OPERALEXIKON

CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  


H

Habanera - Carmen (A) belépőáriájának közismert neve Bizet operájában. Nevét az áriában alkalmazott kubai-spanyol habanera tánc ritmusáról nyerte.

Ha bármely korban - Csajkovszkij Anyeginje III. felv. 1. képében Gremin herceg (B) áriája a szerelem életkort nem ismerő hatalmáról.

Habet AchtÓvd magad

Hab mir's gelobt Most lesz vagy később

Háború és béke - Prokofjev 5 felv. operája (1946, Leningrád, Kis Színház), a zeneszerző és Mira Mendelson (Prokofjev felesége) szövegére, Tolsztoj regénye alapján. Az eredeti, 13 képből álló és két estére tervezett változatot a szerző lerövidítette. E 11 képes verzió bem.: uo. 1955.

hadaró-áría - A XVIII-XIX. sz.-i buffa egyik jellegzetes ária-típusa. Az igen gyors - olasz! - beszéd zenei képe: rendszerint egy vagy néhány hangon kell a sok szöveget rövid idő alatt elhadarni. Általában basszus- vagy bariton-hangra készül; nemcsak áriákban, hanem együttesekben is használatos (pl. Sevillai borbély, I. finale).

Hadd higgyen engem szabadnak - Dick Johnson (T) búcsúáriája Puccini Nyugat lánya c. operájának III. felvonásában.

hadifogoly, A - Goldmark 2 felv. operája (1899, Bécs, S.O.), E. Schlicht szövegére. Magyar bem.: 1899, OH. (A cím magyarul félrevezető: hadifogoly nőről, Akhillész rabnőjéről, Briseisről van szó.) A bécsi bemutatót Mahler vezényelte.

Ha én király lennék - Adam 3 felv. operája (1852. Párizs, Th.-Lyrique), d'Ennery és Brésil szövegére. - Adam a maga idején igen népszerű dalműve, amely ma úgyszólván teljesen letűnt a repertoárról. Nyitánya azonban a sétahangversenyek állandó műsorszáma maradt.

Ha férfi lelkedet Keserű bordal

Ha férfi szívét szikra éri - Pamina (S) és Papageno (Bar) kettőse Mozart Varázsfuvolájának I. felvonásában.

Hagbarth és Signe - Mihalovich Ödön 3 felv. operája (1882, Drezda), Adolf Stern szövegére. Magyar bem.: 1886, OH.

Hagen - Alberich fia, Gunther és Gutrune féltestvére (B) Wagner Az istenek alkonya c. zenedrámájában.

Hagyj el, te gyilkos, hagyj el - Mozart Don Juanja I. felvonásában Donna Anna (S) és Don Ottavio (T) megrázó, drámai duettje.

Hah, átkozott! Hová rohansz? - Leonóra (S) háromrészes monumentális áriája Beethoven Fideliójának I. felvonásában: drámai recitativo - lírikus nyugodt adagio - feszült ritmikus allegro (a két főrészben három koncertáns kürt szólójával).

Hah! Itt a pillanat - Beethoven Fideliója I. felvonásában Pizarro (Bbar) démonikus bosszúáriája férfikar részvételével. A romantika bosszúáriáinak modellje.

Hai ben ragione Jobb is, ha némán

Hai già vinta Hogy a pört már megnyerték?!

Haitzinger, Anton (1796-1869) - osztrák op.én. (T). Bécsben debütált 1821-ben, Rossini Tolvaj szarka c. operájában. Ő volt 1823-ban az Euryanthe első Adolárja. Londonban is sikerrel szerepelt, majd Karlsruhéban énektanár volt.

Hajdan nagyszerű csata dúlt Kazánban - Muszorgszkij Borisz Godunovjának II. felv. 1. képében Varlaam (Bbar) részeg nótája Iván cár kazáni csatájáról. Az operai realizmusnak, Muszorgszkij emberábrázoló művészetének egyik legcsodálatosabb képviselője.

Hajdú Ilona (?-?) - magyar op.én. (S). 1910-ben debütált az OH-ban, a Fra Diavolo Zerlinájaként. Bécsben, Münchenben, Berlinben majd New Yorkban is vendégszerepelt, közben azonban állandóan énekelt az OH-ban is. A 10-es, 20-as évek legjobb koloratúr-szubrettjei közé tartozott, jeles Mozart- és Puccini-énekesnő volt.

Hajkin, Borisz (1904-) - szovjet karm. Az első karm.-növendék, aki a moszkvai Konzervatóriumon kapott diplomát. 1928-ban a Sztanyiszlavszkij-színházban kezdte pályáját, melynek 1933-35 első karnagya volt. 1936-1954 Leningrádban működött, 1954 óta a B. karmestere. Kiváló opera- és koncert-dirigens. Bpesten is vezényelt.

Hajnal a Moszkva folyó felett - Muszorgszkij Hovanscsinájának zenekari előjátéka.

Hajnalban az elsőt leltem - Bartók Kékszakállú herceg vára c. operájában a címszereplő (B) nagy darabzáró monológja.

Hajós Zsigmond (1848-1911) - magyar op.én. (T). 1868-ban debütált a N.Sz.-ban, melynek 1872-ig volt tagja. Ezután Európa számos színházában énekelt, majd 1882-ben visszatért Bpestre. Ismét a N.Sz., majd az OH tagja, 1882-89, ill. 1897-98. Az első jeles magyar Wagner-tenor.

Haken, Eduard (1910-) - cseh op.én. (B). 1941 óta a prágai Národní Divadlo tagja, a legkiválóbb cseh operaénekesek egyike. Sötét, kormos basszushang birtokosa, jeles karakterszínész.

Halál-híradás - Brünnhilde (S) és Siegmund (T) kettőse Wagner Walkürje II. felvonásában, melyben a walkür közli a hőssel, hogy az a Hundinggal vívott párbajban meg fog halni.

Halász Gitta (1896-?) - magyar op.én. (S). 1918-ban debütált az OH-ban, Ábrányi Don Quijote c. operájának Királylány szerepében. Három évtizeden át, 1948-as visszavonulásáig, a legjobb magyar szubrettek egyikeként működött. Elsősorban Mozart-énekesként volt kiváló - példamutató alakításokban vitte színpadra az összes Bpesten játszott Mozart-opera szubrett szerepeit. Csengő hang, stílusérzék, és kitűnő színészi képesség jellemezték. Oratóriumszólistaként is jó nevet szerzett magának. Az OH örökös tagja.

Halász László (1905-) - magyar szárm. amerikai karm. Prágán, Bécsen és Salzburgon át vezetett pályája Amerikába, ahol 1943-51 közt a New York-i City Center Opera igazgatója és vezető karmestere volt.

Halévy, Ludovic (1834-1908) - francia szövegíró, a zeneszerző Halévy unokaöccse. Meilhac-kal együtt ő írta a Carmen, a Gerolsteini nagyhercegnő, a Szép Heléna librettóit, valamint más vaudeville-, operett- és vígopera-szövegkönyveket Lecocq, Delibes és mások számára.

Halka - Moniuszko 2, majd 4 felv. operája (1847, Vilna - 1858, Varsó), Wolski szövegére. Magyar bem.: 1952, bpesti OH.

Moniuszko első és egyben legsikeresebb operája; Lengyelországon kívül a világ számos más helyén is bemutatták. A kelet-európai nemzeti romantikus operaiskola lengyel ágának kezdeményező műve. A drámai történet ellenére zenéje mindenekelőtt lírikus és éppen a sok lírai betét (pl. kartételek és balett-számok) miatt drámaellenes. A zene legfőbb értékei azonban éppen a népi muzsikán alapuló lírikus áriák, kórusok és táncok.

A cselekmény a XVIII. sz.-ban, a Lengyel-Tátra vidékén játszódik. Janusz (Bar) hűtlenül elhagyja az elcsábított Halkát (S), hogy a gazdag nemeslányt, Zsófiát (MS) vegye feleségül. Hiába vigyáz a szerencsétlen leányra a derék parasztlegény, Jontek (T), Halka megőrül, és gyermekével együtt egy szakadékba veti magát.

Halkan, halkan - Agátha (S) híres áriája Weber Bűvös vadászának II. felvonásában. A többrészes nagyária típusának képviselője. Zárórészének dallama a mű nyitányának melodikus melléktémája.

Hallei Városi Színház - Händel szülővárosának régi operaháza a II. világháborúban megsemmisült, az új épületet 1951-ben nyitották meg. Befogadása 1035 személy. Évenként itt kerül megrendezésre a Händel-fesztivál, amelynek fő jelentősége az, hogy folyamatosan bemutatja Händel operáit. Példamutató előadásokban, stiláris hűségre törekedve vitték színre t. k. a Deidamia, Radamisto, Ottone, Tamerlano, Poro c. operákat.

hallgatag asszony, A - Richard Strauss 3 felv. operája (1935, Drezda), Stefan Zweig szövegére. Ben Jonson Epicoene c. drámája nyomán.

Halljátok szózatom Márfa jóslata

Hallod-e, hű barátom Kabátária

Hallod itt, hallod ott - Verdi Álarcosbál c. operája II. felvonásában Amelia (S), Richard (T) és René (Bar) izgatott drámai tercettje, Verdi együttes-építő zsenijének egyik legnagyobb remeke. (Sajnos, általában erősen meghúzzák ezt a tercettet, s így a tökéletesen kiegyensúlyozott zenei szerkezet nem jut érvényre.)

