Aranyosszék közgyülései.

TARTALOM

Kimutatása Aranyosszék népességének nem és vallás szerint.

Aranyosszék lustrái vagy hadiszemléi.

1635. nov. 7-én Aranyosszék lustrája. Ennek eredeti példánya a szék levéltárában van, de oly szakadozott állapotban, hogy tartási helyét kivenni nem lehet.

1636. jun. 4. Ezen a fejedelem Rákóczi Gy. is jelen volt, a mint kitetszik ez év jan. 30-án Szamosujvárról kiadott azon kiváltságleveléből, melyben Székelyföldön magszakadás eseteiben a leányok örökösödési jogát elismeri. Ebben mondja: „midőn Aranyosszék lustráját folytatnók Toldalagi Mihály Marosszék, Mikó Ferencz Csik-, Gyergyó-, Kászonszék főkapitányai és a székelyek ősi örökösödési rendjét ismernők el; tekintve azért a székelyeknek minden időben tanusitott hősiességét és hűségét, helyben hagyjuk, hogy minden „jus regium” a székelység közül eltiltva legyen, valamint a férfiág kihaltával a leányág örökösödési jogát is megerősitjük”*Ennek másolatja Mike Sándor kéziratgyüjtem. „A Székely nemzetre valók” 79–80. lap. Lásd az erd. muzeum irattárában és gub. levélt. Trans. Conv. T. III. 78.. E lustrán fők. Novák F., főkirb. Bándi Gy., főh. Csegezi Mik.

1642. márcz. 17. Kövenden*Eredetiben a szék levéltárában Felvinczen. volt lustra.

1657. decz. 10-én Harasztoson tartott közgyülésen mustrát (hadszemlét) hirdetnek*Lásd „Bendegucz” czímű jegyzőkönyvgyüjtem. Aranyosszék levélt..

1669. okt. 6-án Csegezi Tamás főkapitány, Mihálcz Ferencz főkirálybiró és Uti István főhadnagy jelenlétében a kövendi mezőn*Lásd Kemény Józs. Appl. dipl. Tran. XIX. 206, bővebben alább Kövend és Várfalva leirásánál. van hadiszemle.

1672. jun. 15-én a kövendi mezőn Aranyosszék lustrája tartatik*Lásd „Bendegucz”-ban ez év jegyzőkönyvét..

1674. sept. 17-én generális lustra a kövendi mezőn*Lásd ugyanott..

1675. jun. 7-én Kövenden lustra*Hivatkozás reá a rákosi Székely család armalisában..

1690. jul. 23-án Harasztoson tart Aranyosszék lustrát*Lásd „Atilla” czímű jegyzőkönyvgyüjteményt 4. lapon az aranyosszéki levéltárban..

1693. aug. 11-én helymegnevezés nélkül, midőn Thoroczkay István főkapitány lustrálja Aranyosszék haderejét; volt lovas és gyalog együtt 452, de mint az utóbejegyzés mondja: „azok a német sok saczczoltatása, portioztatása, rendetlen hurczoltatása miatt ruhátlanok, lovatlanok, s oly nyomorba vannak, hogy csak Isten mondhatná ki”*Lásd „Atilla” 17. lapján..

1702. hely és nap megjelölés nélküli*Főkormányszéki levélt. „Lustrák gyüjt.” 564/700 J. i. 866–874. lap. Ugyanezen gyüjteményben van egy másik lustra lajstroma 643–652. lapon hely és év nélkül. hadszemle.

1707. máj. 19-én szokott lustrális helyen (kövendi mező) kapitány (Thoroczkay János) jelenlétében, midőn Rákóczi Ferencz, vagyis a haza számára lustráltak. Ekkor a Tiege által felégetett Kocsárdot 6 lovas kiállitásán s felügyeleten kivül más hadi szolgálatok alól felmenték*Lásd „Atilla” 164. lap..

1771. decz. 10-én Szilágyi András főkirálybiró és Naláczi Lajos Hunyadvármegye főispánja conscribálják az aranyosszéki nemességet*Eredetiben várfalvi Nagy János birtokában..

1744. octob. 26-án f. Szentmihályfalván a személyes insurrectiókor hadiszemle van*Ennek Jobbágy András szék főjegyzője által kiállitott eredeti példánya Aranyosszék levéltárában..

1750. jul. 6-án Várfalván Aranyosszék generális conscriptiója*Lásd Kemény József App. dipl. Tran. XIX. 206. Lásd bővebben alább Várfalva leirásánál. vitetik végbe.

1770. Aranyosszék nemeseinek összeirása*Lásd egész terjedelmében beiktatva „Kadika” czímű jegyzőkönyv-gyüjt. 247–299. lap..

