Harmadik fejezet: Bajor, osztrák, cseh és lengyel márkasúlyok.[1]

Nürnbergi és regensburgi márka. Az ó-bécsi márka. A bécsi márka eredete és súlyának megállapítása. Az 1760–1767-iki súlyreform. Landshuti, müncheni, augsburgi, prágai, morva, tiroli, salzburgi, friesachi és krakói márkák.

A magyar pénztörténet kutatójára nézve igen nagy fontossággal bír a bajor, osztrák, cseh és lengyel pénzverési súlymértékek pontos ismerete. Luschin és Muffat nagy forrásanyaggal igyekeztek e súlyokat meghatározni, de eredményeik nem egészen kielégítőek. Számításaik alapjául a XIX. századi regensburgi, nürnbergi és bécsi súlyokat vették, holott ezeknek középkori súlya a XIX. században már módosult volt. Szükséges tehát e márkasúlyokat – a Luschin és Muffat által felhasznált és újabb forrásadatok alapján – újólag pontosan meghatároznunk.

A nürnbergi márka forrásaink szerint azonos volt a velenczei márkával.[2] Ennek középkori súlyát pedig – Pegolotti XIV. századi műve alapján –

237.872 grammra

kell tennünk.[3] Ugyanez volt a nürnbergi márka súlya is.[4]

A regensburgi márka Schoapp szerint „troyesi súly” volt és az antwerpeni, strassburgi és magyar (budai) márkákkal teljesen azonos.[5]

A XVIII. századból három egyenletünk van a regensburgi márka súlyára:

100 regensburgi márka = 103 nürnbergi (vagy velenczei) márka + 3 lat + 2 quent + 1 25/31 pfennig.[6]

1 regensburgi (antwerpeni, strassburgi és magyar) márka = 1 nürnbergi márka + 8 ½ denár.

1 regensburgi (stb.) márka = 1 márka + 8 ¼ denár.[7]

A 237.872 g-os nürnbergi (velenczei) márkával számítva:

      1 regensburgi márka = 1.245.54529 g
     
[2.245.77009 g]
      3.245.53779 g,

a mely súlyok alatta vannak a regensburgi márka XIX. századi 246.16 g-os súlyának.[8]

A XII–XIII. századi bécsi márka súlyát illetőleg, a források beható vizsgálata útján, egészen új, az eddigi felfogással ellentétes eredményre jutottam. Az a német, osztrák és magyar irodalomban általánosan elfogadott feltevés, mintha Bécsben már e korban a később bécsi márka néven ismeretes és kb. 280 g-os súlymérték lett volna használatban, az egykorú forrásokból egyáltalában nem igazolható. Az első forrás, a melyben már határozottan a 280 g-os bécsi márkáról van szó, a salzburgi pápai tizedszedő 1283. évi számadáskönyve.[9] Korábbi használatára írott források nem állnak rendelkezésünkre.

Ellenkezőleg, más forrásokból az tűnik ki, hogy Bécsben a XII. század végén és a XIII. század első felében egy könnyebb, a párisi vagy troyesi súlylyal rokon márka volt a súlymérték.

Wolfger passaui püspöknek 1203–1204. évi útiszámadásaiban ezt olvassuk:

„In sabbato ante festum apostolorum Symeonis et Iude accepit frater Heinricus in camera episcopi X. marcas et unum fertonem minus uno loth ad pondus Colon., que non ponderabant apud Wiennam plus, quam VIII. marc et 6 den.”[10] Vagyis

10 kölni márka + 1 ferto–1 lat = 9 bécsi márka + 6 denár.

II. Frigyes császárnak 1240. évi oklevele szerint pedig:

„De quingentis marcis argenti ad pondus Wiennae, que sunt ad marcam Colonie marce quingente sexaginta due et media”,[11] azaz

500 bécsi márka = 562 ½ kölni márka.

A 2333.3533 g-os kölni márkával – mint azt már Kropf Lajos, majd Guilhiermoz is észrevették[12] – egy 262.5–264 g-os márkasúlyt kapnánk. Láttuk azonban, hogy Wolfger számadásainak egyéb adatai is csak a 215.496 g-os ó-kölni márkával oldhatók meg.[13] Ezt a súlyt helyettesítve be a fenti egyenletekbe,

      1 ó-bécsi márka = 1.243.08545 g
      2.242.433 g.

Eredményünket megerősíti a firenzei Pegolotti, a kinek 1340 táján készült műve szerint:

„Marco 1. d’argento di Viennia fae in Vinegia once 8. denari 3, di denari pesi 24 per una oncia.”[14]

1 bécsi márka = 1 velenczei márka + 3 denár, vagyis
1 ó-bécsi márka = 241.5887 g.

Pegolotti idejében Bécsben már az új, 280 g-os márka volt használatban, de ő nyilván régebbi súlyösszehasonlításokat is felhasznált művéhez, a mi megmagyarázza azt, hogy a régi bécsi márka súlyát adja.[15]

Az egymástól teljesen független három forrásadat alapján megállapítható, hogy a XII–XIII. századi ó-bécsi márka a troyesi súlylyal rokon, kb. 241.5–243 g-os súlymérték volt.

Az ó-bécsi márkasúlylyal rokon troyesi származék volt – a Bécscsel szoros kereskedelmi összeköttetésben álló – Regensburg márkája, továbbá – mint látni fogjuk – a landshuti és gráczi márka is.