Hallottam szelíd szavát - Rossini Sevillai borbélyának I. felvonásában Rosina (A vagy S) cavatinája, melyben Almaviva (azaz Lindoro) iránti szerelmének ad hangot.

Halmi László (1920-) - magyar op.én. (Bbar). 1954-ben debütált az OH-ban, Monteroneként, 1967 óta a Szegedi N.Sz. tagja.

Halmos János (1887-1961) - magyar op.én. (T). Pályája kezdetén kórustag volt, majd baritonistaként működött. 1928-ban szerződtette az OH, amelynek 1944-ig vezető tenoristája volt. Az ő vállán nyugodott szinte a teljes Verdi-repertoár, és általában az olasz-francia hőstenor-szerepkör. Nem tartozott a jó színészek közé, de hallatlanul teherbíró hangja mindig sikert aratott. Fénykorában a Sc.-ban, Boroszlóban és Firenzében vendégszerepelt. Az OH örökös tagja volt.

Ha majd a végzet elragad - Verdi Álarcosbáljának III. felvonásában Richard gróf (T) mélabús, lemondó hangú áriája.

Ha már a sorsom eldőlt - Verdi Álarcosbálja III. felv. 1. képében Amélia (S) könyörgő áriája.

Hamari Júlia (1942-) - magyar op.én. (A). Bpesti tanulmányai befejezése után 1966-ban a stuttgarti opera ösztöndíjasa lett; jelenleg a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein tagja. Nemzetközi pályája már 1966-ban elindult, amikor Bécsben a Máté-passió altszólóját énekelte. 1967-ben már Karajan salzburgi Carmenjében énekli Mercedest, s azóta Európa egyik legkeresettebb oratóriumszólistája és dalénekese, valamint számos operaház vendégművésze. Gyönyörű hanganyag, nagy énektudás, briliáns virtuozitás, kitűnő színészi játék, de mindenekelőtt nagy karakterizáló képesség és elsőrangú stíluskészség jellemzik.

Hamburgi Operaház - Németország legelső operatársulata működött Hamburgban: a Theater am Gänsemarktot 1678-ban nyitották meg Johann Theile Ádám és Éva c. daljátékával. 1750-ig állt fenn ez a színházépület, s ez idő alatt majdnem 300 operát mutattak be, részben német, részben olasz nyelven. Korai időszakának legnevesebb alakja Reinhardt Keiser volt, aki 1696-1703-ig állt a színház élén és látta el azt művekkel. Ebben az időszakban működött Mattheson, sőt a fiatal Händel is. (itt mutatták be az Almirát, első színpadi művét.) 1738-tól az opera olaszok kezébe került, főleg a Mingotti-társulat itteni szereplése jelentős. Az operaházat 1874-ben avatták fel. Művészeti vezetői közt olyan neveket találunk, mint Mahler (1895-97), Klemperer (1910-14), Böhm (1930-33). Egy légitámadás 1943-ban a földdel egyenlővé tette a színház nézőterét. 1945-ben az aránylag épen maradt színpadi részt egészítették ki ideiglenesen. Az új opera épületét 1955-ben nyitották meg. Befogadása 1650 személy. Első intendánsa Günther Rennert volt (1946-56), majd 1959-ben Rolf Liebermann vette át a színház vezetését. Már Rennert alatt is, de főleg a Liebermann-érában Hamburg operaháza a modern operakísérletek legfőbb színhelyeinek egyike lett. Liebermann rendszeresen, évenként mutatott be egy-egy új, a színház számára írt művet.

Hamlet-téma - A külön kiemelt Thomas- és Szokolay-operákon kívül a következő Hamlet-feldolgozásokat ismerjük: Gasparini (1705), Domenico Scarlatti (1715), Caruso (1790), Faccio (1865) és Mercadante (1882).

Hamlet - Thomas 5 felv. operája (1868, Párizs, O.), Barbier és Carré szövegére, Shakespeare tragédiája nyomán. Magyar bem.: 1870, pesti N.Sz.

Hamlet - Szokolay Sándor 3 felv. operája (1968, OH), Shakespeare drámájának Arany János fordította szövegére. (A szöveg összeállítása a zeneszerző munkája.)

Szokolay második operája, mely szinte 180 fokos fordulattal tér el első nagy sikerdarabjának, a Vérnásznak stílusvilágától. Annak vérbő verizmusával szemben a Hamlet az értelemre ható, kifejezetten intellektuális alapokon álló zenedráma. Zenei szerkesztése szigorúan dodekafón, még a színjáték-jelenetben is. A művet a bpesti bemutató után színre hozta a kölni opera is.

A cselekmény - természetesen összevonásokkal és húzásokkal - híven követi a Shakespeare-tragédiát.

Hammerstein, Oscar (1846-1919) - német szárm. amerikai színházvezető. Emigránsként érkezett Amerikába, ahol különböző foglalkozások után színházi író lett. 1906-ban fordult érdeklődése az opera felé, ekkor alapítja a Manhattan Opera House-t, mely sikerrel rivalizált a Met-tel. 1908-ban Philadelphiában szervez operát, míg 1910-ben a Met közbenjárására tíz évre eltiltják az operai tevékenységtől. Ekkor Londonba utazik, ahol a következő évben ugyancsak új operát nyit. Majd visszatér New Yorkba, és a Lexington Opera House-zal kísérletezik, ám a Met a korábbi ítéletre hivatkozva ebben megakadályozza. - Unokája, Oscar Hammerstein (1895-) a legsikeresebb amerikai musical-szerzők egyike.

Hámory Imre (1909-1967) - magyar op.én. (Bar). 1934-ben debütált az OH-ban, Petur bánként. 1945-ig, majd 1957-65 volt az OH tagja, a közben eltelt években a debreceni Csokonai Színház művésze volt. A lírai bariton szerepkörben működött, de jó karakterfigurákat is formált.

Hamupipőke - Rossini 2 felv. vígoperája (1816, Róma), Jacopo Ferretti szövegére. A briliáns vígopera híven követi cselekményében az ismert mesét. Magyarorsz. bem.: 1820, pesti Német Színház; 1966, bpesti E.Sz.

A témára Rossinin kívül Isouard (1810), García (1826), Massenet (1899), Wolf-Ferrari (1900) és Buttykay Ákos (1912) írt operát.

Hanajev, Nyikandr (1890-?) - szovjet op.én. (T). Tehetségét katonakorában fedezték fel, így csak későn kezdte pályáját. 1926-ban lett a moszkvai B. tagja, melynek visszavonulásáig egyik legjobb hőstenorja volt.

Handel Berta (1869-1927) - magyar op.én. (A). Pályáját külföldön kezdte, majd 1892-ben az OH tagja lett. 1916-ig működött, mint a színház egyik vezető altistája, aki azonban a drámai mezzo-szerepeket is énekelte. Visszavonulása után tanított. - Lánya, Diósy Edith szintén operaénekesnő volt (S), különböző német színházakban, 1927-39 az OH-ban működött.

hanglemez, hangrögzítés - Amióta Edison 1877-ben feltalálta a hangrögzítés első módszerét, a fonográfot, az opera és az operaénekesek a különböző hangfelvételi eljárásokkal készült rögzítések középpontjában álltak. A viaszhengeres fonográf korában egy gazdag New York-i művészetkedvelő, Gianni Battini készítette az első felvételeket (1890-es évek). Ezek nagy része megsemmisült; fennmaradt viszont tetemes részében Lionel Maplesonnak a század első évtizedéből származó fonogram-gyűjteménye, mely a Met előadásai alatt, páholyból vagy a színpadról lett felvéve. Az operafelvételek lényegében akkor indultak meg, amikor Emil Berliner 1887 táján bevezette a hanglemezt. Lényegében igaz a korabeli mondás: "Caruso csinálta a gramofont és a gramofon csinálta Carusót". Ez a nagy művész tette igazán népszerűvé a hanglemezt a századforduló idején. Az első teljes operafelvétel a Trubadúr volt (tetemes húzásokkal), 1903 és 1906 közt készült részletekben és 16 különböző énekessel. A hanglemez első virágkora egybeesett a nagy énekes-virtuózok korával. Úgyszólván minden jelentős művészről maradt fenn hangdokumentum (talán az egy Jan de Reszke kivételével). A legtöbb lemezt Carusóval és Saljapinnal készítették.

Amikor az 1920-as években bevezették az elektromos-mikrofonos felvételi eljárást, ez már a hangszeres művészek népszerűségének időszaka volt. Így az operafelvételek egy időre háttérbe szólaltak az először élvezhetően realizálható zenekari hanglemezek mögött. A húszas évek végén azonban megindul újra a teljes operák felvétele. Elkészítik az első bayreuthi felvételeket (1928, Trisztán), majd a Sc. együttesével az olasz repertoár is újra sorra kerül (1928, Rigoletto - ez a kezdet). A népszerű operarepertoár (Verdi-Puccini) majd minden darabját szinte egyidejűleg elkészíti a Columbia és a His Masters Voice.

Teljesen új horizontokat nyit 1950-ben a hosszanjátszó (long playing) módszer, majd a 60-as években a sztereofónia bevezetése. Ma már az állandó repertoár többszörösen fel van véve, és számtalan hanglemez örökíti meg a kevésbé ismert, ritkán előadott műveket is. Szinte gyakorlattá vált, hogy egy-egy ilyen "újjáélesztést" mindjárt lemezre is felvesznek.

