A Barcza új felosztása.

Talán itt van helyén leginkább reflectálni arra, hogy Erdélynek egy más elodázhatlan új politikai beosztása alkalmával miként lehetne a czélszerüségnek, a könnyű közigazgatásnak és hozzáférhetőségnek megfelelőleg beosztani Erdély délkeleti szögletét.

Arról, hogy a Királyföldtől teljesen elszigetelt, minden irányban messzefekvő Brassó-vidékét per fas et nefas a Szászföldhöz csatoljuk, ma már szó sem lehet; átlátta azt ez ország új politikai beosztását megkisérlett minden kormány; át József császár és át a Bachrendszer is*József császár Brassó vidékét Háromszékbe olvasztva, Háromszék megyének nevezte, a Bach-rendszer is a kettőt egy Bezirkké tette., kik ellen a brassai szász urak, azt hiszem, hogy nem fognak roszalásukkal föllépni, mert akkor rokonszenvüket és aspiratiójukat hazudtolnák meg.

Háromszéknek a Barczasággal összeolvadó terét a természet semminemű természetes határvonalokkal nem választotta el Brassó vidékétől, e két törvényhatóság geographiai fekvése önként jelöli az összeolvasztás szükségességét, elkerülhetlenségét. Háromszéknek két völgye olvad be a Barczaságba mint annak függeléke: az Olt-Feketeügy tere keletről; vagyis Sepsi, Kézdi és Orbai szék és a visszafolyó Olt völgye, vagyis Erdővidék. A két völgyet elválasztó Fekete hegység természetes határvonalát alkotja az itt kikerekitendő két törvényhatóságnak.

Az egyik alakulna Sepsi-, Kézdi-, Orbaiszékből, a felső Fehérmegye itt levő faluiból: Karatna, a két Volál, Szárazpatak, Peselnek, Bükszád, Bükszád-Ujfalu, Bodola, Nyién, Markos, a Bodza vidéke, Erősd-, Árapatak-, Előpatakból, továbbá magába foglalná Hétfalut, és Brassó vidékéből Hermányt, Prázsmárt, Szent-Pétert és Botfalvát; székhelyül a központon fekvő Sepsi-Szent-Györgygyel, mely a legtávolabb eső helységtől sincsen 2–4 óra távolra, a Barczaság odacsatolandó részéből pedig vasúton 1/2 óta alatt elérhető; e törvényhatóság, mely Háromszék nevet viselne, mintegy 130–140 ezer lakossal bírna.

A másik törvényhatóságot alkotná Miklósvárszék, Bardoczszék, Felső-Fehérmegye itt levő két foltja, nevezetesen Alsó-, Felső-Rákos, Bogáth, Dak, Héviz, Ágostonfalva, Ürmös, Liget, Hidvég; továbbá Brassó vidékéből: Apácza, Krizba, Újfalu, Földvár, Höltövény, Feketehalom, Vidombák, Keresztyénfalva, Rosnyó, Volkány és Fogaras vidék törcsvári járása*A mely ugyis csak a legközelebbi időben csatoltatott Fogaras vidékéhez, a melytől esetlenül távol esik. a törcsvári 12 telepitvényes községgel, Zernyesttel, a két Tohán, Szunyogszeg és Vledénynyel. Ezen igy kikerekitett törvényhatóság Miklósvár-Bardoczszék nevet nyerne székhelyel a központon fekvő Bölönnel, mely a legtávolabb eső helységtől is 3–4 óra alatt elérhető, a vasuttal pedig a végpontján fekvő Héviztől 1 óra alatt megközelithető. Ezen igy kikerekitett törvényhatóság körülbelől 100 ezer lakossal birna*Ezen beosztással egyik törvényhatóság történelmi hagyománya se lenne sértve, mert Háromszék, Miklósvárszék elvesztéseért kárpótolva lenne a Hétfalu, Felső-Fehérmegye, Torja és Bodola vidéki faluival, Udvarhelyszék, Bardoczszék elvesztéseért, az odacsatolandó Szász-Zsombor (kőhalomszéki magyar falu) a Felső-Fehérhez tartozó Pálos, Petek, Felek, Héjasfalva, Szederjes és a Küküllő megyei Sárd, Hidegkut és a két Bun odacsatolása által; a szétszórt és tarthatatlan Felső-Fehérmegye és elszigetelt Brassó-vidék ugy se jöhetvén az uj beosztásnál tekintetbe.. Brassó maradna önálló belkormányzattal biró törvényhatóság vagy szabad kir. város. Vagy pedig lehetne az itt körül határolt két törvényhatóságot egygyé olvasztani, mint József császár tette, mikor az egész Barczaság, Háromszék, Bardoczszék és felső Fehérmegye esedékes részei egy 230 ezer lakossal biró törvényhatóságot alkotnának, a minden irányból központon fekvő S.-Szent-György székhelylyel.