Az ó-bécsi márkát a XIII. század második felében egy új, kb. 280 g-os súlymérték szorította ki a használatból, a mely századokon át mint bécsi márka volt használatban. Az új bécsi márka eredetét – annak szokatlanul nagy súlya az ismertetett márkatypusok egyikével sem állván összefüggésben – újabban akként vélik megmagyarázni, hogy Ausztriában fennmaradt volna az ókori 560 g-os „mina”-súly. A márkarendszer elfogadásakor azután ennek felét tekintették volna márkának. Az egyetlen bizonyíték erre – az újkori bécsi font 560 g-os súlya mellett – egy az Al-Duna vidékén, tehát Bécstől jó távol talált 5558 g-os római 10 minás súly volna.[16]

A 280 g-os márka keletkezését illetőleg sokkal valószinűbbnek tartom, hogy az egy a Karoling-fontból módosult 420 grammos fontból keletkezett, éppúgy, mint Párisban a 244.7529 g-os márka a gall fontból, Barcelónában a 267 1/3 g-os márka a 401 g-os fontból, vagy a 226 g-os firenzei márka a 339 g-os fontból. E feltevés mellett szól az a körülmény, hogy Bécsben a méterrendszer behozataláig használatban volt egy 420.009 g-os gyógyszerfont.[17]

Az új bécsi márka első positiv említése 1283-ból való. Mindamellett használatát korábbi időre kell visszavezetnünk. Legvalószínűbbnek látszik, hogy az új súly egy új pénzláb alkalmazásával volt kapcsolatos. A bécsi pénzláb megváltoztatása a XIII. század közepén Ausztriában is uralkodó Ottokár morva őrgróf, majd cseh király nevéhez fűződik.[18] Az ő denárai – mint alább kifejtjük – az első Habsburgok pénzeivel azonos pénzláb alapján verettek. Ezek pedig már – a salzburgi 1283-iki tizedlajstrom szerint is – az új bécsi márkával voltak kapcsolatban. Mivel a fentemlített források szerint 1203 és 1240 közt még a régi márka volt használatos, feltehetjük, hogy az új súlymértéket Ottokár idején – az ő pénzlábváltozásával kapcsolatban – 1250 táján vették használatba. Ezt a feltevést támogatja, hogy a XIV. század elején, a mikor még a Habsburgok más tartományaiban is – így Styriában, Tirolban – a bécsitől eltérő márkasúlyok voltak használatban, a Habsburgokkal ekkor még semmiféle kapcsolatban sem levő Morvaországban és pedig egész Európában csakis itt a bécsivel azonos, 280 g-os márka morva eredete és a 420 g-os fonttal való kapcsolata kölcsönösen támogatják egymást, mert – mint már tudjuk – éppen a Morvaországgal szomszédos Lengyelországban és Sziléziában maradt fenn legtovább a 400–420 g-os Karoling-font használata.

A XIV–XVIII. századi bécsi márkát forrásaink a velenczei, nürnbergi és kölni márkákkal, a bécsi fontot a velenczei és nürnbergi fonttal hasonlítják össze.

      1 velenczei márka = 1 nürnbergi márka = 237.872 g,
      1 kölni márka = 233.3533 g,
      1 velenczei nehéz font = 475.744 g,[19]
      1 nürnbergi font = 509.19475 g.[20]

A bécsi márka, illetve font, súlyára nézve a következő XV–XVIII. századi adatok állnak rendelkezésünkre.

1450 táján: Albrecht von Eberstrof Münzbuch-ja szerint:

      1 bécsi márka = 1360 karat,
      1 velenczei márka = 1152 karat,[21]

tehát 1 bécsi márka = 280.82109 g.

1506: Dr. Paumgartner szakértői véleménye szerint:

      1 bécsi márka = 1 nürnbergi márka + 3 lat–1/2 quentchen,[22]

tehát:

      64 bécsi quentchen = 75 ½ nürnb. quentchen,
      64 bécsi márka = 75 ½ nürnb. márka,
      1 bécsi márka = 280.614625 g.

XVI. sz. elején: A müncheni kir. könyvtár nürnbergi codexe szerint a bécsi márka súlya

      280.09428–280.103918 g, középszámmal
      280.097263 g lett volna.[23]

1535: I. Ferdinánd Münzvertrag-ja szerint:

      1 bécsi márka = 10 forint 54 kr. = 654 krajczár,
      1 nürnbergi márka = 9 forint 15 kr. = 555 krajczár,[24]

tehát

      1 bécsi márka = 280.3032 g.

1562: Meder Lőrincz Handelbuch-ja szerint:

      100 bécsi font = 118 velenczei nehéz font,
      100 bécsi font = 110 nürnbergi font,[25]

tehát

      1 bécsi font = 1.561.37792 g
            2.560.11422 g, a miből a márka súlyául 280.68896, illetve 280.057112 g-ot kapunk.

1715: Hoffmann Leonhard Alter und Newer Muentz-Schluessel-e szerint:

      100 bécsi márka = 119 kölni márka + 9 lat + 3 quentchen + 2 1/8 pfennig.[26]

A 233.3533 g-os kölni márkával 279.1317 g-ot kapnánk a bécsi márka súlyául. Nürnbergben azonban ezidőben egy 234.15525 g-os súly volt „Kölner Mark” néven használatban.[27] Ezzel a súlylyal számítva:

1 bécsi márka = 280.09107 g.

A bécsi márka súlymeghatározásai a különböző források szerint igen közel állanak egymáshoz. Az eredmények 280.057–280.821 g közt ingadozván, alig mutatnak eltérést. Feltünő azonban, hogy valamennyi felül van a Muffattól megállapított 280.016 g-os eredményen, a minek magyrázata az, hogy ő a nürnbergi márka súlyát alacsonyabbra tette.

A bécsi márka valódi súlyát – a 8/10 g-nyi súlyeltérés kiküszöbölését – Schoapp művének értesítései alapján érhetjük el és határozhatjuk meg.

Láttuk, hogy a XVI. századi nürnbergi származású müncheni codex és a XVIII. századi (1815) nürnbergi Hoffmann adatai szerint a bécsi márkát Nürnbergben a XVI–XVIII. században 280.091–280.103 g-ban számították. A nürnbergi Schoapp 1722-ben arról értesít, hogy a bécsi márka súlyát 1704 táján több mint ½ pfennig súlylyal felemelték, illetve az addigi

1 bécsi márka = 1 nürnbergi márka + 2 lat + 3 quent. + 1 11/25 pfennig

helyett

1 bécsi márka = 1 nürnbergi márka + 2 lat + 14 pfennig értékben kezdték számítani.[28]

Schoapp értesítése alapján a szakirodalomban mint positiv tényt vették fel a bécsi márka súlyának 1704-ben ½ pfenniggel történt felemelését. Ez a felfogás azonban téves. A Schoappnál adott két egyenlet elseje szerint

1 bécsi márka = 280.09428 g,

a második, Schoapp szerint 1704 óta szokásos számítás szerint pedig

1 bécsi márka = 280.614625 g.