A hanglemez-kultúra hihetetlen megnövekedése magyarázza a ritkaságok kultuszát is. Egyrészt a nagy cégek, másrészt különböző társaságok jelentetik meg technikailag felfrissítve, "kozmetikázva" a régi nagyságok primitív műszaki körülmények közt készült felvételeit, másrészt rádiós archívumok mélyéről vagy akár magánemberek rádióból történt átvételeiről visznek át lemezre komplett előadásokat vagy hangversenyeket. Mindennek van "föld alatti" útja is: óriásira duzzadt a "kalózlemezek" piaca.

Amennyire szinte felmérhetetlenül áldásos az operakultúra általánossá tételében a hanglemez, annyira veszélyes is. A magnó vágási technikája és a sztereofónia óta a "high fídelity" lemezeken szinte nincs határa a "kozmetikázás" lehetőségeinek. Ezáltal a közönség füle elszokik a természetes hangzási dimenzióktól - élő produkció sohasem lehet olyan tökéletes színpad és zenekar hangzásegyensúlyában, mint a hanglemez. A másik veszély a sztárprodukció. A világ élvonalbeli művészeihez szokott hanglemez-gyűjtő nehezen fogadhatja el az azokénál alacsonyabb színvonalat.

Hankiss Ilona (1935-) - magyar op.én. (S). 1956-ban debütált a debreceni Csokonai Színházban, Oszkárként. 1966-ig e színház, azóta az OH tagja a koloratúr-szubrett és lírai szoprán szerepkörben. Főbb szerepei: Cherubin, Norina, Oszkár, Mimi, Lauretta, Suzanne, Fidelio-Marzellina. Vendégszerepelt hangversenyénekesként, ill. színpadon Olaszországban, Ausztriában és az NSZK-ban. Liszt-díjas.

Hann, Georg (1896-1950) - osztrák op.én. (Bbar). A müncheni operaház vezető énekeseinek egyike, közel negyedszázadon át, 1927-től haláláig. Főleg basszus-buffóként volt neves (Windsori víg nők-Falstaff, Ochs, Leporello, Kecal), de kitűnő alakításokat nyújtott drámai szerepekben is, főleg Wagner műveiben.

Hannibál - A nagy karthágói hadvezér különböző szövegköltemények feldolgozásában lett operahős: P. A. Ziani (1661). J. W. Franck (1681), Porpora (1731), Salieri (1801), Luigi Ricci (1830).

Hans Heiling - Marschner 3 felv. operája prológussal (1833, Berlin), Devrient szövegére. A német korai romantika egyik legjelentősebb alkotása Weber és Wagner közt. A rendkívül szertelen, vadromantikus szöveg ennek megfelelő megzenésítést kapott; ebben áll jelentősége.

Hanslick, Eduard (1825-1904) - osztrák zenekritikus. A múlt sz. talán leghíresebb kritikusa, Wagner esküdt ellensége, a konzervatív ízlés apostola. E jelzők azonban nem fedik teljesen Hanslick működésének jelentőségét. Összegyűjtött és több kötetben megjelent kritikáit ma olvasva, gyakran elcsodálkozhatunk kritikai éleslátásán, értékítéleteinek helyességén. Wagner-ellenes írásaiban is gyakoribb a Wagner-őrület és a wagneriánusok bírálata, mint a műveké maguké. Egyébként nemcsak Wagnerrel állt szemben, hanem pl. Verdivel is. Mindez talán onnan ered, hogy a meggyőződéses Brahms-hívő Hanslick inkább az instrumentális muzsika híve volt, vagy pedig abból, hogy - mint híres esztétikai művéből, a Vom Musikalisch-Schönen-ből kiviláglik - a zene öncélúságát, "abszolút" jellegét hirdette. Wagner azzal állt bosszút rajta, hogy a Mesterdalnokok Beckmesser figuráját tudatosan róla mintázta, annyira, hogy a vaskalapos városi írnok eredeti neve Hans Lich lett volna.

Hans Sachs - 1. Wagner A nürnbergi mesterdalnokok c. operájának főszereplője (Bbar), a filozófus-költő-suszter-mesterdalnok. - 2. Lortzing operája a suszter-költőről (1840, Lipcse), a zeneszerző és Ph. Reger szövegére.

Ha più forte sapore Nekem már csak az ízlik

haramiák, A - Verdi 4 felv. operája (1947, London, Her Majesty's Th.), Malfei szövegére, Schiller drámája nyomán. Magyar bem.: 1852, pesti N.Sz.

A korai Verdi-oeuvre érdekes alkotása, főleg a gonosz Moor-testvér, Francesco ábrázolása révén, melyben Jago figurájának körvonalai tűnnek már elő.

A cselekmény követi Schiller nagyromantikus drámájának vonalát: a két Moor-fivér közül a jó és derék Carlo (T) haramia lesz, bátyja, Francesco (Bar) mesterkedései miatt. Francescót eléri sorsa, de Carlo is tragikus véget ér, mivel haramia-múltja nem engedi, hogy visszatérjen az emberek közé. Mielőtt megölné magát, leszúrja szerelmét, Ameliát (S) is.

Harmath Éva (1930?-) - magyar op.én. (S). 1954-ben debütált a Fővárosi Operettszínházban, 1955 óta a Szegedi N.Sz. tagja. 1956-58-ig Miskolcon, 1958 óta ismét Szegeden működik, a lírai-drámai szoprán szerepkörben. Ausztriában, az NDK-ban, Münchenben, az USA-ban és a népi demokratikus országokban vendégszerepelt. Liszt-díjas.

Harmonie der Welt, Die (A világ harmóniája) - Paul Hindemith 5 felv. operája (1957, München), a zeneszerző szövegére. Hindemith utolsó operáinak egyike, melynek főhőse Kepler. Mint a Mathis der Mahler esetében, Hindemith ebből a műből is készített háromtételes szimfóniát.

három narancs szerelmese, A - Prokofjev 4 felv. operája (1921, Chicago), a zeneszerző szövegére, Gozzi komédiája nyomán. Magyar bem.: 1965, Szegedi N.Sz.

három Pinto, A - Carl Maria Weber töredékben maradt operája Theodor Hell szövegére. Gustav Mahler fejezte be és hangszerelte. Bem.: 1888, Lipcse.

Harrell, Mack (1909-1960) - amerikai op.én. (Bar). Hegedülni tanult, és csak aztán kezdett énekstúdiumokba. 1935-ben indult hangversenyénekesi pályafutása, melynek során több ízben szerepelt modern operák koncertszerű előadásán. 1939-ben debütált a Met-ben, a Tannhäuser Biterolfjaként. A színház egyik vezető baritonistája volt két évtizeden keresztül.

Harshaw, Margaret (1912-) - amerikai op.én. (A, majd S). 1942-ben debütált a Met-ben, Az istenek alkonya 2. nornájaként. Nyolc évig altszerepeket énekelt, majd 1950-ben áttért a szoprán szerepkörre. Főleg Wagner-szopránként volt nevezetes művésze a Met-nek (1964-ig). Több európai operaházban is szerepelt.

Hartmann, Rudolf (1900-) - német rendező. Kisebb német színházak után 1934-ben került a berlini S.O.-hoz, ahol Clemens Krauss rendező-munkatársa lett. 1938-tól a müncheni operaháznál működik, előbb rendezőként, majd intendánsként. A hagyományos stílusú de jelentős rendezői egyéniséggel bíró Hartmann számos mai mű bemutató előadását rendezte, mint pl. Strauss utolsó műveiét.

Harwood, Elizabeth (1938-) - angol op.én. (S). 1960-ban megnyerte a Kathleen Ferrier-versenyt, majd 1961-ben a londoni S.W.-ben debütált. 1968-ban a C.G. tagja lett és 1970-ben elindult nemzetközi karrierje, ekkor hívta meg Karajan a Salzburgi Ünnepi Játékokra. Azóta az utazó világsztárok egyike. Énekli az összes nagy Mozart-szerepet, a bel canto-operák vezető figuráit, a Hoffmann meséi hármas női főszerepét és Zerbinettát.

Háry János - Kodály Zoltán daljátéka 4 "kalandban", elő- és utójátékkal (1926. bpesti OH), Paulini Béla és Harsányi Zsolt szövegére, Garay János költeménye nyomán.

Kodály műve nem opera; mégis jelentős helyet foglal el a magyar opera történetében, hiszen első ízben tölti meg a magyar népdallal a színpadi nagyforma kereteit. Lényegében-valóban daljáték, azaz prózai szöveggel összekötött dalbetét-, illetve zenekari közjáték-sorozat. Operai hangot - a fogalom formai és dramaturgiai értelmében - a mű tetőpontja, az utolsó zenei egység üt meg, a Felszántom a császár udvarát kezdetű finálé.

Haselbeck Olga (1888-1961) - magyar op.én. (S). 1909-ben debütált az OH-ban. Tanulmányait ezután is folytatta, Milánóban és - Siegfried Wagnernél - Bayreuthban. Ő volt a 20-as évek legjelentősebb magyar Wagner-heroinája, vendégszerepelt Brünnhildeként és Ortrudként Berlinben is. Ő volt Bartók Kékszakállújának első Juditja. Hatalmas hanganyag és izzó drámai erő jellemezte énekét. 1932-ben vonult vissza.

Hasselt-Barth, Anna (1813-1881) - holland op.én. (S). A bécsi opera tagja volt, majd 1852-1854 a N.Sz. művésznője. Jeles drámai szoprán, aki azonban mélyebb fekvésű szerepeket is énekelt, mint pl. a Próféta Fides-ét. A korabeli francia és olasz repertoár szerepei mellett, amelyeket magyarul énekelt, alakította Szilágyi Erzsébetet is.

