| Tőkés. | TARTALOM | Ujfalu (Szász-). |
Tötör.
Nevének változatai: 1317-ben* Thotheur. 1336-ban* Toteur. 1521-ben* Thothewr. 1612-ben* Toteor. 1651-ben* Totthör. 1654-ben* Tötőr és Thötör,* oláhul Tibtir.
Tötör neve ered a szláv tetrev, teterev, tetera* szóból, melynek nyelvünkön fáczán a jelentése.*
Északról délre huzódó völgy fejénél két hegyoldalra van épitve, keresztül foly a határán felül eredő patakocska, mely Onokon alól az Igricze határán eredő egykor Orbópatakba szakad. Deéstől 39.6 kilométernyi fekszik a szamosújvári járásban.*
Tötör első birtokosaiul 1317-ben* Döme (Deme) és Miklós emlittetnek. Ezen Miklós fia Mike 1336-ban* mikeházi birtokos emlittetik Tötör urául.
1370-ben* Tötöry Miklós fiai Mihály és István.
1371-ben* a birtokosok azon Mike fiai László és Mihály, Széles Péter fia Miklós és Miklós fiai Mihály és István, a kik akkor azon Deme fia Miklós leányának Agatának leánynegyede fejében neki és férjétől Esztényi Sebőktől való fiának Mihálynak Tötör negyedrészének egyharmadát eladják.
1384-ben* azon Széles Miklós és Mike fia László Győrkút nevü földjüket észak felől Iklód határáig Onoki Barnabásnak eladták.
1392-ben* azon Esztényi Sebők fia Jakab emlittetik, mint itteni birtokos.
1411-ben* Tötöri Mihály és Lukács.
{33.} 1418-ban* Tötöri Mihály.
1426-ban* Jakab fia László emlittetik.
1430-ban* Tötöri Mihály fia Balázs, és Miklós fiai Pál és Mike, valamint Lukács fiai István és Pál atyjukat, tudniillik Miklóst és Lukácsot eltiltják attól, hogy ők egy itteni részt, mely Tötörtől keletre az iklódi határ mellett van, Kecseti Gergely fiainak Agmánd Péter doctornak s András és Jánosnak eladják.
1432-ben* Kecseti Jakab és Péter.
1434-ben* Tötöri Miklós és Lukács.
1438-ban* Tötöri (Thothtür) Balázs emlittetik.
1455-ben* birtokosai Tötöri Lukács fia István és Tötöri Miklós fiai Pál és István.
1461-ben* Tötöri Fejér István és 1467-ben* Tötöri István s 1468-ban* Tötöri ifj. és id. István.
1472* és 1478–79-ig* Tötöri Major István.
1473-ban* ifj. és id. Tötöri István, Kiss Antal és Bacza Tamás emlittetnek.
1475-ben* Tötöri id. és ifj. Major István s Móriczi István.
1486-ban* néh. Tötöri István fiai Pál, János és Miklós.
1493-ban* Tötöri László.
1496-ban* Tötöri Kántor István egyik birtokosa.
1497-ben* Tötöri István és László. 1499-ben* Tötöri Pál.
1503-ban* Tötöri János és Pál. 1514-ben* ugyanezek és Tötöri László és Gábor. 1516-ban* Tötöri Pál, János, Gábor és László.
1521-ben* Bethlen Miklós özvegye Margit Kecset és Tötör közt levő halastó (Kecseti tó) feléért Szilágytő felét adta Tötöri Pálnak cserébe.
1525-ben* Tötöri Literatus (deák) Ferencz emlittetik.
1533-ban* Tötöri János özvegye és Tötöri Pál.
1534-ben* Herczeg László óvást emel az ellen, hogy Tötöri ifj. és id. Pál s azoknak, valamint néhai Tötöri Jánosnak fiai az Olnokhoz tartozó Szilberekaj és Győrkút nevü földrészeket hatalmasul bírják.
1536-ban* Tötöri Gábor fia ifj. Pál, néhai Tötöri László fiait Mártont és Kristófot itteni részüknek id. Tötöri Pál és fia Miklós részére való eladásától tiltják.
