A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) sűrűn látogatott Web hely, melynek tartalma jellemzően szövegekből áll, a képek inkább csak az illusztráció szerepét töltik be. Kilenc éve működik, a vakok és csökkentlátók is sűrűn látogatják. Az eredeti rendszer elavult, ezért új tárolási, keresési és szolgáltató felületet dolgoztunk ki, ami sok szempontból fejlődést jelent, Viszont nagy kár volna, ha ez azt eredményezné, hogy nagyszámú látássérült olvasónk még kevésbé tudja elérni magukat a szövegeket. A MEK olvasói között a kérdőíves felmérés szerint 1,5% a látássérült, az oldalt 6-7 ezren látogatják naponta. Ez a szám még növekedhet is, ha a használhatóság javul. A szoftverek fejlődése ugyanis a vakok szempontjából ellentmondásos. A felolvasó, ún. text to speech, szoftverek, melyek írott szöveget szintetikus beszéddé alakítanak, természetesen nyelvfüggő megoldások, fejlesztésük igen munkaigényes. Hátrányt jelent napjainkban, hogy az Internet fejlődése egyértelműen a grafikus felületek irányába tart, ami a régi felolvasó programok számára nem értelmezhető és az egér használata sem lehetséges vakon. A Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület kezdettől fogva felvállalta, hogy hátrányos helyzetű olvasóinak igényeit figyelembe veszi, a gyűjtemény használatát minél jobban megkönnyíti. A MEK első verziója rendelkezik karakteres gopher és ftp eléréssel, amit a vak felhasználók jól tudnak kezelni, azonban az új rendszerben ilyen lehetőség már nincs, az Internet fejlődése ezeket a formátumokat háttérbe szorította. A MEK ezért döntött úgy, hogy külön Internet címen a vakok és gyengénlátók számára külön oldalt készít, amely ugyanakkor a lassú kapcsolattal rendelkezőknek is optimális, mivel nem tölt le képeket.
Mindezt a vak illetve gyengénlátó felhasználókkal történő folyamatos egyeztetés keretében, levelezőlistán, kb. fél évig tárgyaltuk. A honlapot egyszerű szerkezetben, freeware programozási eszközökkel valósítottuk meg. A design a Média az Emberért Alapítvány munkája, akik már több hasonló munkát végeztek eddig is.
Ahol lehetett, text formátumot is készítettünk letöltésre, amely a mostani felolvasó rendszerekkel a legkönnyebben hozzáférhető. Mindamellett ez a szöveg is struktúrált, mégpedig a vakok igényei szerint: A sorok 75 karakteresre tördeltek, a bekezdések között soremelés van, hogy különbözzön az egyszerű sorvégtől, a fejezetek vagy egyéb dokumentumrészek között határolókat helyeztünk el, nevezetesen ***-t, a fejezetcím végét pedig +++ jelzi. Továbbá kezelni kell az idegen (nem latin-2) karakterek használatát, melyek helyett a legközelebbi latin-2 karaktert helyettesítjük be. A szövegek folyamatosan készülnek, pillanatnyilag kb. 100 (pontosan 71) dokumentum rendelkezik ilyennel. Többnyire az xml formátumból kiindulva készítjük ezeket. A vakok internethasználati szokásait figyelembe véve pillanatnyilag a text formátum jelenti a legkönnyebb hozzáférést a szöveghez.
A letölthető text formátumú programok mellett az online felolvasás lehetőségét is beleterveztük a rendszerbe. A teljes kidolgozás egy másik pályázat keretében történt, itt csak az összekapcsolás volt a feladat. Miért olvassunk fel online módon, vagyis szerver oldalon? A következő helyzetek indokolhatják, pl.: - A felhasználó csak bele szeretne olvasni, nem biztos, hogy az egész kell neki. A beleolvasás a dokumentumok kiválasztásánál igen hasznos lehet és az alkalmazott technológia gyenge internetes kapcsolat mellett is használható. - Állandó vagy nem túl költséges Internet kapcsolata van és a szerver oldali felolvasó jobb minőségű. - A Windows-os felolvasó lehetővé teszi azt is, hogy bármilyen gépről, pl. egy hagyományos könyvtárban vagy teleházban - ahol viszont csak Windows-os gépek vannak - is felolvastathassák maguknak a könyveket a vakok, főleg azok, akinek nincs saját gépük.
A Legeza Ilona által írt "Könyvismertetők" olyan katalógusprogramot jelent, mely a Vakok Intézetében működő Hangoskönyvtár könyveiről készült ismertetőket tartalmazza. A tartalomközlésen túl tájékoztat az adott mű műfajáról és az irodalomban elfoglalt helyéről, és tartalmazza a MEK-re mutató linket is, ha a mű megvan ott. A program a látássérültek igényeit figyelembe véve készült, a BRAILAB-PC beszélő adaptert támogatja. Gyengénlátó felhasználók számára is jól áttekinthető és jól olvasható a felület. A pályázat keretében további 300 könyvismertető készült, számuk így 2000-re emelkedett, a programot elhelyeztük a MEK szerverén, integráltuk a MEK mindkét nyitólapjára, és a linkeket átírtuk az új MEK címére. A programon magán is kisebb javítások váltak szükségessé.
A pályázati munka a nemzetközi trendet követte, amennyiben az internetes világ figyelme ráterelődött a fogyatékos emberek internethasználatának problémáira, ami több ponton hasonlóságot mutat a gyenge hálózati kapcsolattal rendelkezőkéhez. Ezért általánosan fogalmazva a kérdést Web Access Initiative (Web hozzáférési kezdeményezés, WAI) néven fejlesztési irányt indított a W3C. A WAI abban látja küldetését, hogy elősegítse az internetes oldalak használhatóságának magas fokát a fogyatékos emberek számára, ide számítva a gyenge hálózati kapcsolattal rendelkezőket is. A törekvésnek arra irányul, hogy a fogyatékos vagy gyenge kapcsolattal rendelkező felhasználókat bevonja az Internet közösségébe. A Word Wide Web Consortium és azon belül a Web Access Initiative (WAI) nevű kezdeményezés munkacsoportot hozott létre ennek a problémának a kezelésére User Agent Accessibility Guidelines Working Group néven. A munkacsoport küldetése az, hogy széles körben (ideálisan mindenki számára) elérhető honlapok elkészítését segítse elő általános irányelvek kidolgozásával. 2002. december 17-én adták ki legutóbbi ajánlásukat User Agent Accessibility Guidelines 1.0 címmel. A MEK Egyesület a pályázat keretében elvégezte ennek a dokumentumnak a fordítását és a magyar W3C irodán, valamint saját Web oldalán keresztül mindenki számára elérhetővé tette.