Ha száll a szél - Donizetti Lammermoori Luciájának I. felv. 2. képében a címszereplő (S) és Edgar (T) szerelmi búcsúkettősének zárószakasza. A kettős témája az őrülési jelenetben reminiszcenciaként tér vissza.

Hát elmegyek, ám az a fő - Mozart Szöktetése II. felvonásában Blonde (S) és Ozmin (B) duettje, melyben Blonde elutasítja a pocakos háremőrt.

Ha telt a serleged - Verdi Macbethje II. felvonásában a Lady (S) bordala 2 strófában. A strófák közt megjelenik Banquo szelleme, s így az áriának induló bordal nagyjelenetté válik.

Hát jósoljTengerész-ballada

Hat man nicht auch Gold beineben Hogyha nincsen pénz a zsebben

Hát nem él szívedben már - Georges Germont (Bar) áriája Verdi Traviatája II. felvonásában, melyben fiát hívja vissza a szülői házba. Nálunk időnként "Apa-áriának" is nevezik.

Ha új tavasz éled - Saint-Saëns Sámson és Delila c. operájának I. felvonásában Delila (A) nagy áriája.

Hauk, Minnie (1851-1929) - amerikai op.én. (S). Brooklynban debütált 1866-ban, Bellini Alvajárójának Aminájaként. London, Párizs, Brüsszel, Moszkva és Berlin ünnepelt sztárja volt, szerepköre Carmentől Manonig terjedt. 1873-tól 1875-ig a pesti N.Sz. tagja, ő énekelte először Magyarországon az Aida címszerepét. 1890-ben visszatért Amerikába, egy évadon át a Met-ben énekelt, majd saját társulatot szervezett, de ezzel is csak egy évadon át működött. Ereje teljében vonult vissza és Wagner egykori tribscheni villájában élt.

Ha végveszélybe visz sorsom - Siegmund (T) monológja az atyjától ígért kardról és Sieglinde iránt felébredt szerelméről Wagner Walkürjének I. felvonásában.

Ha versenydalra bátran nyílt az ajkad - Wagner Tannhäuserjének I. felvonásában Wolfram (Bar) hosszabb szólórésze a finálé együttesében, melyben elmondja Tannhäusernek, hogy Erzsébet mennyire várja őt.

Havi-Szabó társulat - 1847-től 1860-ig működő operaegyüttes, melynek vezetője Havi Mihály és Szabó József volt. Tagjai közt oly jelentős művészek akadtak, mint Pauli Richárd, Ormay Ferenc, Jekelfalussy Albert, a karmester Káldy Gyula, s az első magyar prímabalerina, Aranyvári Emília. Nemcsak a magyar vidéket járták be, hanem vendégszerepeltek Bécsben (tolmácsolásukban a Hunyadi László megbukott), Olaszországban, Párizsban, Brüsszelben és Bukarestben. A pesti és a kolozsvári N.Sz. mellett a Havi-Szabó társulat volt a legjelentősebb magyar operaegyüttese a múlt századnak.

Ha! Welch' ein Augenblick! Hah! Itt a pillanat

Ha, wie will ich triumphieren Akasztófa-ária

Haymarket Színház, London - (másnéven: King's Theatre). 1705-ben nyitották meg Greber Gli amori d'Ergasto c. operájával, az első olasz operával, mely Londonban előadásra került. 1710-ig osztozott a színházon a dráma és az opera, az operákat is hol angol, hol olasz nyelven szólaltatták meg, de ettől kezdve a Haymarket kizárólag az olasz opera otthona lett. 1729 és 1734 Között Händel és Heidegger vezette a színházat, ez idő alatt Händel 24 operáját és 7 pasticcióját adták elő itt. 1789-ben leégett az épület, addig azonban számtalan olasz opera előadásának színhelye volt, t. k. Bononcini és Cimarosa műveié. Az új Haymarket-színházat - Paisiello Sevillai borbélyával - 1793-ban nyitották meg. Az akkori világ legnagyobb sztárjai állandó vendégek voltak, és minden nevezetesebb Mozart-, Gluck-, majd Rossini- és Meyerbeer-operát itt mutattak be. 1837-ben nevet változtatott, Her Majesty's Theatre lett; amint a C.G. csillaga felemelkedett, úgy hanyatlott ennek a színháznak hírneve. Itt játszották ugyan először Londonban a Ringet, Verdi néhány operáját, a Carment és a Faustot, és itt működött Beecham társulata, ám az utolsó 30 évben egyetlen operaprodukciója sem volt.

Hazám, hazám - Erkel Bánk bánja II. felvonásában a címszereplő (T) nagyáriája. A "Hazám, hazám" szavak az ária második részének széles dallamú témájára esnek.

házasság, A - Muszorgszkij befejezetlen operája Gogol vígjátékának változatlan szövegére. Csak egy felvonás készült el zongoraváltozatban (1864), de ez a szerző énekes stílusának kialakulásában igen jelentős állomás. - Ugyane Gogol-vígjáték nyomán készült B. Martinů azonos című egyfelvonásos operája (1954, Hamburg).

Háziasszony - Kodály Székely fonójának női főszereplője (A).

házitücsök, A - Goldmark 3 felv. operája (1896, Bécs, S.O.), A. M. Willner szövegére, Dickens novellája nyomán. Magyar bem.: 1896, bpesti OH.

Házy Erzsébet (1931-) - magyar op.én. (S). 1951-ben debütált a Rigoletto Apródjaként, a Gördülő Opera egyik ózdi előadásán. Pályája kezdetén kis szerepeket énekelt, majd áttért a lírai alakításokra. Már ekkor feltűnt kitűnő színpadi megjelenése mellett színészi készségével is. Igazi működési területét akkor találta meg, amikor a 60-as években elkezdett drámai szerepeket énekelni. Oroszlánrészt vállal az új magyar operák bemutatásában, ő volt a Vérnász, a Hamlet, az Együtt és egyedül, a Bűn és bűnhődés és a Sámson női főszereplője. Szerepkörének skálája az operettprimadonna alakításoktól (külföldön is!) Cherubinon és Mimin át Saloméig terjed. Kossuth-díjas, Érdemes művész.

Häfliger, Ernst (1919-) - svájci op.én. (T). Salzburgban debütált, Orff Antigonae-jában, Tiresiasként, 1949-ben. 1953 óta a nyugat-berlini operaház tagja, s világjáró művész. Korunk egyik legjelentősebb Mozart-tenorja, emellett specialistája a modern műveknek is (kiváló Stravinsky-Oedipus).

Hänsel und Gretel Jancsi és Juliska

häusliche Krieg, Der Cselre cselt

Hegedűs Ferenc (1856-1929) - magyar op.én. (B). Pályáját vidéki társulatoknál kezdte, t. k. Kassán és Kolozsvárott működött. 1887-től az OH művésze, kiváló buffo (Beckmesser, Papageno stb.). 1923-ban vonult vissza.

Heger, Robert (1886-) - német karm. 1909-ben debütált Ulmban. Kisebb német színházak után a berlini S.O. egyik vezető karmestere lett (1933-1950).

Hegyek alján - D'Albert 2 felv. operája előjátékkal (1903, Prága, Német Operaház), Rudolf Lothar szövegére, Guimera katalán költő drámája nyomán. Magyar bem.: 1908, bpesti OH.

A verista stílus egyetlen híressé vált nem olasz alkotása. D'Albert zenéjében a Leoncavallo-Mascagni irányzat elvei a wagneri zenedráma harmóniavilágával és zenekarkezelésével ötvöződnek össze. A maga korában - mint általában a verista operák - igen nagy feltűnést keltett és sikert aratott. Ma már lassanként letűnik a színpadokról, főleg zenei anyagának elég gyakran nem túl nemes jellege folytán.

Sebastiano földesúr (Bar), hogy rossz anyagi helyzetén segítsen, gazdag nőt akar feleségül venni. Ezért szeretőjét, Mártát (S) hozzáadja hegyi pásztorához, az egyszerű és becsületes Pedróhoz (T). Pedrónak fogalma sincs az előzményekről, és nem érti a falubeliek gúnyolódását. Márta, akit a földesúr mindennek ellenére meg akar tartani szeretőjeként, mélységesen megveti a legényt, hiszen azt hiszi, eladta magát. A falu legöregebb lakója, Tommaso (B) rábeszéli Mártát, hogy mondjon el mindent őszintén Pedrónak, ugyanakkor felvilágosítja a gazdag menyasszony apját is mindenről. Pedro, csakúgy, mint valamikor a nyájára törő farkast, puszta kézzel megfojtja Sebastianót, és Mártát kézenfogva visszamegy a tiszta levegőjű és tiszta erkölcsű hegyekbe.

Hegyes Gabi (1941-) - magyar op.én. (S). 1968-ban debütált a debreceni Csokonai Színházban, a János vitéz Királykisasszonyaként. Azóta e színház tagja a koloratúrszoprán- és szubrett-szerepkörben.

Hé, hé! A mindenségit! Melitone prédikációja

Heil dir, Sonne! Áldlak élet!

Heimchen am Herd, Das Házitücsök

Heine, Heinrich (1797-1856) - német költő. Jelentős zenekritikusi munkássága is van, mindenekelőtt párizsi beszámolói rendkívül érdekesek. Művei nyomán néhány opera is készült: William Ratcliff: Kjui (1869), Mascagni (1895), Andreae (1914); Memoiren des Herrn von Schnabelewopski: Wagner (A bolygó hollandi, 1843).