{34.} 1536-ban* néhai Tötöri János fia Balázs.
1537-ban* néhai Tötöri László fia Márton és Kristóf itteni részét testvérének ifj. Pálnak elzálogositották.
1540-ben* Pósa György Szúd-puszta iránt perbe fogta a Tötörieket, a perben azonban úgy egyeztek ki, hogy a Tötöriek Pósának a tötöri határban lévő Gyürűkút és Szilberekajja nevü földjüket az Észek (Eezek) nevü réttel együtt odaadták, viszont Pósa Szúd-pusztát engedte át a Tötörieknek.
1548-ben* Tötöri Miklós és István az elpusztult Nagyszőlőhely felét, mely egykor a Tötöri Istváné volt, elcserélik Tötöri Balázszsal annak egy más a Kisszőlő nevü szőlőshegyével s egyúttal Balázs a Kerek-Reth-ről birt jogáról, melyet Csetri Simon providus bir, ha tőle ki tudják perelni, nekik hagyja.
1554-ben* Tötöry Pál leánya, Nádasdy Bálintné itteni részét Tötöry Balázsnak adja cserébe.
1555-ben* Tötöri István és Miklós, Szentmiklósi Nagy Fábián özvegyét Magdolnát, néhai Tötöri Pál leányát s mostani férjét Nádasi Bálintot azon Tötöri Pál és néhai Balázs itteni részének elidegenitésétől tiltják. Ugyanez évben* Nádasdy Tamás nádor, néh. Tötöri Pálnak itteni részét, annak magvaszakadtával Gyulay Mihálynak adományozza, de az igtatásnak Nádasi Bálintné Magdolna ellentmondott, a következő évben ez alól felmentetett.
1563-ban* Tötöri Miklós, István s Balázs s ennek fia János, Pósa máskép Drági Kristófot és Parlaghi Pétert a Tötörhöz tartozó Szilberekaj, Gyerőkút földrészek és Sósság nevü kaszáló és Ezek nevü rét harmadrésze bitorlásától eltiltják azon az alapon, mert mikor ők 1540-ben e részeket Bodoni Pósa Györgynek általadták, ezt oly kikötéssel tették, hogy birtokjogukról le nem mondanak; de II. János király 1563-ban Pósa István magtalanul történt elhalálozásával, miután reá szállott,* azon földrészeket az olnoki birtokosoknak adományozta oda, nevezetesen Drági Kristóf és Parlagi Péternek.
1566-ban* Töttöry Töttöry Balázs emlittetik.
1573-ban* néh. Tötöri István fia János, fia Balázs, azon néh. Tötöri István fia Pál, fia Miklós özvegyétől Dobokai Petronellától, néh. férjének itteni részét visszaköveteli.
{35.} 1577-ben* Thottory Balázs fej. itélő táblai jegyző; leánya Erzsébet Gáspár Jánosné, s ennek leánya Gáspár Magdolna farnasi Keczeli Istvánné, kinek fia Keczeli János, váradi Veres Mária férje, kinek fia Keczeli Mihály, Szodoray Anna férje, kinek fia Keczeli János, a Kabos Borbála férje, kinek fia Ferencz, a Naprádi Mária férje és leánya Keczeli Sára, Katona Jánosné, kinek fia Katona János, Sombory Róza első és Alsó Klára második nejével, Juliánna Simon Elekné és Ágnes Retteghi Istvánné, kik Székely és Béldy birtokrészeken kivül 1866-ban az egész falut birják.*
1586-ban* Diószegi Mátyásné Katalin, Kovács Péternek, néh. Tötöri Gábor leányától Apollóniától való leánya tiltakozik az ellen, hogy Nádasi Bálint özvegye Magdolna, néhai Tötöri Gábor fiának Pálnak leánya itteni részét néh. Tötöri Balázs fiának Jánosnak adta cserébe.
1590-ben* néh. Tötöri Balázsnak Teke Annától való leánya Zsuzsánna, Bartakovics Horváth Jánosné, e birtokból kielégittetik.