Az első eredmény a XVI–XVIII. században Nürnbergben szokásos számítási módoknak felel meg, a második, az állítólagos „új súly” pedig pontosan fedi a bécsi márkának a XVI. század egy kiváló szakértője, dr. Paumgartner által 1506-ban történt meghatározását.

A Schoapp által említett ½ pfenniges súlyemelésnek tehát semmi köze sincs a bécsi márka eredeti súlyának megváltoztatásához, mint Muffat és Belházy hitték. Ellenkezlőleg, az 1704. évi reform csupán abban állt, hogy a nürnbergi és bécsi súlyok átszámításánál a XVI–XVIII. században szokásossá vált helytelen arányt kiküszöbölve, megállapították a két súlymérték közti régi, helyes és már 1506-ban dr. Paumgartner által meghatározott viszonyt.

Az 1250 körül használatba jött bécsi márka eredeti súlyát a Paumgartnernek 1506. évi véleményében foglalt és a Schoapptól említett 1704. évi pontos meghatározások alapján –

280.614625 grammra

kell tennünk.

A bécsi márkának ez az eredeti súlya a XVIII. század második felében bizonyos módosuláson ment át, a minek okát a birodalmi pénzverés alapsúlyául használt kölni márkasúlynak a mérlegelés pontatlanságára visszavezethető ingadozásában kell keresnünk. Számtalan XVI–XVIII. századi forrásadat bizonyítja, hogy a bécsi és kölni márka viszonya 6:5-ben volt megállapítva.[29] Tudjuk azonban, hogy Németország területén „Kölner Mark” néven igen különböző súlyú – 232.9 és 234.2 g közt ingadozó – súlymértékek voltak használatban. A birodalmi pénzverés alapsúlyául 1524 november 10-én a kölni márkát tették,[30] de nem határozták meg, hogy melyik kölni márka az alapul szolgáló valódi súly. Így azután a különböző pénzverőkben a különféle súlyú helyi kölni márkák voltak használatban. A bécsi márkának 1506-ban és 1704-ben megállapított eredeti súlyát véve alapul, annak egy

(280.614625 × 5)/6 = 233.84552 g-os

kölni márka felel meg.

Az 1760. évi augsburgi pénzcongressuson összegyűlt osztrák, bajor, sváb és frank kiküldöttek az egységes birodalmi pénzláb megalkotásának főakadályát a helyi kölni márkák súlyeltérésében találták. E helyi kölni márkák többé-kevésbbé eltértek a bécsi márkával évszázadok előtt megállapított 5:6 aránytól. A congressus az egységes pénzverési súlymérték megállapítása végett elrendelte az összes „kölni márkák” normalsúlyának a bécsi pénzverőben használt hivatalos bécsi márkasúlylyal leendő összehasonlítását. Az anyasúlyok pontos mérlegelés útján történt vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a bécsi császári pénzverőben használt bécsi márka 5/6-ához legközelebb áll az 1694. évi eredeti augsburgi ezüst Richtpfennig-súly márkája, a mely – a kiküldött pénzverőmesterek vizsgálata szerint – az 5/6 bécsi márkához csak 1/16% eltérést mutatott. Elhatározták ezért, hogy az egyezményszerű birodalmi pénzverés alpasúlyául ezt az 1694. évi augsburgi ezüst Richtpfennig-súlyt teszik.[31]

Az e határozatot 1767-ben végrehajtó reform alapján készült eredeti bécsi normalsúlyok, úgy az 1694-es augsburgi kölni márka, mint az 1767-ben kiigazított bécsi márka normalsúlyai, a bécsi főpénzverőhivatalban máig is megvannak.[32]

Nagl e súlymértékeken végzett mérésekkel a birodalmi pénzverés alapjává tett 1694. évi augsburgi „kölni márkát” 233.906 g-nak (illetve 233.924 g-nak) találta,[33] a mi 0.0605 g-mal nehezebb az eredeti bécsi márka 5/6-ánál. Az 1760-ban, majd 1767-ben végrehajtott hivatalos mértékösszehasonlítások szerint azonban Bécsben a XVIII. században nem az eredeti 280.614625 g-os bécsi márka, hanem egy annál, sőt az 1694. évi kölni márka 6/5-énél is nehezebb márkasúly volt használatban.

Az 1760. évi határozat alapján 1767-ben a bécsi pénzverdében is a „kölni súlyt” tették a pénzverés alapjává, az addig használatos bécsi márka helyébe. Az ekkor megejtett pontos mérlegeléseknél kiderült, hogy a bécsi pénzverdében addig használt márka ötszöröse ½ bécsi pfenniggel (1/512 márkával) nehezebb volt 6 az 1694-iki augsburgi ezüst Richtpfennigsúlynak megfelelő márkánál.[34] Elrendelték tehát a bécsi márka súlyának az augsburgi 1694-es súly alapján leendő kiigazítását.

Az augsburgi 1694. évi 233.906 g-os kölni márkának 6/5-e 280.6872 g.

A feliratuk szerint 1767-ben az augsburgi 1694-es kölni márka alapján kiigazított öt bécsi normálsúly súlya:

      280.666 g
      280.668 g
      280.683 g
      280.695 g
      280.700 g.
[35]

A fennmaradt súlyokból teljes határozottsággal megállapítható, hogy a bécsi márka súly 1767-ben – az augsburgi 233.906 g-os 1694. évi kölni márka alapján – 280.6872 g-ban állapíttatott meg, a mely súly 0.072575 grammal nehezebb az eredeti 280.614625 g-os bécsi márkánál.

A XVIII. században 1767-ig használt bécsi pénzverőmárka súlyát az 1760-ban és 1767-ben megejtett mérések eltérően határozták meg. Az 1767-iki pontosabb hivatalos mérések szerint:

6 augsburgi 1694. évi kölni márka + 1/512 bécsi márka = 5 bécsi pénzverő márka;

233.906 × 6 + 1/512 bécsi márka = 5 bécsi márka;

tehát ez az 1767-ig használt márka 280.79684 g volt.

