| Még nőtelenségben folytattam éltemet, |
| Szabadságnak szele táplálta szivemet, |
| Kócsagtoll strázsálta nyusztos süvegemet, |
| Mindaddig búbánat nem érte fejemet. |
|
| Mindenféle cifra úri fegyverekkel, |
| Farkas-, medve-, párduc-szép prémes bőrekkel |
| Teli vólt fogasom füredi nyergekkel |
| S több más ilyen csengő pengő eszközökkel. |
|
| Bővelkedett házom gyakran muzsikával, |
| Szép egy pár hegedű ébán vonyójával |
| Fogasomon függött flauta furulyával, |
| Ugyan újult szobám ezeknek hangjával. |
|
| A jó paripákból soha ki nem fogytam, |
| Ezt lépésre, amazt futásra tartottam, |
| Emezt nyergeltettem, ha parádéroztam, |
| Amint szükségem vólt, rendre változtattam. |
|
| Fekete paripám volt Spanyolországból, |
| Szürke Erdélyből jött, pej pedig Moldvából, |
| Aranyszőrű farkút vettem egy basától |
| Többi volt az magyar lovaknak javából. |
|
| Szerszámim ezüsttel arannyal kivarrva, |
| Vagy ötves-munkával boglárossan rakva, |
| Sokszínű szirommal voltanak tarkázva, |
| Vagy bagariából csak cifrán csinálva. |
|
| Cifra ezer gombos szolgáim valának, |
| Kik éjjel és nappal híven strázsálának, |
| Pillantásomra is ébren vigyázának |
| Kiért pirúlása nem is volt orcámnak. |
|
| Kinek-kinek kard vólt s tarsoly az oldalán, |
| Bogláros pantallér lódinggal a vállán, |
| Ezekre függesztett karabély az hátán, |
| Fél-arasznyi hosszú sarkantyú csizmáján. |
|
| Midőn azért néha történt indulásom |
| Cum commoditate volt minden járásom, |
| Olykor barátságért két-három pajtásom |
| Velem jött, hogy vigabb légyen utazásom. |
|
| Ahová szállottam, kedvesen is láttak, |
| Jó szivet, víg kedvet bővebben mutattak, |
| Ha búcsúzni kezdtem, tovább marasztottak, |
| Csak az héja volt, hogy kézen nem hordoztak. |
|
| Madamojzellák közt gyakran vigadoztam, |
| Ezzel diskuráltam, amazt megcsókoltam, |
| Amarra titkosan néha pillantottam, |
| Valamint szerettem, úgy karazéroztam. |
|
| Mulatságnak napja, hogyha rendeltetett, |
| Tánc és muzsikának vége nem lehetett, |
| Péntek vasárnappal együtt tiszteltetett, |
| Ünnepnek tartottam néha egész hetet. |
|
| Nem sok haszna vala plébános szavának, |
| Ámbár napja volt is hamvazó-szerdának, |
| „Vonjad reá javát alföldi nótának!” – |
| Kiki csak azt mondja Lévai Miskának. |
|
| Messzire távozott tőlem szomorúság, |
| Csak másoktól hallám, hogy van nyomorúság, |
| Másfelé célozott nálam az ifjúság, |
| Vezetője lévén a kényes szabadság. |
|
| Szántásra, vetésre nem is iparkodtam, |
| Ahelyett játékról inkább gondolkodtam, |
| Vigadni, mulatni jónak állitottam, |
| Hogy így lészen dolgom mindég, azt tartottam. |
|
| Nem tudtam én akkor, mi légyen az éhség, |
| Távol vólt házamtól mindenféle szükség, |
| Tudván, erszényemben hogy vagyon reménység, |
| Közel sem mert jönni hozzám a szegénység. |
|
| De bépraktikálta magát alattomban, |
| Uralkodik immár egész udvaromban, |
| Mióta feleség jár a kamarámban, |
| Azóta szegénység terjed el házomban. |
|
| Hegedűmet immár fogasról levette, |
| Flautát furulyával pad alá vetette, |
| Szoknyáját, strikrokját oda függesztette, |
| Sok dib-dáb subáját rendre helyheztette. |
|
| Egyik sarkantyúját letörte csizmámnak, |
| Az egész szerszámát kidobta pipámnak, |