1592-ben* néh. Tötöri Balázs fiai Balázs és János.
1596-ban* Tötöri Balázsné Teke Anna fia Balázs, másik fia Tötöri János, a ki Oltman pesti török aga fogságába esett.
1603-ban szept. 29-én* esett el Székely Mózes fejedelemmel Tötöry János, Redey Ferencz, Kis Farkas s öt Apor családbeli ifju.
1605-ben* mivel néh. Tötöri János feje váltságában e birtokát Kendy Istvánnak, valamint néh. Cseffey István fiainak Lászlónak és Tomori Annának, előbb Cseffey István utóbb Tötöri János özvegyének lekötötte, most Kendy István, a kölcsönösszeg neki lefizettetvén, Tötört azon Tomori Annának és Cseffey Lászlónak általadja.
1607-ben* Tomori Anna asszony és Cseffey László e birtokba beigtattattak, de annak Kecseti Horváth György és Tötöri Erzsébet Bólyai Gergelyné ellentmondtak.
1609* Tötöri Jánostól, ki tatárfogságban volt, itteni birtokát nemes Hatvani Zsigmondnak adta el feje váltságába, a kit ebbe Báthori Gábor beigtatni rendelt.
1612-ben* Tötör Hatvani Zsigmond* dobokamegyei főispán birtokának mondatik, a ki* Cseffey Lászlónak gyámja, s a kinek a fejedelem itteni tizedet adományozza.
{36.} 1623-ban* a fejedelem Cseffey Lászlót e birtokban megerősiti.
1630-ban* Cseffey László, Veglai Horváth Jánost az itteni jószágból követelt leánynegyed iránt kielégitette.
1651-ben* noszolyi Cseffey László (jobbágyai: Sós, György, Kovács cs.)
1646 és 1654-ben* felfalvi Gáspár János leánya Magdolna, Keczeli Istvánné, kinek anyja Tötöri Balázs leánya Erzsébet volt, kinek anyja Teke Anna, Cseffey Istvánnak Tomori Annától való fiát Lászlót, azon összeggel, melyért néh. Tötöri Balázs fia János e birtokát feje váltságáért nejének Tomory Annának elzálogositotta, megkinálja.
1662-ben* Apaffy Mihály e birtokát, melyet Cseffey László magvaszakadtával, a később hűtlenségbe esett Keczeli András foglalt el, most Váradi Belényesi Ferencznek s nejének Putnoky Erzsébetnek adományozza, de 1667-ben* ez ellen Tomori Petronella Imecz Istvánné leányai Fruzsina kopaczeli Buér Simon, Ilona makszai Jankó Mihály özvegyei és Buér Pál s Jankó László ellentmondtak.
1669-ben* Sombory János és Zsigmond Belényesi Ferenczczel az itteni Cseffey-rész iránt egyezkedik.
1671-ben* Apaffy Mihály a fiskus által elfoglalt itteni, valamint Doboka-, Kolozs-, Belső-Szolnokmegyében levő birtokáért Tötöri, utóbb Cseffey birtokot özv. Keczeli Istvánné Gáspár Magdolnának visszaadatni rendeli.
1694-ben* birtokosai a Sombory, Boricza és Keczeli családok.
1702-ben* birtokosa Keczeli János.
1771–60-ig* birtokosai:
{37.} 1719 márcz. 16-án Ördög-Kereszturon kelt osztálylevél szerint* néhai farnasi Keczeli János és Veress Mária gyermekei: Mihály és Kabos Lászlóné Keczeli Krisztina; Aranykut s ahoz tartozó részek a Mihályé egészen, s ezen kivül jutott Szilágytőn 3, Mikeházán 3 jobbágy és oláhnádasi rész; Krisztinának a tötöri nemesház 8 jobbágy 8 fiuval s egy zsellér, Esztényben 1 zsellér és Mákóból az elszökött jobbágyok, Nyerszéről 5 jobbágy 11 fiuval, Oláh-Nádasról 8 jobbágy, Mikeházán 2 jobbágy.