Ez utóbbi tulajdonképpen már nem is lustra, mert ezen korban már lejárt volt a nemzeti véderő szerepe, a Tököli és Rákóczi forradalom meggyőzte a honunk elnyomását s alkotmányából való kiforgatását czélul kitüzött osztrák kormányzatot arról, hogy az akkor Magyarország véderejét alkotó nemesség és székelységben sokkal több hazafiság és szabadságszeretet van, hogysem magát a zsarnokság eszközéül felhasználtatni engedje. Ez okon a gépies szerkezetű rendes ezredek szaporitásával a fegyvertviselő nemesség hadkötelezettségét lassankint megsemmisité, vagy illusoriussá tette. Azonban az életerős és hős székely nemzetet még sem akarta egészen mellőzni; de hogy czéljaira felhasználhassa, régi nemzeties és hazafias hadszervezetének megsemmisitésével, a gépiesen mozgatható soldateska jármába akarta beerőszakolni, mely törekvésnek véres áldozata Madefalvánál meghozatván, a belszékelyföld egy részére felerőszakolták a fegyvert. Ez alkalommal Aranyosszékről sem feledkeztek el; Bukovnak a szomszédos Gyéres és Egerbegyen követett kegyetlen eljárása*Ezt majd részletesebben Gyéres és Egerbegy leirásánál., az aranyosszékiek minden ellenhatását megtörte, s 1764-ben Bágyon, Mohács, Dombró, Hidas, Örményes és Csákó lakóinak egy részére feladták a fegyvert. A szabad székelyek által lakott Bágyon kivételével a többi faluk önként, mondhatnók örömest vették azt fel, mert azoknak régen szintén székely eredetű lakói Bethlen Gábor alatt a hadból haza szökvén, büntetésből jobbágyságra vettettek, s igy az egykor magyar ajku népség a szolgaság terhe alatt teljesen levetkőzte nemzetiségét és oláhvá lett.

A katonai kormányzat igen jól értette ezen – meg kell vallanunk – természetellenes állapotnak kizsákmányolását, a fegyvert felvevő oláhoknak jobbágyság alól való felmentése, az azoknak titokban igért kedvezmények, s a polgári hatóságok gyülöletének terjesztése, vagy legalább azok népszerülenitése által egész a Hora-Kloska-féle gyilkosságig fokozta a kedélyek ingerültségét.

Az ilyszerü odaédesgetés Aranyosszéken sem hiányzott, már fennebb előadtuk azon önkényes, jogtipró eljárást, melynél fogva a szék szabad erdeit a fegyvert felvett faluk szabad prédájára bocsátotta. Ilyszerű kedvezmények mellett az előbb kényszerből felvett fegyver viseléséhez kedve kezdett jőni az embereknek elannynyira, hogy a harasztosiak, veresmartiak, inakfalviak, kercsediek és a két Szentmihályfalva lakói önként fel akarták venni a fegyvert, a mint ez kitetszik Gyulai Sámuel táb. 1768. aug. 18-án kiadott iratából, melyben nevezett faluk lakóival tudatja, hogy fegyverfelvételi szándékukat feljelentette az udvarnak, azért felelet érkeztéig maradjanak csendben és a polgári hatóságoknak engedelmeskedjenek*Lásd ezen irat eredetijét az aranyosszéki levéltárban levő okmánytár I. k. 787. lapján.. Hogy nevezett faluk fegyver alá vonása miként maradt el, nem lehet tudni.

A fegyvert felvett aranyosszéki faluk a székely huszár ezred második őrnagyi osztályának első századát képezték, a szomszédos egerbegy- és gyéresiekkel. A század főállomása Bágyon volt, hol a százados is lakott. A század 1. szakaszát Egerbegy és Gyéres, 2. szakaszát Bágyon, 3. szakaszát Mohács, Dombró, 4. szakaszát Hidas, Örményes és Csákó képezték. – A két első szakaszt mind magyar-székelyek, a két utóbbit mind oláhok alkották. Az Aranyosszékre eső rész katonai népessége 3680 lelket tett, miből 225 huszár állott ki*Lásd Lenk Geogr. lex. II. k. Ezen katonanépesség igy oszlott: Bágyon 800 lélek 50 huszárral, Mohács 670 lélek 52 huszárral, Dombró 610 lélek 24 huszárral, Csákó 490 lélek 29 huszárral, Örményes 360 lélek 23 huszárral, Hidas 720 lélek 47 huszárral.. Ezen század minden évben tavaszszal és őszszel 14–14 napig fegyvergyakorlatra gyült Bágyonba, minden harmadik évben pedig ezred-gyakorlatra (contractio) Sepsi-Szent-Györgyre.

