Elyseum és Honterum völgy.

A Czenk keleti oldala alatt, hol a Tömösnek Bolonyába elvezetett ága számos malmot működtetve árnyas berkek alján lekanyarog, a Czenk és a tömösi szoros előhegyei között egy gyönyörű hegykebel van. Itt a Keresztyén-havas előhegyeinek szép fenyvesei egészen a térség széléig lehatolnak, s a tér arany kalászaival ölelkeznek, mig a háttérben a fenyvesek szép zöld palástja fölött, a Keresztyén-havas tetőcsúcsainak ragyogóan fehér sziklái mint fénylő ezüst diádemek tünnek fel, melyek e hegyóriás fellegekbe nyuló homlokán tündökölnek; valódi elyseumi tájkép, s Elyseumnak is hivnak egy a fenyvesek árnyában levő kies fekvésű vendéglőt, s avval kapcsolatos sörházat, mely a brassaiaknak igen kedvencz kirándulási helyéül szokott szolgálni. A vendéglő mellett van néhány nyaraló s közel van oda a Czenk háta mögött levő szép erdő szegélyezte Honterus-Thal is. Szép e hely önmagában is, de nevezetessé teszi azt egy kegyeletes emlékünnepély, mely Brassó legnagyobb fiának, a minden tekintetben nagy Honterusnak dicsőitésére szenteltetett; oly jellegű ez ünnepély, hogy nemcsak élénk emlékezetben tartja e nagy férfi nevét, hanem egyszersmind nagyra és nemesre buzditó szellemének jótékony hatását áthozza a jelenre, és kisugároztatja a jövőre is; mert Honterus ünnepe oly iskolai- és népünnepély, mely a tanuló-ifjuságot szellemi versenyre, a népet Honterus szellemének tovább fejlesztésére ösztönzi. A Honterus-ünnep 1845-ben a brassai szász gymnasium alapitásának háromszázados emlékére kezdeményeztetett, s azon idő óta minden év jul. 15-én tartatik meg. Nem lesz érdektelen, ha az ünnepély folyamát itt röviden leirom.

A Honterus-völgy néhány nappal az ünnepély előtt megélénkül, bejáratánál fenyősudarakból diadalkapuk emeltetnek, melyeket mindenféle feliratok és zászlók tarka vegyületével diszítnek fel; a gyönyörű erdők által bekeretelt tisztáson hosszú lombsátrakat állitnak, közepén egy lombkoszorúkkal ékitett emelvény foglal helyet, mely ismét ékesen van fel lobogózva. Különböző pontokon rögtönzött laczikonyhák füstje gomolyog, hol a vendéglősök készítik a nagy társasebédhez ételeiket. Jul. 15-én kora reggel a mozsarak jellövéseire mindkét nembeli tanuló ifjuság a nagy-templom udvarán sorakozik felvirágzott zászlókkal, honnan egy alkalmi ima elmondása után, egy ezen alkalomra készült szép indulót énekelve, tanáraik vezetése alatt megindulnak; a menethez csakhamar zenekarok csatlakoznak melyeknek harsogó zenéje betölti az egész várost; a menet minden lépéssel hólavinaként növekedik, mert a város minden állásu lakosa szekereken és gyalog csatlakozik a díszmenethez; igy érkezik a rendesen több ezerre szaporodó tömeg a díszmezét felöltött Honterus-völgybe. Itt mindenki a tanuló-ifjuság által virágfüzérekkel elöntött központi emelvényhez siet, hol a fiatalság dicséneke után a szász gymnasium rectora alkalmi beszédet tart; ennek bevégeztével a mozsarak durrogása jelt ad a szétoszlás és mulatozásra. Ott van a Wunderkreis-nak nevezett kert közelében a testgyakorló helyiség, szomszédjában nagy lombsátor alatt vigan lejtik a landlerische-ket, odább nagy karókra kitüzött festett sasokra (melyeket a fiaalság a menet élén hozott magával) nyillal lövöldöznek, mig a gyakorlottabb ijászok zsinóron huzott, tehát repülő, galambokra lövöldöznek. Ily s másféle mulatozások közt hamar eltelik a délelőtt; délben mindenki étkezni siet, s részint festői csoportozatokban fogyasztják a családok magukkal hozott eledelöket, részint a vendéglősök által rendezett társas ebédekhez sietnek, hol a felzengő pohárköszöntések, rendszerint Honterus méltó dicsőitésével nyittatnak meg.

Délután a Honterus-forást*A Honterus-forrást régen Tolvajok kutjának nevezték, uj nevét 1845-ben nyerte a völggyel egyetemben. látogatják meg, mely dusan felfakadó jéghideg vizével ez ünnepélnél nagy szerepet játszik.

Estve felé a gymnasium s más dalárdák éneke ujból az emelvény körébe gyüjti a mulatozókat, mert ott a gymnasium rectora a jobb tanulók közt ösztöndijakat oszt ki, miket rendesen a nevelésügy barátai szoktak a fiatalság számára ajándékozni; ezt zene és ének fejezi be; a fiatalság ez alatt sorakozik zászlai és nyillövésekkel tarkázott sasai alatt, s vig énekeket zengve, visszahuzódik a városba, követve a szintén oszlásnak induló néptömeg által.

A Honterus-ünnep igen sok tekintetben érdekes, mert az nemcsak egy nagy históriai névnek élénk emlékezetbe tartására irányul, nemcsak a tanuló fiatalságnak szolgál kedves elszóródás és nyilvánosan kiosztott ösztöndijai által buzditásul, hanem fontos az társdalmilag is, mert ez az egyedüli nap, a midőn a szász megtagadja önmagát, s kilép házi zárkozottsága és önzésének örömtelen chinai falai közül; egyetlen nap az évben, midőn a társas élet örömeinek áldoz, midőn polgártársai és vidékről jövő ismerőseivel összeül, egybe simul, sőt még vendégszerető is tud lenni, s levetkőzve beteges komolyságát, vigadni is mer, s igy ez ünnepély jellemfejlesztőleg hat.

De vegyünk búcsút a kedves tértől, a muzsák e gyönyörű berkétől s vegyünk egyszersmind búcsút a magyarok kedves otthonjától: Bolonyától is s irányozzuk lépteinket Brassó harmadik külvárosa Bolgárszeg felé.