1761-ben* Barcsay Jánosné Toroczkay Kata halálával, birtoka Inczédy Sámuelre szállott, mivel nejének anyja testvér volt a Kata anyjával.
1764-ben* Keczeli Sándor alispán itt lakott.
1770-ben* birtokosai: Farnasi Keczeli János és Sándor.*
1801-ben* birtokosai: Karácson Kristófnak van 20, Katona János özvegyének Keczeli Sárának 7, Keczeli Ferencz özvegyének 1, Keczeli Jánosnak 7, Szacsvai Jánosnak 4, Körösi Lászlónak 5 telke.
1809-ben* birtokosai: Gr. Béldi Venczelnek van 17, Katona Jánosnénak 6, Keczeli Jánosnak 6, Fejérdi Zsigmondnak 4, Szacsvai Annának 3, Czikó Pálnak 6, Keczeli Ferencznének 3 telke.
1820-ban* birtokosai: Gr. Béldi Venczel, Keczeli János, Katona László, Fejérdi Zsigmond, Körösi József, Czikó Pál és Székely Dániel.
1859-ben* Keczeli Sára Katona Jánosné unokája, Katona István neje vagy özvegye Gálfalvi Róza deési lakos Péchynek hagyta összes birtokát, ki a Szappanyosoknak adta el.
1863-ban* Katona Erzsébet, Székely Lajos, Rettegi István, Körösi Róza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeirt 79 füst közül 6 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Rettegi István neje Keczeli Ágnes után Körösi József, (Péterházáról) Gyulai Albert, Szarvadi Lajos, Szappanyos Miklós id. és ifj. és Kasza Ferencz.
Jelenlegi birtokosai (1898): Boér Bálint örökösei; 194 h. 432 öl, kik eladták Drágos Sándornak. Rettegi Sándor; 542 h. 1284 öl. Öröklés. Szappanyos Ágoston; 727 h. 609 öl. Öröklés.
Vármegyénk közéletében nevezetes szerepet vitt Tötöri család ősi birtokának lakosai egykor tiszta magyarok voltak, ma tulnyomó számban {38.} oláhok lakják. Földmiveléssel foglalkoznak, épületeik egy pár udvarház kivételével paticsfaluak szalma fedélzettel.
A XVI-ik században unitárius anyaegyházközség, szintugy mint a szomszédos falvak. 1618–21 körül térhetett át az unitárius vallásról az ev. ref. egyház kebelébe s ennek egyik fő oka az is volt, hogy a püspöknek nem volt honnan papot rendeljen, mert a Básta-féle dúlás alkalmával a deákság, tanuló ifjúság a harczban s főleg Székely Mózessel Brassó közelében pusztultak el.*
Mint református anyaegyház állott fenn a XVII. században, melynek végén leányegyházképen Onok is hozzácsatoltatott. A török hódoltság idején s főleg II. Rákóczi Ferencz-féle szabadságharcz alatt a község elpusztult, birtokosai másfelé költöztek, vagy más felekezetüeknek adták haszonbérbe birtokaikat, mint Keczeli is az örményeknek, ezek a pap fizetését megtagadták s így az anyaegyházból Eszténynek lett leányává.
Ev. ref. temploma 1738-ban épittetett fel romjaiból, mint felírásán olvasható: „Ez templomot végpusztulásából felépitette t. N. Toroczkai Péter uram árva özvegye t. ns. Keczeli Borbára asszony MDCCXXXVIII., melyről mondja a szent könyvben: I. Reg. 9. 3. Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, melyet könyörögtél előttem; megszenteltem e házat, melyet épitettél, abba helyeztetvén az én nevemet mindörökké.”*
Kegyhagyományai: Keczely Borbála Toroczkainé, ki a templomot is épittette, hagyott 1738-ban 100 frtot,* ennek megfizetését Keczely János vállalta magára.