Heinisch József (?-1840) - osztrák szárm., Magyarországon működő karm. és zszerző. 1812-ben került hazánkba, 1824-1830 a kolozsvári, 1830-36 a kassai társulat karmestere volt. 1837-ben ő lett a N.Sz. másodkarmestere. "Mátyás királynak választása" c. 3 felv. operáját 1834-ben a Várszínházban mutatták be, zenés prológust irt 1837-ben a N.Sz. megnyitására, átdolgozta Ruzitska Béla futása c. operáját és Arnold György Kemény Simonját.

Heinrich - Wagner Tannhäuserében a dalnokversenyen részt vevő egyik lovag (T).

Hej, Afrikában fogva volt - Mozart Szöktetése III. felvonásában Pedrillo (T) szerenádja.

Hej, mikor én még - Verdi Falstaffjának II. felv. 2. képében a címszereplő (Bar) könnyed hangvételű dalocskája saját ifjúkoráról.

Heldy, Fanny (1888-1973) - belga op.én. (S). A brüsszeli La M.-ben debütált, 1913-ban. A következő évtől a párizsi O. és O.C. vezető lírai szopránjainak egyike lett, több mint húsz éven át. Toscanini Sc.-beli Pelléasában ő énekelte Mélisande szerepét. Főleg francia operákban vált híressé.

Heléna - A trójai háborút kipattantó szépség több operában szerepel: 1. Gluck: Paris és Helénájában, 2. Boito: Mefistofeléjében, 3. Strauss: Az egyiptomi Heléna c. operájában. (Mindhárom S.)

Helletsgruber, Luise (1898-) - osztrák op.én. (S). 1922-ben debütált a bécsi S.O.-ban, melynek pályája végéig tagja maradt. Kora egyik legjobb Mozart-énekesnője volt: 1928 óta a Salzburgi Ünnepi Játékok ünnepelt Donna Elvirája és Cherubinja, 1934 óta a Glyndeburne-i Fesztivál állandó vendége, itteni produkcióit a Figaro, a Don Juan és a Così fan tutte immár klasszikusnak nevezhető, Fritz Busch vezényelte lemezfelvételei őrizték meg. 1943-ban vonult vissza.

Helle Wehr! Heilige Waffe Áldott érc, hősies fegyver

Helyettem kis virág - Gounod Faustjának III. felvonásában Siebel (S) kétstrófás dala, az opera talán legnépszerűbb és legismertebb száma.

Hempel, Frieda (1885-1955) - német op.én. (S). Schwerinben debütált, ahol II. Vilmos császár is hallotta és egyenes kérésére a berlini opera szerződtette. Korának egyik legnagyobb énekese volt, oly hatalmas hangterjedelemmel, hogy a Wagner-darabok szopránszerepeitől az Éj királynőjéig, a Rózsalovag Tábornagynéjától Rosináig terjedt szerepköre. 1919 után visszavonult a színpadtól, és csak hangversenyeken énekelt.

Henderson, Roy (1899-) - angol op.én. (Bar). A londoni C.G.-ben debütált 1929-ben, a Rajna kincse Donnerjeként. A glyndebourne-i fesztiválok állandó vendége volt és híres Mozart-énekes. Később nagynevű énekpedagógus lett, t. k. ő volt Kathleen Ferrier mestere is.

Henius, Carla (1919-) - német op.én. (S). 1943-ban debütált Kasselben. 1946-1951 a darmstadti, 1951-56 a mannheimi opera tagja. Azóta főleg koncerténekesként, a mai művek egyik jeles propagátoraként működik és tanít.

Henke, Waldemar (1876-1945) - német op.én. (T). Pályája kezdetén drámai színész volt, s csak 1898-ban lett operaénekes. 1911-től két évtizeden át a berlini S.O. ünnepelt tenor-buffója volt. Részt vett a Wozzeck premierjén is. Énekesi pályája befejezése után rendezőként tevékenykedett. Valószínűleg szülővárosa, Königsberg ostromakor halt meg.

Henri - Puccini A köpeny c. operájának fiatal rakodómunkása (T), Georgette szerelmese és Marcel áldozata. (Az eredeti szövegkönyvben neve: Luigi.)

Héraklész - A mitológia legnagyobb görög hőse szinte számtalan operában lépett színpadra. Van olyan, melynek ő a főszereplője, de van, amelyikben csak mellékalakként jelenik meg. A szinte végtelen sorból a következő nevezetesebb darabok emelhetők ki, témánként csoportosítva: általában Héraklészről: J. P. H. Krüger (1694), Ristori (1730). H. születése: Arne (1763). H. a válaszúton: Hasse (1760), Schweitzer (1773), Paisiello (1783), Righini (1789), Mayr (1809). H. hőstettei: Manelli (1651), P. A. Ziani (1662), Sartorio (1678), J. J. Fux (1710), Majo (1764), Piccinni (1792). H. szerelmeiről: Cavalli (1662), Keiser (1699), Gasparini (1709), Porpora (1744), Mayr (1803). (Vö. Alkesztisz)

Herlea, Nicolae (1927-) - román op.én. (Bar). 1950-ben debütált Bukarestben, a Bajazzók Silviójaként. Azóta e színház vezető baritonistája. 1951-ben három énekverseny díját nyerte meg: Genfben, Prágában és Brüsszelben. Mindez hatalmas karriert eredményezett, sokszor szerepelt a Sc.-ban, a B.-ban, a Met-ben, a C.G.-ben és Salzburgban. Főleg az olasz repertoárban arat rendkívül nagy sikereket.

Hermann - 1. Thüringia őrgrófja (B), a Minnesänger-lovagok pártfogója Wagner Tannhäuserében. 2. A kártyára mindent feltevő, önmagát őrületbe kergető katonatiszt (T) Csajkovszkij Pique Dame-jában.

Heródes - Richard Strauss Saloméjában Judea tetrarchája (T), Salome mostohaapja.

Heródiás - 1. Richard Strauss Saloméjában Heródes felesége, Salome anyja (MS). - 2. Massenet 4 felv. operája (1881, Brüsszel, La M.), P. Milliet és G. Hartmann szövegére, Flaubert elbeszélése nyomán. Magyar bem.: 1882, pesti N.Sz.

Héro és Leander - A görög költő, Muszaiosz megénekelte romantikus szerelmespár történetét számosan feldolgozták operaszínpadra: Pistocchini (1679), Mayr (1793), Paër (1795), Kurpinski (1816), Bottesini (1879).

Herrmann, Josef (1903-1955) - német op.én. (Bar). 1925-ben debütált Kaiserslauternben. Kisebb színpadok után 1939-45 a drezdai opera tagja lett, majd élete utolsó évtizedében a nyugat-berlini opera művésze volt. Számos vendégjátékán főleg Wagner-szerepekben aratott nagy sikereket, de egyike volt a jelentős Wozzeckeknek is.

Hertz, Alfred (1872-1942) - német szárm. amerikai karm. Halléban debütált 1891-ben. 1902-től 1915-ig a Met német repertoárjának vezető karmestere. Ő dirigálta a Parsifal 1903-as, engedély nélküli New York-i bemutatóját, aminek az lett a következménye, hogy Cosima Wagner kívánságára az összes német operaház bezárta kapuit előtte. Hertz dirigálta egyébként a Rózsalovag és a Salome amerikai bemutatóit is.

Hess, hess, te kismadár!Tiszaparti jelenet

Hétfátyoltánc - Richard Strauss Saloméjában a címszereplő nagy táncjelenete.

heure espagnole, L'Pásztoróra

Hevesi Sándor (1873-1940) - magyar rendező. A század talán legnagyobb magyar prózai rendezője egy ideig az opera műfajával is foglalkozott. 1912-15 az OH főrendezője volt, s később is több operarendezés fűződik nevéhez. Főrendező korában zajlott le az első centenáris Verdi-ünnepség; ez években - 1913 körül - viszi a színpadra a Rigolettót, Trubadúrt, Traviatát és az Aidát, megindítva ezzel - Egisto Tango karmesterrel és a tervező Bánffy Miklóssal együtt - a hazai és egyben az európai Verdi-renaissancet (a külföldet megelőzve!). Mozart-rendezései is korszakosak; itt Kerner a társa. Ő viszi színpadra először a Borisz Godunovot is. A nagy rendező nagy tévedése: 1924-ben Mozart La finta giardinierájára "ráhúzza" Goldoni Fogadósné c. komédiáját, "Mirandolina" címmel.

Hiába bújtál el, Alvaro - Verdi A végzet hatalma c. operája IV. felvonásában Alvaro (T) és Don Carlos (Bar) nagy, többrészes duettjének kezdősora.

Hier sitz ich zur WachtA vár udvarán

Hier soll ich dich denn sehen - Itt újra látlak téged

Hilbert, Egon (1899-1968) - osztrák színházvezető. 1946-1953-ig a bécsi S.O. ügyvezető igazgatója volt, majd 1960-tól haláláig ismét a S.O.-t vezette. Ezúttal Herbert von Karajannal közösen működött, de ellentéteik miatt Karajan 1964-ben lemondott állásáról.

Hilgermann, Laura (1867-1937) - osztrák op.én. (MS). 1885-ben debütált Azucenaként a prágai Német Operaházban. 1889-ig e színház tagja, majd egy évtizedig a bpesti OH vezető mezzója. Még részese lehetett Mahler pesti működésének, a nagy karmester 1900-ban a bécsi S.O.-hoz is szerződtette. 1920-ig maradt Bécsben, ekkor visszatért Bpestre, ahol a Zeneakadémia neves énektanára lett. Pályája során mind alt, mind szoprán szerepeket énekelt, híres Wagner-heroina, de ugyanakkor jelentős Mozart-énekesnő is volt.

