10.

HEVENESI iskolájának tanítványa volt s a jezsuita adatgyüjtők munkásságából merítette első tudományos benyomásait KOLLÁR FERENC ÁDÁM. Később rendjéből kilépve, mint a bécsi udvari könyvtár igazgatója, a német publicisztikai történetírás hatása alá került és tudományát – az egyetemes egyházi és a magyar rendi közfelfogással szembeszállva – a bécsi udvar törekvéseinek szolgálatában gyümölcsöztette, a magyar történet ismeretlen forrásainak felkutatásában azonban hű maradt a HEVENESI-iskola hagyományaihoz.

A Jézus-társaságban töltött évek alatt ismerkedett meg a magyar jezsuiták által összegyüjtött gazdag anyaggal. Később Európa egyik legnagyobb gyüjteményében, a bécsi udvari könyvtárban hivatalnokoskodva oly gazdag forrásanyaggal ismerkedett meg, aminőt – kiváló kortársa PRAY GYÖRGY kivételével – addig egyetlen történetírónk sem tekinthetett át. Fáradhatatlan buzgalommal hordta össze korában párját ritkító könyvtárát és a jezsuita tudósok gyüjteményeivel vetekedő másolatgyüjteményét. Műveiben egész sorát közölte az addig kiadatlan forrásszövegeknek. Külön kötetben adta ki Bécs, illetőleg az uralkodóház történetére vonatkozó forrásgyüjtését (Analecta monumentorum omnis aevi Vindobonensia. I–II. Bécs, 1761–1162), URSINUS VELIUS művét a Habsburg-ház örökösödésére vonatkozó aktákkal (U.-ott, 1762) és OLÁH MIKLÓS műveit (U.-ott, 1763). Becses forrásanyagot és kritikai jegyzeteket tartalmaz a bécsi udvari könyvtár LAMBECIUS-féle katalógusának általa kiadott kilenckötetes második kiadása is.

Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok történelmi forrásainak felkutatásával szerzett érdemeket KOLLÁR barátja és vele együtt a bécsi udvar törekvéseinek buzgó harcosa: KERCSELICS BOLDIZSÁR ÁDÁM zágrábi kanonok. A hármas királyság és a zágrábi püspökség történetéről írt nagy művei telve vannak az előadásba ékelt forrásszövegekkel.

A KOLLÁR által ismert okleveles források kronológikus sorrendbe foglalt regestái a Nemzeti Múzeum kézirattárában. Fol. lat. 2297. sz. a két hatalmas ívrétű kötetben. Kéziratos gyüjteménye a bécsi cs. udvari könyvtárba és a bécsi cs. és k. áll. és udv. levéltárba került. Lásd CSONTOSI jegyzékeit: M. Könyvszemle. 1884. 264., 269–273., 279.; 1885. 190. és köv. l., továbbá: Catalogus praestantissimorum librorum, necnon rarissimorum manuscriptorum bibliothecae Kollarianae. Wien, 1873. 290 1.; GYURKOVITS: Kollár Ádámnak élete, tudós munkái s kéziratok gyüjteménye (Tudom. Gyüjtemény. 1823. X. 3–26. l.)