1782-ben* Keczeli Sándor adományozott 200 frtot, a lelkész fizetésére járjon kamatja. Szacsvay János 80 frtot.*
Szacsvay Ferenczné Kabos Klára M.-Vásárhelyt 1800. évi május 20-án kelt végrendeletében 250 frtot, melynek 6. pontja: „A tötöri reformata ekklezsiának hagyott néhai kedves férjem 500 mfrtokat, melynek 250 frtjával jóllehet több ment s megyen még reája, a tötöri templomot rész szerint megépittettem s ezután is a mi hiányosság lesz, elvégeztetni igyekezem; a más 250 frt fordittassék a pap tartására stb.”
1827. év január 29-én* Gyarmathy József 100 forintot hagyományozott.
1852-ben Keczeli János veje Retteghy István igéretet tett, hogy apósa adósságát rendezi. Keczeli János az egyház telkére házat épittetett volt, hogy bele papot visznek, a pap nem jött, a házból kovácsműhely {39.} lett s 1865-ben érette per folyt; az egyház telkeért 19 hold 556 öl szántót, kaszálót, kertet kapott béreért.*
Hagyományai az egy Gyarmathién kivül elkallódtak, úgyszintén anyakönyvei is. Temetője a czinteremben. Úrasztalára adtak, mint egy ezüst poharán olvasható: „Nemzetes farnasi Keczely András csináltatta a Tötöri ecclesia számára 1703”. Egy fedeles ónkancsón: „Tötöri Ecclesia 1686.”
1848 őszén úrasztali készleteinek legnagyobb részét az oláhok harangjával együtt elrabolták, de ezek közül egy ezüstpohár romladozva megkerült. Harangját is egy Thuri nevü nemzetőr hadnagy megtalálta s bevitette Szamosújvárra ágyu anyagnak, itt a tötöri birtokosok reá ismertek s mint egyetlen harangjukat visszakövetelték és kapták.*
Lelkészi fizetésbe minden házas ember fizetett 3 kal. búzát, 2 veder bort; tettek egy köböl szántást, lekaszálták a papi rétet s feltakaritották.
Részletes zsinatot tartottak itt 1685, 1689, 1703, 1717, 1728 és 1753-ban.*
Lelkészei: 1590-ben* Hidalmási János tötöri predikátor. 1702-ben Veszprémi József, 1719-ben Kovásznai János, 1722-ben Vásárhelyi István, 1724-ben Vásárhelyi Mihály, 1725-ben Bányai István, 1736-ban Hunyadi Ferencz, 1737-ben Kállay János, 1747-ben Keresztesi András, 1751-ben Simon János, 1752-ben Deésházi Sámuel, 1760-ban Kállai János, 1767-ben Basa Boldizsár, 1770-ben Losonczy András, 1781-ben Tatai Sándor, 1782-ben Ocsvai György, 1789-ben Korodi József, 1794-ben Incze Márton, 1799-ben Bonis István, 1828-tól Borsos Dávd levita, meghalt 1849-ben.
1898-ban* az esztényi körlelkészséghez tartozó fiókegyház. Iskolája nem volt.*
1863-ban* urbéri kárpótlásra kijelölve.
1887-ben* az ev. ref. leányegyház 30 lelket számlált.
Gör. kath. egyház fából épült temploma a Szent Mikls tiszteletére 1800-ban szenteltetett föl. Anyakönyve 1824 év óta vezettetik. Iskoláját az ötvenes években állitotta fel, újabban Moró, Eszténynyel közösen fizetett tanitó oktat.
1579-ben* a híres Bogáthi Fazakas Miklós unitárius pap és költő itt irta egyik verses művét: „A nagy Castriot Györgynek stb.” czimen, kit a török Skander bégnek hivott, ki Hunyadi Jánossal kétfelől vitt a {40.} törökre stb. mint végső versében mondja „szent Gál hetében” és Szalánczi Lászlónak, ki hihetőleg itteni birtokos volt, ajánlotta mint a kinél bujdosásaiban menedéket talált.
1633 julius 2-án, 1638 április 7-én* I. Rákóczi György fejedelem itt tartózkodott s több rendbeli okmányt irt alá. 1653-ban* decz 28-án, 1654 október 1-én és 13-án* II. Rákóczi György fejedelem itt tartózkodása alatt írt alá okmányokat s tett levelezéseket. Ez arra mutat, hogy szerettek itt időzni s tekintélyes birtokosai voltak, kik a fejedelmet vendégökül láthatták kiséretökkel együtt.