Hillebrecht, Hildegard (1927-) - német op.én. (S). 1951-ben debütált Freiburgban, mint Trubadúr-Leonóra, ezután Düsseldorf, majd 1956-61 Köln operaházainak tagja, azóta a müncheni opera ünnepelt művésznője. Számos fesztiválon is vendégszerepelt, mindenhol megcsodálták hatalmas hangját és drámai erejét Verdi, Puccini, Mozart és Wagner operáiban.

Himfy - Poldini 3 felv. operája (1938, OH), Mohácsi Jenő szövegére.

Himnusz a Naphoz - Rimszkij-Korszakov Aranykakasában Semaha királynőjének (S) keleties hangú, dúsan kolorált áriája a II. felvonásban.

Hinckley, Allen C. (1877-1954) - amerikai op.én. (B). Cosima és Siegfried Wagner is tanította. 1903-ban debütált Hamburgban, a Lohengrin Királyaként. 1908-ban a Met-be szerződtetik, ahol ő Toscanini első Wagner-előadásainak basszusfőszereplője. Bayreuthban és Beecham társulatában is gyakran lépett fel.

Hines, Jerome (1921-) - amerikai op.én. (B). San Franciscóban debütált 1941-ben, Biterolfként. 1946-ban a Met együttesének tagja lesz, majd világjáró sztár. Korunk nagy basszistáinak egyike; hangjának nemes szépsége és jó színészi készségei Wagner- és Verdi-szerepekben egyaránt naggyá tették (Gurnemanz, Fülöp, főinkvizítor, Banquo, Borisz - ezek legjobb szerepei). 1962-ben nagy sikerrel énekelte Boriszt - oroszul - a moszkvai B.-ban. Bpesten is énekelt.

Hin und zurück Oda-vissza

Hirzel, Max (1888-1957) - svájci op.én (T). 1917-ben kezdte pályáját Zürichben, miután korábban mérnökként tevékenykedett. 1923-ban a drezdai opera közkedvelt első lírai tenorja lett. 1937-ben el kellett hagynia Drezdát, mert nyíltan kiállt a nácizmus ellen: visszatért Svájcba, és még sokáig énekelt Zürichben, Bázelban és Bernben. Bpesten is gyakran hallhatta a közönség.

Hislop, Joseph (1884-) - angol op.én. (T). Stockholmban debütált 1916-ban, Faustként. Londonban működött főleg, s bár neves Verdi- és Puccini-alakítások fűződnek nevéhez, a francia repertoárban aratta legnagyobb sikereit. Visszavonulása után tanár lett; ő képezte ki Birgit Nilssont.

Hisz emlékszem én is egy lányra - Strauss Rózsalovagja I. felvonásában a Tábornagyné (S) mélabús, rezignált, lírai szépségekkel teljes monológja.

Hívtál Petur bán - Erkel Bánk bánja I. felvonásában a címszereplő (T) és Petur (Bar) drámai duettje.

Ho capitoJól van, jól van

Hoengen, Elisabeth (1906-) - német op.én. (MS). Wuppertalban debütált 1933-ban. Düsseldorfon és Drezdán keresztül vezetett pályája Bécsbe, ahol a háború utáni években a S.O. egyik vezető énekese lett. Utazó világsztár. Sötét színű mezzója és kiváló színészi képességei főleg a nagy drámai szerepekre - Lady Macbeth, Ortrud, Klütaimnésztra - predesztinálják; ezekben aratta legnagyobb sikereit.

Hoesslin, Franz von (1885-1945) - német karm. Reger és Mottl tanítványa, St. Gallenben debütált. Számos német opera karmestere volt 1940-ig, ekkor Svájcba emigrált a nácizmus elől. Bayreuthban sok évadon át vezető karmester. Főleg Wagner-dirigens volt, gyakran vezényelt Ring-ciklusokat a bpesti OH-ban is. Repülőszerencsétlenség áldozata lett.

Hofbauer Zsófia (1840-1916) - magyar op.én. (A). Pályáját külföldön kezdte: vendégszerepelt Ausztriában, Németországban, Hollandiában, sőt Amerikában is. 1859-ben lett a pesti N.Sz. tagja, annak 1867-ig vezető altistája. Ő volt a Bánk bán első Gertrudisa.

Hoffman, Grace (1924-) - amerikai op.én. (MS). Európában tanult, Firenzében debütált 1952-ben, az Aida papnőjeként. 1953-55 a zürichi, a stuttgarti opera, majd a bécsi S.O. tagja. Híres Verdi- és Wagner-heroina, kitűnő Eboli, Amneris, Kundry és Brangäne.

Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus (1778-1822) - német író és muzsikus. Irodalmi tevékenysége a legjelentősebb, de jeles zeneszerző (az első romantikus operák írója) és a mai értelemben vett zenekritika megalapítója. Bambergben, Lipcsében és Drezdában operakarmesterként is működött. Művei alapján készült operák: Offenbach: Hoffmann meséi (1880), Busoni: Die Brautwahl (1910), Hindemith: Cardillac (1926), Malipiero: Capriccio di Callot (1942).

Hoffmann, Ludwig (1895-1963) - német op.én. (Bbar). 1918-ban debütált Bambergben. Korának egyik jelentős Wagner-énekese, mind a bariton, mind a basszus-szerepkörben. Neves oratóriuménekes is volt.

Hoffmann meséi - Offenbach 3 felv. operája elő- és utójátékkal (1881, Párizs, O.C.), Barbier és Carré szövegére, E. T. A. Hoffmann novellái nyomán. Magyar bem.: 1882, bpesti N.Sz.

A recitativók és a hangszerelés befejezése Ernest Guiraud műve. Mivel Offenbach meghalt, mielőtt befejezhette volna művét, véglegesnek tekinthető formája a darabnak nincs. Előadások szerint változhat a felvonások sorrendje, valamint a befejezés megoldása.

A bevett gyakorlat szerint Lindorf, Coppelius, Dapertutto és Miracle, illetve Andres, Cochenille (Spalanzani szolgája), Pitichinaccio és Ferenc (Crespel szolgája) négyes szerepét ugyanazon énekes alakítja. Ha van olyan nagyképességű és sokoldalú énekesnője a színháznak, a hármas női főszerepet is egy művész énekli. (Nehéz feladat! Olympia koloratúra-, Giulietta drámai és Antónia lírai szopránt igényel.) A II. és III. felvonást helyenként felcserélik.

Hofmannsthal, Hugo von (1874-1929) - osztrák költő. Operalibrettistai tevékenysége elválaszthatatlan Richard Strausstól; több mint negyedszázados együttműködésük korszakos jelentőségű. Hofmannsthal szövegkönyvei azon kevés librettó közé tartoznak, melyek zene nélkül, irodalmi értékük révén is megállnák helyüket. Strauss számára írt munkái: Elektra (1908), Rózsalovag (1910), Ariadne (1912, ill. 1916), Az árnynélküli asszony (1917), Az egyiptomi Heléna (1927, ill. 1933) és Arabella (1932). Egon Wellesz számára: Alkesztisz (1924).

Hogy a pört már megnyerték?! - Mozart Figarója II. felvonásában a Gróf (Bar) háromrészes nagyáriája. Ebben a jelenetben derül fény arra, hogy Almaviva gróf alakja tulajdonképpen "előtanulmány" Don Juanhoz.

Hogy Évát a nagy Úristen Suszterdal

Hogyha kél az esti szellő Levél-kettős

Hogyha könnyet ont a kedves - Mozart Szöktetése III. felvonásában Belmonte (T) áriája; néha elhagyják, néha a II. felvonásba helyezik át.

Hogyha nevemet kérdezed - Rossini Sevillai borbélya I. felvonásában Almaviva (T) gitárkíséretes szerenádja.

Hogyha nincsen pénz a zsebben - Beethoven Fidelio c. operája I. felvonásában Rocco (B) áriája a pénz hatalmáról. A Fidelio-zene Singspiel-rétegének tipikus képviselője.

Hogyha tán gróf uram - Mozart Figaro házassága c. operája I. felvonásában a címszereplő híres áriája, melyben "hadat üzen" gazdájának, Almaviva grófnak.

Hoiho! Ihr Gibichs-Mannen Hojhó! Ki Gunther földjén

Hojhó! Ki Gunther földjén - Hagen (B) komor-fenyegetően kezdődő, majd egyre vidámabbá váló, nászra hívó szózata Gunther hűbéreseihez, Wagner Az istenek alkonya c. zenedrámája II. felvonásában.

Hojotohó! - Brünnhilda (S) és a walkürök harci kiáltása Wagner Walkürjének II., ill. III. felvonásában.

Hol a szőke, hol a barna - Puccini Manon Lescaut-jának I. felvonásában Des Grieux (T) kedves, lírikus ariettája.

hold, A - Carl Orff 3 felv. operája (1939, München), a zeneszerző szövegére, egy Grimm-mese nyomán. Magyar bem.: 1962, Szegedi N.Sz.

Orff "kis világszínház"-nak nevezi darabját; színpada a középkori misztériumjátékok hármas-osztását követi: ég-föld-föld alatt. - A mese négy legényről szól (T, Bar, Bar, B), akik ellopják egy szomszédos faluból - egy fáról - a holdat. Sok baj támad emiatt (a halottak is életrekelnek egy jelenetben), mígnem Péter (B), az ég őre (nem Szent Péter) megszerzi és az égre akasztja.