Ez a súly pedig 1/16%-kal nehezebb a bécsi márka eredeti 280.614625 g-os súlyánál.[36] A súlynövekedés az összes márkasúlyok növekvő tendentiájának eredménye volt.[37]

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy:

1. a bécsi márka eredeti súlya 280.614625 g volt;

2. a XVI–XVIII. században Nürnbergben a bécsi márkát helytelenül kevesebbnek tekintették 280.614625 g-nál; de 1704 táján e hibás számítást kiküszöbölték;

3. a XVIII. században, 1767-ig Bécsben egy 280.79684 grammos márkasúly volt a pénzverés alapsúlya,[38] a mely 1/16% eltérést mutat a bécsi márka valódi súlyához;

4. 1760-ban valódi és a bécsi márka 5/6-ához legközelebb álló „kölni márkául” az augsburgi 1694. évi Richtpfennigsúly ismertetvén el, ezt tették a pénzverés alapsúlyává. Ennek 6/5-e az akkori mérések szerint 1/16%-kal volt könnyebb a bécsi pénzverde márkájánál, tehát a valódi bécsi márkasúlylyal azonosnak tekintetett;

5. ez az 1694. évi augsburgi kölni márka 233.906 g volt; 6/5-e 280.6872 g,

6. ezért 1767-ben a bécsi márka súlya nem az 1760-iki congressuson visszaállítani vélt eredeti súlyban, hanem 280.6872 g-ban állapíttatott meg, a mely súly azután 1874-ig állandóan használatban volt;[39]

7. a bécsi márka súlya századokon át jóformán változatlan maradt. A Bécsben használatos maximális (280.7968) és minimális (280.6146) súly közt az eltérés mindössze 0.1822 g, a mi az egykorú mérlegek pontossága mellett alig számbavehető eltérés.

További átszámításainkban a bécsi márka súlyául mindig annak eredeti 280.614625 g-os súlyát fogjuk felvenni.

A landshuti márka súlyára nézve 1457-ből van egy adatunk. E szerint:

9 landshuti márka = 8 bécsi márka.[40]
1 landshuti márka = 249.43522 g.

A régi müncheni márka dr. Paumgartner 1506. évi Ratschlag-ja szerint úgy aránylott a bécsihez, mint 4:5-höz.[41] A 280.614625 g-os bécsi márkával

1 müncheni márka = 224.4917 g.

Az augsburgi márkát ugyancsak Paumgartner határozta meg:

1 augsburgi márka = 1 müncheni márka + 3 quentchen = 1 bécsi márka–[3 müncheni lat + 1 quentchen].[42] Az eredmény 235.014749 g.

A XVI. századi müncheni codex adatai szerint az augsburgi márka 235.62648 gramm, Schoapp adatai szerint 235.31673 g volt[43] A három egymáshoz igen közel álló eredmény középszámával:

1 augsburgi márka = 235.31931 g.

A prágai márka[44] súlyára Luschin közöl néhány adatot, a melyek egyike szerint:

1 prágai márka = 3 ½ bécsi ferto + 1 quint. Ennek az adatnak azonban sem értelmezése, sem kora nem bizonyos.[45]

Az 1561. pénzszerződés szerint:

1 kölni márka: 1 prágai márka = 933:1010.[46]

1722: Schoapp szerint:

1 prágai márka = 1 nürnbergi márka + 1 lat + 1 denár.[47]

A prágai márka súlyául a 233.3553 g-os kölni és 237.872 g-os nürnbergi márkával 252.61182, illetve 253.66818 grammot kapunk. Középszámmal

1 prágai márka = 253.14 g.[48]

A régi morva márka (marca ponderis Moravici, ponderis Brunnensis)[49] súlyának meghatározására azok a XIV. századi oklevelek nyujtanak támaszpontot, a melyekben prágai súlyú és morva súlyú garasmárkákról van szó. Ezek szerint a prágai és morva márka arányát 56:64-re kellene tennünk,[50] a mi a 253.14 g-os prágai súlylyal egy 289.30 grammos márkasúlyra vezetne.

Tudjuk azonban, hogy Morvaországban kezdetben nem 64 garast, hanem csak 62-t számítottak egy (morva) márkára,[51] s ezt a számítási módot csak a gyakorlati czélszerűség kedvéért cserélték fel a súlyrendszerben is érvényes négyes számrendszernek megfelelő 64 garasos számítási móddal.[52] Világos tehát, hogy a két márka súlyaránya

1 prágai márka: 1 morva márka = 56:62

volt, tehát

1 morva márka = 62/56 prágai márka = 280.2621 g.

Ez a súly nem egyéb, mint a később bécsi márka néven ismert súlymérték. Morvaországban tehát – évszázadokkal a Habsburgok uralma előtt – a bécsi márkával azonos súlyú régi morva márka volt használatban. A bécsi márkával végzett számításaink eredményeit figyelembe véve, fel kell vennünk, hogy

1 morva márka = 280.614625 g volt.[53]

A régi tiroli márka súlyára Luschin közöl néhány XV. századi egyenletet. Ezek szerint:

1429: 754 bécsi márka + 7 ½ lat = 831 tiroli márka + 12 ½ lat.

1451: 6444 bécsi márka + 13 ½ lat = 7156 tiroli márka + 14 ½ lat.

1453: 18 ½ bécsi lat = 20 ½ tiroli lat.

1478: 12016 bécsi márka + 11 ½ lat = 13267 tiroli márka + 3 lat.

1479: 10433 bécsi márka + 14 8/4 lat = 11492 tiroli márka + 3 lat.

1480: 5448 bécsi márka + 12 1/8 lat = 6006 tiroli márka + 3 lat.[54]

A bécsi márka 280.614625 g-os súlyával

1 tiroli márka =       1.       254.53322 g
                              2.       252.69536 g
                              3.       253.23758 g
                              4.       254.16592 g
                              5.       254.77392 g
                              6.       254.57088 g.

Középszámmal véve

1 tiroli márka = 253.96146 g.