Tiszteik, főleg kezdetben, mind németek voltak, később magyarok is, de jól megválogatva, hogy olyanok legyenek, kikből a katonai nevelés minden hazafias érzelmet kiirtott*Azonban a felszín itt is gyakran csalt, s nem egyszer esett meg, hogy az osztrák egyenruha alatt melegen érző hazafias sziv dobogott.. Mind ezen elővigyázat meghiusult, mert a demoralizáló katonai nevelés, a kegyetlenség, melylyel a fegyelem színe alatt a hazafiasságot kipálczázni igyekeztek, – a polgári elem ellen rendszeresen folytatott ingerlés és bujtogatás nem tudta e népet jobb érzelmeiből és hazafias jelleméből kivetkőztetni; mert a hogy a haza szabadságát és lételét az első komoly vész fenyegette, ők eltépték a soldateska ármányának vashálózatát, s hont és szabadságot védve megmutatták, hogy székely vérök el nem fajult, hogy őseik erényeit egy század önkény-köde el nem tudá homályositani, ők 1848/9-ben megtették haza iránti kötelmeiket, s azért annak elismerésteljes hálájára méltóvá tették magokat*És ez kiterjed a század oláh részére is, mert azok kevés kivétellel hűk maradtak zászlóikhoz s hűk őseik szent hagyományaihoz, melyek a székely eredet emlékét fentarták..

Ezen általános jellemzés legyen itt elég, majd e munka folytán figyelmem ki fog terjedni hős tetteik részletesebb felmutatására is.

Aranyosszék régi czímere egy vár koronázta sziklahegy volt, mely kétségtelenül a Székelykőt ábrázolta, ujabb időben az egyszerüen-régi czímer megbővittetett; az most négy rézsutos szelemenre osztott paizs, alsó osztályában három folyam-szalaggal, felső osztályában sziklacsúcson fekvő vár felett nap és holddal, jobbról kereszt, balról keresztbe tett két kévével. Ilyen pecsétje is; a réginek körirata ez volt: „sigill officiolatus inc. sedis Aranyos”. A most használatban levő ujabbnak körirata ez: „Sigilvm sedis siculicalis Aranyos”.

Aranyosszék népének osztályozása és bemutatása, politikai és hadszervezeti életének ismertetése után áttérek földjének osztályozására is, s hogy e széknek már fennebb körülirt területe a birtoklási viszonyok szempontjából is ismerve legyen, ide mekkékelem a községek határterjedelmét előtüntető következő táblázatot.

Az itt kimutatott területen lakó összes népesség egykor mind székely volt, fájdalom a szolgaságnak átka itt is elszakita egy tagot a nemzet testéből, mert a mint fennebb kimutatók, 1622. Földvár, Veresmart, Inakfalva, Dombró, Mohács, Örményes, Csákó és Hidas lakóinak egy része a hadból haza szökvén, büntetésből jobbágyságra vettetett; de mivel Erdélyben meg volt a szolgaságnak is a maga nemzetisége, mely az oláh volt, azért ezen szabadságfosztott székelyek is az elnyomatás súlyos korszakában eredeti nemzetiségüktől eltérve oláhokká lettek. Ezért van ma Aranyosszéken két nemzetiség magyar (székely) és oláh.

Aranyosszék magyar lakossága mind protestáns volt egész a mult század közepe tájáig; azonban Mária Terézia uralma alatt a jezsuiták itt is megjelentek, s erőszakos templom foglalásokkal megkezdték működésüket: legelőbb 1747. Felvinczen keletkezett egyházközség, ezután Harasztoson az Orbán család alakitott egy másikat, végre Sinfalván a legnagyobb kegyetlenségek közt veszik el az unitáriusok templomát*Amint az alább okmányok alapján ki fogom mutatni.. Ily módon szaporodott az 1760-ban 291 lelket tevő katholikusok száma*Lásd Benkő József spec. Tran. Sed. Aranyos. napjainkig 1048-ra.

Aranyosszék összes lakossága a legujabb népszámlálás szerint 19,680 lélek, s igy Aranyosszéken 3300 lélek esik 1  mfdre. Ebből a mi kath., ref., unitár., ágostai, izraelita és más keresztyén van, mind magyar nemzetiségű, de a görög kath. és görög nemegyesülteket se vehetjük mind oláhoknak, mert a székelyek által lakott falukban, főleg a felső járáshoz tartozókban, a keleti vallásuak egy szót sem tudnak oláhul, ezek tehát bizton keleti vallásu székelyeknek vehetők. Az ilyek száma legalább is 2000re megy, és igy Aranyosszék székely népessége teszen 12,531 lelket, eloláhosodott székely népessége pedig 7049 lelket. Hogy ezen népesség helységek, nem és vallásfelekezetek szerint miként oszlik fel azt az idemellékelt táblázat tünteti elő.

Aranyosszék közgyülései.

TARTALOM

Kimutatása Aranyosszék népességének nem és vallás szerint.