Mint minden Orff-operában, A holdban is csak több összetevő egyike a zene. Színjáték, tánc és díszlet éppoly fontos, mint a muzsika, amelynek lényege ebben a műben is a ritmus. Dallamai gyakran idézik a német népdal világát.

Holdas éjszakában - Eboli (MS) spanyol ritmusú kétstrófás dala Verdi Don Carlosa II. felvonásában. "Fátyol-dalnak" is nevezik.

holdbéli világ, A - Haydn 3 felv. vígoperája (1777, Eszterháza), Goldoni szövegére. 1959-ben Robbins Landon rekonstrukciójában támadt új életre. Magyar bem. ebben a formában: 1971, Budai Vár.

A kedves librettó egy csillagbolond papáról, lányairól és egy ál-csillagász udvarlóról szól. Utóbbi a Holdra "varázsolja" a lányok apját, s ezzel a trükkel a lányok férjet kapnak.

Holdkórus - Puccini Turandot c. operája I. felvonásában felhangzó kórustétel, a Hold invokációja. Közvetlenül kapcsolódik a hóhérlegények kórusához.

Holland fesztivál - 1947-ben alapított zenei ünnepség, általában a késő tavaszi hónapokban. Egyedülálló jellegzetessége, hogy több helyen (Amsterdamban, Hágában és Rotterdamban) zajlik le egyidejűleg. A fesztivál operabemutatói az amsterdami Városi Színházban vannak, rendszerint teljes együttesek vendégjátékaként. Az utóbbi években sok avantgarde opera bemutatójára került sor a Holland fesztiválon.

Hollósy-Lonovics Kornélia (1827-1890) - magyar op.én. (S). Tanulmányait Bécsben és Milánóban végezte. Korfuban debütált, az Ernani Elvirájaként. Nagy sikere miatt azonnal szerződtette a torinói T. Regio. 1846-ban lett a N.Sz. tagja s visszavonulásáig, 1862-ig a közönség legünnepeltebb kedvence volt (számos vidéki turnéja következménye, hogy nemcsak a főváros, de a vidék közönsége is benne látta a kor nagy operai díváját). Noha elsősorban koloratúrszoprán volt - leghíresebb szerepei: Rosina, Violetta, Gara Mária stb. - a drámai szerepkörben is tevékenykedett. Ő volt az első Melinda, az első magyar Violetta és Ernani-Elvira. 1860-ban lett Lonovics József földbirtokos felesége, de még két évig énekelt, s csak azután vonult vissza.

Hollreiser, Heinrich (1913-) - német karm. Pályáját 1932-ben Wiesbadenben kezdte, 1938-tól különböző német operaházaknál működött (Mannheim. München, Düsseldorf), 1952-től a bécsi S.O., 1961-től a nyugat-berlini operaház egyik vezető dirigense. Jónevű repertoárkarmester.

Hollweg, Ilse (1922) - német op.én. (S). 1943-ban debütált Saarbrückenben. 1946-ban Düsseldorfba került, innen Berlinen és Hamburgon át vitt az útja a bécsi S.O.-hoz. Azóta jelentős Mozart-énekesnőként lép fel különböző fesztiválokon, de - kiváló koloratúrénekesnő lévén - Zerbinetta szerepét is nagy sikerrel énekelte. Egyike a legmodernebb muzsika propagátorainak, aki a darmstadti kurzusokon is előad.

Holm, Richard (1912-) - német op.én. (T). Kielben debütált 1936-ban. 1948 óta a müncheni opera tagja. Mozart-tenorként, valamint a Mesterdalnokok Dávidjaként lett világszerte ünnepelt művész.

holtak házából, A - Janáček 3 felv. operája (1930, Brno), a zeneszerző szövegére, Dosztojevszkij regénye nyomán. A szerző utolsó operája, bemutatására Janáček halála után került sor. (A szöveget O. Zítek, a zenét Břetislav Bakala fejezte be.) Nem összefüggő cselekmény: egy-egy felvonás egy-egy fogoly története. Janáček művészi végrendelete, humanizmusának legszebb példája. A partitúra mottója: "Minden emberi lényben ott van az isteni szikra."

holt város, A - E. W. Korngold 3 felv. operája (1920, Hamburg), Paul Schott üvegére. A szerző leghíresebbé vált operája.

Hol vagy, halovány hold Holdkórus

Homer, Louise (1871-1947) - amerikai op.én. (A). Vichyben debütált 1898-ban, a Kegyencnő Leonórájaként. 1900-19 a Met vezető altistája, a Toscanini-produkciók egyik nagy sztárja. Híres Orfeusz és csodált Wagner-énekesnő.

Homlokom lángol - A címszereplő (Bar) nagy monológja, himnusza a tengerhez, Verdi Simon Boccanegrája III. felvonásában.

Hónapok háza - Siklós Albert misztériuma 3 képben (1927, OH), Törzs Jenő szövegére.

Hópelyhecske - Rimszkij-Korszakov 4 felv. operája prológussal (1882, Pétervár), a zszerző szövegére, Osztrovszkij népmesei ihletésű színműve nyomán.

Hopf, Hans (1916-) - német op.én. (T). Paul Bender növendéke volt, 1936-ban debütált egy bajor stagione keretében. Különböző német színházak után a müncheni opera szerződtette, 1949 óta itt vezető énekes. Jeles Wagner-énekes, híres Max (Bűvös vadász) és Otello. A 60-as évek elején Bayreuth állandó vendége.

Horatiusok és Curiatiusok - A Rómáért küzdő három testvér, akik legyőzik az Alba Longa-i három testvért, több olasz opera hőseivé váltak: Marcello (1720), Bertoni (1746), Zingarelli (1794), Cimarosa (1797), Mercadante (1830), valamint Salieri francia szövegre készült operája (1786).

Horne, Marylin (1934-) - amerikai op.én. (MS). Pályáját hangversenyénekesként kezdte (ő énekelte a híres Carmen Jones filmben Carmen szerepét, szinkronizálva a színésznőt). 1957-ben debütált a gelsenkircheni Városi Színházban, a Hoffmann meséi Giuliettájaként. Három évig működött ennél a színháznál, de közben már Európa számos operaházában vendégszerepelt. Amerikába visszatérve a San Franciscó-i opera tagja lett, ahol a Wozzeck Marie-jával lépett színpadra először, olyan szereppel, amelyet már Európában is nagy sikerrel alakított. Ettől az időtől kezdve hol szoprán, hol mezzo szerepeket énekel, s egyike napjaink híres utazó világsztárjainak. Fő szerepei a bel canto-opera világába tartoznak: Rossini Semiramisának Arsacéja, az Olasz nő Algírban Isabellája, a Hamupipőke főszerepe, a Norma Adalgisája stb.

Horváth Bálint (1937-) - magyar op.én. (T). 1968-ban debütált a debreceni Csokonai Színházban, a Bánk bán Ottójaként. 1973-ig e színházban, azóta a Pécsi N.Sz.-ban működik, a lírai és hőstenor szerepkörben (Cavaradossi, Alfréd, Don Carlos, Manrico, Asszád, Turiddu, Canio stb.).

Horváth Eszter (1938) - magyar op.én. (S) 1965-ben debütált Miskolcon operett-primadonnaként, majd 1967-70 a Pécsi N.Sz. (itt debütált operaénekesnőként, a Faust Margitjával), 1970-73 a Szegedi N.Sz., azóta az OH tagja. Főleg Puccini-szerepekben aratott sikereket (Manon, Tosca). Liszt-díjas.

Horváth László (1906-1975) - magyar op.én. (B). 1941-ben debütált a kolozsvári N.Sz.-ban, a Bánk bán II. Endréjeként. 1944-ig e színház, majd egy évadig az OH, 1956-67 ismét az OH tagja. A közbeeső időben mint egyik leggyakrabban foglalkoztatott oratóriuménekesünk működött. Főleg Wagner-szerepekben aratott sikereket.

Horváth Pál (1937-) - magyar op.én. (T). 1968-ban debütált a debreceni Csokonai Színházban, a Bánk bán Ottójaként. 1973-ig e színház, azóta a Pécsi N.Sz. tagja a spinto- és a drámai szerepkörben (Cavaradossi, Manrico, Radames, Carlos, Turiddu stb.).

Horváth Zoltán (1928-) - magyar rendező. 1956-ban Miskolcon, a Tosca rendezésével kezdte pályáját. Azóta működött a pécsi és a debreceni társulatnál operarendezőként, jelenleg a Szegedi N.Sz. főrendezője. Rendezéseit a debreceni, ill. a szegedi társulattal Parmában, Reggióban ill. Újvidéken is siker fogadta. Egyike legkiválóbb fiatal operarendezőinknek, koncepciója mindig ötletes és a művek mondanivalójának mély elemzéséről tanúskodik. Erkel-díjas.

Hotter, Hans (1909-) - német op.én. (Bbar). Orgonista, egyházi muzsikus volt, azután kezdett énekelni. 1929-ben Opavában debütált, a Varázsfuvola Öreg papjaként. Prága, Boroszló, Hamburg (1934-38) után a bécsi és a müncheni operák tagja lett. Korunk nagy énekes-színészeinek egyike: talán Wagner-szerepeiben adta legjelentősebb alakításait (Gurnemanz, Wotan), melyekben a hangszépség, a muzikalitás és a stílusos átélés mindenekelőtt a kifejezést szolgálja. Nagy Verdi-énekes is, s így érthető, hogy nemcsak Bayreuth, de a többi nagy operaház és fesztivál is állandóan foglalkoztatta. Korunk dalénekesei közt is az első helyen állt. A 60-as évek vége felé fokozatosan visszavonult a színpadtól, és operarendezéssel kezd foglalkozni.