A salzburgi márkáról a salzburgi 1283. évi pápai tizedjegyzék nyujt felvilágosítást.

568 bécsi márka–3 lat = 621 salzburgi márka

287 ½ bécsi márka + 1 ½ lat–1 quint = 314 ½ salzburgi márka,[55]

a mi a salzburgi márka súlyául 256.58051, illetve 256.5934 grammot ad. Középszámmal véve

1 salzburgi márka = 256.58695 g.[56]

A 253–256 ½ g közt váltakozó súlyú prágai, salzburgi és tiroli márkák eredetükben minden valószínűség szerint troyesi súlyok. Szokatlanul magas súlyuk magyarázatát egy régi német súlymérték adhatja. Több délnémet és svájczi városban kereskedelmi súlyul egy 509–514 g-os súlyfont volt még a XVIII–XIX. században is használatos.[57] A troyesi márka nyilván e régi helyi font feléhez viszonyítva emelkedett 253–256.5 g-os súlyra.

Karinthiában, a XIII. században nálunk is nevezetes szerepet játszott friesachi denárok hazájában, 1286-ig a friesachi márka volt a pénzverés alapsúlya.[58]

A friesachi márka súlyának megállapításához a helyes utat Luschin mutatta meg, a mikor a figyelmet felhívta a „Fünfvierdunger”-nek nevezett friesachi denárokra. Számításai azonban, valamint eredménye, mely szerint a friesachi márka súlya 231.048 g lett volna, tévedésen alapulnak.[59]

A forrásadatok helyes megértése végett előre kell bocsátanunk, hogy Friesachban és általában a mai déli osztrák tartományokban a XII–XIII. században egy 160 denáros számítási márka volt divatban.[60]

1207., 1212. és 1245. évi forrásokból kitünik, hogy ez időben Friesachban olyan denárok is voltak forgalomban, a melyekből 5 számítási ferto, vagyis – (1 márka =) 4 ferto 160 denár lévén – 200 darab ért 1 friesachi márka tiszta ezüstöt.[61] E denárok neve „ötfertós” (fünfvierdunger) denár volt, szemben az ugyanez időben már verni kezdett könnyebb denárokkal, a melyekből 245 ért egy márka ezüstöt.

Wolfger utiszámadásainak 1203–1204. évi pénzváltási adatai szerint

1 friesachi denár = 7 bolognai denár.

A bolognai denár színezüst-értékét Wolfger adatai nyomán 0.161 g-nak találtuk, tehát a friesachi finomsúlya 1.127 g lett volna.[62] Ez adat alapján:

200 friesachi denár = 225.4 g színezüst,

tehát a friesachi márka súlya 225.4 g lett volna.

A XIII. század második felében a friesachi pénzverőházban könnyebb pénzlábra tértek át.

1257-ben – két oklevél szerint is[63]

1 friesachi márka = 272 denár.

Ez a pénzláb volt érvényben 1286-ig, a mikor Meinhard karinthiai herczeg és Rudolf salzburgi érsek a régi súly kiküszöbölésével a 280.614625 g-os bécsi márkát tették Friesachban pénzverési alapsúlylyá és az új márkából 340 denárt verettek.[64] Tehát

1 bécsi márka = 340 friesachi denár.

Az előző egyenlettel arányba állítva:

1 bécsi márka: 1 friesachi márka = 340:272, tehát

1 friesachi márka = 224.4917 g.[65]

Ez a súly – a mely egyébként csekély eltéréssel fedi a „fünfvierdunger”-ek finomsúlyából nyert 225.4 g-os eredményt – azonos a régi müncheni márka súlyával.

A lengyel vagy krakói márka súlyára több egyenlet áll a forrásokban rendelkezésünkre.

XIII. század: Beham Albertnél:

51 regensburgi márka = 64 lengyel márka.[66]

A regensburgi márka 245.53779 g-os súlyával:

1 lengyel márka = 195.66292 g.

1308: Gentilis bíbornok tizedkönyve szerint:

310 pápai márka = 348 ¾ krakói márka.[67]

A pápai márkát – Pegootti adatai alapján – 223.3607 g-nak véve fel[68]

1 krakói márka = 198.54284 g.

1330: A vatikáni irattár adatai szerint:

10 krakói márka = 8 avignoni márka + 2 uncia + 16 denár.[69]

Az avignoni márkát – Pegolotti alapján – 234.1564 g-ban véve fel[70]

1 krakói márka = 195.52059 g.

1526: Copernicus szerint:

55 magyar arany = 1 márka.[71]

A magyar aranynak átlagos súlya e korban 3.54 g[72] lévén,

1 lengyel márka = 194.7 g.

Az 1/69 márkának megfelelő 3.55 g-os törvényes kiverési súlylyal:

1 lengyel márka = 195.25 g.

1722: Schoapp adatai szerint:

1 krakói márka = 195.1293 g.[73]

A források 194.7–198.54 g-ra teszik a krakói (lengyel) márka súlyát. Az összes eredmények középszámával

1 krakói márka = 195.7 g.[74]


[1] Irodalom: Muffat, Luschin, Nissen és Noback-nak az előző fejezetek élén idézett művein kívül: Steinherz: Die Einhebung des Lyoner Zehnten im Erzbisthum Salzburg. 1282–85. (Mittheilungen d. Instituts f. Österr. Geschichtsforschung. XIV. Bd.) Innsbruck, 1893. – Belházy, Johann v.: Die Wiener Mark vor 1694 und die Wiener Pfennige im XIV. Jahrh. (Num. Zschr. XXVIII. Wien, 1896.) – Belházy: Die Wiener Mark nach dem Jahre 1693. (Num. Zschr. XXIX. 1897.) – Luschin v. Ebengreuth. (Geschichte der Stadt Wien. Hgg. von Alterthumsvereine zu Wien. II/2. Bd. Wien, 1905.) – Nagl, Alfred: Die Neuordnung der Wiener Mark im J. 1767. (Num. Zschr. XXXVIII. 1906.)

[2] Hoffmann, Leonhard: Alter u. Neuer Muenz-Schluessel. I. Nürnberg, 1715. 78. l.: Respondir-Tabelle. – Schoapp: Europäische Gewichtsvergleichungen. Nürnberg, 1722. 78. l. – Muffat id. h. XII. 81–82. l.

