| Mennykő valék régen; de levék szökő csillag az Égen: |
| | Így van az, aki halál mord agyarára talál. |
| Fegyveremet másra hagyom; ám vigye, hordja rakásra |
| | S hagyja pihenni, balon; vagy felakasztva, falon, |
| Izzadozott vértűl, de ha nyugta van a fővezértől |
| | Vérbe ne mártsa magát: jobb ha kerűli szagát. |
| Már eleget zörgött, ropogott, hullt mennyköve, dörgött: |
| | Hadd legyen ünnepe már; nyugszik az olmutzi vár. |
| Már neha más rágyújt, Friderik nem gyújtogat ágyút, |
| | Lelke kapott neki várt s nyújt keze békepohárt. |
| Háromszor három Múzsák! szemem én ha bezárom |
| | Sírhat Apolló szegény, mert marad árva legény. |
| Melly Friderik markán, forgott az elébbeni sarkán |
| | Reszket az ég s toporog; tengelye félreforog. |
| Tántorog Atlássa; de következik őneki mássa |
| | Herkules: ez retirált bátyja helyébe kiállt. |
| Fegyvere villogjon, katonás lobogója lobogjon, |
| | S népe, ha harcra megyen, bástya helyébe legyen. |
| Egy koronás főnek ha tüzes nyilat ellene lőnek, |
| | Szórja tüzét s erejét, másra: ne sértse fejét. |
|
