Az felséges Isten, Zakariás próféta által régen azt ígérte, hogy akinek szívét Krisztus által kiöntött Szentlélek Isten megszállja, azt isteni könyörgésre, ájtatos és buzgó imádkozásra tanítja, s felgerjeszti; mert ugyanis szinte miként a termőfa, vízi nedvesség nélkül semmi jó gyümölcsöt nem teremt; mint a tagok, testi eledel nélkül megszakadoznak; mint a lép méz nélkül; a kőfal mész nélkül, és a test éltető lélek nélkül erőtlen és haszontalan: szinte úgy, a keresztyén ember lelke is, semmi jószágban nem gyarapodhatik, semmi gyümölcsöt nem teremthet, semmi állhatatos tekéletességet nem nyerhet könyörgés és imádság nélkül.
Ezt a Szentlélek Istentűl ígért ajándékot Kegyelmedbe nyilván megtapasztalom, nemzetes és böcsületes asszonyom; mert minekutána az élő Istennek véghetetlen jó volta Kegyelmedet még az anyja méhében magának választván a régi keresztyén vallásnak igaz esméretire hozá, az igaz vallással egyetemben oly ájtatosságot és imádságnak lelkét oltá és plántálá szívedbe, hogy a könyörgésnél és isteni szolgálatnál nagyobb lelki vigasságod és gyönyörűséged ne lenne; mely ájtatosság által a Kegyelmed lelke is, mint a Mózes orcája az Istennel való beszélgetés által, úgy megtisztíttatik és megvilágosíttatik, hogy abban, mint valami acéltükörben és szép, eleven ábrázatban, akárki is künnyen megláthatja az igaz tudománynak és ezzel beoltott Szentlélek Istennek erejét és indulatját.
Ennek okáért minap Kegyelmed itt Grazban létében panaszkodván, mind maga s mind a több magyarországi keresztyének nevével, mely szűkön és ritkán találtatnék a mi nemzetünk közt keresztyén imádságoskönyvecske, engemet arra inte Kegyelmed, hogy efféle ájtatos keresztyén könyvecskét írnék.
És jóllehet sok mindennapi, különb-különb foglalatosságim vannak ez helyben, mindazáltal a Kegyelmed és több ájtatos keresztyének kérésének helyt adván, több dolgaim közt egynéhány ájtatos könyörgéseket és hálaadásokat szedék összve, nemcsak a régi szentatyák írásiból, de legfőképpen az Szentírásból, hogy az Istennek szájából származott igékkel könyörgenénk. Mert noha a könyv szélire fel nem jegyzettem mindenütt a Szentírás helyeit, de mindazáltal e könyvbe foglalt imádságoknak csaknem minden része a Szentírásból vétetett.
Mivelhogy pedig a Kegyelmed intése és kívánsága lőn fő oka ez munkácskának, a te Kegyelmed nevének akarám ez imádságoskönyvet ajánlani és írni, Kegyelmed által pedig a több Magyarországban lakozó keresztyéneknek, avégre, hogy miképpen a Szentírásban két Anna asszony adatik például minden rendbélieknek az imádkozásban, egyik az Ótörvényben, mely magtalan lévén, könyörgése által Istentűl Sámuelt nyeré; másik pedig Krisztus Urunk idejében, mely szüntelen való imádkozásával azt nyeré, hogy a testbe öltözött Isten szemeivel meglátná: azonképpen Kegyelmed is, ezeknek nevét viselvén, ájtatosságokat is kövesse, és miképpen azok tüköri és példái voltak régen az ájtatos imádkozóknak, úgy Kegyelmed is a mi nyomorult hazánkban tüköre légyen az ájtatos asszonyállatok rendinek.
Az felséges Isten Kegyelmedet, szerelmes házastársával, édes magzatival és minden keresztyén rendekkel egyetemben tartsa meg az igaz hitben végig, és áldja meg jó, egészséges, békességes, jó szerencsés, hosszú élettel e világon, a másvilágon örök dücsőséggel és boldogsággal.
Grazban, 1606-ik esztendőben, Szent György havának [április – a szerk.] 25-ik napján.
Kegyelmednek örömest szolgál
Pázmány Péter