[3] V. ö. az I. függeléket.

[4] A XIX. században Nürnbergben egy 238.569 g-os márka volt használatban (Noback id. m. 769. l.). – Ennek a nehezebb súlynak eredete a megelőző fejezetben említett, szokásos súlynövekedés mellett a XIX. századi német hivatalos „Zollverein-Mark”-ra vezethető vissza. A kölni és nürnbergi márkák viszonya ugyanis 251:256 volt (Schoapp id. m. 81. l.) s a mikor a régi kölni márkákat az új 233.8555 g-os „Zollverein-Mark”-kal helyettesítették és a német súlymértékeket ehhez igazították ki, a nürnbergi márkát is 233.8555 × 256/251 = 238.51397 g-ra emelték.

[5] Schoapp id. m. 76–77. l.

[6] „100 Marck Regenspurger thun in Nuernberg u. Venedig 103 Mark 3 loth 2 Quint 1 25/31 Pfen.” Hoffmann id. m. 78. l.

[7] „1 Mk in Antorff, Strassburg, Regenspurg und Ungern thun in Nürnberger Marck 1 Mk 8 ½ d.” „1 Mk in Antorff, Strassburg, Regenspurg und Ungern thun in Nürnberger Marck 1 Mk 8 ¼ d.” Schoapp id. m. 76–70. l.

[8] Az újabb nehezebb súly itt is, mint Nürnbergben a „Zollverein-Mark”-ra vezetendő vissza. A „troyesi súlyt” a kölnihez általában 20:19 arányban viszonyították. (V. ö. a két súlyrendszer kiegyenlítésére irányuló törekvéseket az augsburgi 1760-iki pénzcongressuson. Hirsch: Münzarchiv des Teutschen Reichs. VIII. 310. l.). – Már pedig 1 Zollverein-Mark = 233.8555 g és 233.8555 × 20/19 = 246.1636 g, a mi fedi a XIX. századi regensburgi (Noback-tól 246.144 g-ra tett) márka súlyát.

[9] Steinherz id. h. 58–86. l.-on közölve.

[10] Zingerle 7. l. – V. ö. a III. függeléket.

[11] Huillard–Bréholles: Historia diplomatica Friderici secundi. T. V. pars 2. Parisiis, 1859. 677. l.

[12] Kropf (Magy. Gazdaságtört. Szemle. VI. 1899. 62–63. l.) és Guilhiermoz id. m. (Bibliothèque de l'école des chartes. XLVII. 444–445. l.)

[13] V. ö. az előző fejezetet és a III. függeléket, valamint Kropf értekezését (id. h. 64–67. l.).

[14] V. ö. az I. függeléket.

[15] Pegolotti egyébként sem igen ismerte a korabeli német viszonyokat. Művében, melyben az összes angol, franczia, déleurópai, kisázsiai és afrikai súlymértékekkel foglalkozik, mindössze a kölni és bécsi súlyt ismerteti.

[16] Nissen id. m. 872. l. és Luschin (Gesch. d. Stadt Wien. II/2. 754. l.).

[17] Noback id. m. 1464. l. Finály id. ért. (Erdélyi Múzeum Egyl. Évk. IV.) 60–61. l.

[18] V. ö. alább a II. rész 10. fejezetét.

[19] V. ö. az I. függeléket.

[20] A nürnbergi Schoapp szerint: 1 nürnbergi font = 2 9/64 nürnbergi márka (id. m. 87. l.), a mi a márka 237.872 g-os súlyával 509.19475 g-ot ad. A XIX. században a márka súlyemelkedésével kapcsolatban a font súlya 509.996 g-ra emelekdett. (V. ö. Noback id. m. 769. l.)

[21] „Ayn markch gewicht zu Wienn ist sechzehn lot und ayn yegleich lot wigt funf guldein… nach der Rayttung macht ayn markch tausent drew hundert und sechzig karat.” „Item zu Venedig… pringt die markch ayndleff hundert und zwo und funfczig karat.” Münzbuch A. v. Eberstorf 1450. Herausgeg. von Th. G. Karajan (Chmel: Der österr. Geschichtsforscher. I. Wien, 1838.) 431–432. l. – Az eredmény teljes pontossága iránt némi kételyeket támaszt az a körülmény, hogy Albrecht a velenczei nehéz font, könnyű font és márka közti súlyviszonyt helytelenül határozta meg. A nehéz fontot 1.5 kis fonttal azonosítja, holott tényleg 1.58 kis fonttal volt azonos.

[22] „Nuernberger Marck Silber ist klainer dann Wiener Marck Silbers umb 3 lot minder ains halben quintat.” Dr. Paumgartners der Rechten Doctors Ratschlag in Muenzsachen. 1506. (Lori: Sammlung des bayerischen Muenzrechts. I. 110. l.)

[23] V. ö. az I. függelékben számításaimat a müncheni Cod. Germ. 158 jelzetű codex alapján. E codex táblázatait nyomatta le Meder (Handel Buch. 1562.) és részben ez adatokat használta fel Hoffmann is idézett művében.

[24] „Also kommen aus der Wienerischen Marck fein Silber 10 fl. 54 kr. und aus der Nuernbergischen Marck fein Silber 9 fl. 15 kr.” Hoffmann id. m. I. 155. l.

[25] „Item hundert pfund Wiener respondieren: In Venedig alla grossa 118. In Nuernberg 110.” Meder Lorenz: Handel Buch. Nuernberg, durch Johann von Berg u. Ulrich Newber. Anno 1562.

[26] „100 Mk. Wiener = 119 Mk. 9 l. 3 qu. 2 1/8 pf. Cölner.” Hoffmann id. m. I. 78. l. melletti tabella.

[27] V. ö. erre nézve az I. függeléket.

[28] Schoapp id. m. 87. l.

[29] A forráshelyeket az 1545–1760 közti időből lásd: Muffat id. h. XII. 84. l. és Nagl id. h. 203–204. l.

[30] Nagl id. h. 197. l.