1848 őszén a felbujtogatott oláhság a községet megrohanván, az udvarházakat kirabolván, feldulták.*
Éghajlata egészséges, mindenféle gyümölcsnek, gabonának kedvező; jég ritkán bántja.
1721-beli* összeírás szerint: van itt 28 ökör, 17 tehén, 6 tulok, 6 ló, 69 juh, 2 méhkas, 39 sertés. Termőföldje 70, terméketlen 61 köböl férőü. Elvetettk 11 köb. ősz, 10 köb. tavasz gabonát s termett 107 kal. búza, rozs, 30 kal. zab és árpa, 10 kal. kender; van 7 1/2 véka indiai búza vagy tengeri vetése, s lett 48 szekér széna. Adósságuk 173 frt. A falu északról délre huzódó völgyben fekvő község, határa két fordulóra osztott, észak, dél és nyugati irányban terül el, egy része félig fekete, más része sárgás; a trágyázatlan rész terméketlen, a trágyázott pedig eléggé termő, 6 ökörrel kétszer szokták szántani. Búzát tisztán terem, szénája jó, csak bokros erdeje van, melyet legeltetésre használnak, az őrlést a szomszédos községben végzik, vásárra a két mfdre fekvő Kolozsvárra járnak; sót pedig fuvarozhat.
1837-ben* szántója sok, legelője még több, s váltogatva használja, erdeje kevés, de szép szálas.
Jelenleg határa eléggé termő; állatai hazai fajták. Gyümölcse: alma, körte, szilva, s kevés szőlő.
Körjegyzői székhely; van egy pataki malma, Drágos Sándor tulajdona.
Határhelyek: 1548-ban* Nagyszőllőhely, Szőllő, Kerekrét.
1777-ben* Kőröserdő, Cserésdomb, Szénásaj, Kerekdomb, Gyilkos, Agyagos, Csupos, Bércz, Tatársík, Funyergó, Darvaserdő (egykor község), Sipos, Sóskút, Déllő, Cseresnyés, la Pér, Fajdas, Csorgó, Marai erdő, Méheskert erdő.
{41.} 1864-ben* gropa Körösuluj, gropa Cziposuluj, gropa Csircsuluj, La funaczie, Gropa seneseiloru (?).
1898-ban Szarvasaj, Darvas, Funácze, Fajdas, Körözs, Csipre, Zsie dülők.
1700-ban* van 12 jobbágy, 3 szabad lakosa, kik 15 házban laknak.
1721-beli hivatalos összeírás szerint,* 2 jobbágy, 11 zsellér, 8 kóborló lakosa van, kik az utóbbiak kivételével 13 telken laknak, el van pusztulva 3 ház.
1750-ben* lakik e községben 32 jobbágy 14 telken, 24 házban s ilyen özvegy egy házban, 16 zsellér 16 telken, 14 házban; 3 szegény zsellér 3 házban és 12 kóborló.
1830-ban* 384 ev. ref. és gör. kath. lélekkel.
1837-ben* lelkek száma 467, a házaké 74.
1854-ben* 537 lélekkel. 1857-ben* 495 gör. kath., 44 ev. ref., 13 zsidó, együtt 552 lakossal; házak száma 97.
1886-ban lakossága 595, ebből róm. kath. 12, gör. kath. 494, helvét hitü 59, zsidó 30.
1891-ben 560 lakosból 14 róm. kath., 478 gör. kath., 36 ev. ref., 29 izraelita, 3 örmény katholikus.
1900-ban 656 lakossal, melyből 324 férfi; magyar 49, német 31, oláh 576; magyarul beszélni tud 81, róm. kath. 18, gör. kath. 567, ev. ref. 40, izraelita 31; ír és olvas 44; házszám 129.
Adója 1721-ben* 215 frt. 1898-ban 1693 frt 14 kr.
| Tőkés. | TARTALOM | Ujfalu (Szász-). |