| Lelkem vígasztalódj! Vagynak még oly hívek, |
| Az emberi nemért kiknek érez szívek. |
| Járomba szorult vér nem hűlt meg egészen, |
| Terhes szolgálatján buzdul s erőt vészen. |
| A királyi székek dűlnek megrázódva, |
| Nem rab már az ember a nyűghöz fojtódva. |
| Nézzed, az a nemzet, akinek azelőtt |
| Elzsibbadt tagjából az eleven velőt |
| Hebehurgya szelek fogytig eljátszották. |
| S lepke hitványságra széllel pazarlották: |
| Az a nemzet, kit a puhaság ágyában |
| Mélyen elaltatott siket barlangjában, |
| Az a nemzet, aki rabláncát csókolta, |
| Mellyen gőgös ura a gyávát hurcolta, |
| S még a reménykedőt nagynak is mondotta, |
| Noha fojtó láncát vérébe mártotta: |
| Ébred az a nemzet, ébred sok kárára, |
| S érez, mint Spártának nagylelkű polgára. |
| Az emberi nemnek sértett igazságát |
| Már szívére veszi haza szabadságát. |
| Megrázza láncait, fogát csikorgatja, |
| Nemes bosszújában a nyűgöt szaggatja. |
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
| A feltámadáskor a holtak sírjokba |
| Mikor majd az élet a rothadt tagokba |
| Leszáll és a porba lelket fog lehelni, |
| A test rémültében kiként kezd felkelni: |
| Élet pezseg féreg-megrágta karokban, |
| Élet jár békáktól emésztett lábokban. |
| Élet lesz a főben, hol kígyó fészket vert: |
| A szabadság lelke a hűlt s meredt embert |
| Úgy gyullasztotta fel elaludt hamvából, |
| Elevenebb érzés lobbant parázsából, |
| A francokra szállott, – s ők már nem jobbágyok: |
| Halál, vagy szabadság eltökéllett tárgyok. |
| Fussatok! fussatok negédes királyok |
| Ti szabad nemünket tagadó dagályok! |
| Megrendült széketek karjai inognak, |
| A dörgő mennykövek már bosszút morognak. |
| Mikor a szabadság s igazság szentsége |
| Feltámad nemünknek tehetőbb épsége, |
| Akkor füzettek meg büszke vétketekért, |
| Rajtunk elkövetett képtelenségtekért. |
| Vénus lakóhelye! Puhaság példája! |
| Meggyengült világnak vásott oskolája, |
| Páris! Intlek, légy most Spárta s rabláncodat |
| Szakaszd széllyel s mutasd erős szándékodat! |
| De látom, vitézül harcolnak fiaid, |
| Szabadság templomit rakják bajnokaid, |
| Késérik leányid amazon módjára, |
| Ébresztvén hívöket a jeles csatára. |
| Az ő nyájas szívök a nyertes jutalma, |
| S annak lészen hódult kegyesen hatalma. |
| Új Brutus, új Cató hal a szabadságért, |
| Hal a szabadsággal éledő hazáért. |
| S mint Rómát, úgy hagyják szabadon születtnek |
| Párist, új például az emlékezetnek. |
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
|