| Mondván, nem szenvedi füstjét a dohánynak, |
| Ott kinn dohányozni kell, mint a kutyának. |
|
| Amikor haragszik, bőrében alig fér, |
| Fogát csikorgatja, dúl-fúl s mérgében sír, |
| Akkor a cselédem megmozdúlni sem mér, |
| Sőt magam is olykor attól félek, megvér. |
|
| Véghetetlen hosszú a pretensiója, |
| Hol tiszta lisztje nincs, hol pedig borsója, |
| Elkölt fűszerszáma, elfogyott a sója, |
| Most fazeka törött, elveszett korsója. |
|
| Lisztet száritani nincs elég teknyője, |
| Levest s más mit főzni nincsen serpenyője, |
| Sír kisebbik gyermek, nem jó a bőcsője |
| A nagyobbnak pedig rossz a cipellője. |
|
| Már lent parancsol, már kendert vásárolni, |
| Már búbot, cipellőt, csipkét kell hozatni, |
| A mennykő sem tudja, mind előszámlálni, |
| Miket a madámé szokott pretendálni. |
|
| Nincs pénzem, nem merem magamat menteni, |
| Akár bőröm alól ki fogom metszeni, |
| Vagy más jámboroktól per furtum szerzeni, |
| Pretenziójának mégis meg kell lenni. |
|
| Mert ha nem cselekszem, lészen mit szenvednem, |
| Az alsó dupéját forditja ellenem, |
| Sok kóldust, gazembert kelletik elnyelnem, |
| Mintha nem hallanám, csendesen fülelnem. |
|
| Előkerül ama régi história, |
| Hogy Ihr Gnaden nemzetség, régi familia, |
| Nem volt disznópásztor semmi attyafia, |
| Valamintha volna Mária Terézia. |
|
| Bezzeg ráakadtam most az oskolára, |
| Mint az muskatéros eb harmincadjára, |
| Ugy már reá szoktam sok cifra nótára, |
| Hogy bizvást mehetek labanc-istrázsára. |
|
| Vetett tőrbe esett kényes ifjúságom, |
| Búbánatra fordult öröm- s vigasságom, |
| Elmúlt már jó napom, oda nyájasságom, |
| Meghatároztatott régi szabadságom. |
|
| Megritkult már száma karmazsin csizmámnak, |
| Lekopott a rojtja parádés ruhámnak, |
| Resten jár már lába kedves paripámnak, |
| Még ez is jelenti bánatját urának. |
|
| Hervad kócsagtollam lefügg süveg mellől, |
| Kényes jó lovam is alighogy fel nem dűl, |
| Nem fénylik fegyverem, pókhálóban merűl, |
| Jaj be szép hasznom van a feleségemről. |
|
| Az egész életem siralomra fordúl, |
| Keserves sorsomon könyvem ugyan csordúl, |
| Olykor az elmém is csuda meg nem bódúl, |
| Mivel a sok fátum halmonként rám tódúl. |
|
| Jobb lett volna nékem a Tatárországban |
| Elbújdosnom épen alsó Indiában, |
| Csontomat letennem a szép szabadságban, |
| Mintsem nyomorognom igy az házasságban. |
|
| Mert vajmi keserves illyeket szenvedni, |
| Egy hitvány asszonynak kedvéért epedni, |
| Az ő s…e mellett így megöregedni, |
| Talán jobb lett volna disznókat őrzeni. |
|
| Requiem aeternam azért szabadságom, |
| Nyugodjál békével meghólt nyájosságom, |
| Vale, jóéjszakát édes ifjuságom, |
| Adio, megbocsáss kedves pajtásságom. |
|
| Azért felesége, hogyha van is kinek, |
| Jobb lesz, ha eladja aztat valakinek, |
| Hogyha pedig pénzen nem kelne senkinek, |
| Ugyis odadhatja bizvást akárkinek. |
|
| Mondám, amit mondám, mások példájára, |
| Hogy kiki vigyázzon jövendő sorsára, |
| Valaha ne jusson vélem egy nótára, |
| Buldog, aki vigyáz más ember kárára. |
|
| Verseimet pedig hogyha bolondságnak |
| Tartaná valaki, és nem valóságnak, |
| Próbálja meg dolgát a szent házasságnak, |
| Nem fogja mondani azt históriának. |
|
|