[31] „Zur neuen Conventions-mässigen Ausmünzung könne, solle und müsse der hiesige Stadt augsburgische Richtpfennig de a. 1694. als der egalste, ohntadelhaffteste und in der Vergleichung wie 5 zu 6 dem Wiener am nächsten kommende Coellnische-Gewicht, um so unbedenklicher genommen werden, als nach der General-Wardeine Prob, wozu auch der hier anwesend… österr. Generalwardein gezogen worden, an diesem Coellinischen-Richtpfennig nichts erhebliches auszusetzen, derselbe auch in Vergleichung, wie 5 zu 6 dem Wiener am nåchsten kommt und bey der genauesten Berechnung dieser Coellner und Wiener-Gewichten, sich nicht mehr als in circa 1/16 p[ro] Cto Differenz ergibt, mithin es bey der an Kayserl. Majest. verabfasten Vorstellung, sein verbleiben habe.” Hirsch, Joh. Ch.: Des Teutschen Reichs Münzarchiv. VIII. Nürnberg, 1760.312–313. l.

[32] E súlyok közül kettő az 1694. évi kölni márka, öt az 1767-ben kiigazított bécsi márka normalsúlya, mint feliratukból kitünik.

[33] Nagl id. h. 211. l.

[34] Nagl id. h. 203. l.

[35] Nagl pontos mérései i. h. 213–219. l., a hol e fennmaradt súlyokat részletesen ismerteti.

[36] 280.614625 g 1/16 %-a = 0.175 g; 280.796–280.614 g = 0.172 g. – Nevezetes, hogy az 1760-iki congressus alkalmából végzett mérések szerint a Bécsben használt márka éppen 1/16 %-kal nehezebb lett volna az 1694. évi augsburgi kölni súly 6/5-énél. Ez arra mutat, hogy a congressus az augsburgi kölni súlyt valódi nagyságánál kisebbnek, pontosan az eredeti bécsi márka 5/6-ának megfelelő súlynak hitte.

[37] V. ö. erről Rocca és Finály megjegyzéseit az előző fejezetben.

[38] Nevezetes, hogy ennek a megnőtt márkasúlynak 5/6-ához, 233.997 grammhoz igen közel áll a XVIII. században Kölnben használt márka, a mely Schoapp adatai szerint 233.922 g volt. (V. ö. az I. függeléket.)

[39] Rumler 1852-ben a Nagl által is megmért súlyok egyike alapján 280.6709 g-ban, Vega báró és Jäckel a XIX. század elején 280.644 g-ban állapították meg a bécsi márka súlyát. V. ö. Nagl id. h. 217. l. Muffat id. h. XII. 89–90. l. Noback id. m. 1464. l. – Jäckel, Josef: Neueste Europäische Münz-, Mass- und Gewichtskunde, II. Wien, 1828. 467. l.

[40] „Item I. Mark Silber Wienisch Gewicht umb VII. Gulden ungrisch, thut XVIII. Landshuter Lot.” Lori: Sammlung des baierischen Münzrechts. I. (1765.) 41. l. V. ö. Muffat id. h. XI. 239. l.

[41] „Item das Muenchner Marck Silber ist umb 4 Lot geringer dann Wienner Marck: also thun 5 Lot Münchner allein 4 Lot Wienner.” Lori id. m. I. 109. l. V. ö. Muffat id. h. XI. 238. l.

[42] „Augspurger Marck grösser, dann Muenchner Marck um dreu quintat, aber… ist geringer, dann Wienner Marck umb drei Muenchner Lot und ain quintat.” Lori id. m. I. 110. l. V. ö. Muffat id. h. XI. 238. l.

[43] V. ö. az I. függeléket.

[44] Első említése 1222-ből: Friedrich. Cod. d. Bohem. II. 214. l.

[45] „Item ein Prager markch macht zu Wienn III. ster I. quintet.” Luschin: Muenzgeschichtliche Vorstudien. (Archiv f. ÖG. XLVII.) 252. l., a hol egyben megállapítja, hogy a „ster” alatt ferto értendő.

[46] Luschin: U. o. 252. l.

[47] Schoapp id. m. 75. l. V. ö. az I. függeléket.

[48] A Luschin-nál adott első egyenlet szerint a bécsi márka 280.614625 g-os súlyával 249.9224 g-ot kapnánk. A XIX. században Littrow (Gedrängter Abriss der Muenz-, Maass- und Gewichtkunde. Güns, 1834. 31. l.) szerint a prágai márka 254 g; később (Noback id. m.) 255.7382 g-ra emelkedett. Voigt (Beschreibung d. bisher bekannten Böhmischer Münzen. III. Prag, 1774. 4. l.) adata, a mely szerint 1 bécsi márka = 1 prágai m. + 1 lat + 1 quint + 3 7/8 denár, tehát 1 prágai márka = 257 g, téves s azon alapszik, hogy Prágában a 254 g-os márka mellett egy 514 g-os font volt használatban. (Littrow id. m. 31. l., Noback id. h. 977. l.) Ennek a fontnak fele volt 257 g.

[49] 1263: Cod. d. Morav. III. 355. l.; 1276: Cod. d. Morav. IV. 168. l.

[50] „Marca grossorum Pragensium ad pondus Pragense, 56 grossos pro marca computando.” 1307: Emler. Reg. II. 913., 921., 928.; 1309: II. 957. l. stb. „Marca grossorum Pragensium ad pondus Moravicum, 64 grossos computando pro marca.” 1307: Cod. d. Morav. VI. 4. l. – 1317: VI. 86. l. stb.

[51] 1303: „Sexaginta grossorum Pragensium et duorum pro una marca currencium”. Cod. d. Morav. V. 166. l. és Emler. Reg. II. 852. l.

[52] V. ö. a II. rész 11. fejezetét.

[53] A XIX. században 1 morva font = 559.967 g, a mi 279.983 grammos márkasúlyt ad. (V. ö. Noback id. m. 170. l. és Muffat id. h. XII. 122. l.)

[54] Luschin id. h. 255. l. Az ott közölt hetedik egyenletben, a mely szerint 3 7/8 bécsi márka = 4 ½ tiroli márka, sajtóhiba van, mint Luschin eredménye mutatja.