Hová, hová tűnt el a tavasz napja? - Csajkovszkij Anyeginje II. felv. 2. képében Lenszkij (T) nagy áriája, búcsúja az élettől.

Hovanscsina - Muszorgszkij 5 felv. operája (1886, Pétervár, a szerző halála után), a komponista szövegére. Magyar bem.: 1936, bpesti OH, Dobrowen vezényletével és rendezésében.

Muszorgszkij második nagy "zenés népdrámája". A mű zongoravázlatban maradt fenn, befejezetlenül. A vázlatok alapján Rimszkij-Korszakov hangszerelte és dolgozta át a művet, általában ebben a verzióban játsszák. (Van a finálénak egy Stravinsky-Ravel féle változata is, az egész művet - az eredetihez Rimszkijnél hívebben - Sosztakovics is átdolgozta. Nálunk a Rimszkij-változatban vált igen népszerűvé a darab.)

Mint a Borisz Godunov, a Hovanscsina is a szenvedő népet teszi meg főszereplőnek. Ennek ellenére a darab sokkal lírikusabb, mint idősebb testvérműve. Muszorgszkij népi ihletésű s néhol a népdalt idézetként is alkalmazó dallaminvenciójának csodás tárháza.

Hovanszkij Andrej - Muszorgszkij Hovanscsinájában Iván herceg fia, Márfa szerelme (T).

Hovanszkij Iván - Muszorgszkij Hovanscsinájában a sztrelecek vezére, a konzervatív bojárok feje (Bbar).

Hová sietsz, leányka? Csengettyűária

Woward, Kathleen (1880-1956) - amerikai op.én. (A). Európában tanult és Metzben debütált 1907-ben, Azucenaként. Különböző színházak és vándortársulatok után 1916-ban a Met művésze lett, egészen 1928-ig. Ő volt a Gianni Schicchi első Zita anyója. Sok filmben lépett fel és újságíróként is tevékenykedett. Gyönyörű, sötét fényű alt hangja leginkább leghíresebb szerepében, Gluck Orfeuszában aratott a maga idején nagy sikert.

Hozzád nagy fontos ügy vezet - a címszereplő (S) és Amonasro (Bar) lírai és drámai részletekben gazdag kettőse Verdi Aidája III. felvonásában.

Höffgen, Marga (1921-) - német op.én. (A). 1952-ben debütált Berlinben, hangversenyénekesnőként. Azóta is mint napjaink legjelentősebb dal- és oratóriuménekesnője tevékenykedik. Színpadon kizárólag a Rajna kincse és a Siegfried Erdájaként lépett fel, de ezt a szerepet a világ minden jelentős színpadán - ideértve Bécset, Londont, Buenos Airest és Bayreuthot - elénekelte.

hősbaritonbariton

hőstenor tenor

Huber Károly (1828-1885) - magyar hegedűs, zszerző és karm. Pályáját 1844-ben a N.Sz. zenekarában kezdte. 1851-ben egy évig a bécsi opera koncertmestere, majd 1852-től 1871-ig a N.Sz.-ban tölti be ugyanezt a posztot. 1862-től Erkel mellett másodkarmester. Operakarmesteri tevékenysége: ő volt Erkel mellett a repertoárdirigens, de néhány bemutatót is ő vezényelt. Hubay Jenő apja.

hugenották, A - Meyerbeer 5 felv. operája (1836, Párizs, O.), Scribe és Deschamps szövegére. Magyar bem.; 1852, pesti N.Sz.

A tipikus "francia nagyopera", annak minden értékével és negatívumával. A múlt század egyik legnépszerűbb repertoárdarabja, nem utolsósorban ragyogó szerepei miatt.

Hugo, Victor (1802-1885) - francia költő, író. Művei nyomán számos opera készült: Hernani: Mazzucato (1844), Verdi (1844); Marion Delorme: Bottesini (1862), Ponchielli (1885); Notre Dame: Mazzucato (1840), Bizet (1859), Pedrell (1875), Fr. Schmidt (1914); A király mulat: Verdi (Rigoletto, 1851); Lucrezia Borgia: Donizetti (1833); Marie Tudor: Pacini (1843), Balfe (1856), Bognár Ignác (1856), Gomes (1879), Wagner-Régeny (A kegyenc, 1934); Angelo: Mercadante (Az eskü, 1837), Ponchielli (Gioconda, 1876), Kjui (1876), Bruneau (1928); A nevető ember: Enna (1920).

Huguet, Josefina (1871-1951) - spanyol op.én. (S). 1891-ben debütált Barcelonában. Hazája mellett elsősorban Olaszországban és Európa számos más nagyvárosában is szerepelt, mint kora egyik jeles koloratúrszopránja.

Hunding - Sieglinde férje (B) Wagner Walkürjében.

Hunyadi hattyúdala - Erkel Hunyadi Lászlója III. felv. 3. képének verbunkosjellegű, lassú tempójú zenekari előjátéka.

Hunyadi László - Erkel Ferenc operája 3 felvonásban (1844, pesti N.Sz.), Egressy Béni szövegére, Tóth Lőrinc drámája nyomán.

Erkel első remekműve, az első igazi magyar opera. Zenei anyagában a verbunkos, másfelől a kor - főleg Donizetti és Bellini által képviselt - nemzetközi operai hangja uralkodik. A forma ugyancsak az olasz, ill. a francia opera ismert jelenet-típusaiból és áriaformáiból tevődik össze. Az egész művet azonban áthatja egy olyan temperamentum, egy olyan hősi pátosz, amely ma is a Hunyadi legfőbb értéke, s amely a maga idején valóban forradalmi újítás volt. Ez az a mű, amely a szabadságharcot megelőző időszak legadekvátabb zenei képviselője.

1933-ban az OH átdolgozott formában mutatta be a darabot. Revideálták és korszerűsítették a prozódiailag rossz Egressy-féle szöveget, átalakították a jelenetezést is. Ezt a munkát Nádasdy Kálmán, ill. Oláh Gusztáv végezte. Az átdolgozás során szükségesnek mutatkozott zenei kiegészítéseket és retusálásokat az OH akkori igazgatója, a jeles zeneszerző, Radnai Miklós végezte el.

Huron, Le - Grétry 2 felv. operája (1768, Párizs), Marmontel szövegére, Voltaire nyomán. Egyike azoknak a daraboknak, melyek követik a XVIII. sz. egzotizmusát, a bennszülöttet, a színesbőrűt szimpatikusabbnak és humánusabbnak mutatván be, mint az európai fehér embert.

Huszár Klára (1923-) - magyar rendező. 1956 óta az OH tagja, 1958-ban, egy operaházi stúdió-előadáson debütált Menotti A telefon c. operájának rendezésével. Sokszor rendezett a két Németországban, valamint Szombathelyen és a fertőrákosi barlangszínpadon (e két helyen éveken keresztül a művészeti vezető posztját is betöltötte). Műfordítóként is tevékenykedik.

huszti kaland, A - Kadosa Pál 2 felv. vígoperája (1951, OH), Szabolcsi Bence szövegére, Jókai novellája nyomán.

Húzd rá, Jonny - Ernst Křenek operája 2 részben, 11 képben (1927, Lipcse), a zeneszerző szövegére. Magyar bem.: 1928, bpesti Városi Színház.

Az első jazz-opera, cselekményében és részben zenéjében. Főhőse, Jonny (Bar), a néger jazz-zenekarvezető, aki annyira híres lesz, hogy a záróképben az Északi-sarkon ülve nézi, mint táncol az egész világ az ő zenéjére. A fővonalat két szerelmi bonyodalom is színezi. A zene természetesen igen sok korai jazz-elemet tartalmaz, egyébként eléggé "szelíden" modern. Ma már meglehetősen érthetetlen, hogy a maga idején miért okozott oly nagy felháborodást (Bpesten például szélsőjobboldali tüntetést).

Hüni-Mihacsek, Felicia (1891-) - magyar szárm. osztrák op.én. (S). 1919-ben Bécsben debütált. Itt, majd Münchenben működött, mint a két háború közti évek egyik legjobb Mozart-primadonnája és Strauss-hősnője.

Hüon - Weber Oberonjának lovag-főszereplője (T), akit kalandjaiban a tündérkirály kürtje segít.

Hüpermnésztra - A Danaidák történetének egyik főhősnője, az egyetlen, aki nem részesül az örök kárhozat büntetésében, az egyetlen, aki nem öli meg, nővéreihez hasonlóan, a férjét. A következő művek készültek mondájából: Gluck (1742), Hasse (1744), Duni (1745), Galuppi (1751), Jommelli (1752), Sarti (1766), Mysliweczek (1769), Majo (1770), Martin y Soler (1784), Carnicer (1843).

Hüsch, Gerhard (1901-) - német op.én. (Bar). Osnabrückben debütált 1924-ben. Tevékenységének fő színhelye Berlin volt, ahol évtizedeken át ő a vezető Mozart-énekesek egyike. Ugyanakkor kiváló Wolfram, ezt a szerepet Bayreuthban is énekelte. Korának egyik leghíresebb dalénekese.

Hűség kísér Nászinduló

Hűs szellő - Wagner Lohengrinje II. felvonásában Elza (S) monológja az éjszakában, szíve boldogságát önti ki benne.

Hyppolite et Aricie - Rameau 5 felv. operája prológussal (1733, Párizs, O.), S. J. Pellegrin szövegére, Euripidész drámája nyomán. Rameau egyik leghíresebb operája.




Hátra Kezdőlap Előre