid hangoskönyvek szerkesztéséhez eddig is felhasználtunk .RTF formátumú fájlokat a MEK-ből, és a jövőben is innen fogjuk letölteni ezeket.
Köszönetet szeretnénk mondani Zimányi Magdának értékes tanácsaiért és szerkesztési munkájáért, valamint Márkus Norbertnek a Jaws használatát érintő részletes beszámolójáért.
Budapest, 2003 július 30.
Vaspöri Teréz, Arató András.
Mellékletek: Cynthiasays, Usablenet listák