[55] „Argenti… ad pondus Wiennense marce DLXVIII minus lotonibus III., que faciunt in pondere Salzburgensi DCXXI.” – „Argenti ad pondus Wiennensem CCLXXXVII et media et loto I. et medius minus 1 quintone, que fac(iunt) Salzburgensis ponderis marcas CCCXIV et mediam.” Steinherz id. m. 71, 72. l.

[56] Luschin (id. h. 255. l.) felemlíti, hogy Salzburgban még 1832-ben is használatban volt egy 512.6 g-os font.

[57] Schoapp adatai szerint a XVIII. században Nürnbergben, Frankfurtban, Lipcsében, Zürichben s más német városokban egy 509.1947 grammos font volt mint kereskedelmi súly használatban. V. ö. az I. függeléket. Prágában a XIX. században 514.334, Salzburgban 512.6 g-os fontokat használtak. Noback id. m. 977. l. Luschin id. h. 255. l.

[58] „Pondus Frisacense”. Először 1212-ben. Mon. Carinth. I. 335., 398., 403., II. 45., IV. 344., 638. stb. l.

[59] Luschin (id. h. 258, 261. l.) egy hibás oklevéleditio alapján a bécsi és friesachi márka állítólagos 290:245 arányát teszi számítása alapjául. Az idézett oklevélben azonban nem 290, hanem 245 denárról („talentum et quinque denarii” és nem „talentum et quinquaginta denarii”-ról) van szó. Az 1244. évi oklevél helyes szövege: Mon. Carinth. IV. 313. l. – Schäfer id. m. (Vatikanische Quellen. II.) 43.* l. nem tudom mi alapon, 264.45 g-ra teszi a friesachi márka súlyát.

[60] Wolfger 1203–1204. évi számadásaiban: „marca dim. hoc sunt mod. sil. II.”, „marc I. h. sunt mod. sil. IIII.”, „XX. den. h. dim. mod. sil.”, vagyis 1 márka = 8 × 20 denár = 160 denár. Zingerle id. m. 61–62. l. V. ö. még az 1283. évi salzburgi számadásokat: Steinherz id. m. 58. s köv. l. és Luschin (Geschichte d. Stadt Wien. II/2. 753. l.) megjegyzéseit a 160 denáros számítási márkáról.

[61] 1207: „2850 marcas Frisacensis monete et tales debent esse denarii, quod V. fert[ones] valeant unam marcam puri argenti”; 1212: „solvente VI. marcas examinati argenti ad pondus publicum Frisacense” … „dederunt eidem Ulrico XXX. marcas denariorum monete publice, qui vuenfvuerdungere dicuntur”; 1245: „pro XX marcis Frisacensium monete, quorum fertones quinque marcam faciunt in argenti ponderis Frisacensis.” Mon. Carinth. IV. 42., I. 335–336., II. 36. l.

[62] V. ö. számadásainkat a III. függelékben.

[63] 1257: „pro viginti marcis argenti ad pondus Frisacense seu triginta quatuor marcis denariorum tantumdem valentibus.” (Mon. Car. IV. 509. és Zahn: Steier. Ub. III. 319., 323 l.) azaz: 20 márka = 5440 denár. Az oklevél nem tiszta ezüst, hanem egyszerűen ezüst márkáról szól.

[64] Schwind-Dopsch 141. l.: „monetarii nostri de Sancto Vito et Volchenmarcht et Frisacenses in monetis nostris vero Wiennensi pondere uti debent” … „de marca argenti denariorum marce due et viginti denarii cudi debent”.

[65] V. ö. a II. rész 7. fejezetét.

[66] „Nota marcham polonorum esse minorem pondere Ratisponensi tribus lothonibus et quintino” (tehát 64 lengyel quentch. = 51 regensburgi quentchen). Albert von Beham… Hgg. von Dr. Const. Höfler. Bibliothek d. Litter. Vereins in Stuttgart. XVI. Stuttgart, 1847. XXXIII. lap.

[67] „marchi 310 del ari. al peso di corte di Roma, che vaglono marchi 348 e 3 fortone di fine ariento al peso di Cracovia”. Mon. Vat. Ser. I/2. 460. l.

[68] Ld. I. Függelék.

[69] Reg. Secr. Vaticani. 115. f. 361. idézi Schäfer (id. m. 43.* l).

[70] Ld. I. függelék. Megjegyzendő, hogy Avignonban 1 márka = 8 uncia = 160 denár.

[71] „Floreni ungarici CX justi et aequalis ponderis, per grana videlicet LXXII. implent libram unam; libram semper intelligo, quae continet marchas duas ponderis.” Idézi Salamon Ferencz: Budapest története. III. 143. l. Ugyanő vette először észre, hogy ez adat a krakói márkára vonatkozik.

[72] Az egykorú magyar arany súlyáról: Kováts Ferencz: Pénzértékviszonyok Pozsonyban 1452–1460 közt. (M. G. T. Sz. VII. 1900.) 390–393. l. – Schalk: Der Münzfuss d. Wiener Pfennige in d. J. 1424–1480. (Num. Zeitschr. XII. 1880.) 196. l. – Salamon Ferencz id. m. III. 127. l. – Győrik Márton: A pozsonyi lyceum éremtárának katalógusa. II. Pozsony, 1895. 23–38. l. – Harsányi Pál (Adatok a C. N. H. III. kötetéhez. N. Közl. 1914. 43. l. és 1915. 42–46. l.) I. Ferdinánd 43 drb aranyának súlyát 3.44–3.58 g-nak találta. Összsúly: 152.22 g. Átlag: 3.54 g.

[73] V. ö. az I. Függeléket.

[74] Noback szerint a XIX. században 198.9 g volt a krakói márka, a mi Gentilis számításával egyezik (id. m. 459. l.). – Salamon Ferencz másik adata, mely szerint a lengyel márka a kölninek 6/7-e lett volna, a varsói márkára vonatkozik, mint az az eredeti forrásból kitünik. (Ld. Muffat id. h. XII. 132. l.) A varsói márka e szerint 200.017 g volt.